én ugy tudtam, hogy a rizst nem szabad keverni, mondjuk én nem fözön vizben ha nem piritom és utánna egy bögre rizsre másfél bögre vizet szoktam rakni aztán mikor elfötte bedunsztolom aztán abban párolodik,
na holnap igy csinálom aztán irom, hogy elbénáztam-é vagy sem
jaj de jó már kész ideg voltam, hogy valami van a gerincével mert megmondom összintén nem láttam még igy állni tacsit,
és azért aggódók érte mert nem tudom milyen élete volt, a néninél aztán azt hittem, hogy most jött ki valami rajta.
azt tudjátok, hogy irtó félős most itt az utcában lakik egy 4 hónapos vizsla fiú már kétszer voltunk sétálni együtt elöször sikitó frászt kapott tőle de már a séta felénél jött ,csak nagyon nehezen barátkozik meg máskutyákkal az itthoniakon kivül, azokkal nem kellett sok idő és jól érezte magát,
nagyon kösszönöm nektek ,hogy megnyugtattok, imádom a kis szarost és nagyon nem lennék jól ha vele valami történe szivem törne darabokra annyira jó kis hálás és mellette nagyon rendes néha probálja feszegetni meddig megyek el, de hát ez a tacskók énje, vagy nem?
Hehe, - én tényleg nem okoskodni akarok a rizsfőzéssel, de a "zutty-bele a zubogó, enyhén-sós vízbe - onnantól fix 20 perc" - az tényleg egy bevált dolog :-))))
Jaaa, még azt hozzátenném, hogy nekünk, ebédre több víz kell ám, mint amikor Rudi-úrnak főzök.
Arra a mértékegység 3 személyre 1 csapott-csupor rizs... legalább 2,5-3 liter vízben. Persze, itt is 20 perc az idő.
Ennek letelte után szürő - és nagyon bő meleg-vízben átöblítés. Garantáltan gurulós lesz, nem ragad, nem tapad, nem hizlal (a keményítő zöme lemegy róla) ...viszont jól át van főve és finom is.
Ezt meg szoktam tuningolni (belekeverni) egy kis mikróban-felmelegített (nem megfőzött!), nyers mexikói-keverékkel... ettől szép, színes és tartalmas is lesz a rizsecske.
Fickó is szokott ilyen kicsit "görnyedten" állni, ha nem figyel a szép tartására.
Elvittük végül magunkkal a túrára, nagyon lázban volt az elején, minden erejét beleadta, az orrát föl sem emelte a földről.
Nagyon kifáradt, a vége felé lefeküdt egy fa tövébe és úgy gondolta, neki ennyi elég volt. Pepakoltuk az egyik hátizsákba, bánta is ő, hogy kényelmetlen, meg se moccant, onnan lesett kifelé, így cipeltük felváltva.
Nem csak elkaptál egy fura pillanatot, mikor fotóztál? Nekem is van olyan képem Fionáról, amin épp kanyarodik, vagy valamit szagol és görbén áll a háta.
majd infarktust kaptam ezen a képen, Panni igy nézz ki ha megáll, valami baja lehet, ?
ez a háttartás kikészitett de sajnos most láttam csak meg hogy ilyen pedig voltam vele orvosnál mikor ide került és semmi belső és külsó sérülést nem talált -láttot ,
eddig észre sem vettem most ,hogy láttam ezt a képet kezdtem figyelni és tényleg a hátsófele csapott, és furán szalad, de
itt már most kezd sütni a napocska remélem felétek is irány kifelé a szabadba,
hoztam egy pár képet
hú mit találtam
aztán félre szaladt de nézzétek már meg légyszi igy kell állni egy tacskónak? mindig igy áll, most vettem észre a képen mennyire brutál ahogy áll, remélem nincs valami baja, és azért áll igy? nagyon csapotnak láttom a hátulját ti is?
el is mosom szép fényesre
na ugye milyen ügyes voltam
GPS:még mindig nem tudtam megcsinálni a receptet de igérem hamarosan megcsinálom, gondolom bármilyen húsból jó mert itt nem láttam még disznófejet a CBA-ban ebben ami itt van felénk húst nem árulnak,
Jól sikerült a kutakaja ízre, állagra (mondjuk a rizs lehetett volna jobb is, ekkora adagot nem szoktam főzni:)
A rizsfőzésnek nem sok trükkje van - de az legalább biztos. Először is zubogó-forróvízbe kell szórni, és megkeverni.
