A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
"Éppen azért írogatok ide e fórumra, mert itt kikapcsolható az önkontroll."
Az "önkontroll kikapcsolásával", a "tudat kiürítésével" (jóga..!), 'helyet csinálunk' a gonosz 'szellemeknek', amelyek azonnal! 'ki is töltik' az Értelem által 'elhagyott területeket', és megtöltik tudatunkat 'tetszetős', 'személyre szabott' 'fél-igazságokkal' (hazugságokkal !), hogy egy 'negatív spirálba víve az embert', egyre távolabb juttassák a 'fény' Forrásá-tól... ! ;-(
"(vagyis lehet! 'agyalni', de azért a 'végén'/'vissza-tekintve', 'nem árt' az önkontroll, 'józan parasztész' alapokon...! -- annak legalább, van 'látszatja'...! ;)
Éppen azért írogatok ide e fórumra, mert itt kikapcsolható az önkontroll. A kocsmában erősnek kell lenni az önkontroll elvesztéséhez. Egy tudományos fórumon, meg nem szabad elveszteni.;-)
őszszakál 1422 "Nálam a 4. dimenzió az idő, ami a három térdimenzióval van „házasítva”, egy házat alkotva."
Ez a össze-"házasítás" rendben van -persze csak 'dimenzionálisan'!, és 'a megfelelő módon'...-, de az idő az nem lehet "dimenzió", mert (mint írtam volt már...), az idő, az két anyagi állapot változás 'össze-hasonlítása', 'hányadosa'.
Ezért az "idő", soha nem lehet önálló 'entitás', soha nem 'válhat el', a létező világ 'anyagi struktúrájától', annak változásától.
(nézd meg ezt a 'videót' -12:23-tól-, és 'extrapoláld' ebbe 'bele', hogy hogyan? 'jön bele' logikus 'folyományként', a 2. dimenziót követő 3. dimenzió után az "idő", mint 4. dimenzió...??!) ;-/
Húú, kedves őszszakál, a 1419, és 1422-es hozzőszólásaidban jó sok 'sületlenséget' (meg-gndolatlanségot, végig-gondolatlanságot) 'hordtál össze' -szerintem-, de nem baj, jó lesz a megcáfolásuk egy kis szellemi 'agytornának'...! ;-)
Naszóvalakkor !
"Mivel az ősrobbanás elmélet szerint, egy végtelen forró és végtelen nagy nyomású (összenyomott??) „kiterjedt” pontból keletkezett a tér és idő, az anyaggal együtt, ennek a kiterjedt pontnak annyira telítettnek, sűrűnek kellett lennie, hogy nem mozoghatott benne az, amitől felmelegedett végtelen forróra."
(na, egy ilyen 'méjnsztrím-ihletettségű-hablaty-sűrítményt' is ritkán olvasni..! ;)
ad., 1. "ősrobbanás elmélet szerint" -- igen "elmélet", aminek naggyon sok logikus dolog 'ellentmond', pl. hogy túl sok 'véletlen egybe-esésnek' kell lennie, -'mikro'-tól a 'makro'-ig -, hogy működjön...! (a 'részletekkel' nem fárasztom magam, ha érdekel téged, akkor olvasd el 'a másik buborék'-ban... ;) ;-)
ad., 2. "végtelen nagy nyomású pontból keletkezett a tér és idő," -- ha 'tényleg' ilyen lett volna a 'kiinduló állapot', akkor nem lett volna 'folytatás' (logikailag!), mert a "végtelen" szó a stabil, örökkévaló szavakkal 'szinoním'... ! Vagyis 'ez esetben' a 'kiinduló állapot', egy stabil, soha nem változó állapot lett volna... (vagyis nincs! "ősrobbanás", "tér-idő", meg a többi 'méjnsztrím' hablaty...! ;) ;-)
ad., 3. "ennek a kiterjedt pontnak annyira telítettnek, sűrűnek kellett lennie, hogy nem mozoghatott benne az, amitől felmelegedett végtelen forróra." Na ugye hogy ugye ! ;) Ha (szerinted is!) 'nem termelődhetett energia', akkor 'mibűl lett' az "őősrobbanás" ..?! ;-)
"Azonban ha a végtelent „feldaraboljuk” a lehetséges legkisebb darabokra, akkor az erőhatás sem lesz végtelen, hanem véges mennyiség."
