Az írót még ma is sokan a XX. szd legnagyobb (hazai) írójának tartják. Politikailag becstelen figura, aljas, hazug, káros. A szerb-magyar Danilo Kis (nagyon nagyra tartom) gyűlölte rettenetesen, írt is róla.
Üdv: Sajnos, én csak kisformatumú rejtély-feladásraq vagyok képes, de majd fejlődök. Itt egy:
Európai ország fővárosának rendőrfőnöke. Szélsőséges körökkel titokban kapcsolatot tart. Törvénytelen fia ugyanennek az országnak jelentékeny írója, aki szélsőséges körökkel (inkább: pártokkal) nem titkos kapcsolatot tart.
Azért írtam, hogy levezető, mert tudtam, ma este itt tudok ülni a gépnél - volt két meccs:). Tehát levezető nekem, s aki velem tart. Cs_ hamar elálmosodott. :)
Azért írtam, hogy könnyű, mert minden feladványt akkor találunk ki, amikor a kérdésfeltevő akarja (kivéve ha valamit el nem szúr, vagy türelmetlen, - mondjuk menne már - s előbb ad olyan infót, amire (viszonylag) hamar jön a válasz. Mondd, hogy nem tudtad, Te, a fogalmazásoknak nagy mestere.:) Persze ha van elég érdeklődő, de ha egy van, az már elég. Csak akkor nem érdekes.
Köszönöm a részvételt, álmodjatok szépeket (úgyis tudom, fogtok azon meditálni, hogy holnap mi legyen a kérdés.) Jó éjt!
Jobb lenne idézni, úgy az elegáns. De már csipás vagyok.
Nem emlékszem, vajon Koestler: Sötétség délben c. könyvében van-e, de eszembe ötlik az a jelenet, hogy a kihallgatott személyt vádlottnak nevezik, amit az kifogásol. Hogy ő csak gyanúsított. Esetleg. Mire a kihallgató rámutat az utcán sétéló emberekre az ablakon át, azzal, hogy: ők a gyanúsítottak.
Vagy W. Jens könyve: Az utolsó vádlott. A társadalom bírókból, tanúkból és vádlottakból áll. Itt ügyészre már nincs is szükség:-))Kiváló negatív utópia.
A kulcsszó az ideológia volt, s itt Cs elsősorban külpolitikai szembenállásra gondolt, de nem szólhattam közbe, mert akkor hamar lelövöm. Azért örülök, hogy pizsamaosztásra meglett (az egyik fele, a másik, már gyerekjáték)
Az benne a feneség, hogy egyszerűen nem jutott eszembe, hogy az "elmozdíthatalan" jelző vajon mi a csudát fedhet. Pedig az egyik országnak - mert a feladvány szerint nem lehetett másképp - Lengyelországnak kell lennie. Az egyház eszembe sem jutott. Talán aludnom kéne menni.
Stefan Wyszyński (1901-1981), lengyel bíboros, Varsó érseke. A honfitárs, aki mégis elérte az elérhetetlent - Karol Józef Wojtyla (1920-2005), II. János Pál néven pápa (1978-2005)
“az ellenzéki, mégis abszolút legitim. Ráadásul kimozdíthatatlan.” vezetőt az a valami, ami sajnos mindannyiunkat mégis kimozdít egyszer nem 1981-ben érte el?
Mint annak a népnek a fia nem volt reális, hogy olyan pozíciót töltsön be, ami még az addiginál is feljebb van. A sajátjai körében az volt a legtöbb, amit addig elért. Ugyanakkor 3 évvel a halála elött valaki a honfitársaiból mégis megmutatta, hogy el lehet érni azt a pozíciót, ami addig úgy tűnt, számukra elérhetetlen.
Ezt hívtan én beelőzésnek. Azt, hogy egy honfitársának - akinek addig szintúgy nem volt reális esélye - mégis sikerült.
Az egyik, igen, ellenzéki, mégis abszolút legitim. Ráadásul kimozdíthatatlan.
A másik, többször hangoztattam, hogy a csúcs saját csúcs (s vszeg nem lett volna feljebb, 71 éves volt mikor meghalt 1954-ben) Ráadásul 1931-1939 között nagyobb "hatalom" volt a kezében, mint politikai csúcsa idején.
Hirtelen felindulásból arra godoltam, hogy az egyik még a tiszta kommunizmus létrejötte elött volt a csúcson a másik meg utána. Meghát azon a vidéken élnek szlávok egymás mellett. A Balkánon nem nagyon éldegéltek akkoriban rokon országok. Most nézem, hogy a bolgárok is szlávok :( Akkor most merre az igazság?
