Orbán Viktor államosította a korrupciót Magyarországon.
http://24.hu/fn/penzugy/2016/12/09/tolgyessy-orban-viktor-allamositotta-a-korrupciot-magyarorszagon/
mikor fogjátok már fel hogy nem a politikusok a fő felelősök hogy ennyit lehet lopni meg mutyizni?
a fő felelősök az a több tízezer állami dolgozó értelmiségi vezető akik asszisztálnak ehhez. ők azok akik a helyükön maradnak minden kormányváltáskor és tovább asszisztálnak a lopáshoz. ők azok, akiket még a ballib média se mer betámadni.
Szervezett csalási mechanizmust építettek kiaz Elios Innovatívhoz kötődő 17 közbeszerzés körül –erre a megállapításra jutott az EU csalás elleni hivatala. Az OLAF jelentése szerint amikor a cég még részben Tiborcz Istváné volt, az önkormányzatok több pályázatot is úgy írtak ki, hogy a feltételeknek csak az Elios feleljen meg. Sőt, a pályázatoknál az volt a lényeg, hogy az elvárt feltételeknek épp megfeleljenek, de a lehető legtöbbet fizessen a megrendelő. Ha pedig ez nem lenne elég: a tanácsadó cég közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios egyik munkatársával.
Az Elios szerint csak politikai indíttatású a média érdeklődése. A kormánypárti média arra próbálta terelni a figyelmet, hogy a vizsgált időszakban az Elios Simicska Lajos Közgép-csoportjához tartozott – az pedig már más kérdés, hogy Simicska akkor még Orbán Viktor barátja és a Fidesz kedvenc oligarchája volt. Aztán az is kiderült: az OLAF-jelentés szerint a lámpás csalásokban Tiborcz István tárgyalt, akkor épp igazgatósági tagként.
Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.
A többi között ezt közölte kedd este Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.
Orbán szerint a kommunizmus a„saját országaiban intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust,a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat”, s ez a bővítés óta immár az EU problémájává is vált.
Erre hivatkozva sürgette Orbán az uniós segítségnyújtás megtagadását a „hazug és csaló” kormányoknak.
"nem egy olcsójános, tudunk olyan esetekről, amikor a korábbiakhoz képest két-háromszoros, sőt olyanról is, amikor tízszeres áron lehet lényegében ugyanazt a terméket megrendelni a fővárosi cégtől."
A Szabad Pécs ír arról, hogy Pécsi Tudományegyetem egyetemi nyomdája kapacitási problémákkal küzd, és ennekSzijjártó Péter országos cimborája, a közbeszerzéseket isteni akaratként értelmező Kuna Tibor cégei látják hasznát.
A cég az előző két években semmilyen üzleti tevékenységet nem végzett, bevétele nem volt, a 2016-os mérlege szerint mégis közel 140 milliós vagyonnal rendelkezett. F.I.a komoly vagyon ellenére valamiért megelégedett 6 millió forintos, az alaptőkével megegyező összegű vételárral.
A cégnevet adó Tócó és Pece két Debrecent és környékét átszelő vízfolyás, amelyek mentén jelenleg is jelentős ipari és lakóövezeti beruházások zajlanak. A 2000-es évek elején, Kósa polgármestersége idején éppen a Tócó nyugati oldalán zajlott le egy hatalmas fejlesztés. Az ott található erdős terület átminősítésével óriási üzletet csináltak a jó időben, jó helyen lévő befektetők. Az erdő helyén hozták létre Tócóliget lakóparkot, amely azóta a város egyik legdrágább, sorompóval és biztonsági őrrel védett lakóövezete lett.
A Tócó-Pece Kft.-t ugyan névleg tanácsadó cégként regisztrálták a 2014-es alapításakor, de tevékenységi körei között van az ingatlanokkal való kereskedés is.
Az volt az Echo TV – és nyomában a Magyar Idők – egyik múlt heti híre, hogy kettős mércével mérek, ami szakmai abszurd, mert, hogy jól vagy rosszul ítél meg dolgokat a Heti Válasz főszerkesztője, az nem tény, hanem vélemény. De tudom, nem érdemes szakmai kérdésekbe bonyolódni, ahol a támadás nem szakmai természetű.
A televíziós bejátszó, majd az ebből készült írásos anyag azt állítja, hogy nem kifogásolom a lányom több százmilliós jegybanki megbízásait, miközben lapom folyamatosan támadva az Orbán családot azt sugalmazza, hogy korrupción keresztül jutottak állami pénzekhez.
Miután kiderült, hogy Kósa Lajos felesége tavasszal megvett egy olyan céget, amelyiknek bár bevétele évek óta nincs, mégis 120 millió forintos tőkével bír, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni a Hír Tv-nek arra a kérdésre, hogy honnan volt ennyi pénze.