És ki (vagy "mi" - sic!) lehetne olyan (végtelen+1 ;) erős, hogy 'fel bírja' "darabolni" a "végtelent"... ?! Vagy (megint..) úgy gondolod kedves őszszakál, hogy a "végtelen" 'önmagát', 'önmagánál-fogva' "darabolta fel" - Münchausen-effektus 'módon'..?! ;-) (ilyen 'logikai' csodákra' csak Chuck Norrisképes -mint az köztudott..-, hogy elszámolt végtelenig - kétszer!, és megcsinálta az összes! fekvőtámaszt... ;) ;-)
"Az idő is folytonos „múlásúnak” tűnik, de mi már tudjuk darabolni. Hála a magasságos frekvenciának. ;-) "
Ez az "idő-múlás-darabolás" is, csak valami 'méjnsztrím-ihletettságű-hablaty' lehet, mert az idő fixen az anyaghoz kötött, annak állapot változásának 'hányadosa' (bővebb magyarázatot lásd 'korábban'...), vagyis az "időt" nem lehet "darabolni", csak ezt az állapot-változás-hányadost, több részre 'bontani'. De attól még az állapot-változás-hányados 'effektív értéke', ugyanaz marad... ! ;-)
"a végtelen nagy potenciának a „feldarabolásából” gyúrom össze a téridő kvantumát. (persze ehhez Isteni mindenhatóságom nincsen)"
Akkor 'hogy'... ?!! ;-)
Vagy 'úgy gondolod', hogy Isten -aki végtelen!-, teremtett egy másik, élet-telen 'végtelent', és Ő azt "darabolta fel"... ?! De ez 'nem olyan'?, mint az a kérdés, hogy mi történne, ha egy 'mindent legyőző erő' találkozna, egy 'legyőzhetetlen' akadállyal ? ;-/
(vagyis lehet! 'agyalni', de azért a 'végén'/'vissza-tekintve', 'nem árt' az önkontroll, 'józan parasztész' alapokon...! -- annak legalább, van 'látszatja'...! ;) ;-)
lehet, hogy a szimpla árnyékhatás egyszerubb, de a B es G részecskék egyuttes muködése ezt adja ki. illetve ez megadja a gravitáció, töltés és magerő magyarázatát is.
„de az e.m.-es tér 'sugár-nyomás'-ának árnyékhatásával, 'könnyebb'...”
Nem vagyok fizikus, csak nyugdíjas laikus. De úgy tudom, hogy még a lézersugarak is keresztezik egymást anélkül, hogy hatnának egymásra valamilyen formában. (A lézerkard, valóban egy messzi, messzi galaxisban működik hatásosan.) A sugárnyomás, leánykori neve a lendület, amit a sugár végállomásán, a becsapódásakor, az elnyelődéskor mérnek meg. Az „árnyékhatás”, kettő és vagy több elnyelő test között alakul ki. Ebből van egy „alfa árnyék”, ami a leg hatásosabb a testek közötti „árnyékokból”? Ehhez nem kell más, csak félgömbfelületek közötti különbség? Na meg sugárnyomás.;-)
"minden P részecske megváltoztatja a körulötte lévő B részecske mező nyomását ugy, hogy a nyomás a P részecskétől távolodva csökken. vagyis ha a hatósugarába kerul egy másik P részecske, akkor a másik P részecske közelebbi oldalára nagyobb nyomás hat, mint a távolabbi oldalára, ezért a nyomások eredő erőhatása miatt távolodna.
minden P részecskének utköző G részecske vagy lelassulva pattan vissza, vagy elnyelődik a P rszecskében és egy másik lassu G részecske hagyja el azt. vagyis a P részecskétől induló G részecskék sokkal lassabbak, mint ugy általában. ha egy másik P részecske kerul a hatósugarába, akkor annak közelebbi oldalának a lassubb G részecskékből is utközik, viszont a kulső oldalának csak a normál sebességuek. a G részecskék eredő erőhatása ezt a P részecskét a másik felé tolja.
