Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Köszi ez a Jogegységi Határozat kimaradt az életemből, pedig igyekszem figyelni. Azt mondja ki, hogy az eljársi határidők megsértése kihathat az ügy érdemére, de önmagában nem jogvesztő határidő. Azóta lett az, a Kormányrendelet tette azzá.
Sok esetben össze vissza csinálják az ügyeket, látni kéne milyen eljárásban dolgoznak, mert a szabálysértési hatóság küldte, akkor az szabálysértési ügy lesz, ezért kérik ki a járművezető, hiszen őt akarják szankcionálni.
Így azt kell tudni milyen eljárás folyik.
Így
1.: Igen érdemes visszaküldeni, azt mindeképp meg kell tenni. A szgk. címzettnek kell nyilatkoznia (lehet mentessége egyes esetekben, ld, nyomtatvány).
2.: Jó kérdés, a módosító rendelet szerint a folyamatban lévő nem jgerős, nem végrehajtható ügyekben alkalmazni kell. Feltéve ha objektív felelősség van és így értelmezik, mert elég kusza a rendelet. Tehát alkalmazható, de ez szerintem inkább szabálysértési ügy.
3.: Csak objektív felelősség esetén, az eljárás megindultát követően (erre figyelni kell, hogy a határozathozatal előtt még.. vagy azt követően fellebbezéssel, ami illetékköteles), ha objekítv felelősség lesz.
4.: A nyilatkozattételi kötelesség miatt nem javaslom..-)
5.: Tudni kellen milyen eljárás van, mert nem látom a papírt.
Most van kát hasonló ügyem, ott még eredményre várok, de egyelőre egyik se objektív felelősség egyelőre, hanem szabálysértési, egyiknél vissza lett küldve az adatlap, másiknál még csak helyszíni bírság volt, aminél még nem nyilatkoztattak, de a bírságot a tulaj vitatta (mert szerinte jogszerűen állt meg), most feljelentés lesz belőle, szabálysértési ügy.
Nem értem, hogy ha volt 8 napon túl gyógyult sérült (látlelet szerint) akkor miért nem büntetőügy lett belőle.
A büntetőügy/rendőrségnél folyó szabálysértés elbírálása - amennyiben jogerős - külön kategória, a sértett nem fellebbezhet csak a saját vonatkozásában (pl. ha a kártérítést megítélik és nem elégedett vele). Ha ilyen nem volt akkor is elviekben megküldik a határozatot, de nincs jelentősége, hiszen ő érdemi kérdésben nem fellebbezhet. A kiszabott "büntetés" egy sérültet alapul véve nem ismerve a pontos körülményekt körübelül jó, de kicsit enyhe, de ezen Ön nem tud változtatni. Persze pontosan látni kéne az irtokat, de elsőre ez igen valószínű.
Ha időközben felmerült újabb sérülés azt a bitosító felé kell jelezni, elsőkörben nekik van orvosuk, az szokott vizsgálni, addig nem érdemes erre költeni. Azt is bizonyítani kell, hogy a bekövetkezett egészségromlás a balesettel volt összeföüggésben (pl. utas volt, nem a sérülés jellege, a tünetek jelentkezésének ideje, stb). Ettől függően a biztostón vagy a balesetet okozó félen lehet követelni kártérítést (számál kellene),+nem vagyoni kárt, maradandó fogyatékosság esetén pedig pl. járadékot is.
Ez nem a szabálysértési ügy/büntető eljárásban bírálják el, ilyen értelemben nem attól függ, de egy polgári perben ill. a biztosítónál egy jogerős határozat, amiben kimondják ki az oozó az sokat segíthet.
Én a következő problémával fordulnék hozzád. Most április 1-jén kaptunk egy levelet az V. kerületi rendőrkapitányság szabálysértési előadójától, melyben adatszolgáltatásra szólítja fel a páromat. A leírtak alapján 2009. 11. 05-én figyelmen kívül hagyott egy mindkét irányból behajtani tilos táblát autózás közben. Elképzelhető, hogy így volt, de erre így utólag Ő sem emlékszik már.
Utána néztem a dolognak és a 410/2007-es Kormányrendelet alapján ilyenkor közigazgatási bírságot fognak kiszabni, melynek összeg ugye fix 50.ezer FT és , ha nem nevez meg mást az üzembentartó, akkor Ő fizet.