4696 hsz. "(bár valami/valaki a végén neki is közbejött)" Ez segítség. Úgy volt, hogy ő már feljebb nem juthat (a józan ész ezt diktálta), aztán valaki mégis feljebb jutott egy olyan területen, amire nem lehet előre apellálni. (ambicionálni lehet, de reális esélye egyiknek sem volt - a beelőzőt és a beelőzöttet értve. :)
A cseh ill. lengyel államfőket kikkel/kivel (pontosabban milyen - szomszédos országban lévő/volt - ellentétes ideológiai tartalmú beosztással/szerepvállalással) kívántad szembehelyezni?:)
Van két személy, akik két szomszédos országban a maga ideológiai környezetében meghatározó, mindenesetre jelentős szerephez jut. Egyikőjük 1948-ban, másikójuk 1949-ben, de ő 1954-ben meghal. Nevüket azonosan ejtik, de különbözőképpen írják, mert nem egy nyelvet beszélnek, de egy nyelvcsaládhoz tartozó két népről van szó. Ez a két nép (a maga országával) a vasfüggöny azonos, keleti oldalán található.
Amúgy favicc, de ideírom lazításként (már írom egy ideje).
Szóval, megy (mondjuk) Móricka és keresi az állatkertet, kérdezi is egy közlekedési rendőrtől:
- Tessék mondani erre van az állatkert?
- (ühüm) jön a válasz, (de csak hümmögve, magánhangzók nélül)
Megy tovább, újabb rendőr, a kérdés ugyanaz.
Jön a válasz:- öhöm. (most már magánhangzókkal)
Megy tovább, újabb rendőr, a kérdés megint ugyanaz.
- Persze.- a válasz.
Móricka nem állhatja meg, megkérdezi:
- Tessék mondani rendőr bácsi, miért van az, hogy ugyanarra a kérdésre mindhárom rendőr bácsi másképp válaszolt, egyikőjük ühüm, másikójuk öhöm, maga pedig Persze.
- Tudod, kisfiú, az úgy van, hogy aki azt mondja, hogy ühüm, az iskolázatlan, csak általánost végzett, aki azt, hogy öhöm, az már érettségizett, aki pedig azt mondja, hogy persze, nos az ennél is okosabb.
Annyit mondok, hogy egyikük 1948-ban "jutott a csúcsra", másikuk 1949-ben (persze saját pályája csúcsára, amúgy lett volna, van feljebb is, de ő vszeg nem juthatott volna el odáig). Ez utóbbi 1954-es halála megszakította e párhuzamos életrajzot. Előbbi a csúcson "fejezte be" (bár valami/valaki a végén neki is közbejött)
Igen, de ott a gond, hogy – “Mindketten hazájuk nemzetközi megítélésének egy időben kulcsfigurái voltak” Ez Oskar Fischer esetében még rendben is volna, de Joschka Fischer idejében hol volt már hidegháború?
A két szomszédos ország nem egy nyelvet beszél. Egy nyelvcsaládhoz tartoznak, de mégsem egy nyelv. A nevek hangzása, viszont azonos, minthogy ugyanazt jelentik.
Az imént végignéztem a két Németország vezető politikusait. (államelnök, kancellár, pártfőtitkár, minisztertanács elnöke stb.) Nem igazán találtam köztük azonos nevűeket…
Egy levezető könnyű kérdés, így este, a meccs után:
Ha már a "párhuzamos életrajzoknál" tartunk:
Két azonos nevű egyén, két szomszédos ország állampolgárai. Nekem úgy tanították a '87 körül, hogy testvérek (valószínűleg mégsem, mert bár idő szerint lehettek volna, de a születési helyük távoli). A testvérként való beállítás "érdekes" megvilágításba helyezte (volna) kettejük viszonyát. Mármint azt, hogy egymással mennyire szembehlyezhető az életútjuk, mely bár mindkettőjüket magasra juttatta el, mégis két, egymással szembenálló világ képviselői voltak ők. Elsősorban politizáltak. Mindketten hazájuk nemzetközi megítélésének egy időben kulcsfigurái voltak.
Megmonom összíntén elsőnek erre a dekorációs dologra kerestem rá magyarúl aztán angolúl, de a melóhelyen beütött ménykű. Közben jártam az arligton honlapján is csak hát nem akartak békén hagyni itt a bányában.
Az igaz, hogy délután a bányában dolgoztam - idézet Lothirieltől:-))) - de ha nem tettem volna, akkor sem találom ki. Soha életemben nem hallottam még az illetőről, be kell valljam.
Csak most meg az gondolkodtatott el, hogy Arlingtonban nyugvó és JFK sírján túl szintén látogatott hősről olvastam vagy láttam valamit -nem Murphy volt - és nem jut eszembe, ki az. A mindenit!
Mint érdekesség, legyen itt a német megfelelője is:
Hans-Ulrich Rudel (1916-1982), ezredes, a legendás “Stuka” pilóta, 500+ páncélos, 800+ motorizált jármű, 150+ tüzérségi löveg, valamint számtalan bunker, híd, hajó elpusztítója. Sztálin megtestesült rémálma.