vagyis egy másik P részecskére egy 'taszító' (B részecske nyomás) és egy 'vonzó' (G részecske sebesség kulönbség) jellegu hatás hat egy időben. a két hatás más más fuggvénnyel írható le és a két fuggvény eredője azt hozza, hogy a két P távolságától fuggően, hol távolodni, hol közeledni akarnak. tehát hol a nyomás, hol a sebesség kulönbség erőhatása a nagyobb."
Háát... 'így is lehet mondani', (és logikailag működik is!), de az e.m.-es tér 'sugár-nyomás'-ának árnyékhatásával, 'könnyebb'... ;-)
De hát ugye: "mindenki másképp csinálja"... ! ;) Van aki a 'kereket' is kézbe' viszi, és a 'négyszögletest' is 'gurítja'... Végül is: 'így is, úgy is' el lehet érni a célt... ;-/
„nem vagyunk messze a hurelmélettől, de nálam a rezgő hurok strukturát alkotnak, mint B részecske. illetve a G részecske 'megoldja' azokat az átviteli problémákat, amire a hurelméletben x dimenzió szukséges. nagyon nem mélyedtem bele, de kb ezt a párhuzamot tudom vonni a kettő közt.”
Magam sem ismerem annyira a húrelméletet, hogy bármilyen „okosat” mondhatnák róla. De a te elméletedben is van fantázia, ami előre mutató is lehet.;-)
Az úgynevezett nullponti energia az nem 'Münchausen effektus'???
Egy elképzelésem a téridő-kvantumról. Mivel az ősrobbanás elmélet szerint, egy végtelen forró és végtelen nagy nyomású (összenyomott??) „kiterjedt” pontból keletkezett a tér és idő, az anyaggal együtt, ennek a kiterjedt pontnak annyira telítettnek, sűrűnek kellett lennie, hogy nem mozoghatott benne az, amitől felmelegedett végtelen forróra. A végtelenekkel meg lehet matekozni, de az akkor sem lesz számszakilag megmérhető. Ezért származtatják a véletlenszerű robbanásától az idő múlását mostanáig, de a tér egy szempillantás alatt végtelenre kerekedett. (sajátmagát húzta ki, saját hajánál fogva a tér időstül a pontszerű végtelen mocsárból?)
Azonban ha a végtelent „feldaraboljuk” a lehetséges legkisebb darabokra, akkor az erőhatás sem lesz végtelen, hanem véges mennyiség. Ha az erő hatása a mozgásban, a terjedésben nyilvánul meg, akkor a véges erőhöz véges időtartam járul. Egy lényeges dologra van szüksége az elképzelésemnek, hogy a téridő-kvantumok ne egyszerre, azonos időben (egy időben) nyilvánuljanak meg. Ettől lesz „folytonos” megnyilvánulású, (kvantumfluktuáló) a téridő, amit ezért gondolunk folytonosnak. Az idő is folytonos „múlásúnak” tűnik, de mi már tudjuk darabolni. Hála a magasságos frekvenciának. ;-)
így igaz, erő vagy energia nem lehet önálló entitás, azoknak anyagi forrása/hordozója kell lenni. de egy anyagnak számos tulajdonsága van és ha mi csak az erőre vagyunk kíváncsiak, akkor az erőt kulönválaszthatjuk a többitől és erő mezőként azonosíthatjuk. ez egyenértéku azzal, mintha az anyag ető komponenséről beszélnénk, csak egyszerubb.
cseik 1414 "nem tudom mennyire nyúlhat meg. az sem biztos, hogy nem szakadhat el és alkot kisebb, töredék részecskéket. de ez már egy másik történet ;) tudom nem fizikai fogalom, de a megnyúlási képességet valahol a 'barominagy' és a 'kúrvanagy' közé teszem. becslések szerint a protonban minimum a 10^6-10^7 nagyságrendű G részecske lehet. tehát egy B részecskének ennyire kell megnyúlnia térfogatilag. ha pedig a planck hosszt és a proton méretet vesszük alapul, akkor ez a nyúlás 10^20."
