Keresés

Részletes keresés

kisharsány Creative Commons License 2006.04.05 0 0 306

  Kedves Tündi !

 

    Én még a továbbiakkal egészíteném ki az előzőben előadottakat, melyekkel teljesen egyetértek: a számos azután tovább "élt". Alkalmazódott főnévként a meg-

számlálásra érdemes háziállatok általános főneveként. A számosállat vagy lábasjószág a csordában,kondában,gulyában stb. tartott állatok megjelölője, ellentétben például a háziszárnyasokkal. A számosállatokró évfordulónként, vagy más időközönként a számadónak számot kellett adni. Ha megnézzük, hogy a "számot kell adni" egy idegen anyanyelvűnek azt jelenti, mint ami példát Te hoztál, de a " 'ról számot adni" pedig a fent írtat: láthatjuk miért oly nehéz a magyar nyelvet másoknak megtanulni.

  üdv.: kisharsány 

Előzmény: tündi-bündi (304)
LvT Creative Commons License 2006.04.05 0 0 305
Kedves tündi-bündi!

Csodálkoznék, ha ilyen bonyolult dolgok állnának az etimológia hátterében.

A számos szó esetén egyszerűen az van a háttérben, hogy amit már számolni kell, az sok: néhányat (2–3-t) még tételes számlálás nélkül is áttekintünk. Ez általános képzet, így szinte minden nyelvben megtaláljuk azt. hogy az ottani ’szám’ főnév melléknévi formája ’sok’ jelentésű. Példák a környékünkről: angol numerous, német zahlreich, szlovák početný.

Vegyük ugyanakkor azt, hogy miért nincs „száma” a számtalannak. Azért mert nem tudjuk megszámolni. És miért nem tudjuk megszámolni? Az egyetlen valóban előforduló ok az az, hogy ’olyan sok, hogy már meg sem lehet számolni’. Emiatt van a számtalan szónak ’sok’ jelentése, sőt eredetileg ez többet is jelentett, mint a számos. Utalnék itt egy matematikai végtelen két fajtájára: a megszámolhatóra (pl. az egész számok halmaza), ill. az ennél „több” megszámolhatatlanra (pl. a racionális számok halmaza). Itt is ugyanúgy vannak más nyelvi analógiák: pl. angol numberless, német unzählig, szlovák nespočetný.
Előzmény: tündi-bündi (304)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.04.05 0 0 304

Kedves LvT és kedves Tagok!

 

Gyakran használjuk az alábbi két szót: számos és számtalan.

"Számos esetben..."

"Számtalanszor elmondtam,hogy..."

 

Fél füllel hallottam a tévében egy beszélgetést,melyben e két szó etimológiáját tárgyalták,de mivel csak fél füllel hallottam,így csak annyit tudtam megjegyezni,hogy régen bizonyos embereket megszámoztak (ők a "számos" emberek) és voltak akiket nem számoztak meg (ők pedig a "számtalanok").Azt,hogy kik ezek az emberek és kik számozták meg őket és milyen okból,sajnos nem hallottam.Gondolom ez csak egy teória volt a műsorban,de érdekelne mi erről a véleményetek és mi a Ti állásfoglalásotok.Persze lehet,hogy hülyeség az egész.

 

Köszönettel:Tünde

LvT Creative Commons License 2006.04.04 0 0 303
Kedves kisharsány!

> mindeközben szegény Fehérhaj csak ott top-orog a 179. pontján, és senkitől sem kap egy komoly, tudományosan kitalált választ kérdéseire [...] Pedig csak azt kérdezte: mi a magyar név eredete, mi a Magyarország név eredete, mi a Hungária eredete, és mi mitől az ami?

Csak azt szeretném tudni, hogy az én 180-as hozzászólásom mi volt, ha nem komoly és tudományosan kitalált válasz a 179-as kérdésre..?


> Mi meg tán' mind annyian magyarok lennénk nemde ?