Audie Leon Murphy (1924-1971), hadnagy, a francia, belga, olasz csataterek hőse. A legmagasabb ameriaki kitüntetés (Medal of Honor) tulajdonosa. Íme ez utóbbi indoklása:
Second Lt. Murphy commanded Company B, which was attacked by 6 tanks and waves of infantry. Second Lt. Murphy ordered his men to withdraw to prepared positions in a woods, while he remained forward at his command post and continued to give fire directions to the artillery by telephone. Behind him, to his right, 1 of our tank destroyers received a direct hit and began to burn. Its crew withdrew to the woods.
Second Lt. Murphy continued to direct artillery fire which killed large numbers of the advancing enemy infantry. With the enemy tanks abreast of his position, Second Lt. Murphy climbed on the burning tank destroyer, which was in danger of blowing up at any moment, and employed its .50 caliber machinegun against the enemy. He was alone and exposed to German fire from 3 sides, but his deadly fire killed dozens of Germans and caused their infantry attack to waver.
The enemy tanks, losing infantry support, began to fall back. For an hour the Germans tried every available weapon to eliminate Second Lt. Murphy, but he continued to hold his position and wiped out a squad which was trying to creep up unnoticed on his right flank. Germans reached as close as 10 yards, only to be mowed down by his fire. He received a leg wound, but ignored it and continued the single-handed fight until his ammunition was exhausted.
He then made his way to his company, refused medical attention, and organized the company in a counterattack which forced the Germans to withdraw. His directing of artillery fire wiped out many of the enemy; he killed or wounded about 50. Second Lt. Murphy's indomitable courage and his refusal to give an inch of ground saved his company from possible encirclement and destruction, and enabled it to hold the woods which had been the enemy's objective.
Katona-színész, akit Arlingtonban temettek el? Affene, pedig láttam egy filmet Arlingtonról, híres temetők sorozat vagy mi, de az istennek sem emlékszem a nevére. Az imdb-n biztos meg lehet találni.
Mivel már képtelen vagyok gondolkozni a "telefonos segítséget" vettem igénybe. Ha isten és a párt is úgyakarja akkor hamarosan jön a válasz amerikából.
Nem volt hülye kérdés... Mint írtam, az illető visszavonult a katonai pályától, és filmezéssel foglalkozott. De viszonylag fiatalon halt meg, amikor repülőgépével viharos időben lezuhat.
Segítő kezet nyújtok: A kérdéses katona, a háború után filmes karrierbe kezdett, de ebben a műfajban közel sem alkotott olyan maradandót, mint a csatatereken. Emlékét viszont annál gondosabban ápolják.
Nevét kórház, iskola, autópálya őrzi, valamint szobra is áll. 1996-ban GWB még texasi kormányzóként az illető születésnapját állami ünneppé tette. 2000-ben arcmásával postabélyeg jelent meg.
Az illető még csak közelében sem járt a tábornoki rangnak! Sírja egyébként az Arligtoni Nemzeti Temető második leglátogatottabb emlékműve. (JFK az első)
Most kajaszünet után azzal a meggyőződéssel ültem le a gép elé hogy próbálok Rommelre keresni valamit. A lengyel Rómmelről még nem hallottam mi tagadás.
Nem volt egyszerű feladvány! A lengyel Rommel sajnos szinte ismeretlen, viszont a "páncélos + lovas" segítséggel el tudtam indulni. De ha már a II. VH-nál tartunk, legyen ez a rövid villámkérdés is a korszakkal kapcsolatos:
Ki az időszak “legszebben dekorált” amerikai katonája?
A 1919-20 Lengyel-Szu háborúban mint lovassági ezrdes szolgált. A 2vh elött kinevezték a Lódz hadsereg élére, majd Varsóba visszaszorúlva írányította a védelmet.
A híresebb német volt, páncélos parancsnok (egy idő után már kinőtte magát) az Ivh-ban kiemelkedő bátorággal harcolt, nem élte meg 1945-öt. A lengyel hadjáratban nem vett részt.
Az ismeretlen: lengyel volt, egy korábbi háborúban lovassági tiszt volt, itt hajtott végre nagy haditetteket, majd országa bukásakor a fővárost védő csapatokat vezette.
A híresebb egy korábbi háborúban is kitünt bátorságával, de az utolsóban vált híressé. Ő egy új fegyvernem jeles képviselője volt, míg névrokona ennek a fegyvernemnek az elődjének tekinthető fegyvernem nagy alakja volt.
Nem Beck. A német Becknek nem adatott meg nagy győzelmekben részt venni (bár erre most nem mernék megesküdni) és nem is valami ismert személy a hősünk tényleg híres. A német (is) aktív volt a 2vh-ban és részese volt nagy győzelmeknek míg a druszája egy korábbi háborúban tűnt ki.
Még egy kis segítség: Az ismeretlenebbik az utolsó háborújában hazája fővárosát védő csapatok parancsnoka volt.
Annyit tudok, hogy Józef Beck a Lengyel Légió tagja (is) volt az első vh-ban.