Ezért jobb az 'én' elméletem (szerintem), mert ott nincsenek 'nyúlási problémák', a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrá'-ban, csak rezgések vannak... ! ;-)
nem azt mondtam, hogy a teret nem tölti ki anyagi struktura, hanem azt, hogy a gravitációs mező nem anyag.
tudom nehéz ezeket a nuansznyi kulönbségeket elválasztani, de meg kell tenni.
tehát a teret kitölti a B részecske mező, aminek egyik tulajdonsága (nyomás) a G részecske sebesség kulönbséggel egyutt képzi a gravitációs hatást.
a B részecske mező nem azonos a gravitációs mezővel, hanem annak részbeni gerjesztője.
a gravitációs mező viszont egy egynemu entitás, ami hatásoknak csak a gravitációs részét foglalja magába.
visszatérve a labdás hasonlatra. nem lehet ezzel modellezni.
minden P részecske megváltoztatja a körulötte lévő B részecske mező nyomását ugy, hogy a nyomás a P részecskétől távolodva csökken. vagyis ha a hatósugarába kerul egy másik P részecske, akkor a másik P részecske közelebbi oldalára nagyobb nyomás hat, mint a távolabbi oldalára, ezért a nyomások eredő erőhatása miatt távolodna.
minden P részecskének utköző G részecske vagy lelassulva pattan vissza, vagy elnyelődik a P rszecskében és egy másik lassu G részecske hagyja el azt. vagyis a P részecskétől induló G részecskék sokkal lassabbak, mint ugy általában. ha egy másik P részecske kerul a hatósugarába, akkor annak közelebbi oldalának a lassubb G részecskékből is utközik, viszont a kulső oldalának csak a normál sebességuek. a G részecskék eredő erőhatása ezt a P részecskét a másik felé tolja.
vagyis egy másik P részecskére egy 'taszító' (B részecske nyomás) és egy 'vonzó' (G részecske sebesség kulönbség) jellegu hatás hat egy időben. a két hatás más más fuggvénnyel írható le és a két fuggvény eredője azt hozza, hogy a két P távolságától fuggően, hol távolodni, hol közeledni akarnak. tehát hol a nyomás, hol a sebesség kulönbség erőhatása a nagyobb.
"ha egy tér adagot, kvantumot önálló erőhatásból és sajátidő adagból „összegyúrt” téridő-kvantumnak tekintünk, az már nem a semmi. Ez adhat helyet és időt más valamiknek a létéhez, amit anyagnak nevezünk."
Az a baj kedves őszszakál, hogy Te, a SEMMIBŐL "gyúrod"(-nád..!) "össze" a "nem semmi"-t (a valamit, a valóban létezőt) !
Mert olyan, hogy "önálló erőhatás és sajátidő adag" nem! létezik. Ez csak valami túlfizetett, naplopó, tehetségtelen, in-produktív, szellemileg impotens elméleti fizikus(-nak mondott) 'valaki'* agyalása, amit talán meg is 'támogatott' valamiféle 'csűrcsavaros', 'boszorkányos', agyon-bonyolított! (és ezért 'támadható'!) matematikai képletekkel, de valójában a valósághoz semmi köze. Lehet hogy 'jól hangzik' (már-a-kinek, nekem nem!), de hogy sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem remélhető belőle 'kiút' a mai 'posványba ragadt' fizikai világképből, az már biztos...! ;-)
/' túlfizetett, naplopó, tehetségtelen, in-produktív, szellemileg impotens elméleti fizikus(-nak mondott) 'valaki'* ' az ilyen 'valaki'-k, már akkor is egy senkik voltak, amikor még azt hitték magukról, hogy ők 'valakik'... ! / ;-))
" Kérdésem, hol, vagy hová helyezhető el a szellem, vagy a tudat? ;-) "
'Röviden'?!: a 4. dimenzióban...! ('szó szerint'..! ;) 'Hosszabban': nah, ahhoz most nincs kedvem... (de 'amúgy', tudnám... ! ;) ;-)
most nem ontológiai hanem fizikai szempontból vizsgáljuk. ebben pedig a tér aminek bármely térfogatrészében anyag létezhet.