A kérdés itt inkább az, hogy mindenki el tudja-e olvasni az itt magyarul leírt hozzászólásokat. Mert az, hogy a 180-as válasz észrevétlen maradt, az felveti annak a lehetőségét, hogy nem feltétlenül olvas magyarul minden idelátogató…
Előzmény: kisharsány (302)
kisharsány Creative Commons License 2006.04.04 0 0 302

 

  ...és mindeközben szegény Fehérhaj csak ott top-orog a 179. pontján, és senkitől sem kap egy komoly, tudományosan kitalált választ kérdéseire,- sem egyikre, sem másikra, sem együttesen- az alapító atyák közül, csak vár, csak vár, és végül egy napfényre kiengedett,  előbben ápolt, majd kinőtt zombi hablatyával kell beérnie. Hiába, kegyetlen a világ! Pedig csak azt kérdezte: mi a magyar név eredete, mi a Ma-

gyarország név eredete, mi a Hungária eredete, és mi mitől az ami? Mi meg tán' mind

annyian magyarok lennénk nemde ?

Előzmény: Kis Ádám (282)
milyennincs Creative Commons License 2006.04.03 0 0 301

Na ja !

 

Csak beírtam, amit gyereketetés közben fél füllel hallottam, aztán utánajárási szándékkal rákerestem este az illető nevére (a műsorban elhangzottak szerint az isaszegi csatában is részt vett), s kiadta A Ruszwurm története oldalát. A hiba az, hogy van ott mellette cáfolat is szépen, azt már nem néztem, s a linzer tésztára való internetes utalásokról is csak írtam (hogy vannak), de nem néztem meg egyet sem. Legyen ez a kérdésfeltevő dolga. Aztán, ha nem talál, vagy nem egyértelmű, azután kérdezzen. :) 

 

"A cukrászdát a legendák sem kerülték el. Sajnos, minden alapot nélkülöz az a két világháború között széles körben elterjedt történet, hogy egy 48-as főhadnagy, bizonyos Linzer Rudolf (aki mindennapos vendége volt a cukrászdának) a névadója az úgynevezett linzertésztának és tortának. Az ő tiszteletére készítették volna a nagyközönségnek is a főhadnagy úr kedvencét. Az igazság az, hogy már a XIX. század eleji süteményreceptek között, így például 1829-ben német és magyar nyelven egyaránt megtalálható a linzer nevű sütemény készítési módja. 1819-ből ránk maradt egy cukrász-hagyaték, amiben a linzi tortához formák és karikák is szerepelnek.
     Ugyancsak kedves és hangulatos legenda csak, bár a háború előtt a házon lévő emléktáblán is olvasható volt, hogy 1720-ban az első budai cukrász kezdett az épületben dolgozni. Az emlékezés megőrizte neveket és a szájhagyományban öröklött évszámokat keverték!"

Beugró Vendéglap 2000/3. szám

Előzmény: rumci (297)
suto Creative Commons License 2006.04.03 0 0 300
Köszönöm, nagyon jó kis cikk.
Előzmény: rumci (299)
rumci Creative Commons License 2006.04.03 0 0 299
Abszolút hiteles volt, tulajdonképpen Nádasdy egy cikkét adta elő, és ő abszolút autentikus forrás: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/08.html
Előzmény: suto (298)
suto Creative Commons License 2006.04.03 0 0 298
Sziasztok!