És van még Ludwig Beck német tábornok vezérkari főnök, aki 1938-ban lemondott, így katonai tetteket nem vitt végbe. Majd 1944-ben a sikertelen Hitler-ellenes merénylet után főbe akarta magát lőni, de kétszerre sem sikerült, így agyonlőtték.
De sok minden nem stimmel megint csak adat hiányában. Van egy állam Németországtól keletre, amelyik épp az I. vh. után jött létre újra. Ezt az az államot katonák kormányozták a húszas évek közepétől.
Ez felemelkedésnek tekinthető - mármint a függetlenség elnyerése.
Ennek az államnak egy magas rangú katona, volt az egyik vezetője, akinek viszont nem ismerem a katonai pályafutását csak a diplomáciait. Na azt sem annyira. De látta hazája bukását és a háború alatt halt meg.
A német tábornok - Németország is emelkedett - épp az ezt az államot megtámadó egyik hadseregcsoprt parancsnoka volt. Korábban is harcolt -az első vh-ban -Neve egy betű híján azonos a másikéval. Ő nem láthatta hazája bukását mert néhány nappal azelőtt meghalt légitámadás következtében.
1559. június végére a francia királyi udvarban kettős esküvő volt kitűzve. Mindkét esküvő politikai célokat is szolgált, és a király számára a békét volt hivatott biztosítani. Június 22-én a király leánya, Erzsébet és II. Fülöp spanyol király között kötötték meg a házassági szerződést. A spanyol király nem volt személyesen Párizsban, őt Alba herceg képviselte. Június 28-án pedig a király nővére Margit és Emanuel Filibert szavojai herceg házassági szerződését írták alá.
Ezután több napig tartó nagy ünnepségek kezdődtek, amik megelőzték az egyházi esküvőt. Az ünnepségek harmadik napján, július 1-én lovagi tornajáték volt a Tournelles palota előtt, ahol még a kövezetet is felszedték, hogy megfelelő hely legyen a játék számára. A jókedvű király, aki maga is szenvedélyes bajvívó volt, szintén személyesen részt kívánt venni a tornán, bár környezete ezt nagyon helytelenítette. A torna lényege az volt, hogy az ellenfelek egymással szembe lovagolva, dárdáikkal igyekeztek a másikat a nyeregből kivetni.
Hogy az összecsapásnál a sérülést elkerüljék, a résztvevők hadi páncélba öltöztek, és a dárdák végét is letompították. A kihívónak három ellenféllel kellett megküzdenie. II. Henrik szíve hölgyének, Diana Poitiers-nek színeiben, fekete-fehérben állt ki a viadalra, és ő is három ellenfelet választott magának. Az első volt a szavojai herceg, akinek az esküvőjét ünnepelték. A herceg az összecsapásnál egyensúlyát vesztette, és csak úgy tudott lován megmaradni, hogy a nyergébe kapaszkodott. Ezért aztán vesztesnek nyilvánították.
A második összecsapásban az ugyancsak kittűnő bajvívó Guise herceget a király nem tudta nyergéből kivetni. Ezt az összecsapás döntetlen lett. A király harmadik ellenfele a királyi skót testőrség fiatal kapitánya, Gabriel de Lorges Montgomery volt. Ebben az összecsapásban is mindkét fél nyeregben maradt, így ez is döntetlen lett volna. Ez azonban nagyon bosszantotta a győzelemre szomjas királyt, ezért az összecsapás megismétlését kívánta. Ilyen ismétlés azonban ellenkezett a lovagi tornák szabályaival, ezért a testőrkapitány vonakodott újból kiállni.
A királyné Medici Katalin rossz előérzettől indíttatva kérte férjét, hogy álljon el kívánságától. A királyt azonban nem lehetett szándékától eltéríteni, és ezúttal már megparancsolta Montgomerynek, hogy álljon ki vele újból. A királyi parancs elől nem lehetett kitérni. A két lovag ismét egymásnak rontott, és ekkor történt a különös baleset. A heves összecsapásnál a testőrkapitány dárdája eltört. Az eltört dárdanyél szilánkos, hegyes vége felcsúszott a király páncélzatán egészen a fejig, ott áthatolt a sisak nézőnyílásán egyenesen a király szemébe. Egy másik szilánk pedig a nyakba hatolt. A sérülés nagyon súlyos volt, a király eszméletlenül esett le lováról.
A sérült királyt a Hotel Tournelles-be vitték, és tehetetlenül álltak mellette. Az akkori orvosok még a fájdalmat sem tudták csillapítani, még kevésbé a seb fertőződését megakadályozni. A király ugyan néhány nap múlva magához tért, és még megparancsolta, hogy az egyházi esküvő szertartásait tartsák meg. Ez nagyon nyomott hangulatban meg is történt. A király kilenc napos szenvedés után, július 20-án, éjjel egy órakor meghalt. Országos volt a gyász, amihez azonban hamarosan egy szenzáció hír is társult. Felfedezték ugyanis, hogy ez a baleset pontosan ilyen formában meg van jósolva Nostradamusnak, akkor már évek óta közkézen forgó könyvében.