Onnantól kezdve fix 20 perc főzés !!! - ezt órával mérem. Nem több-nem kevesebb - ennyitől jól átfőtt, de még gurulós marad.
Időnként nem árt jól átkevergetni, nehogy odakapjon az alján leragadó réteg.
Ez minden sima, natúr, "kilós-rizsre" érvényes (vagyis NEM a gyors-, előfőzött- főzőzacskós, stb. spéci rizsekre).
1 kiló rizshez 2,5-3 liter víz kell - de abba a vízbe én például felolvasztottam azt a kocsonyát is, ami a disznófej fővőlevéből lett.
Azt felszívja a rizs, amitől egyrészt finom lesz, másrészt tartalmasabb is.
Gondolom semmi újat nem mondtam... bár itt a környezetemben nem nagyon gyakorolják ezt az "órára-főzést" - inkább kóstolgatnak... aztán hol jobban sikerül, hol kevésbé.
Egyébként nekem erre a célra van egy filléres konyha-órám - azt sokszor használom főzés közben.
Pl. tésztákat is kizárólag csak a zacskón feltüntetett ideig főzök - és akkor tökéletes, nem kell kóstolgatni, mert gyártó azt már kikísérletezte a teszt-konyhájában :-))))
igen a bulldogok nagyon türelmesek mindenkivel de ha felbosszantják őket akkor viszont nincs vissza út., akkor jön a lilla köd és semmit nem tudsz tenni azon kivül, hogy kivárod a fejleményeket.
szerintem simán mehet szeretnek gyalogolni és egy nagyon nagy elönnye van, ha elfárad felvehetted azért egy hátizsákszerű alkalmasságot vagy valamit amiben tudod cipelni ha elfárad
este biztos nem kell majd ringatni, hogy aludjon olyan fáradt lesz, hogy még nagybátyádat sem fogja megugatni igy mozoghat Ő is használjátok majd ki az alkalmat.
nekem sajnos nem sikerült még Pannival nagyobb sétát tenni ugyanis azt vettem észre sehova sem vitték,
a nyakörvvel probláma nem volt jőt is szépen hosszú pórázon de mikor egyik keritésnél ráugatot a kutya na attől kezdve kész lett, ha nem lett volna hosszu kötélen mert én nem pórázt használok ha nem ilyen vékony sodrott kötélszerüséget mert azzal jól tudom a mozgást biztositani ugyanis nálunk az Osztin sem lehet elengedni mert nem jönne vissza vagy legalább is várhatnék mire oda cammogna
azota Panni nem volt kint majd ha jobb idő lesz és a páromat is rátudom venni, hogy jöjjön akkor kiviszem a többiekkel. együtt
nagyon jól ne félj ki is használja őket ez a PANNI egy bandita az ujja köré tekerte a falkát kivéve engem mert én megszoktam egy kicsit bökdösni mikor visitó hangon ugat a semmiért vagy éppen követelödzik ugyanis itt a szomszédok nem szerettik ha visongat, már szoltak érte,
- GPS Jól sikerült a kutakaja ízre, állagra (mondjuk a rizs lehetett volna jobb is, ekkora adagot nem szoktam főzni:)
Nekem a csomagolással volt problémám, minden apró dobozt felhasználtam, de most már a képet látva legközelebb profi leszek.
Megfogadtam a tanácsotokat, megpróbáltam a nagybátyámmal "összebarátkoztatni " a Fickót. Az első 10 percben majd meg süketültünk, próbáltam befogni a csőrét, én voltam a leg idegesebb, bár próbáltam nyugodt maradni. Később alábbhagyott az ugatás, de szünetekkel azért jelezte, hogy ott van. Ha nem mozdult meg a nagybátyám, már csöndes időszakok is voltak, de minden mozdulatra ugatás. Ez már akkor is nagy előrelépés, hogy egy légtérben voltunk.
- NCSK Nagyon irígyellek, hogy ilyen összhangban vagy a kutlyáddal, amit a galambos esetről meséltél, így visszafogta magát, hogy ne rohanjon utánuk! Én póráz nélkül ki sem merem vinni Fickót. Nálunk a fő ellenség a macska, ha elengedném szerintem többet nem is látnám viszont.
- Osztin Hihetetlen ez a kép, nagyon édesek így együtt, ennek a kutyának birka türelme van.
