Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2023.04.14 0 0 970

Kvantum ergodicitás

 

Klasszikus közelítésben vesszük a hullámfüggvény várható értékeit és azt írjuk be az Einstein-tenzorba.

m <Ψ|x|Ψ> illetve az áramsűrűségek <Ψ|∆|Ψ>

Kvantumrelativisztikusan ezt fordítva kell "beleülni" az edénybe.

 

Nem az egyes hullámfüggvényeket átlagoljuk,

hanem a tér különböző pontjaiban lakozó tenzor válik valószínűségi szuperpozícióvá.

Tehát tenzormezőben kell a valószínűségeket összegezni.

(Ha egy részecske van, akkor csak valószínűséget számolunk a tenzormezőben. Több részecskénél összegezni kell.)

 

Persze van ezzel egy kis probléma, nehéz kiszámolni.

Ugyanis a távolságok nem függetlenek az energiatenzor tartalmától. :(

 

Előzmény: sr1 (950)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.14 0 0 969

Egy fly hőmérsékleti sugárzása a következő képlettel számítható ki:

 

Végtelen távolból ennyi, mert a gravitációs vöröseltolódás miatt a gödörből kijövő fénynek nyúlik a hullámhossza.

Ha közel mész a horizonthoz már megolvadnak a vasrudaid.

A maradék betonból pedig próbatestet szoktak önteni és elviszik a kockatörőbe megvizsgálni a szilárdságát.

Előzmény: sr1 (966)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.14 0 0 968

Ez nem mond ellent a súlyos ill. tehetetlen tömeg ekvivalenciája elvének?

 

Durva közelítés.

Kísérletileg kimutatható, hogy a nagyobb tömegek gyorsabban esnek.

 

A parittya manőver is azon alapul, hogy az űrrakéta egy kicsit elcsór a bolygó lendületéből.

 

Tehát nem csak a labda esik a Földre, hanem a Föld is zuhan a labdára, csak az utóbbi elhanyagolható a labda tömege esetén. Viszont két összemérhető tömegű bolygó dupla sebességgel közeledik egymáshoz. Mert az egyik is zuhan a másikra, meg a másik is zuhan az egyikre. Ergó az egyik bolygón álló megfigyelő úgy látja, hogy a nagyobb tömegek gyorsabban esnek. Nem mondtam még nektek soha? Szerintem már mondtam. Lassan megjegyezhetnétek. ;)

Előzmény: jogértelmező (961)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.14 0 1 967

Ha tömeg függne a sebességtől, akkor tanítanák.

 

Tanítják. Vízágyúval.

Ha nagy sebességű a víz sugár, gyorsan oszlik a tömeg. :---)

 

Vegyünk két elektronsugarat, melyekben az elektronok sebessége jóval kisebb c-nél. A sugarak taszítják egymást. Növeljük a sebességüket

 

A nyugvó elektronok taszítják egymást.

Viszont a párhuzamos egyenáramok között vonzás van.

(Az más kérdés, hogy a váltóáram kiszorul a drót homlokára.)

Az elektronsugár esetén drót nincs. De valahol a taszítás és a vonzás egyensúlyba kerül.

Előzmény: jogértelmező (960)
sr1 Creative Commons License 2023.04.14 0 0 966

Barátom. 

Ma kifáradtam, 300 köb betont öntöttünk ki egy lemezlapba, de csak egy szivattyú fért be, 12 óra alatt- közbe reggel még volt egy hatósági ellenőrzés a vasalásról, a beton C35/45-ös volt, amit folyamatosan kell önteni, mert nagyon gyorsan köt. Mivel a betont én fizettem, a mennyiséget elég pontosan ki kellett számítani- mert a betongyár fel kell készüljön erre (pl. megfelelő cementet kell beszerezzen). Egy negyed köb maradt meg, de rendelünk úgy szoktuk ezt megoldani, hogy rendelünk annyit, amiennyi biztos kell és a végén egy 9 köb alatti mennyéget- amit megmérünk. De pl. a vasalást is ki kell köbözni, ma 14 köböt kellett levonni térfogatból a vasalás miatt. Tudjuk hány kiló vas van a lemezalapba minden átmérőkből, kiszámoljuk a méter hosszú vas térfogatát, beszorozzuk a fajlagos tömeggel, stb . Nem bonyolult  számítások, csak észnél kell lenni.   

Itt nem számít az erőmérő lengése.  

