Gyöngy:
Az egyénre vonatkoztatva ártatlanságot, tisztaságot, alázatot, tökéletességet, belső harmóniát és zárkózott természetet szimbolizál.
(...)
A kozmikus rend jelképe.
(...)
• Az óind Atharva-véda szerint a kagyló és a gyöngy mágikus hatalmú démonűző amulett (a IV. könyv 10. himnusza a gonosz erők ellen használt kagylógyöngy-amulett használatáról szól).
(...)
Az ősi Kínában az indiaiakhoz hasonlóan gyógyításra, valamint termékenységi varázslásra használták a kifúratlan, tehát szűz gyöngyöt. Halhatatlanná tévő erőt tulajdonítottak neki, és a halott szájába tették. Az előkelőségeket gyöngyökkel és jádéval kirakott ruhában temették el, mert hitük szerint a rjádekő (mint jang) konzerválta a testet, míg a jin gyöngyök biztosították az újjászületést (rjin és jang). A gyöngy jinhez tartozását, feminin termékenyítő mivoltát bizonyítja az az ábrázolástípus, amelyen a Hold (jin) a Fény sárkányával (jang) együtt látható. A Hold maga „éjjel ragyogó gyöngy”. A „tökéletesség gyöngye” az univerzum szellemi lényegének anyagi megtestesülése, a megvilágosodás, ill. a megvilágosodást kereső ember belső fejlődése és kibontakozása.
(...)
A manicheusok az égi fény szülöttjének, Isten fénylő kincsének tekintik, amely egyben maga a lélek. A gnosztikusok hasonlóképpen a lélek és Jézus anyagi megtestesülésének tartják (János cselekedetei, 109). A Tamás cselekedeteiben szereplő Gyöngyhimnuszban az ember bukásának lelki drámája és az üdvözülés útja jelenik meg: a fénykereső, a megváltásra váró lélek gyöngykagylót keres, azaz a Lényeget szeretné meglelni önmagában. A misztikusok szerint az ösztönök kifinomulásának megtestesítője; egyben kifejezi az isteni sugallatra történő szellemi újjászületést is.
(...)
Tengerfenéken kagylóba zárt gyöngy a nehezen megismerhető igazság szimbóluma.
Forrás:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#gy
valamint:
Jelképtár
(Hoppál Mihály Jankovics Marcell Nagy András Szemadám György)