I. / 35. A fiatal oroszlán az öreget felülmúlja Harci tusában, egyéni párviadalban. Arany kalickában szemét szétrepeszti Két csapás, egy, majd kegyetlen halált hal.
A vers értelme a következő:
A fiatal oroszlán II. Henrik király. Az oroszlánt a királyok jelképéül, a középkorban általánosan alkalmazták címerekben, de irodalmi szövegekben is. Egyébként még arra is rá szoktak mutatni, hogy II. Henrik végzetes viadalában oroszlános pajzsot viselt. Ha ő a fiatal oroszlán, akkor az öreg az ő apja, I. Ferenc volt. Őt valóban nem érdekelték a harci játékok, ő a művészeteket kedvelte, a művészeket támogatta. Fiának viszont mindene volt a harci játék, lovagi torna. Ebben, és csakis ebben valóban felülmúlta apját.
A vers harmadik sora aztán a végzetes viadal balesetét pontosan leírja. Az arany kalicka, az aranyozott sisakrostély, amin a dárdacsonk áthatolt, és a szembe fúródott. A negyedik sornál eltérnek a magyarázatok. Az egyik magyarázat szerint a Két csapás két sebet jelent, ami végül eggyé lett, halált okozó gyulladássá. Mások szerint két összecsapást kell érteni alatta. A két összecsapás az első két ellenféllel nem hozott semmi különöset, de az utána következő egy, vagyis a harmadik ellenféllel való küzdelem járt a végzetes sérüléssel. Az utolsó szavak teljesen világosak. Megjósolják a kegyetlen halált, ami valóban kilenc napos szenvedés után következett be.
Mondjuk ez az országa felemelkedése az ismeretlenebbik esetén túlzásnak is tekinthető, de hát a nulláról nem nehéz felemelkedni, de ezért megharcoltak.
X = Bernard Montgomery (1887-1976), a II. VH legendás tábornoka, aki a Brit 8. Hadsereg parancsnokaként meghatározó befolyással volt az “Észak-Afikai Front” sorsára. El Alamein mellett legyőzte Rommel seregeit, ezzel gyakorlatilag megmentve a Brit fennhatóságot. Később a Normandiai partraszállás és a Market Garden hadművelet (ez utóbbi ugyan jókora kudarc) egyik vezetője. A háború után a “Viscount Montgomery of Alamein” nemesi címmel tüntették ki.
Y = Gabriel Montgomery (1530-1574), II. Henrik francia király (1547-1559) “Skót Gárdájának” kapitánya. Az 1559 július 1-én rendezett lovagi tornán valóban ő bökte ki lándzsájával a király szemét, aki július 10-én belehalt sérüléseibe, de halálos ágyán minden felelősség alól felmentette a kapitányt. Montgomery később protestánssá lett, és Gaspard de Coligny egyik legrátermettebb tisztjeként szolgált. Túlélte a Szent-Bertalan éji mészárlást, de fejére vérdíjat tűztek ki, és miután elfogták, Párizsban kivégezték.
Rögvest bemásolok ide egy szép hosszú leírást a Nostradamus jóslattal kapcsolatban.
Gabriel de Lorges Montgomery, aki 1559-ben II. Henrik francia királyt eltalálta lovagi torna közben kopjacsonkjával és ezzel kiütvén szemét is, véletlenül halálát okozta.
Elhunyt 1574-ben Párizsban, de pontosan nem emlékszem már mi miatt. Nyilván Medici Katalin neheztelt rá valamiért bár pontosan emlékszem csak dereng valami. Abban az évben volt sok halál Franciaországban.
313 évvel ez után született Bernard Law Montgomery brit tábornagy, El Alamein hőse,aki 1887-től 1976-ig élt.
A szentek - Gábriel arkangyal és Szent Bernát.:-))
Ha a 313 évet vesszük, s azt, hogy már X is meghalt, magas korban, s volt olyan helyzetben (hadművelet), hogy átrajzolja a térképet, akkor vagy IIvh-s tábornok vagy amerikai, de míg utóbbi ha meghalt is, a vietnámi háború volt az utolsó lehetősége (Arab-öböl beli háborúk jelentős hatású főtisztjének halálára nem emlékszem), akkor feltételezhetjük, hogy ha amerikai, akkor is legalább 1920 előtt született, ha pedig II. vh-sn, netán I vh-s tábornok (bármely nemzetből), akkor is Y legalább 1580 körül meghala.
Viszont ha azonos a nevük, akkor
1. Y vagy jenki, s akkor X angol
2. X angol, s akkor I. vagy II vh-s
3. nem angolszászok, s akkor bármi lehet, de akkor is I. vagy II vh-s
Ha ugyanis X is korábban tevékenykedett, akkor ezt a újkori meghatározást kell újra átbeszélnünk :) A 4586-ban adott válaszod: "legalább az egyik", számomra azt jelenti, hoyg csak az egyik. S ha 1492-t vesszük (én még az angol polgári forradalmat tanultam), nos ha 1492 előtt, akkor 1805 elött született Y, s akkor lehet múlt századi is.