Egy kicsit pihenek.:)

 

Ha (majdnem) semmit se sugároz kifele, akkor hány fokos fekete test a fly?

 

Wien féle törvény λT=állandó. 

Ha a sugárzási hőmérséklet nagyon alacsony, a sugárzás hullámhossza nagyon nagy lesz (talán nagyobb mind a világegyetem), nem tudom, hogy annak lehet-e mérni vöröseltolódását. 

 

 

 

Egy fly hőmérsékleti sugárzása a következő képlettel számítható ki:

 

T= hc3/8πGMk 

 

Ha minden SI mértékegységbe mérünk, akkor T kijön Kelvinben és a nagyságrendek:

 

h= a redukált Plank állandó,  10-34

c= fénysebesség a harmadik hatványon -  1024

G= gravitációs állandó - 10-11

M= fly tömege (ez marad változnak)

k = Boltzmann állandó 10-23

8π = 101

 

Innen összeadassál és kivonással kijön, hogy T=1023/M K (1). A Nap tömege 1030kg.  A belőle összeeső fly hőmérséklete T= 10-7 K lenne. 

De a háttérsugárzás most  2.7 K. 

Ahhoz, hogy beinduljon a Hawking sugárzás a Nap fly-ból, a háttérsugárzás kisebb kell legyen, mind 10-7 K.  Mivel a világegyetem gyorsulva tágul, a háttérsugárzási hőmérséklet véges idő alatt lecsökken, de azt ki kell várni.:) 

Az idő, ami alatt a fly teljesen elpárolog, a képlet szerint tp= 2.1 1067 (M/M0)3 (2)

Ha egyszer képesek lesznek a fizikusok egy nagyon kicsi tömegű fly készíteni és valahogy elszigetelni a környezetétől (legyen ennek a tömege 1kg: akkor az energiája 1017J- kb. egy 20 megatonnás hidrogén bomba, de az  átmérője csak 10-27méter-   ami egy fel nem fedezett elemi részecske),  a hőmérséklete hihetetlenül nagy lesz (1) és a quectoszekundum ezredrésze alatt elpárologna (2). 

Egy milliárd tonnás fly elpárolgása- ha be tudnánk fogni a Hawkins sugárzását, talán megoldaná a jelenlegi energiaválságot.       

 

Hihetetlen, de quectoszekundum ezredrésze, hosszabb mind a Planck-idő.

Az kétségtelen, hogy a tudós egy kivételes zseni volt. 

    

 

 

 

forrás: 

https://www.cs.mcgill.ca/~rwest/wikispeedia/wpcd/wp/h/Hawking_radiation.htm

https://en.wikipedia.org/wiki/Hawking_radiation

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (951)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.13 0 0 965
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.13 0 0 964

A választ megtalálod, ha elvégzed a munkát. Nincs ingyenebéd. :(

Előzmény: jogértelmező (963)
jogértelmező Creative Commons License 2023.04.13 0 0 963

Ez nem válasz a kérdésre.

Előzmény: szőrinszálán (962)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.13 0 0 962

Keresd ki a Naprendszer bolygóinak vastartalmát! Állítsd sorba őket a Kepler-törvényt is figyelembe véve! ;-)

Előzmény: jogértelmező (961)
jogértelmező Creative Commons License 2023.04.13 0 0 961

" Egy csillag körül keringő bolygórendszernek azon tagja esik közelebb a Napjához, amelyik a legtöbb vasat rejti a „hasában”. :)"

 

Ez nem mond ellent a súlyos ill. tehetetlen tömeg ekvivalenciája elvének?

Előzmény: szőrinszálán (959)
jogértelmező Creative Commons License 2023.04.13 0 0 960

Ha tömeg függne a sebességtől, akkor tanítanák.

 

Vegyünk két elektronsugarat, melyekben az elektronok sebessége jóval kisebb c-nél. A sugarak taszítják egymást. Növeljük a sebességüket c közelire! Ha igaz volna, hogy ezáltal megnöveltük az elektronok gravitáló tömegét, akkor a sugarak egymás felé tolódását észlelnénk.

 

Előzmény: pk1 (958)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.13 0 0 959

A csillagban fúzió által keletkezett legnehezebb fém a vas atomja. A nála nehezebbek már „gyorsítókban”, nóva robbanások által születnek. Az űrben akkréciós folyamattal összeálló testekben ott vannak a vasnál nehezebb elemek is. Viszont a „kőzetbolygók” magjai vasból és nem ólomból, vagy uránból vannak. Egy csillag körül keringő bolygórendszernek azon tagja esik közelebb a Napjához, amelyik a legtöbb vasat rejti a „hasában”. :)

pk1 Creative Commons License 2023.04.13 0 0 958

Erről beszélek. A "nem érvényes" bizonyítása hiányzik.