Tegnap a Heti Hetesben Váncsa István megadta a "buzi" szó etimológiáját. Nekem nem tűnt túl hitelesnek a dolog, ezért az itteni szakértőkhöz fordulnék ez ügyben.
rumci Creative Commons License 2006.04.03 0 0 297
Czifray István’ szakács mester’ magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazda aszszonyok szükségéhez alkalmaztatva. Újra kiadta Vasváry Gyula, szakács mester. Hatodik megbővített kiadás. […] Pesten 1840. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istv. tulajdona, uri utsza 612.
Ennek 486. lapján 1395. sorszám alatt található a linczi torta recipéje. Linzer tehát már magyarul is bizonyosan létezett a forradalom és így Linzer Rudolf előtt.
Q. E. D.
Előzmény: rumci (296)
rumci Creative Commons License 2006.04.03 0 0 296
Egyáltalán: tudjuk biztosan, hogy ez a Linzer Rudolf létezett? Mert ami adatot találtam róla, az mind a linzer nevének legendájával kapcsolatos. Márpedig az nagyon valószínű, hogy nem igaz. (Már amennyiben a TESz.-t mérvadóbb forrásnak tartjuk a Főtérnél.)
Előzmény: rumci (295)
rumci Creative Commons License 2006.04.03 0 0 295
Szép a magyarázat, rímel is a dobostortára, egy a baj: a bécsi németből adatolhatók a Linzer Torte, Linzer Schnitte szókapcsolatok, hiszen a 18. század óta linzi különlegességként ismert, a magyarban viszont csak 1877-ből adatolható (Jókai: Névtelen vár). Rudolfunk a 48-as forradalomban tüntette ki magát, így nyilvánvaló, hogy a bécsi német adatai jóval korábbiak.
Kuglernek A legujabb és legteljesebb nagy házi cukrászat című művében (az 1905-ös hatodik kiadás fakszimiléje áll rendelkezésemre) már linci torta néven említtetik, tehát akkoriban biztosan úgy gondolták, hogy nem személynévi, hanem helynévi eredetű az elnevezés. Ez persze lehetne elvben népetimológiai is (vö. a dobostorta „dob”-ja).
Előzmény: milyennincs (294)
milyennincs Creative Commons License 2006.04.02 0 0 294

Kedves Paplanmanó!

(ha még egyáltalán olvasod e topikot, vagy egyáltalán a topikokat :)

Ma volt a Főtérben szó a 'Tavaszi hadjárat nyomában' egy bizonyos Linzer Rudolf főhadnagyról, mint a linzer névadójáról.

A lényeg: A családnévből (melynek etimológiájára volt itt a topikban utalás) származik egy tésztaféle, amiből többféle sütemény készült, de csak a manapság linzerként ismert terjedt el leginkább (egyediként továbbvive így a nevet) 

Rákeresve a neten a budai várban lévő Ruszwurm cukrászda története kapcsán említtetik személye (ott némileg a műsorban elhangzottól eltérően kifejezetten a süteményre vonatkoztatva), de találsz a 'linzer tészta' kifejezésre sok leírást.

Előzmény: Paplanmanó (222)
LvT Creative Commons License 2006.04.02 0 0 293
Kedves playboy2002!

284-es hozzászólásod kapcsán merészelek egy kicsit ontopik lenni.

Én a kanna t és a kanális szavakat egy találattá vonnám össze, mivel nem függetlenek egymástól. Ez utóbbi az előbbi melléknévi származéka a latinon belül (lat. canalis < canna + -alis mn.-képző), így közvetlen kapcsolata nincs a sum. gi(n) ’nád’ szóval. Ugyanígy nem önálló tétel a m. kanta (< lat. [olla] cannata ’kiöntőcsőrös [edény]’), karamell (< lat. calamellus < canna mellis ’cukornád [tkp. méznád]’), kána ~ kanna növénynév (< Canna tudományos név). Ellenkező esetben mi is olyan falsul járnánk el, mint Tibbbor, aki egy-egy latin szó származékait gereblyézgeti össze (circus, studeo) és adja el nekünk, mint bozótot.