Elég felháborítónak találom, hogy közel 5 hónappal az eset után jött ez a levél, ami még csak nem is a bírság megállapításáról szól, hanem az adatszolgáltatásról. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 6hónap, az ugye még nem telt le. Azonban találtam egy olyan 2010. februári LB jogegységi határozatot, ami a közigazgatási bírság kiszabása határidejének kérdését tisztázza. Nem teljesen egyértelmű a határozat, de nekem az jött le, hogy az elkövetéstől számított 60nap áll a hatóság rendelkezésére a közigazgatási bírság kiszabására és ez jogvesztő határidő. Ahogy írtad is itt korábban, ezt a 60 napos jogvesztő határidőt április 1 óta már a Kormányrendelet is rögzíti.
5 kérdésem lenne:
1. Szerinted sem érdemes adatot-szolgáltatni és visszaküldeni a formanyomtatványt?
2. A Kormányrendelet áprilisi módosításának, ha jól sejtem nincsen visszaható hatálya a mi tavalyi ügyünkre? (Tehát arra nem hivatkozhatok,hogy rég lejárt a 60 nap és ezt már ez a rendelet is rögzíti?)
3. Érdemes a LB jogegységi határozatára hivatkozva írni egy levelet,ha már a módosított Korm.rendeletre nem lehet?
4. Esetlegesen csak drukkoljunk, hogy május 5-ig, mikor lejár a 6hónap ne történjen meg a bírság kiszabása?
2008 december 16-án a fiamnak autóbalesete volt. Akkor a sok hasznos tanácsának köszönhetően ügyvéd nélkül meg tudtuk oldani a biztosítási problémákat, és a MABISZ azóta fizetett is, bár csődbe nem mentek az összegtől.
A mai napon kaptunk egy levelet, /megjegyzem az első és egyetlen levél /melyben egy rendőrségi határozat volt, ami arról szólt, hogy a baleset okozóját 60 e forint bírságra, 12 napi közmunkára ítélik, és 4 hónapra elveszik a jogostványát. Ezt Ő megfellebezte, majd visszakapta a jogsiját. A dolog érdekessége, hogy volt 8 napon túl gyógyuló sérült, sőt, azóta kiderült, hogy egy másik utas is súlyosan megsérült /megcsavarodott a csípőcsontja,amit akkor a kórházban nem vettek észre, és ezen sérülések most vannak kivizsgálás alatt/.
A kérdésem az lenne, hogy nem kellett volna a fellebbezés előtti rendőrségi határozatról értesítést kapni?
Érdemes ügyvédhez fordulni a sérülések miatt? Esetleg igazságügyi orvosszakértő véleményét kérni? Mivel az uriember még arra sem vette a fáradságot, hogy legalább egyszer felhívja a srácokat, hogy érdeklődjön a hogylétük felől, és elég szemét /már elnézést/ módon kezelte az ügyet, nem szeretném, ha ennyivel megúszná. Hatalmas kárt okozott az autóban, az Ő felelőtlensége miatt sokáig a biztosító sem fizetett, többen megsérültek /tegyük most félre,hogy a gyógyulás meddig tartott, hiszen 70-el csattani nem kellemes. A testvérem 5 éve szenvedett motorbalesetet, 5 év alatt nem egy műtétre került sor, ráadásul Őt hozták ki hibásnak, holott megkockáztatom még csak hibás sem volt. Épp e miatt nem szeretném, ha megint megúszná a büntetést egy figyelmetlen autós!
Egy sima gyorshajtás miatt sokszor nagyobb büntetést szabnak ki, holott ott még baleset sincs.
Nem meggazdagoni szeretnék az ügyön, csak végre igazságot.
Bírosáh targyalás nélkül 1 évre bevonta a jogsimat, ittas veteésért. Van-e lehetőség adig nem fizetni a kötelező biztosítás, mert nekem mot az éves díj elég húzós. Munkanélküli vagyok ami 30.000 HU. S lehet-e ruészletet kkérni a pémzbüntetésr és az orvosi szakértői vélemény megfizetésére?
A keresztezodes es a velemenyem nem valtozott, akkor finoman azt mondtam, hogy nem egyertelmu a helyzet. Ezt ugy ertettem, hogy nem olyan egyertelmu, mint ahogy te leirtad.