Kósa Lajos szerint felesége nem közszereplő, így nem tartozik senkire, hogyan és miből vett céget idén tavasszal – derül ki a tárca nélküli miniszter Hír TV-nek adott válaszából. Az ügy előzménye, ami miatt Kósa a kérdést kapta, hogy felesége, Porkoláb Gyöngyike 2017 márciusában olcsón megvásárolta a Tócó-Pece Üzletviteli Tanácsadó Kft-t Fiák Istvántól, aki munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek vezetőjeként érdekelt volt annak a nyugdíjasszövetkezetek létesítését lehetővé tevő törvénymódosításban, amit Kósa Lajos nyújtott be a parlamentnek.
Erről először az LMP-s Hadházy Ákos beszélt nyilvánosan legutóbbi korrupcióügyi sajtótájékoztatóján.
A nyugdíjas szövetkezetek létrehozása nagy üzlet Kósa maga is úgy becsülte, hogy nyárra már 130 ezer nyugdíjas lehet tagja a szövetkezeteknek és ez összesen 40 milliárdos szerződésállományt hozhat a résztvevő szövetkezeteknek. Július óta, amikor a szövetkezeti törvény módosult, már 76 ilyen szövetkezetet jegyeztek be.
A Meló-Diák cégháló, és a hozzá köthető személyek a jelek szerint jó kapcsolatokkal rendelkeznek. A holdinghoz köthető egyik figura, Mátyás László (ő az ügyvezetője például a debreceni Meló-Diák Alföld Iskolaszövetkezetet ) által vezetett egyik cég, a Horizon2020 Kft. tavaly nyáron 450 millió forint támogatást kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól ukrán vendégmunkások betelepítésére.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a Horizon2020 Debrecenben és Budapesten is tart vagy tartott fent irodát, a cégjegyzékben pedig tavaly év végéig szerepelt egy Andrássy úti címre bejegyzett fióktelep. Az ingatlannyilvántartás szerint ez az ingatlan jelenleg Antal Kadosa Adorján tulajdonában áll, aki Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester bizalmasa. A Meló-Diák-közeli Keleti Szomszédok nyugdíjasszövetkezet pedig ugyanarra a tiszatardosi címre van bejegyezve, mint Mátyás HSA Jobfair Kft. nevű cége.
Szovjet típusú összeomlás várhat Kínára, ha az ország vezetése nem lép fel még határozottabban a korrupció ellen – figyelmeztetett a Zsenmin Zsipao című központi pártlap szerdai vezércikkének szerzője.
Annyi az egész, hogy Xi Jinping meghirdette a korrupcio elleni harcot Kinában és most a központi lapnak erröl kell éjjel nappal cikkeznie.
A korrupcio elleni harcnak kettös célja van: korrupcios vádakkal félreállitotta a politikai ellenfeleit. Pölö a legfelsőbb tanács Belsö (7 tagu) bizottságábol 5-öt le is cserélt.
Meg tényleg kell a további növekedéshez valami csökkentése a korrupcionak. A kinai társadalom 3000 éve korrupt. Annyira, hogy a császári hivatalnokok nem kaptak fizetést, hatalmat és befolyást kaptak, ezt kellett pénzre váltaniuk. Ilyenformán ha a pártbizottság nem jelenti ki, Kinában a korrupcionak nincs negativ jelentése.
Szovjet típusú összeomlás várhat Kínára, ha az ország vezetése nem lép fel még határozottabban a korrupció ellen – figyelmeztetett a Zsenmin Zsipao című központi pártlap szerdai vezércikkének szerzője.
Jang Hsziao-tu, akit októberben újonnan választottak be a Kínai Kommunista Párt 25 tagú politikai bizottságába, leszögezte: ha nem sikerül legyűrni a korrupciót, akkor fennáll a veszély, hogy “a vörös ország színt válthat”.
“A párt és az ország népe ugyanarra a régi útra léphet rá, amely tönkretette a Szovjetuniót és a keleti blokkot” – írta Jang, aki egyben a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó ellenőrzési miniszter tisztségét is betölti.
Kifejtette: Hszi Csin-ping elnök forradalmi eredményeket ért el a korrupció elleni harcban azzal, hogy “a kés élét befelé fordította”. Ugyanakkor a párt politikai ökoszisztémáját még számos szennyező tényezőtől meg kell szabadítani, és a korrupció elleni küzdelem továbbra is nehéz és összetett probléma. Jang hozzátette azt is, hogy e tekintetben már nincs visszaút, csak előre lehet haladni, és nem szabad szünetet tartani vagy megpihenni.
Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt, aki 1,5 milliárdot tett láthatatlanná a vagyonnyilatkozataiban.