igazad van, kicsit tulbonyolítottam.
maradjuk a tér bármely elemi pontjában ha nem lehet kettő azonos entitás egy időben, akkor az anyag.
jó kérdés. nem tudom mennyire nyulhat meg. az sem biztos, hogy nem szakadhat el és alkot kisebb, töredék részecskéket. de ez már egy másik történet ;)
tudom nem fizikai fogalom, de a megnyulási képességet valahol a 'barominagy' és a 'kurvanagy' közé teszem.
becslések szerint a protonban minimum a 10^6-10^7 nagyságrendu G részecske lehet. tehát egy B részecskének ennyire kell megnyulnia térfogatilag.
ha pedig a planck hosszt és a proton méretet vesszuk alapul, akkor ez a nyulás 10^20.
nem vagyunk messze a hurelmélettől, de nálam a rezgő hurok strukturát alkotnak, mint B részecske. illetve a G részecske 'megoldja' azokat az átviteli problémákat, amire a hurelméletben x dimenzió szukséges. nagyon nem mélyedtem bele, de kb ezt a párhuzamot tudom vonni a kettő közt.
sajátmagát húzta ki, saját hajánál fogva! a mocsárból - lovastúl...!!! ;) ;-))
„ De ki tudná, hogy meddig? "
Addig marad fenn, ameddig az Alkotó-ja akarja... ! ;-)
„ Ha azonban telített a „térpont”, anyagi szállal van „kitömve”, akkor erőhordozó és átadó tulajdonsággal rendelkezik. "
'Na ugye, hogy ugye'...! Az "erő" 'kifejtéséhez' mindig!kell valami létező, ami ezt a 'látens valamit' -az "energiát"- 'hordozza' magában... (nem nehéz ez...! ;) ;-)
„Tehát ha 'helyet keresünk valaminek', akkor ott létező tulajdonságú valaminek kell lennie - mint 'hely'-nek. Mert a "semmi"-be, semmit sem lehet 'bele-pakolni'...! Szerintem...”
Szerintem is.
„A "semmi", "van"-ságát/'létezését' (sic!), önmaga jelentésének értelme! zárja ki - "ontológiai szempontból"...”
Szerintem is.
Azonban ha egy tér adagot, kvantumot önálló erőhatásból és sajátidő adagból „összegyúrt” téridő-kvantumnak tekintünk, az már nem a semmi. Ez adhat helyet és időt más valamiknek a létéhez, amit anyagnak nevezünk. Kérdésem, hol, vagy hová helyezhető el a szellem, vagy a tudat? ;-)
"Csak azért toltam ide az orromat, hátha a harmonikus oszcillátorból ki lehetne számolni az atomsugarakat és az átkristályosodás hőmérsékletét. Csak ezzel van egy gondom, hogy a Maxwell-Boltzman eloszlás nem magyarázza az anyagok határozott olvadáspontját. De erre még a nagy szabiku sem tudott válaszolni."
Hmm...
" De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Új ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni.
Mig a cukrot szopogatnám, Új ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, De jó dó'ga van 'Attilának'."
„Szerintem az "erő" nem lehet önálló 'entitás', az mindig csak valamihez kötötten, 'abban meglévőként', -kvázi- 'tulajdonságaként' fordulhat elő.”
