Keresés

"Azt fogod tapasztalni ahogy haladsz felé, hogy a pingpong labdák a sebességed növekedésével egyre sűrűbben pattognak a homlokodról, noha a lövöldöző még mindig ugyanannyit lő ki."

Így van, ahogy leírtad. 

De van egy probléma. Milyen sebességgel találkozol a pingpong labdákkal?

Tegyük fel, hogy a pingpong labdák sebessége:c

A bringás sebessége: v

Mennyi a pingpong labdák sebessége a te példádban a bringáshoz viszonyítva? Bizony ez: c+v

De Einstein azt mondja, hogy a bringáshoz is c a pingpong labdák sebessége, hiszen az állandó.

Érted már, hogy mi a becsapás?

"A műszert különböző évszakokban forgatták a Föld forgásának az irányába és azzal ellentétes irányban és ugyan így keringésének az irányában és az ellenkező irányban is."

Ez idáig igaz.

"Ha a fénysebesség nem lenne mindenhol állandó, akkor 4 különböző sebességet mértek volna."

Ez már nem igaz, mert ha a fényközeg együtt halad a Földdel, akkor mindig ugyanazt kell mérni. És így is történt. Ezt a feladványt már Stokes és Miller megoldotta, még Einstein előtt. 

Úgy képzel el a dolgot, hogy valaki szemből adott időközönként kilő egy-egy pingpong labdát a homlokodra! Te berágsz, felpattansz a bringádra, hogy odamenj lekeverni egy pofont neki. Azt fogod tapasztalni ahogy haladsz felé, hogy a pingpong labdák a sebességed növekedésével egyre sűrűbben pattognak a homlokodról, noha a lövöldöző még mindig ugyanannyit lő ki.

A műszert különböző évszakokban forgatták a Föld forgásának az irányába és azzal ellentétes irányban és ugyan így keringésének az irányában és az ellenkező irányban is.

Ha a fénysebesség nem lenne mindenhol állandó, akkor 4 különböző sebességet mértek volna.

"A fénysebesség nem függ semmitől sem. "

Einsteinnek sikerült ezt a butaságot sok emberrel megetetnie, köztük te is bekajoltad. 

Gondolkozzál egy kicsit!

Ha fény a fényforrásból c sebességgel indul ki, és a forrás felé mozgó megfigyelőhöz is ugyanazzal a c sebességgel érkezik meg, és közben a vákuumban nem éri semmiféle hatás a fényt, akkor miért érzékel a szembemozgó megfigyelő magasabb frekvenciát? 

Ha a fénysebesség ugyanannyi lenne a forráshoz viszonyítva is, mint a forrás felé mozgó megfigyelőhöz viszonyítva is, akkor ugyanazt a frekvenciát kellene érzékelnie, amit a forrás kibocsájt. 

A fénysebesség állandóságát bizony Einstein találta ki. Igaz, ő is csak második nekifutásra. 

Michelson és Morley nem bizonyított semmi ilyesmit. A kísérletüknek csupán csakannyi volt az eredménye, hogy a Földön mérve nem mutatható ki a fénysebesség irányfüggősége az állónak feltételezett fényközegben (éterben). De azt, hogy a fénysebesség bármilyen formában is állandó lenne, azt egyáltalán nem bizonyította az MM kísérlet. Ez csak a relativisták (meg a Wiki) hazugsága. Nem kell megenni, hanem utána kell nézni. 

A fénysebesség állandóságát Einstein találta ki. Amit úgy értelmezett, hogy a fénysebességet minden megfigyelő ugyanannyinak mérné (de valójában nem mérték soha), akkor is ha áll a megfigyelő, akkor is ha elfut a fény elől, és akkor is, ha szembemegy a fénysugárral. Ez az a baromság, ami Einstein agyából pattant ki. 

Egyébként Michelson annyira szerette e relativitáselméletet, hegy ezt írta róla: "Az einsteini eszme korunk szégyene..."

A fénysebesség nem függ semmitől sem. Ha a fényt gravitációs hatás éri, akkor a spektroszkópban megjelenik a gravitációs vonaleltolódás, ami a rezgésszám változását jelenti. A gravitációs hatás ugyanúgy működik, mint a Doppler-hatás.

Mint írtam, a sebességek a Doppler-hatás miatt nem adódnak össze és nem vonódnak ki egymásból, ezért marad a fénysebesség független a megfigyelők és a fényforrások sebességétől.

Jól mondtad, hogy ezek adják egymásnak a drótot, ha felsülnek. construct felszívódott és helyette megjelent a Bastard Fat old Sun nevű troll. Ahogy a hét elején egy másik topikban is, úgy itt is nyomtam rá egy ignort.

Helyesbítés:

A valódi helyzet az, hogy az 5. pont kivételével egyik sem állja meg a helyét.

"Az összes többi megállja a helyét."

A valódi helyzet az, hogy általánosságban egyik sem állja meg a helyét.