Az egyik, Farkas résztulajdonában álló cég ugyanis 2012 óta kiemelkedően sok, összesen több mint 2,5 milliárd mezőgazdasági támogatást szerzett, ebből azonban a képviselő csak 925,5 milliót tüntetett fel a parlamenti bevallásaiban. Ha ez nem lenne elég, a kormánybiztosként a Mezőhegyesi Ménesbirtokot is irányító képviselő nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozataiban két olyan céget, amiben tulajdonrésze volt.
A cikk nyomán Tényi István feljelentést tett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
a nyomozók megállapították, hogy Farkas bizonyára nem is tudta, hogy rosszul tölti ki a vagyonnyilatkozatot.
Ezen kívül a nyomozók azt is kiderítették, hogyFarkas azért nem tüntette fel a tulajdonrészeit, bizonyos cégekben, mert sajnos el is felejtette, hogy az adott cégekben van tulajdonrésze.
Jürgen Roth német író régóta, számos könyben foglalkozik a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatával, teszi mindezt különös figyelemmel Kelet-Európára.
A “Schmutzige Demokratie” (Piszkos Demokrácia) címmel németül tavaly megjelent, Magyarországon is rendelhető új könyvében tekintélyuralmi rendszereket és a bennük burjánzó korrupciót mutatja be.
Egy markáns példája erre Magyarország: a könyv 77-92. oldalán Dietmar Clodo egykori „bombagyáros”, Pintér Sándor örökös belügyminiszter, és Szemjon Mogiljevics orosz maffiafőnök az 1990-es években kialakult kapcsolatát veszi górcső alá.
„a felcsúti kisvasút panamája igazolja, miért nem szabad a briteknek az EU-ban maradniuk – Ahol egy tagország valótlan adatokkal százmilliókat kaphat uniós pénzből, ott nincs értelme maradni” – idézi a lap.
Lázár kifogásolta, hogy ellenzéki pártokhoz tartozó polgármesterek településein nem néz meg beruházásokat a bizottság, az ellenzék által sokat kritizált, Mészáros Lőrinc építette kisvasútra bezzeg kíváncsiak a képviselők.
Hasonló érvek mentén tiltakozott az ülésen jelen lévő Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, aki szerint szakmai és politikai szempontból is kritizálható, ahogy a bizottság a magyarországi útját előkészítette. Természetesen Deutsch szerint Felcsút, a „szerencsétlen kis falu” beruházása semmiben sem különbözik több ezer másik turisztikai fejlesztéstől, csak éppen a miniszterelnök ott született.
Deutsch szerint az sem fair, hogy más országok esetében figyelembe veszik a belpolitikai folyamatokat az EU-s vizsgálatoknál– például azt, hogy Németországban ősszel választások lesznek, vagy hogy Nagy-Britannia éppen szakít az EU-val –, Magyarországra viszont eljönnek a választások előtt az EP képviselői, ami befolyásolhatja a politikai hangulatot.
A vizes vébé projektjei közé bekerült egy olyan híd is, amely pont a Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elnökének érdekeltségeként épülő Danubio lakóparkot köti össze a vizes vébé helyszínével. A 424 millió forintért, a vizes vébé költségvetéséből épült biciklis- és gyalogos híd pont a lakópark bejáratához vezet. Nagyon nincs is más funkciója.
Az Állami Számvevőszék hétfőn kiadott levele szerint 2010-ben nem lehetett megfelelően átvizsgálni a pártok választási kampányköltéseit.
Az ÁSZ azért kényszerült magyarázkodásra, mert a 24.hu pénteken megírta, hogy a Fidesz sokkal kisebb összegű köztéri reklámköltésről adott elszámolást a számvevőknek a 2010-es választás után, mint amekkora összegről szól az ügynökség és a szerződtetett reklámcég számlája.
A kampány az óriásplakátokról, hirdetőoszlopos plakátokról és a citylight-reklámokról szóló teljes, 2010. márciusi és áprilisi számla szerint 98,2 millió forintba került. A Mahir Citiyposter a milliárdos értékű plakátolást elképesztő olcsón számlázta le, de a jelek szerint nem elég olcsón, mert a párt a kültéri „plakát” költésként csak 35 millió 682 ezer forintot tüntetett fel az ÁSZ-nak leadott elszámolásban. A pártnak így sikerült tartani a törvényben meghatározott költési keretét.
A Fidesz politikusai, köztük Orbán Viktor miniszterelnök a csalás gyanújára azzal válaszoltak, hogy a gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék megvizsgálta és mindent rendben talált.
Az ÁSZ szerint azonban csak hozott anyagból tudtak dolgozni az ellenőreik. Hatáskörük ugyanis „csak a jelölő szervezetek elszámolásainak ellenőrzésére terjedt ki”, a ügynökségek, reklámcégek elszámolásait nem kapták meg.