Előzmény: jogértelmező (957)
jogértelmező Creative Commons License 2023.04.13 -1 0 957

A fizikában csak a cáfolás számít bizonyításnak. Az igazolás viszont nem bizonyítás.

A sokszorosan igazolt elmélet erős elmélet.

Előzmény: pk1 (956)
pk1 Creative Commons License 2023.04.13 0 0 956

Vigyázat! A "nem bizonyított" és a "nem érvényes" az kettő. 

Előzmény: jogértelmező (955)
jogértelmező Creative Commons License 2023.04.13 0 0 955

" A nagy gravitációs erő összepréselő hatása nem jelentkezik az ütköztetőben, a relativisztikus tömegnövekedés hatására?"

 

Tömegnövekedésről nem szól az elmélet, csak energianövekedésről. Az E=mcc pedig itt nem érvényes.

Előzmény: szőrinszálán (953)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.13 -2 0 954

„Sajnos az elemi részecskék gravitációja nagyon kicsi, ezért ezt nem tudjuk kísérletileg ellenőrizni.”

 

Gyula bácsi szerint, az elemi részecskék nagyon kicsi gravitációja is elég ahhoz, hogy egy elektron és egy pozitron ne semmisítse meg egymást, mivel a pozitron gravitációsan taszítja az elektront. ;-)

Előzmény: Törölt nick (952)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.13 0 0 953

„Jelenlegi elképzelésük szerint a neutroncsillag intenzív mágneses mezeje megváltoztatja saját atomjainak alakját, így az objektum még akkor is egyben marad, amikor az egyre fényesebbé és fényesebbé válik.”

 

Az LHC-ben mágneses mező által egymásnak ütköztetett aranyatomok is palacsintává lapulnak. Azok nem lépik át az Eddington –határt? Nyilván csak akkor, amikor szétspriccelnek különböző elemi alkotóikra. A nagy gravitációs erő összepréselő hatása nem jelentkezik az ütköztetőben, a relativisztikus tömegnövekedés hatására?

Előzmény: pk1 (947)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.13 0 0 952

A fizikusok keresnek egy darab egyenletet, ami leírja a világegyetem fizikáját

 

Az a kérdés, hogyan lehet összeegyeztetni két különböző elméletet.

Az egyikben a hely és a lendület egyidőben határozott. A másikban határozatlan.

 

Kezdjük a matematikai alapoknál:

Két algebrai művelet létezik (a régebbi processzorokban elegendő volt).

Az összeadás és a kivonás (vagy az összeadás és az előjel váltás). Az összes többi visszavezethető ezekre.

Viszont a hatványozásnál már probléma keletkezik a 00 értelmezésével.

Például polinomoknál célszerű 1-nek választani.

 

A logikai műveletekből három van: és, vagy, tagadás.

Viszont egyetlen összetett művelettel minden lefedhető de Morgan alapján: nor vagy nand, tetszés szerint.

Gyakorlati probléma vele a versenyhelyzet (hazárd). Ezt vagy diszkrét időlépéssel vagy redundanciával lehet megoldani.

 

Vektorokat felbonthatunk összetevőkre. Nem szükséges ortogonális bázis.

Viszont ha nem függetlenek a bázisaink, akkor a felbontás nem egyértelmű.

Márpedig a kvantum állapottérben a hely és lendület a fázistérben nem független.

 

Közönséges vektorok összege (szuperpizíciója) egyetlen eredő vektor.

Akkor is, ha a metrika nem sík. A fene egye meg a kettőstörő kristályokat.

Viszont a hullámfüggvények szuperpozíciója nem írható le közönséges vektorok összegeként,

éppen azért, mert a hullámhossz és a lendület össze van kapcsolva a specrel szerint.

 

Persze a hullámok összegeként keletkezik egy összegzett időfüggvény, de ennek nincs határozott lendülete.

Vagyis az áltrel a Planck-tömegnél nagyobb objektumok esetén működik.

Mit kellene tenni egy elemi részecskénél?

Egyetlen energia tenzor helyett valószínűségi szuperpozíciót venni?

Ebből viszont a görbületre is tenzor szuperpozíció következne?