P.S. Amúgy a magam részéről nem vagyok meggyőződve, hogy a kanna sumer etimológiája ma is áll. Az újabb szótárakban ui. nem lelem a sum. gin ’nád’ szót, ehelyett csak gi ’nád’ van. Lehet, hogy az újabb kutatások fényében a gin olvasat nem áll. Egy biztos, az akkád megfelelő, a qanû a kiindulópont. Hogy ez a sumerből származik-e, avagy sem, a kérdéses. Sőt: azt tudjuk, hogy az akk. qânu ’igaznak lenni’ igét a sumer átvette gi(n), ge(n) alakban, így meglehet, ha volt is sum. gin ’nád’, akkor az inkább akkád kölcsönszó.

A jáspis is kérdéses: bár az akkád (j)ašpû szót sumer eredetűnek vélik, de én még nem láttam leírva, hogy konkrétan melyik sumér szó is lenne az.

A khitón helyett talán érdemesebb a tunika szót említeni, mert utóbbi került be a magyarba (< lat. tunica < latin *ctun- + -ica <: főn. *kĕtōn < középső-sémi *kettān < akkád kita’um ’len (növény), lenvászon, lenruha’ < sum. gada (< *gida) ’u.a.’)

A díván ’államtanács; (ered.) irattár, számvitel’ szóból (és említsük meg itt a dívány ’fekvőbútor’ szót is) csak a az első dí- szótag vethető össze a sumérral, ha egyáltalán helytáll az az etimológia, hogy emögött az óperzsa dipî- ’ír, irat’) tő kontrakciója áll. Ez utóbbit vezetik az akkád ţuppu (v. tuppu) ’(agyag)tábla; irat’ szón keresztül a sum. dub ’ua.’ szóra.

Amúgy a fentiekből látszik, hogy egyik sem közvetlen sumér etimológia, hanem akkád közvetítésű. A sumér vándorszavak túlnyomó többségéért már nem is maguk a sumérek a felelősök, hanem az akkádok. Ráadásul ebben az esetben gyakran előfordul, hogy az adott sumér szó nem is úgy és akként volt használatos a sumér korszakban, mint később az akkádok által. Ez a kihalt műveltségnyelvek általános sorsa: a mai „latin” műveltségszavaik többségére sem ismerne rá egy régi római.

Fent kilőttem, de legalábbis meggyengítettem néhány sumér etimológiát, ezért adok még az EWUng. és a Duden nyomán kettőt, így a számosság megint öt körül lesz. Bár ezek sem állnak teljesen két lábon.

m. érc < n. Erz ’érc; vörösréz, bronz’ (óizl. ørtog ’egyfajta pénzérme’) < germ. *arut- < ? sum. urud(u) ’réz, fém’.

régi m. kanaf ’zsinór, rojt’ (< szb.hv. kanaf < oszm. kınap < ar. qinnab, qunnab) ~ kannabisz ’kender (mint drog)’ (<lat. cannabis < gör. κάνναβις). Ide feltételesen egy sum. kunibu eredetet adnak meg, azonban ezt nem találom. Ami van, az a gu ’zsinór, szál; háló; len; kender stb.’, ill. gunu ’len’ (mindkettő akkád megfelelője ). Szóval itt is úgy tűnik, hogyha sumér eredetű is, akkor is az akkádok a „felelősek” érte.
Előzmény: playboy2002 (284)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.04.02 0 0 292

Szerintem a vita off-topic és céltalan.

 

A tudomány amúgy is csak részben pénzkérdés.

 

Neumann igen jó körülményekl között kutathatott, de az eredményei szerintem kisebb részt tudhatók be a körülményeinek, mint a tehetségének.

 

Conrad Zuse az eredményeit állami támogatás nélkül érte el, de hogy nem ő oldotta meg a korszerű számítástechnika alapkérdéseit, mégsem ennek tudható be.

 

A pénz condito sine qua non, de önmagában nem oldja meg a dolgokat. Hogy visszakanyarodjunk: tessék már megnézni, hogy a 60-as évek elejéről a 70-es évek végéig mennyi pénzt herdáltak el a gépi fordítás megvalósítására, és mekkora haladást értek el vele...