Amennyiben egy „kiterjedt térpont”nem telített B,G, részecskékkel, akkor olyan entitás, amely sajáterőből marad fenn. De ki tudná, hogy meddig? Ha azonban telített a „térpont”, anyagi szállal van „kitömve”, akkor erőhordozó és átadó tulajdonsággal rendelkezik. Akár egy kölcsönhatási mező, amit tömegnélküli (virtuális) és valós fotonok, gravitonok alkotnak.;-)
„az elméletemben a tér az üres. hogy a semmit létezőnek vagy nem létezőnek tekintjük, az most másodlagos. legyen egy lehetőség az entitások létére. a tér akkor is értelmezhető. így ha üres és akkor is ha anyag van benne. „
„Ez ugyan logikusnak tűnik, de ontológiai szempontból az üres tér, amiben valami más is van, magyarázatra szorul. Ha a B, G, P, részecskéknek, mint entitásoknak üres helyre, mozgástérre van szüksége, akkor „van a semmi”. Hogy honnan, miből, az lesz elhanyagolható.„
A "semmi", "van"-ságát/'létezését' (sic!), önmaga jelentésének értelme! zárja ki - "ontológiai szempontból"...
Tehát ha 'helyet keresünk valaminek', akkor ott létező tulajdonságú valaminek kell lennie - mint 'hely'-nek. Mert a "semmi"-be, semmit sem lehet 'bele-pakolni'...! Szerintem... ;-)
/ a "semmi"-be, semmit sem lehet 'bele-pakolni'...! ...'semmit sem' = kétszeres! tagadása valaminek, ami azt jelenti 'klásszikusan', hogy ez 'tutira biztos' dolog... szép ez a magyar nyelv ! / ;-)
ontológia > a létet s létezőt meghatározó tanítás; lételmélet. más néven léttan, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Szerintem az "erő" nem lehet önálló 'entitás', az mindig csak valamihez kötötten,
Tegyük fel, hogy pontosan tudjuk, hogy az összes többi részecske mit csinál.
Ezek hatását potenciális energiaként írhatjuk le.
Vigyázat, itt rejtett szabadsági fok van.
Az erő nem egy nyíl, amely egy adott pontban hat vagy támad.
Elemi részecske szinten még az erő támadáspontja is megfoghatatlan.
A probléma az, hogy a csatolási "állandó" lényegét nem értjük.
Heisenberg kitalálta a könyvelést. Nem foglalkozunk a folyamattal. Bemegy ez és emez, kijön az és amaz.
És ezzel el lehet menni az utca végéig, de ott zsákucta van. Nekem mindegy.
Lassan ideje megint elpárolognom.
Csak azért toltam ide az orromat, hátha a harmonikus oszcillátorból ki lehetne számolni az atomsugarakat és az átkristályosodás hőmérsékletét. Csak ezzel van egy gondom, hogy a Maxwell-Boltzman eloszlás nem magyarázza az anyagok határozott olvadáspontját. De erre még a nagy szabiku sem tudott válaszolni.
„az elméletemben a tér az üres. hogy a semmit létezőnek vagy nem létezőnek tekintjük, az most másodlagos. legyen egy lehetőség az entitások létére. a tér akkor is értelmezhető. így ha üres és akkor is ha anyag van benne. „
Ez ugyan logikusnak tűnik, de ontológiai szempontból az üres tér, amiben valami más is van, magyarázatra szorul. Ha a B, G, P, részecskéknek, mint entitásoknak üres helyre, mozgástérre van szüksége, akkor „van a semmi”. Hogy honnan, miből, az lesz elhanyagolható.
„ebben a térben mi tetszőleges távolságokat és térfogat részeket jelölhetünk ki. ezt nevezzük el elemi térpontnak. az elemi térpont méretét válasszuk akkorára, hogy egy entitás alkotója, azt hézagmentesen kitöltse. másként fogalmazva, jelöljük körbe egy entitás hézagmentesnek tekinthető részét. ha ebben a térrészben két külön entitáshoz tartozó alkotórész is tartózkodhat egy időben, akkor ez nem anyag. ha csak egy ilyen tartózkodhat, akkor anyag.”
Egy elemi térpontnak, ha az folytonos, vagy kontinuum, nincs kiterjedtsége. (elméleti létező) Ha már méretet, kiterjedtséget adunk neki, akkor diszkrét elemekből álló struktúrát képez a tér, vagyis adagokból tevődik össze. Amennyiben ennek a „kiterjedt” térpontnak a tartalmát kel hézagmentesen elfoglalni egy, vagy kettő entitásnak ahhoz, hogy ne üres térről, kiterjedt „telített” térpontról beszéljünk, akkor a végtelen tér esetén, végtelen sok kiterjedt térpontnak kell hézagmentesen, kapcsolódnia egymással. Vagy vannak a végtelen térben kitöltött és üres kiterjedt térpontok is, amik a telítettek mozgására szolgálnak.