Sajnos az elemi részecskék gravitációja nagyon kicsi, ezért ezt nem tudjuk kísérletileg ellenőrizni.

Előzmény: sr1 (950)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.13 0 0 951

A Hawking sugárzásnak a fly környezetének hőmérséklete 10-17K kell legyen

 

Félreértés.

A felszín pokolian forró, de a gravitációs vöröseltolódás miatt messziről ilyen hidegnek tűnik.

Előzmény: sr1 (950)
sr1 Creative Commons License 2023.04.13 0 1 950

A fizikusok keresnek egy darab egyenletet, ami leírja a világegyetem fizikáját.  

A gravitáció a leggyengébb erő és a végtelenbe hat, az erős kölcsönhatás  1036 x erősebb, de csak 10-15m a hatótávolsága. Ezt a két hatást összeboronálni elég nehéz.

Ezért nincs (még) modell a kvantum-gravitációra. 

 

DGY leírt egy magyarázatot két elméletről, ami azt állítja, hogy a fly párolog, de az áltrel szerint- (aminek a modelle milliószor volt ellenőrizve és helyes), a fly eseményhorizonját kifele nem képes áthatolni semmi. 

A Hawking sugárzásnak a fly környezetének hőmérséklete 10-17K kell legyen (amit ki kell várni), Penrose egy negatív energiájú részecskének az elnyelésével magyarázza a fly tömegének csökkenését- de ez a hatás olyan pici, hogy lehetetlen kimutatni- a fly egoszférájában végbemenő folyamatokhoz képest.

 

Dgy szerint  (aki tanulmányozta és megértette mindkét modellt), a Penrose modell matematikailag helyes, a Hawking modell egy saláta.  

 

Kiragadsz egy fejezetet a 10 közül DGY magyarázatából és elkezded cáfolni. 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (944)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.13 0 0 949

Majd kiderül, hogy felénk irányul a jet. Fókuszálva kapjuk a sugárzást.

Előzmény: szőrinszálán (946)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.13 -1 1 948

A végét? [Azt tudmám feledni!] A neutroncsillagban milyen atomok vannak? ;)

Előzmény: pk1 (947)
pk1 Creative Commons License 2023.04.13 0 0 947

A cikk végét is olvasd el.

Előzmény: szőrinszálán (946)
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.12 0 0 946
szőrinszálán Creative Commons License 2023.04.12 0 0 945

"Tulajdonképpen a Planck-tömeg értelme, hogy egy baktérium tömegénél nagyobb objektum esetén a specrel és az áltrel működik, a kvantummechanikát az Ehrenfest-tétel miatt a szőnyeg alá seperhetjük."

 

Nem úgy van, hogy a Planck tömeg miatt lehet kvantumgravitációt "varázsolni"???

Előzmény: Törölt nick (944)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.12 0 1 944

http://kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9&t=22&p=5374&hilit=Penrose+folyamat#p5374

 

3/
A negatív energia elsőre nem tűnik ördöngősségnek. Közismert, hogy a gravitációs helyzeti energia mgh. Mi az a h? A magasság. Honnan számítva? Ha a pincétől számítjuk, pozitív, ha a padlástól, negatív. A klasszikus mechanikában csak két helyzet potenciális energiájának különbsége számít, ezért mindegy, hova tesszük a nulla szintet.

A specrelben a helyzet megváltozik. Az energia itt már nem skalár, hanem egy négyesvektor egyik komponense. Ha egy vektor egyik komponensét megváltoztatjuk, hozzáadunk vagy levonunk egy állandót, akkor elromlik a vektorkomponensek (homogén lineáris) transzformációs szabálya. Ezért itt az energia nulla szintje rögzített, és a szabad részecske nulla szinttől mért minimális energiáját (ami megegyezik az energia-impulzus négyesvektor hosszával) hívjuk tömegnek. Ez a specrelben mindig pozitív.

Az áltrelben további új fejleményként megjelenik a helytől függő, és nem minden esetben diagonális metrikus tenzor. A négyesimpulzus-vektor arányos a négyessebességgel, ez jövőbe mutató, időszerű kontravariáns (felső indexes) vektor, ennek nulladik komponense ezért mindig pozitív, így a felső indexes négyesimpulzus-vektor nulladik komponense is.