 

 

Kis Ádám

Előzmény: Törölt nick (291)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.02 0 0 291
Az 1970-es évek közepén egy egyetemi docens havi nettó fizetése 5000.- Ft volt, ma kb. 150.000.- Ft. Ez utóbbi szép összegnek tűnik, mintegy 30-szorosa a 30 évvel ezelőttinek. Az élelmiszer, a könyvek és kulturális szolgáltatások és egyéb mindennapi dolgok ára azonban sajnos nem 30-szorosára, hanem ennél nagyobb mértékben nőtt, az egyetemi tankönyvek, jegyzetek ára pl. kb. 100-szorosára. Akkor miért állunk most olyan jól? Azért, mert nem éhezünk? És talán hallottál arról is, hogy országos jelentőségű tudományos könyvtárak, pl. az ELTE Egyetemi Könyvtára, egy sor olyan neves külföldi folyóiratot voltak kénytelen lemondani a rendszerváltozás óta többször is, amelyek 100 éve, még a Rákosi rendszerben is folyamatosan jártak? Az OTKA költségvetése évek óta nem nő, sőt azt  többször meg is nyirbálták, talán Te is hallottál erről. Már bocsánatot kérek...
Előzmény: rumci (290)
rumci Creative Commons License 2006.04.02 0 0 290
Lehet, hogy meghökkentő leszek, de szerintem nincs panaszkodnivalónk az állami támogatások és a fizetések ügyében.
Ma Magyarországon az állam K+F-re GDP-arányosan fordított kiadása valamivel tán jobb is az EU-s átlagnál. Ami a hiányt okozza, az az, hogy a magánszféra áldoz nagyon keveset. Ezen próbáltak változtatni az innovációs járulék bevezetésével. (Másrészt valóságos probléma a nagyon rossz gazdálkozás, bizonyos pénzek elfolyatása.)
A bérezéssel sem hiszem, hogy nagy probléma lenne. Ma a közszférában jobbak a bérek, mint a profitszférában, és hát ez nem egészséges. Amúgy a magam közalkalmazotti bére mind bruttó, mind nettó mérve duplájára emelkedett az elmúlt négy év során, anélkül hogy előléptettek volna.
Szóval számomra valóban nagy felelősség az adófizetőknek való megfelelés, de nagyon nem hiszem, hogy ezt bármilyen formában közvetlenül lehetne mérni. Arra van többek között a(z egyébként sokban vitatható) pályázati rendszer meg legfőként a kutatói felelősség.
Előzmény: Törölt nick (286)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.02 0 0 289
Gyk: az "utolsó figyelmeztetés" nyilván úgy értendő, hogy "akinek ennyi sem elég, azt érje gúny és megvetés", pontosabban itt konkrétan az lesz a következmény, hogy aki nem elég intelligens ahhoz, hogy felfogja az eddig rumci, Kis Ádám és ZsB által írottakat, az a továbbiakban ignorálásban fog részesülni.
Előzmény: Nick25 (285)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.04.02 0 0 288

Kedves Nick25!

 

Hozzátennék még egyet. Javaslom, olvasd el a Modus Moderandi-t!

 

Ott megtalálod ezt:

 

g.) Témaromboló hozzászólások

...


Tartalmi rombolás: a kulturált, folyamatos társalgást feltűnően, szándékosan akadályozó és zavaró, vagy témán kívüli ("offtopic") hozzászólások.

 

Sapienti sat.

 

Kis Ádám

Előzmény: Nick25 (285)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.04.02 0 0 287

Kedves Nick!

 

Vitatkozni csak azonos fogalomkörben lehet. Én például nem állnék le veled vitatkozni ITT a kosárlabdázás szabályairól, nem mintha nem lennék vitaképes, de annak nem ITT van a helye.