Érdekelne a véleményetek, hérfőn tervezünk egy kb 20 km-es túrát a Börzsönyben, nagyon szívesen elvinném a Fickót is, csak nem tudom, hogy egy tacskó a pici lábaival tud-e ennyit menni? Ha van hasonló tapasztalatotok írjátok meg légyszi.
A bizonyos rasszú embertársak iránt mutatott ellenszenvük tényleg érdekes :) Mondjuk ott általában nem állok le csevegni és nem hívom oda a kutyát, hogy gyere ismerkedni, így biztos ez is benne van a pakliban :)
Nálunk is előfordult, hogy azt aki biceg, vagy valami furcsa van rajta megugatja. Most már sokkal jobb a helyzet, ha valaki jön és ugatja, akkor rászólunk és hagyjuk ismerkedjen az illetővel. Séta közben is gyakran akadnak furcsaságok, amiket megugat, de ha sokszor látja, akkor megszokja. Bicegő embert már nem ugat meg általában, sőt a tolókocsisokat és a járókereteseket sem. Nagyon szigorúan rászólok, ha tovább ugat valakit. Elvileg az a rendszer, hogy ő jelzi, hogy valami nem stimmel és veszélyesnek gondol dolgokat, de ha odahívom az illetőhöz (vagy tárgyhoz) és közben rászólok, hogy nem ugat, akkor óvatosan körbeszaglássza és ha még utána meg is ijed párszor és ugat egy-kettőt, abbahagyja, mert ha szerintünk nem veszélyes, akkor elfogadja.
Egyszer mondjuk megraktam, mert egy apukát ugatott meg, akinek egy kisgyerek volt a nyakában és nem fogadott szót mikor rászóltunk ott pattogott szegény fickó lába előtt. Azóta a nyakban hordott gyerekekkel sincs gondja. Sőt anno a kapucnis és furcsa sapkásokat is megugatta, de már ez is a múlté.A gyerekekkel kapcsolatban szerintem érzi, hogy háklis vagyok, mert ha gyereket mer ugatni, akkor nagyon csúnyán szólunk rá, a gyerek tabu.
Szerintem nem kellene elzárnod a kutyát, hanem megbeszélni a nagybátyáddal, hogy egyszer várjátok ki, amíg elfogadja a jelenlétét és megszokja. Soha senkitől nem zárom el a kutyát, akkor sem ha eleinte ugat, mert ahogy látja, hogy beszélgetek az illetővel, beengedem, akkor elfogadja, hogy nekünk ismerős. Persze van aki nem szimpi neki és gyanakodva figyeli még jó ideig, de nem szokott gond lenni.
Amúgy ijesztően néz ki, amikor előveszik a mély vuvuzelás hangjukat és ott ugrálnak valaki előtt, de azért megharapni nem akarják, csak pattoggnak, mint a nikkel bolha :)
Amikor először mentem a tenyésztőhöz megnézni a kiskutyákat, akkor az volt az első, hogy a kutyaszülőkkel ismerkedtünk meg. Valami miatt a kan a páromat nézte ki magának és úgy ahogy nálatok is, le nem állt volna az ugatással. Aztán a végén a gazdája befogta már a kutya száját (állítólag ez egy jó módszer, hogy jelezd te vagy a főnök és szerinted elég lesz a hangoskodásból). Eltelt 10-15 perc és már nem ugatott. 20 perc múlva a párom is simogathatta a kutyát, mondjuk az be volt feszülve rendesen, de tűrte :)
Nálunk ami még okításra szorul, hogy nem sprintelünk le távozó unszimpatikus autókat, bicikliseket és fekete görkorcsolyát viselő embereket (a fehérrel, vagy szürkével semmi gondja) :)
Tegnap volt egy érdekes eset. Ugye alap szitu, hogy a járdáról nem lépünk le. Viszont tegnap 2 pimasz galamb volt a járdán és azokat meg kellett leckéztetni, így aztán indult a sprint. Sajnos a galambok pont az úttest felé menekültek, így elvileg a kutya simán a kocsik alá szaladhatott volna. Ugyan rászóltam, de szerintem egy másodperces késéssel, mégis lefékezett és visszafordult, pedig nagyon nagy volt a lendület. Örültem neki, hogy ekkora nagy benne a gát, hogy nem szabad lelépni.