Az Első autó durván fékez a gyalogátkelőhelynél, mert eléfut egy gyerek a reggeli csúcsban (a gyerek nem sérül, elfut). A Második autó nekimegy az Elsőnek hátulról, a Harmadik autó nekimegy a Másodiknak hátulról. A második vezetője fájlalja a nyakát, mentő, rendőr, stb...
A Második arra hivatkozik, hogy a Harmadik tolta bele az elsőbe.
A Harmadik azt mondja, hogy először az Első ment bele a Másodikba, és ő Harmadikként, bár betartotta a követési távolságot, de a Második mögött nem tudott megállni, mert a Második belement az Elsőbe és ez miatt a Második fékútja lerövidült, (nem fékezve, hanem ütközve állt meg) ezért nem tudott megállni.
Kinek kell bizonyítani az ütközés sorrendjét, vagy hogyan lehet azt megállapítani?
Április 1-jei hatállyal módosította a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendeletet a kabinet; a közlekedési szabálysértések esetén az ügyben eljáró hatóságnak hatvan napja van arra, hogy a bírságról szóló jogerős határozatot kézbesítse.
Amennyiben a kézbesítés nem történik meg ez idő alatt, akkor a hatóság a büntetést nem fizettetheti ki a szabálysértés elkövetőjével - ismertette a kormányszóvivő az MTI-vel szombaton. Szollár Domokos emlékeztetett arra, hogy a 60 napos határidő már 2008 óta szerepel a jogszabályban, korábban azonban csupán ügyintézési határidő volt, tehát a hatóságnak ennyi ideje volt a határozat meghozatalára. A határozat kézbesítése gyakran elhúzódott, a gyakorlatban akár 100 napnál több is eltelt amíg a szabálysértést elkövető kézhez kapta az értesítést.
Hangsúlyozta: a módosítás eredményeképpen javul az állampolgárok jogbiztonsága, kiszámíthatóbbá válik és jelentősen lerövidül a szabályszegéssel kapcsolatos ügyintézés. „Az állam mindig szigorúan betartatja az állampolgárokkal az ügyintézési határidőket, ezért úgy igazságos és fair, hogyha ez visszafelé is igaz. Ha például a rendőrség nem tudja tartani a 60 napos határidőt, akkor a bírságot nem lehet kivetni” –
Ez csak részben közlekedésjogi kérdés. Jogszabály határozza meg, hogy mi minősül közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek.
A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
Így ez elég gumiszabály, de ha úgy ítéled hogy az elkobzás, járműkutatás jogtalan, akkor egyrészt az intézkedést foganatosító szerv vezetőjénél, illetve a Független Rendőri Panasztestületnél tehetsz panaszt.
Harmadrészt pedig az elkobzott tárgyak tekintetében az illetékes szabálysértési hatóság fog döntést hozni, ha parancsnok úgy dönt, hogy feljelentést tesznek. Az eljárás során lehetőséged van észrevételt, nyilatkozatot tenni, iratokat megtekinteni ill. később a határozatot megkifogásolni.
a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).
Sziasztok! A napokban esett meg egy ismerősőmmel a következő: éjszaka hazafelé tartottak (hétközben, üzleti megbeszélésről, nem fogyasztottak alkoholt), mikor autójukat megállították és igazoltatták őket. Minden papír rendben van, teljesen átlagos az autó, a sofőr és társa 40-es éveiben jár, teljesen átlagos külső (tehát nem kigyúrt nagydarab kopasz pénzbehajtók). A rendőr az iratok ellenőrzése után rögtön nekiállt átvizsgálni az autót (indokát nem közölte), kesztyűtartót, mindent. A csomagtartóban talált egy golfütőt és egy baseball ütőt melyet a sofőr nyilván nem sportcélból hanem önvédekezésből tartott ott, de ilyen irányú kérdés nem merült fel. A rendőr ezeket az eszközöket elkobozta (jegyzőkönyvet adott), mondván, hogy ezek a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök. A sofőr kiváncsiságból megkérdezte, hogy most ő ezekkel sportolni szokott akkor mi van, vagy ha éppen most vett egy baltát ami ott van a kocsiban akkor azt is elveszi a rendőr? A válasz az volt, hogy elveszi sőt akár elő is állíthatja. Kérdésem: - a rendőr különösebb indok nélkül átkutathatja-e az autót (ha jól tudom ehhez azért kell valamilyen vélelmezett vagy alapos indok)? - elveheti ezeket az eszközöket (pl van az autóban egy kisbalta mert sokat járok az erdőbe és ha elakadok jól jöhet. És van egy töltött gázpisztoly is. A baltát elveheti, a gázpisztolyt (aminek a felhasználási területe eléggé egyértelmű) pedig nem? Ez érdekes számomra. -Ha nem volt indokolt az intézkedés érdemes panaszt tenni és a lefoglalt eszközöket visszakövetelni?