 

Nyelvészekként nem tratunk a nyelvészeti vitáktól, de amit itt reklamálsz, az nem nyelvészet.

 

Az öten egy ellen az nem egészen igaz, mert itt vagy te is (ne haragudj, de az álnaivitáson könnyű átlátni).

 

Forditsuk meg a kérdést! Nekünk az a tiszteletteljes kérésünk, hogy az internetes viták parttalanságát megakadályozandó maradjanak a topicok valamennyire tiszták. Mi, akik ezt a topicot rendszeresen látogatjuk, nem szeretnén sumerológiáról vitatkozi (sem tudományos, sem tudománytalan alapon).

 

Topicot nyitni miondenkinek van joga. Ha titeket ez érdekel, nyissatok egy topicot. Biztos lehetsz benne, hogy mi nem lépünk be oda.

 

A jogok kétoldalúak: ti velünk akartok vitatkozni, mi meg nem akarunk veletek vitatkozni. Nekünk jogunk van nem vitatkozni veletek, nektek viszont nincs jogotok ezt a vitát ránkerőltetni. Ilyen egyszerű.

 

Kis Ádám

Előzmény: Nick25 (285)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.02 0 0 286
Engem nagyon felháborít ez az "adófizetők pénzén" duma. A magyar állam kétségtelenül fenntart egyetemeket és kutatóintézeteket, amelyekben történetesen nyelvészek is működnek. Aki azonban csak egy kicsit is ismeri az akadémiai szférát (ebbe par excellence beleértendőek az egyetemek is), az nagyon jól tudja, hogy már a rendszerváltozás előtt is, pláne azóta olyan szerény az anyagi támogatás, hogy a kutatók nem tudják, hogy a megszégyenítően alacsony fizetésük fájjon-e jobban, vagy az, hogy pl. a legalapvetőbb szakirodalmat sem lehet beszerezni a szűkös dologi keretből. Ehhez a nyomorúságos finanszírozáshoz képest — és ezt jó lenne, ha mindenki tudomásul venné — szinte csoda, hogy a magyar tudományosság, és benne a nyelvtudomány, még ma is, minden gond és baj dacára, fel tud mutatni olyan eredményeket, amelyekre nemzetközi összehasonlításban is büszke lehet a nemzet (s benne az adófizetők). És minek köszönhető ez? Nyilván nem másnak, mint azoknak a lelkes kutatóknak, akik szabadidejüket és saját költségeiket sem kímélve, áldozatos munkával létrehozták-hozzák azokat a szellemi értékeket, kincseket, amelyeket egy kis részük itt a topikokban bőkezűen és ingyen osztogat mindenkinek, mondhatni margaritas contribuunt omnibus inclusis etiam .... Az adófizetők pénze így aztán busásan megtérül, hogy úgy mondjam, minimum három számjegyű kamatlábbal fialja a szellemi értékeket.
Nick25 Creative Commons License 2006.04.02 0 0 285
Utólsó figyelmeztetés??? Nyelvész tart a vitától???? Hiszen öten vagytok egy ellen...........
Előzmény: rumci (283)
playboy2002 Creative Commons License 2006.04.02 0 0 284
Kijön az öt: kanna, kanális, khiton, jáspis, díván.
Előzmény: rumci (275)
rumci Creative Commons License 2006.04.02 0 0 283
Nyugodtan mondhatjuk, hogy te alapítottad, bár én is régi idejáró vagyok, csak anno az Internettóról nehezen szoktam át. De köszönöm, hogy tiszteletbeli alapítónak tartasz.

És hát én tényleg az adófizetők pénzén végzek nyelvészeti tevékenységet. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy az adófizetők többsége jobban értene a nyelvészethez.

Felhívnám azonban arra a figyelmet, hogy ZsB szavaiban ott lapul az utolsó figyelmeztetés. Legalábbis én kihallom belőle. Szóval javasolnám ennek tudomásulvételét, de legalábbis felkészülést a következményekre.

