Gubacsatka. Ként nem ártott volna fújni rá korábban. Most én leszedném azokat a leveleket, ha csak ennyi, és megsemmisíteném, aztán meg kén, emeltebb dózissal.
A tavaly ültetett konténeres (tehát elég jól fejlett) szőlőim a meleg tavasszal megindultak (jó kis déli lejtő, talajközel), nem csak barkásodás, hanem 1cm-s hajtáskezdemények. Szépen elfagytak, azt hittem, keresztet vethetek rájuk, de most kezdenek újra indulni, szóval csek egyet tudok veled érteni. És főleg tizsi_85-nek írtam.
Valószínűleg elfagyott. Voltak erős éjszakai minuszok. Ráadásul a már egyszer megindult tőkék sokkal kevesebb fagytól is károsodhatnak. Alulról kifognak hajtani és újrakezdhetet a tőkék kialakítását.
Kedves mindenki! Tavaly előtt ősszel hobbi céllal megvettem az első hat tő pölöskei muskotályt. Tavaly tavasszal szépen hajtott, növekedett. Idén tavasszal mikor elmúltak a nagy hidegek, megmetszettem, a vágott rész szép világoszöld volt. Könnyezett ahogyan kell, amikor szárazabb idő volt, kaptak egy-egy vödör vizet. Majd a hosszú hideg tavasz alatt még egyszer könnyeztek és megállt az egész, mind a hat tő. Azóta semmi, a rügyek elszáradtak, a hajtások is szárazak, semmi életjel nem látható. Mit rontottam el? Lesz még belőle valami? Érdemes még egyszer nekifutni? Köszönöm a válaszokat.
A kárképére jellemző megbarnult, szivarrá sodródott levelek jelzik a tojásrakás idejét.
A bogarak főbb tápnövénye a szőlő, körte, alma, birs, szilva, galagonya és a mogyoró. Az április közepén előjövő áttelelt imágók érési táplálkozást folytatnak. De ennél is nagyobb termésveszteséget okoznak különleges sajátosságukkal, az ivadékgondozással. Először a levélnyél megfúrásával, illetve az edénynyalábok átrágásával elfonnyasztják, hajlékonnyá, sodorhatóvá teszik a leveleket, hogy azokból szivart göngyölhessenek össze és belsejükbe lerakhassák tojásaikat. A nőstények sokkal több levelet rágnak meg, mint amennyire szükségük van. A kártétel során zavar támad a gyökérrendszer és a lombozat között. A leveleket befedő, szürkés váladékuk segíti a sodrat összetapadását, így még az eső sem bomlasztja ki. A nőstény munkája közben időnként bemászik a levelek közé tojást rakni. Az összesodort levelek táplálékul szolgálnak a lárváknak. Egy-egy nőstény (néha többedmagával) általában 30 szivart készít és bennük 5-6 tojást rak le.
Az ormányosbogár 5-7 milliméter hosszú, fémesen csillogó, rézvörös, smaragdzöld vagy sötétkék színű. Hasonló nagyságú lárvája lábatlan, teste fehér, de feje világosbarna. Egy nemzedéke van. Az áttelelt imágók tavasszal érési táplálkozást folytatnak, párosodnak, a nőstények elkészítik a szivarokat, majd tojást raknak. A talajra lehullott, elszáradt levélszivar belsejében lévő kifejlett lárvák átrágják magukat a levélrétegen és a talaj felső rétegében bebábozódnak. A 3-4 hetes bábokból nyár végén előbújó fiatal bogarak a levelek hámozgatása és lyuggatása után a hideg beálltával telelőhelyet keresve visszahúzódnak a talajba.
Áprilisban a tőkére felmászó imágók lerázásával és összeszedésével megakadályozhatjuk a rügykártételt. Félméteres ágrészen található 4-5 mászkáló eszelény esetén a rügyduzzadáskor alkalmazott rezes lemosó kezelés repellens hatással bír. Lombosodás után, kisméretű fertőzésnél elég a szivarokat összeszedni és elégetni.
Elvétve találok ilyen összecsavarodott, összeszáradt levelet. Először azt hittem, hogy a szél töri le, de nem. Ez valamilyen kártevő vagy betegség. Tudja valaki mi okozza ezt? Illetve szükséges-e védekezni ellene? Egyelőre nem számottevő.
Itt is van fűz a környéken. Lehet, csak az. Tavaly a szőlő egyik részét a thiovit, másikat meg a peronosz vitte el. A maradékot meg lelegelték a vadak. Már minden kis "szösz" miatt aggódok.
A magnéziumhiány vezethet kocsánybénuláshoz, bár én azt MOST korainak tartom, persze, ha arrafelé az Aletta most virágzott el, akkor lehet, de inkább korai botritisz lehet.