Mint írtam, mindketten katonák voltak. De míg “X” az eszét használta, “Y” csak a karja erejére hagyatkozhatott.
Viszont – és ez ismét egy kis segítség akar lenni – míg “Y” egyenesen “arkangyali” keresztnévvel büszkélkedhet, “X” be kell, hogy érje egy hétköznapi szent nevével…
Mivel a két tábornok egyike tudományával Németországot erősítette, a kérdéses korszak ennek alapján 1871 utánra tehető. Franciahont az imént kizártuk a jelöltek közül, vagyis nem marad sok – háború megvívására is képes - szomszédos ország. (Osztrák-Magyar Monarchia ill. Orosz Cári Birodalom)
Ezek közül csak az utóbbi jöhet szóba ellenfélként. Az egyik tábornoknak pedig még 1917(18) előtt meg kellett halnia, hogy ne lássa hazája bukását. Német oldalról egy ilyen van: Helmuth von Moltke (1848-1916) ő ugye a híres, de ki a kevésbé ismert orosz, aki megérte a cár bukását? Én ilyet nem ismerek, tehát alighanem hibás úton járok...
Hát egyre jobban összezavarodok. Már kezdtem I. Stuart Károlyra gyanakodni, akit ugye 1649-ben kivégeztek meg valami - általam ismeretlen - Stuart nevű tudósra, de látom, hogy nem jött be.
Holnap reggel csatlakozok, ha addig meg nem fejtitek.
Mindketten... De "X" jóval magasabbra vitte, mint "Y". Előbbi, térképek fölött könyökölve írta át a történelmet. Utóbbi – szó szerint – a saját két kezével tette ugyanezt.
Regionalbahn 4593/6 alatti kérdésére válaszoltam a több, mint 100 évet. Ami esetünkben több száz :-) De nem leszek ilyen kegyetlen… "X" éppen 313 évvel később látta meg a napvilágot, mint ahogy "Y" végleg elbúcsúzott tőle…
Ez egy buta kérdés less, de nem értem :( Az újkórt ügye 1640-től számítjuk? Azt írtad, hogy évszázadok választják őket el utána, hogy több mint 100 év. Meg lehetne mondani kb pontosan, hogy mennyi az külömbség? Csak, hogy visszazavarodjak.
Mindketten egy európai ország szülöttei (a kérdésre válaszolva - igen, ez a Brit-szigetek). Azonos a vezetéknevük, és a foglalkozásuk, de nem rokonok.
X. Hosszú életű, békés halálú, tudatosan változtatta meg a történelmet, s mindezt a hozzánk közelebb eső korban cselekedte meg. Y. Feleannyit élt, és ennek nagy részét nem szülőhazájában. Véletlen folytán változtatta meg a történelmet, és élete vesztőhelyen ért véget.
X születése és Y halála között több, mint 100 év telt el.
Tehát az utóbbi volt az, aki hosszú életet élt (ágyban, párnák közt halt meg), de nem a szülőhazájában töltötte élete jelentős részét.
1) Akkor szülőhazája valamelyik gyarmatán vagy volt gyarmatán?
2) Azonkívül, hogy a vezetéknevük egyezett, volt rokoni kapcsolat kettejük között?
3) Az a bizonyos szülőhaza a Brit-szigeteken volt?
4) Amelyik vesztőhelyen halt meg, az volt, aki tudatosan tervezte életét?
5) A vesztőhelyen meghalt forradalmár volt? Vagy valamelyik forradalom áldozata?
6) A régebbi halála és a későbbi születése között több mint 100 év telt el?
7) A hosszabb életű nem a szülőföldjén élte élete nagy részét, hanem egy másik országban. Ez a bizonyos másik ország Európában volt vagy egy másik kontinensen?
Párhuzamosan adnék én is egy feladványt, ha lehet:
Van két névrokon (némi eltéréssel, de ez nem számít) más-más (szomszédos) európai nemzet szülötte. Mindketten katonák és magas rangot értek el. Az egyik nagyon híres lett, a másikat nagyon nem is ismerjük. Mindkető részese volt nagy győzelemnek és nagy vereségnek. Mindketten több háborúban is részt vettek, de csak az utolsóban kerültek egymással szembe, de a csatamezőn nem találkoztak. Mindketten láthaták országuk (újabb) felemelkedését, de csak az ismertlenebbik láta a bukását is.
Igen, és most itt az ideje némi komolyabb segítségnek:
Az utóbbi úriember nem a szülőhazájában töltötte élete jelentős részét, így cselekedete sem a hazájára volt kihatással. Sorsa ott teljesedett be, ahol ezt a történelemalakító tettet véghezvitte, de nem amiatt!