Minden játszótéren megköveteltetik a játékszabályok betartása.
Előzmény: Kis Ádám (282)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.04.01 0 0 282

Kedves Tibbbor!

 

Örvendek, hogy adófizető állampolgár vagy. Azonban a nyelvészek kifizetése a te adódból, az érdekes.

 

Hogy én nyelvész vagyok-e vagy sem, az kérdés: mindenestre szeretnélek felvilágosítani, hogy én a nyelvvel való foglalkozásért soha egyetlen fillért nem kaptam az államtól.

 

Igazad van, nincs magántulajdonú topic. Csakhogy nekem és az ittlevőknek nincs kedvünk a te vesszőparipáddal foglalkozni. Mivel rendesen töltöd a felületet, ezt kétféleképpen lehet kikerülni: vagy elmegyünk innen, vagy te mész el innen.

 

De kérdezem én - miért mi menjünk el. ZSB-nek igaza van, a Magyarulezt lényegében Rumci meg én alapítottuk, amikor az internettoból átjöttünk az Indexbe. Ez persze semmire nem jogosít fel bennünket.

 

Mi itt sokat tanulunk egymástól, de ez csak azért lehetséges, mert egy szellemi rendszerben gondolkodunk, melynek az alapja bizonyos tudományos elvek tisztelete.

 

Még annyit hadd tegyek hozzá - ez itt nem közszolgálati médium, ahol minden vélemény egyenrangú. Nem vagyonk kötelesek sem akceptálni, sem elolvasni a véleményedet.

 

No persze, és ez már a topictársaknak szól, megtehetjük, hogy nem vesszük észre. Volt ilyen már máskor is.

 

Kis Ádám

Előzmény: Tibbbor (270)
milyennincs Creative Commons License 2006.04.01 0 0 281

:) csak óvatosan azzal a 200 évvel, mert mindjárt itt terem (az) 'egy' időugró a Történelem topikokból és lecsap erre a 200 évre, amit persze szintén később toldottak be, mintegy fényes igazolásául, hogy nincs is az a diszciplína :) 

Előzmény: fraki (277)
ZsB Creative Commons License 2006.04.01 0 0 280

Neked még hány topikod van?

 

A Magyarulez topikcsoport Kis Ádám teremtménye, ezt kéretik tiszteletben tartani. Az a műfaj, amiben kegyed utazik, tökéletesen témaidegen az egész Magyaruleztől, tessen szíves lenni átfáradni vele a helyére, valamelyik ezoterikus fórumba.

Előzmény: Tibbbor (270)
rumci Creative Commons License 2006.04.01 0 0 279
És ha azt mondja a fűszeres, hogy a relativitáselmélet hülyeség, akkor nem fogok jött-ment fizikusokra hallgatni.
Előzmény: rumci (278)
rumci Creative Commons License 2006.04.01 0 0 278
Valóban kell, hogy legyen bőr az ember képen ahhoz, hogy azt állítsa, egy tudományszakhoz a művelői, szakértői en bloc nem értenek, ellenben minden laikus igen. Holnap én is a szomszédasszonyhoz megyek vakbélműtétre, mert minek bízzam a sebészben. Elvégre csak kb. 10 évig tanulta a mesterségét.
Előzmény: fraki (277)
fraki Creative Commons License 2006.04.01 0 0 277
Nem kezdtem volna el nyelvészettel foglalkozni tíz évvel ezelőtt,ha sok nyelvész nem ragaszkodna görcsösen egyetlen felfogáshoz.

Az érvelésben magában látszik a hiba. Prekoncepciózus, eleve abból indul ki, hogy a nyelvészek tévednek. Azonkívül összeesküvés-elméletet feltételezni egy több mint 200 éve fennálló diszciplína mögött, amelyet a világ minden táján elismernek, eléggé abszurd.
Előzmény: Tibbbor (274)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!