„az anyag az a B és G részecske szerkezete. vagyis a rugalmas szálak, amiből összeáll.
maga a G és B részecske az részecske, mert az anyagi szálak, szerkezetében és anyagi mennyiségében nem változó, egysége. a B és G részecske minden esetben részecskeként definiálható. (megmaradó)”
Amennyiben egy kiterjedt térpontot kitölthet egy „anyagi szálnak” minősülő B, vagy G részecske, vagy egyszerre mindkettő, akkor beszélhetünk anyagról, P részecskéről is. Már csak az a kérdés, hogy egy B, vagy G részecske anyagi szállja mennyire rugalmas ahhoz, hogy az elemi kiterjedt térpont „választott méretét” kiadja? Másként fogalmazva, az elemi szál maximális kinyújtási, és az alaphossza mekkora? [ Elérkeztünk a húrelmélethez?] ;-)
destrukt 1400 "Két égitest, amely távol van egymástól, hatással van egymásra. Szerintem ezt a hatást egy anyagi közeg, a gravitációs mező közvetíti. De ha szerinted a gravitációs mező nem anyag, akkor nem közvetíti semmi a gravitációs hatást? Akkor a gravitáció távolhatással működik? Az anyagmentes téren át hatnak egymásra az égitestek? "
'El lett már mondva' (többször is..!), hogy a gravitációs hatást NEM "anyag"-na nevezett dolog 'közvetíti' ('értsünk most bármit is' "anyag"-on...) hanem a "tér"-ben mindenhol meglévő 'nyomás'-különbség 'árnyék-hatása'... ('nálam' e.m.-es, cseik-nél "B részecskék")
És ugye pl. az e.m. hullámok,
már a 'hagyományos' fizika szerint sem 'tekinthetők' "anyag"-nak... ;-)
Azokat a struktúrákat, amelyeket a gyorsítókban végrehajtott ütköztetések során tömeggel rendelkező feles spinű fermionokra tudunk felbontani, miközben a közöttük lévő kötési energiák tömeg nélküli egész spinű adagokban szabadulnak fel.
Nos, ezek a Fock-térben a mező gerjesztettségi szintjei.
Te úgy tekinted, hogy ezek a mezők eleve léteznek. A teremtő által rájuk aggatott tulajdonságokkal. És van közöttük valami kísérletileg kimérhető kölcsönhatás (csatolási nemállandó).
ha közel annyira megértetted a közönséges anyag felépítését, mint egy átlagos végzős fizikus diák
This is my way, sorry.
Javaslom például Mérő László előadását az operaénekesekről.
- Anyu, az a sok ember miért fut?
- Tudod, az első helyezett kap egy szép serleget.
- Aha. És a többi miért fut? :o)
Rengeteg fizikus van. Egyel több vagy kevesebb - nem számít. (Kondenzátum.)
Ha ezen az úton haladnék, sok erőfeszítés árán lehetnék valahol a sor végén.
Kis rizikó, kis eredmény. Nagy eredményhez nagyobb kockázatot kell vállalni. A siker nem garantált.
Nem szükséges egyetértened. A kockázat és a kudarc az enyém.
(Ez sokkal érdekesebb, mint mondjuk az apámmal a kocsmában tivornyázni. De ez magánügy.)
Lehetne egy kicsit 'szőrszálat hasogatni'... ?! (remélem nem az lesz..! ;) ;-)
Szerintem az "erő" nem lehet önálló 'entitás', az mindig csak valamihez kötötten, 'abban meglévőként', -kvázi- 'tulajdonságaként' fordulhat elő.
Így a "mező" = "erő", -'hordozó közegnélkül'-, szerintem olyan, mint az Alice csodaországban 'a macska mosolya, ami még akkor is látszott, amikor a macska már rég eltűnt...' ;-)