A fizikai folyamatokban fellépő energia azonban az alsó indexes négyesimpulzus-vektor nulladik komponense (indoklás: Landau idézett helyen). A specrelben a kettő azonos. Az áltrelben viszont a nemdiagonális metrikus tenzor miatt az alsó indexes vektor nulladik komponense a felső indexes komponensek lineáris kombinációja, így akár negatív is lehet. Nem feltétlenül az, de lehet. Az előjel a részecske konkrét mozgásától függ. Ez a jelenség csak bizonyos tartományokban léphet fel, ahol a metrikus tenzor egyes komponensei a végtelenbeli értékhez képest előjelet váltanak – épp ez a helyzet a forgó fekete lyuk ergoszférájában.

A részecske negatív energiája tehát egyáltalán nem triviális, de nem is tiltott jelenség az áltrelben. Ettől függetlenül a négyesimpulzus-vektor hossza, azaz a tömeg pozitív.

 

Itt vektorokról és tenzorokról van szó.

Eseményeknél pedig pontszerű masszív testeket pélzelünk el.

Véletlenül sem elemi részecskéket.

 

A szabad elemi részecskék ugyanis hullámok, vagy inkább hullám csomagok.

Tulajdonképpen a Planck-tömeg értelme, hogy egy baktérium tömegénél nagyobb objektum esetén a specrel és az áltrel működik, a kvantummechanikát az Ehrenfest-tétel miatt a szőnyeg alá seperhetjük.

 

 

Tehát az áltrel klasszikus objektumokkal foglalkozik.

Egy elemi részecskére hogyan lehetne felírni az alsóindexes négyesvektort?

A hullámfüggvényre hogyan hat az Einstein-egyenlet?

Tudunk belőle energia tenzort kreálni?

Előzmény: pk1 (943)
pk1 Creative Commons License 2023.04.12 0 1 943

A neutrínó párkeltéssel az probéma lehet, hogy ezáltal a fekete lyuk leptontöltést nyerhetne - de akkor meg mi lesz a kopaszsági elvvel?

 

(A feloldás szerintem az, hogy a kopaszsági elv állandó állapotú fekete lyukra vonatkozik, a valóságban azonban még egyik sem nyugodott le, dinamikus entitások.)

Előzmény: Törölt nick (942)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.12 0 0 942

A fő kérdés: milyen részecskepárok keletkezhetnek a vákuumból a fekete lyuk határán?
Ez nem kérdés: bármilyenek. Amilyet csak a részecskefizika megenged. Persze a nagyobb tömegű részecskepárok kisebb gyakorisággal jönnek létre.

 

Már volt róla szó, hogy a neutrínók nincsenek csatolva az elektromágneses mezőhöz.

Annihillálódni csak a gyenge kölcsönhatás beiktatásával képesek - jelenlegi ismereteink szerint.

Kérdés, hogy neutrínó-antineutrínó párok is előugorhatnak a fluktuációból? Hogyan tűnnek el?

 

DGY vektorokkal és áltrellel magyarázza,

viszont a kvantumelméleti tárgyalás is szükséges lenne a negatív energiájú részecskéhez.

Előzmény: Törölt nick (941)
Törölt nick Creative Commons License 2023.04.12 0 0 941

Constuct betett a minap egy nagyon jó linket DGY-től, a kozmoforumba.

http://kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9&t=22&p=5374&hilit=Penrose+folyamat#p5374

Nézz rá, mert tényleg pazar.

 

Modell szinten lehet definiálni, hogy léteznek negatív energiájú részecskék.

Viszont ha egy részecskét hullámcsomagnak képzelek,

hogy a fenébe lehet negatív egy hullám energiája?

 

A négyes derivált két részre osztható:

- idő szerint = kinetikus energia,

- hely szerint = gradiens energia.

Egyiket sem tudom elképzelni negatívnak.

 

Marad még a kölcsönhatási energia, az is két részre osztható

- a hullám kölcsönhatása önmagával,

- és a külvilággal. Utóbbit potenciális energiának nevezzük.

Két elektron taszítja egymást, a kölcsönhatási energia pozitív.

Egy proton és egy elektron vonzza egymást, a kölcsönhatási energia negatív.

 

Van még egy érdekes dolog, mégpedig a határozatlansági reláció.

Ha veszünk egy lokalizált szabad részecskét, annak a hullámfüggvénye szépen elkezde tágulni.

Ehhez a folyamathoz nem rendelünk erőt, pedig megtehetnénk.

Habár egy koncepcionális változás kellene a részecske tömegét illetően.

Előzmény: sr1 (925)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!