Hehe, többen mondták már, hogy biztos lenne kereslet a "kész-főtt-kajára" úgymond (Pl. "Házias Kutyakoszt" márkanéven :-)))) - mert rajtam kívül igencsak sok kutyás néz még ferde szemmel a bóti-kínálatra.
A kutyáikról már nem is beszélve.
De hát ennek csak addig van varázsa, amíg "100% naturell" - akkor viszont keményen mélyhűtött árunak minősűl - így hát ezen elbukhat a mutatvány (külön mélyhűtő-pult, mélyhűtött szállítás, miegymás) - szóval ez megmarad házi-használatra.
Arra kíváncsi lennék hogy neked mi nem sikerült tökéletesre a receptedben - hisz annyira egyszerű, hogy szinte lehetetlen elcseszni.
Mondjuk nekem nem annyira "egyszerű" - mert aki látott már 3 kiló rizset főni - az tudja miről beszélek :-))) - igaz, nekem ez így jó, mert így is, úgy is rámegy a napom - viszont 80 adagért már megéri.
Mert az 80 nap - gond nélkül.
Ami a bácsit illeti - sajnos rátapintottál: vannak dolgok (pl. a bicegés is ilyen) amit valamiért nagyon nem bírnak.
Ezen kár okoskodni, mert még azt se fejtették meg, hogy pl. mi a bajuk az egyenruhával (postás-rendőr, stb.)... de még azt sem, hogy mi a kifogásuk egy bizonyos rasszú embertársainkkal szemben? Mert hogy van, az biztos.
Ezt a gyártást, csomagolást már egészen profi szintre fejlesztetted. Hát én inkább nem mutatom meg milyen lett.
Szerintem gyártanod kéne, mint GPS kutyaeledel.
Kíváncsi lennék mi a véleményetek arról a problémámról, hogy szegény nagybátyámat olyan hevesen ugatja meg a Fickó, nagyon kellemetlen, mindig el kell zárni, ha nálunk van mert nem bír leállni az ugatássa. Mást is megugat, de egy idő után abbahagyja. Lehet, hogy közrejátszik az, hogy egy baleset miatt ő bicegve megy? Pedig nagyon kedves ember a légynek sem ártana és olyan bántó, hogy így támadja. Ha van ötletetek, szívesen várom.
Úgy kéthavonta, Rudi kap egy kis fokhagyma-kúrát.... azaz vagy 2-3 napig, minden nap belekeverek a kajájába 1 gerezd fokhagymát... naponta.
Ezt a lehető-legapróbra felvagdalom...és simán elkeverem az adagba - semmi gond nincs belőle.
Nem is volt gilisztánk, vagy egyéb bél-nyavalyánk soha - féreghajtót is csak egyszer látott életében (szerintem tök-feleslegesen azt is) - de a párom ragaszkodott hozzá, "ha már a doktornő olyan kedvesen ajánlta, oltáskor" - 900-ért, az olcsóbbikat.
Hááát, valamennyire rokonszakmábn tevékenykedtünk - mert én meg a '90-es években, a kaja-gyárak laborjait láttam el labor-műszerekkel.
Ebből kifolyólag szinte minden létező élelmiszergyárban megfordultam - ezen belül a minőség-ellenőrző laborokban főképp - pláne, hogy abban az időben nagy volt a "szárazság" a minőség-ellenőrző műszerek terén.
Hihetetlen mennyiségű labormérleget (átlagban 3 tizedest, de volt 4-es is), kombinált (thermo+gravimetrikus) nedvességmeghatározót (főleg húsosoknak), pH mérőt, kalcináló-kemecét, a hamunak... de még komplett, fehérje-meghatározó Kjeldahl-vonalakat is - olaj (margarin) gyáraknak, stb.
Pont, ahogy mondod - ezek után már nekem is nehezen lehetett virslit-parizert-étolajat-margarint, konyhakész-mélyhűtött pulykafalatot, stb.
De még kenyérgyárakban is láttam "vicces" dolgokat (pl. hogy lehet 1 kiló liszttel 3 liter vizet felszivatni a tésztában - nyúlporral)... hogy már a vörös-áruba való, magasfrekvenciás mustármag-csípőstelenítőkről ne is beszéljek... arról a mustármag-őrleményről, amit vederszámra tolnak be a vörösáruba - hogy az kétszer annyi vizet (jégkását) vegyen fel, mint "józanul". Brrrrrrrrr.