Ha úgy gondolod, ennek akár neki is lehet állni :-)
Azonos nemzet fiai, azonos a foglalkozásuk, azonos még a nevük is… De! Az egyik hosszú életet élt, és mint mondani szokás - ágyban, párnák közt halt meg. A másiknak feleannyi idő adatott, és útja végén a vesztőhely várta… Viszont mindketten elmondhatják magukról – életükkel jelentősen hozzájárultak a történelem alakulásához! Igaz, míg egyikük cselekedeteit megfontolt tervek irányították, a másikat csak a véletlen vezette… Kik ők?
Sajnos nem csak a vietnami háborúra érvényes az egyoldalú tálalás. Ez a “fekete-fehér” látásmód jellemző gyakorlatilag a XX. század szinte valamennyi történelmi eseményére. Nincsenek árnyalatok, és időről-időre átértékelődik (nem ritkán utasításra) egy adott korszak megítélése. De a legszomorúbb (és egyre gyakoribb) eset ha az “értékelő” személye azonos, csak a véleménye változik meg időnként. De ez már politika, és hiba lenne ebbe a topikba is behozni…
Vietnamra visszatérve – hozzánk hasonlóan, a sors nekik sem juttatott túl sok örömteli pillanatot történelmük folyamán. Az ellenállás mind a franciák, mind az amerikaiak ellen egyértelműen nemzeti volt. Igaz ez akkor is, ha mandarinok, de akkor is, ha kommunisták voltak éppen soron a vezetésben. Egyébként a vietnami kormány néhány évvel ezelőtt kérte Ham Nghi császár leszármazottait, hogy a volt uralkodó jelenleg Franciaországban nyugvó hamvait - hivatalos szertartás keretében az egykori császárváros, Hué mauzóleumában helyezhessék el. Tehát, mint írtam, még egy kommunista vezetés is szabadsághősnek tarthat egy császárt.
A megfejtéshez pedig ismételten gratulálok! Nem volt egyszerű kérdés…
Azt meg kell mondanom, hogy mire - néhány nap elteltével - újra gép közelébe kerültem, gyakorlatilag az ország meghatározásához már minden adatot megadtál a kérdések nyomán.
Ami Vietnamot illeti, tényleg keveset is tudunk róla. Az persze ebből a feladványból is kiderült, nem nyugodtak bele az idegen megszállásba, márpedig jutott nekik aztán bőven belőle.
A XX. században lezajlott vietnami háború tálalását is egyoldalúnak érzem. Az átkosban is egyoldalú volt, most meg szintén. Az átkosban Észak-Vietnam és a Vietkong gáncs nélküli lovagokból állt, a gonosz amerikai imperialistákkal szemben. Most meg a gonosz kommunisták ellen harcoló amerikai katonák dicsőítése van soron.
Pedig emlékezzünk mit mod a vietnami fiú a Jó reggel Vietnam! c. filmben Adrian Cronauernak, aki arra hivatkozik, hogy ők segíteni vannak ott? Valami olyasmit, hogy ők nem hívták oda az amerikaiakat. Segíteni sem. Pontosabban nem tudom idézni. Az a tény, hogy az ellenállás kommunista vezetés alatt állt, valahogy el látszik fedni , hogy az ellenállás nemzeti ellenállás volt.
Ham Nghi *eredeti nevén Ung Lich* (1870/71-1943/44), Vietnam császára (1884-1885/86).
A Tu Duc (1847-1883) császár halála utáni trónharcokat szinte csak ő élte túl a számba jöhető örökösök közül (1 év alatt 4 császár váltotta egymást!). A francia gyarmatosítók (akik 1867-re hódították meg Kokinkínát) beleegyezésével, alig 14 évesen koronázzák meg.
Az uralkodó nem vállalja a gyarmatosítók által elvárt bábcsászár szerepet, és két régense (Nguyen Van Tuong és Ton That Thuyet) segítségével, 1885 július 4-én, a francia gyarmatosítók elleni, Huéban kitört (később “Tanítók, - vagy Mandarinok - Forradalma” néven ismerté vált) felkelés élére áll. (ez ugyanaz a Hué, ahol az 1968-as Tet-offenzíva véres csatái estek meg)
A felkelés rövid idő alatt elbukik, a császár és hívei egy Cam Lo melletti hegyi rejtekhelyre menekülnek, és innen irányítják a (Vietnam későbbi történelmében oly jól bevált) gerillaharcot. A franciák ópiummal vesztegetik meg a helyi törzsfőket, és végül azok árulása révén fogják el az uralkodót. Megfosztják címétől, Algériába száműzik, és haláláig ott is tartják. Helyére fivérét Dong Khanh-t (1886-1889) ültetik, aki engedelmes kiszolgálója lesz a francia érdekeknek.