Sziasztok! Kaptam egy kerékbilincset, egy olyan helyen való parkolásét ahol nem tiltotta semmi azt. Felhivtam őket, hog hogy is van ez, ere azt a választ kaptam, hogy ez van, nem tudnak mit csinálni. Kihez tudnék fordulni ezzel a problémával, mert ezt nem szeretném annyibahagyni. Nem is a pénz, inkább az elv. Nehogy már mindent megtehessenek...
Igen... a két jogalkotó szerv (kormány, önkormányzat) önálló életet él. De van példa amikor ezt rendezik: pl. az objektív felelősség megállapítása esetén nem lehet pluszba kiszabni szabálysértési bírságot, csak büntetőpontot.
Tehát, végülis, jelenleg, a jogszabályok szerint kétszer is meg lehet az illetőt bírságolni, egyszer a szabálysértés miatt közjogilag, másodszor pedig magánjogilag a pótdíjjal, jól értem? Félretéve, hogy ez alkotmányellenes-e vagy sem. :)
Hát nincs feltétlen jól, ez a magyar közigazgatási rendze, nincs egységes szabályozás. A szabálysértési bírságot kellett volna feleemelni. Mondok egy példát: aha bliccelek, az nem lehet szabálysértéssé nyilvánítani, mert magánjogi (polgárjogi) viszony a szolgáltató és az utazó között-mondta az Alkotmánybíróság.
Nos itt is egy magánjogi viszonyról van szó: ha jogtalanul használom a közutat a tulajdonosa pótdíjat szab ki. Ha viszonnt a KRESZ szabályait nem tartom be, akkor pedig szabálysértést követek el, ezért bírságot szabnak ki.
A kettő más, egyik jogtalan használat a másik meg szabályszegés. Az AB tudná eldönteni, hogy a kettő összefér-e. Az önkormányzati rendelet összességében alkotmányellenes, így azt újra kell írni, mert hiányoznak a garanciák, de arról nem mondott semmit még az AB, hogy ez így helyes-e. Érdemes megtámadni az AB előtt majd az új rendeletet.
Üdv! A következő lenne a kérdésem: adott a KRESZ, ami kormányrendelet, és adott a 24/2009. (V.11.) fővárosi önkormányzati rendelet. Mindkettő szerint ejnye-bejnye a mozgáskorlátozott-helyen való parkolás.
Kérdés: ez így jól van? Megbírságol a rendőr, majd jön a közterületis, és megbírságol a parkolási pótdíjjal (ami az önk. rendelet szerint az óradíj 300x-osa)? Tehát ugyanazt a cselekményt mindkét rendelet szankcionálja?
Avagy a KRESZ-tiltást nem az szankcionálja? Hogy van ez? :)))
Megmondom oszinten, a helyszint megnezve, hogy te voltal a hibas. Ez ranezesre ketto db keresztezodes( a Repuloteri ut bal szegelye egyvonalban van a Hatar utca bal szegelyevel) Ergo amikor a Hatar utcarol az ellenfeled kikanyarodott balra, akkor o mar vedett uton volt.
A KRESZ bizottsági értelmezése nincs most nálam, de a szakirodalom is hallgat róla. Problematikus, mert minden helyzetre nincs szabály. A szabálysértés szemponjából mindegy már, ha polgári pert szeretnél, akkor lesz majd jelentősége.