Ezek után, gondolom megérted, hogy miért szánok rá egy egész napot a főzöcskélésre - ahelyett, hogy a boltok polcain roskadó, "príma minőségű", kész kutya-eledellel etessem Rudit.
(Jóó, persze, ez nem csak az én döntésem - mert Rudi a bótikaját egyszerűen NEM ESZI MEG.
A szárazzal azt se tudja mit kezdjen - szerintem még azt se hiszi el, hogy az egyáltalán kaja lenne.
De ugyanígy messze kikerüli a bóti, szaftos-konzervet, meg a kutyaszalámit is - a párom már minden létező készítménnyel próbálkozott - hiába.
Egyszer még macska-kaját is vett - hát ha majd azt - nahát, már a szagától is átment a másik szobába - pedig levettük a címkét, nehogy meglássa rajta a macsekot.)
Hát igen, a fagyasztásnak sok előnye van, sőt az egyik legjobb tartósítási mód:) Nekem ez a szakmám, többek között a tartósítási eljárásokkal is foglalkoztam évekig. A szárítás, hűtés/fagyasztás, hőkezelés a legalapvetőbb tartósítási módok és mindnek megvan a maga előnye és hátránya. Mindnek nagy előnye, hogy ha jól csinálják nem kell kiegészíteni kémiai tartósítással.
A szárított élelmiszerek valóban vesznek fel a levegő nedvességtartalmából, de ez is sokmindentől függ, pl. ha a fehérjéket körülveszi valami pl. bármféle zsiradék, akkor a fehérje nincs veszélyben, vannak olyan rostanyagok, melyek ugyan magukban tartják a vizet, de ezzel pont megakadályozzák a romlást, mert nem engedik, hogy a mikroorganizmusok közben aminosavakhoz jussanak. Vannak vízben oldható és nem oldható természetes anyagok, amiket tartalmaznak az alapanyagok (a rizs is). Csak természetes anyagokról beszélek most, semmi adalékanyag! Így egy adott zsírtartalommal és rosttal rendelkező fehérjeszárítmány lehet hosszú ideig eltartható. Az, hogy ki melyiket kedveli az leginkább szimpátia kérdése, mert a szakmai szempontok nem helyezik egyiket a másik elé. Az én szakmám kifejezetten az élelmiszerbiztonságra koncentrált, azaz egy élelmiszerben ne legyenek sem fizikai, sem kémiai, sem biológiai szennyeződések, amik kárt okozhatnak. Az eddigi tapasztalataim alapján előbb élnék száraztápon, mint bármiféle felvágott készítményen, amit embereknek készítenek.
A rizses-májas recept természetesen tökéletes, ezért is szoktam én is minden hónapban csinálni és ezért is kajálunk belőle olyankor mi is :) Egyébként a máj ellen is lehetne kampányolni, mert a ma kapható csirkemáj nem olyan mint egy házi szárnyasé, főleg ha hormonokat kapott szegény és ki tudja mivel etették ( a májban halmozódnak fel méreganyagok és ha csak a doixinra gondolunk, amit egyáltalán nem szűrnek, akkor nem biztos, hogy biztonságban vagyunk). A savanyúkáposztát sem hagyományos erjesztéssel csinálják mostanság, hanem rásegítenek. Sajnos sokmindent láttam már és inkább nem is gondolok bele mik lehetnek.
Én azt vallom, hogy színesen kell táplálkozni embernek és kutyának egyaránt, hogy ne halmozódhasson fel bennünk/bennük semmi, ami nem odaillő.
Ez pedig egy mai napozós kép. Én soha nem gondoltam, hogy egy kutya napozásmániás legyen, de ő az:
Na, kérem, így néz ki a legutóbbi "Rudikaja" :-)))
Ez már -22 fokon van, betonkemény - sőt, a hűtőtáskában még kánikulában is kitart 2 napig fagyosan a közepe - ezt kipróbáltuk.
Egy ilyen tégla 220 gramm - ezt mérlegen adagolom ki és tekercses uzsonás-zacsiba porciózom.
Ez egy napi adag - koraeste "szervírozva".
Adagoláskor - amig még langyos, egy hasáb-alakú kisdobozban tömködöm a megtöltött, kimért zacsit -és onnan óvatosan borítom ki, hogy megőrizze ezt a formát.
Ha így fagy meg - így marad.
Ez a helytakarékosság miatt fontos - így szinte alig van levegő a "téglák" között, a mélhyűtő-kosárban.
hú mit találtam 