Vietnámban máig az egyik legnagyobb szabadsághősként tisztelik (Ho Apó idejében is!) a francia elnyomás ellen küzdő fiatal császárt, aki soha nem látta viszont hazáját. 74 életévéből 58-at töltött száműzetésben. A történelemnek e része szinte ismeretlen nálunk, de szerintem mindenképpen megérdemli ezt a pár mondatot.
Nem állítom, hogy ez a megfejtés. Nincs elég adatom hozzá.
De az ország lehet Vietnam. Egy európai ország szállta meg - Franciaország. Majd egy észak-amerikai félig - USA. A második sokkal véresebb volt., bár rövidebb
Az 1860--as években szállta meg fokozatosan Franciaország. Nemcsak Vietnam,hanem Kambodzsa és Laosz is - Vietnam környezete - megszállás alá került Indokína összefoglaló néven.
Például Ham Nghi ( 1871-1943) császár némi utódlási problémák után lépett trónra 1884-ben 13 évesen, bátyját megmérgezték.
1885-ben Huéban felkelés robbant ki a franciák ellen ( nem az utolsó), mely 1888-ig tartott ekkor a császárt ( aki a franciák szerint nem is viselhette a császári címet ) elfogták, Algériába - francia gyarmat - száműzték, ott is halt meg. És elég hosszú ideig élt ott.
Régensekről nem tudok, bár elődjét Kien Phuc császárt épp azért mérgezték meg, mert két régens gyakorolta a hatalmat, amit ő meg kívánt szüntetni.
Ennyi telt. Több dologban illik a feladványban megadottakhoz, de jó pár dolgot nem tudok.
Sokminden paszol a Fülöp-szigetekkel. Sőanyolok hosszú uralkodása után jöttek a az amcsik és sapanyolok elleni lázadást, ami most már ellenük szol leverték és eközben megöltek 200.000 ezer filippinót
Ez a netán megtéveszt engem. ha a japánok akkor az exnémet szigetek esetleg Taiwan (ezt nem tudom kié volt), ha USA akkor fülöp-szigetek. Esetleg az Ausztrálok voltak az új megszállók? Ha egyik sem akkor a helyszín esetleg a kínai partvidék? Nagyonnagyon zavaros ez nekem :(
Igen… És mivel nehéz a kérdés, íme még egy apró segítség: Az elfogott uralkodót egy olyan (hazájától távoli) vidékre száműzik, amit szintén az a bizonyos európai gyarmatosító hatalom birtokol.
Azt hiszem, a földrajzi elhelyezkedést illetően nem segíthetek többet. Inkább azt mondom - a hosszabb megszállás kevesebb áldozattal járt a nép számára, mint a rövidebb.
A két megszálló nemzet közül a második csak félig tekinthető megszállónak, és jóval rövidebb ideig húzta, mint elődje. A kérdezett időbeli távolság kevesebb, mint 1 évszázad.
Több korszakot is kizártunk az előzőekben. A "keresztény" kultúrkörrel kapcsolatosan az írtam – csak részben köthető a feladványhoz…
Ismét segítek valamicskét… Az egész történet, rövid idő leforgása alatt esett meg, és a város, ahonnan a felkelés útjára indult, később egy újabb megszálló nemzet ellen vívott csata színhelye is lett.
2. Az illető – egyszerűen fogalmazva – felnő. (?) 3. Az állam elméletileg önálló marad, de természetesen nem független. Az utód a kérdéses személy honfitársa.
ad 2. az irányító szerep átvétele a jogképesség elérése, vagy a régensek halála miatt következik be?
ad 3. hódoltatott?, azaz önálló állam marad, csak nem független? s bukása után a "megszállók" által kijelölt/trónra emelt személy lesz az utód, aki mégis honfitársa? vagy a megszállók közül valaki?
1. Igen, ez pontosan így van. 2. A régensek “ösztökélésére” áll a felkelés élére. Mivel eleinte (kora miatt) a gyakorlati vezető szerepre még nem képes – ez a tett szimbolikusnak tekinthető. Később (igen rövid időre) személyesen veszi át az irányító szerepet. 3. Az egész országra, valamint a földrajzi értelemben vett teljes környezetére is kiterjedt az idegen hatalom uralma, ami viszonylag új keletű – vagyis még nem teljesen szilárd.
1. Véres utódlási harcok. Ő marad állva (ill. gondolom a támogatói, akik nyomták őt elől, köztük a leendő régensek)
2. Mégis van olyan erélyes, hogy élére állt a ...felkelésnek. A régensek addig mit csináltak, kinél volt a tényleges, végrahajtó hatalom? Gondolom már elég felnőtt volt, csak jogi értelemben nem lehetett önállóan uralkodó. Jól gondolom?
3. Ami nekem "benehezít", a megszállás alatt tartó idegenhatalom. Csak azt tudom elképzelni, hogy nem országa, stb. teljes területén lehetett az az idegen uralom. De akkor meg miért felkelés? Az akkor lenne, ha a teljes területet ellenőriznék az idegenek. Nem? De akkor meg hogy tud ott maradni ő, a fiatalember, meg a régensei?