Megírtam nekik most, határozottan, felsoroltam mind a 14 hirdetés kb. 50 bakiját (valótlanságát), és hogy kb. "ejnye-bejnye nemszépdolog, utánuknéztem ám a használtautón a kódok alapján..., és lementettem ám az eredeti hirdetéseket" Felajánlottam a lehetőséget az egyezségre, <-> és utaltam rá, hogy meghamisított hirdetéseket küldeni és félrevezetni rosszhiszemű magatartás részükről, és jogi úton is eljárhatunk (mint második lehetőség). Remélem megteszi a hatását, és ők is érzik majd, hogy ezt elk..ták. Eurotax sajnos nem segít, sajnos öreg autókra nem számol... A pszáf-nál már akkor elindult az ügyem velük, amikor még megtagadták a tájékoztatásadást, és a legpofátlanabbul húzták az időt. Sajnos a pszáf annyira lassú, hogy egy hónap múlva jött egy levél tőlük, hogy iktatták a bejelentésemet. Most max az iktatószám mellé odabiggyesztem nekik, hogy a kifizetés megtörtént, de hogyan... és mit csinálnak most...
Ha eszedbejut amit akartál, írd meg, lehet segít. Köszönöm: Péter
Érdekes történet, meglepő, hogy egyáltalán et elküldte a biztosító, mert ez jó jel lenne, ha nem csalnának. Egyértelműen rosszhiszemű magatartás. _Mindent_ amit itt leírtál, azt írd le nekik is. Talán a szégyen használ.
Mindazonáltal tudni kell, hogy a jármű kárkori értéke vita esetén szakértői kérdés, amiben persze sokat nyom a kárkori piaci szokásos érték. A szakértő meg nem olcsó. Ezt megelőzendő a biztosítok egységes eljárás érdekében Eurotax számítási módszert alkalmazzák, amit általában mindenki elfogad, mert a legtöbb kocsira igaz, ott a spéciket is be lehet állítani, igaz állítólag ez sem pontos, mert kereskedői ár felé húz. A neten megtalálható, pár euróért kitöltheted, ill. van pár jószándékú kereskedő (nem is tudom melyik Fiat de nekem telón megcsinálta), aki szívesen kiszámolja. Ennek eredménye alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy érdemes-e pereskedni. A pereskedést megelőzheti egyközvetítői eljárás, illetve ha Békéltető Testület befogadja egy békéltető eljárás, ahol az ilyen újség cikkek sokat számítanak. Végső út a per (persze ez is először csak először fizetési meghagyás lehet, ha nem milliókról van szó). Még valamit akartam de nem jut eszembe:(
Kaptam itt már tanácsot biztosítóval kapcsolatban, (húzták a kifizetést), mégegyszer köszönöm.
Fel is tenném a következő kérdésemet, amihez én nem értek:
A biztosító ugyebár gtk-ra vette autómat (mercedes w124 e300td, kombi, automata, bőrkárpit, tempomat, 4elektromos ablak, ülésfűtés, állófűtés, kutyafüle, stb. - fullextra.)
Megreklamáltam az általuk kalkulált káridőponti értéket, mert természetesen kevesebbet számoltak, mint amennyit valójában ért. Ezt ajánlott levélben tettem, mellékelve kinyomtatott hirdetéseket ugyanilyen paraméterű autókról. Erre azt válaszolták, hogy márpedig szerintük ennyit ér, én pedig erre azt írtam, hogy rendben, akkor küldjenek már el egy pár hirdetést, hogy akkor ennyiből tudjak ilyen autót venni. Megtették, e-mailben, összesen 14db hirdetés le-feketefehérített. lerontott képminőséggel, hatszor átfaxolva, épphogy látszik mindegyikhez az 1-1 db képen, hogy autóról van szó. MINDEGYIKHEZ ODAÍRVA (látszik,hogy utólag), hogy automata,bőrkárpit,tempomat,stb. (FONTOS) Viszont amit szerintem elfelejtettek levenni, az a használtauto.hu hirdetésazonosítója, amivel sikerült megnéznem az eredeti hirdetéseket. A 14 hirdetésből 9(!) db sedan, ami ugye százezrekkel kevesebbet érhet, mint egy kombi. EGYIK SEM bőrkárpitos, van közte manuális váltós, és leharcolt, bontószökevény autók, szakadtan. Arról nem is beszélve, hogy a 14ből kb. a fele már nem is létező hirdetés, a gugli tárolt változatában sikerült megtalálnom.
Lényeg a lényeg, meghamisított hirdetéseket küldtek nekem, hogy bizonyítsák (megtévesszenek) hogy az általuk kalkulált összeg elég lesz. Az emailt, a hamis hirdetéseket, az eredeti hirdetéseket lementettem.