Lássuk sorjában:

1. A fénysebesség az univerzum egy kiválasztott pontján időben változik. Az univerzumban minden égitest mozog. Ezzel együtt folyamatosan változik a gravitációs mező is. A fény sebessége pedig a gr. mező függvénye. (még az áltrel szerint is)

2. A fénysebesség az univerzumban helyről-helyre is változik, mivel az égitestek mozognak. (még az áltrel szerint is)

3.  A gravitációs mező erősen befolyásolja a fénysebességet (gravitációfüggő,még az áltrel szerint is)

4. Általában a fénysebesség irányfüggő, csak homogén álló gr. mezőben izotróp

5. A fény sebessége nem függ a fényt kibocsátó test sebességétől (forrás-független). Ez így igaz. Ez tapasztalati tény.

6. A fénysebesség nagyon is függ a megfigyelő sebességétől, vagyis minden koordinátarendszerben más és más (megfigyelőfüggő és rendszerfüggő)

7. A fénysebesség általában nem ugyanannyi minden frekvenciára, ez is csak homogén gr. mezőben igaz. 

Szóval az 5. pont kivételével a helyes válasz mindegyikre: NEM

A fénysebesség nemhogy egyetemes állandó lenne, de még csak nem is állandó. 

Az agyamra megy már, hogy egy rohadt képet nem tudok ide feltölteni. Ha tudjátok, hogy miért,

Mert még ehhez is buta vagy, azért.

A fénysebesség állandóságát sajnos nem az általunk nem szeretett Einstein agyalta ki, hanem Michelson és Morley bizonyították be.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Michelson%E2%80%93Morley-k%C3%ADs%C3%A9rlet

A hangsebesség állandó hőmérsékletű és állandó összetételű közegben állandó.

A fénynek nem marad állandó a sebessége, de nem azért mert lendületet veszít, vagyis nem azért, mert elfárad.

Elfelejtetted leírni, hogy akkor meg miért!

Ilyen piszok egyszerű a Maxwell képet:

http://docs.google.com/uc?export=open&id=1ievpDUtSGtntW0zpQa5b6uf5czYw-zqh

(Ez egy kép)

MODERÁTOROK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Az agyamra megy már, hogy egy rohadt képet nem tudok ide feltölteni. Ha tudjátok, hogy miért, akkor az email címemre légy szíves elküldeni a választ! Előre is köszönöm.

A fénynek nem marad állandó a sebessége, de nem azért mert lendületet veszít, vagyis nem azért, mert elfárad. 

Egyébként a fénysebesség állandósága egy butaság, amit Einstein talált ki. 

A fénysebesség kb. annyira állandó, mint a hangsebesség. 

Ja, a Maxwell-egyenletet nem fogja senki sem megérteni? Jó tudni!

Egyébként meg az ákombákomjaidat rajtad kívül a kutya nem érti és soha nem is fogja megérteni.

Ez csak a te elektromágneses meződ, nem a valós világé.

Igy mozog az elektromágneses mezö

∂^μ ∂_μA^(em)ν(x) = + j^(em)ν(x) = + Σi=e,p,P,E q_i∙j_i^(n)ν(x).

Ha nincs áramsürüség akkor meg

∂^μ ∂_μA^(em)ν(x) = 0.

Hol lép fel itt a h? Sehol!

Azért veszít lendületet és kinetikus energiát, mert az elektromágneses mezők tömege egyenesen arányos az elektromágneses mezők rezgésszámával.

m = h/c² * f

m = 6.626*10^-34Js / 8.9875603*10¹⁶m²/s² * f

m = 7.3724191*10^-51kgs * f = ..........kg

A képletben h a Planck-állandó, míg f az adott elektromágneses mező frekvenciája, rezgésszáma.

Tömege az elektromágneses mezőknek van nem pedig részecskéknek. Az atomoknak azért van tömegük, mert azokból az elektromágneses mezőkből épülnek fel, melyeket elnyelnek, illetve gerjesztés hatására kisugároznak.

Mind az, ami nem a fénysebességével mozog, az elektromágneses mezőkből felépülő atom.

A rezgésszám azért módosul, mert energiát, lendületet veszít, (avagy szerez) útközben a fénysugár? Ha állandó marad a sebessége, akkor mitől veszít lendületet a vákuumban, ami ugye nem fékezi?

A jól ismert színkép eltolódás miatt a 7. pont kilőve. Az összes többi megállja a helyét.

A Doppler-hatás pedig éppen azért lép fel, mert a fénysebesség nem tud se kevesebb se több lenni, azaz a sebességek nem összeadódnak vagy kivonódnak, hanem a rezgésszám módosul.

Na mi van, mindenki eltűnt?

A fizika fejlődése vasárnap sem állhat meg.  

Mit jelent számodra a fénysebesség állandósága?

Segítek egy kicsit. A fény sebességét vákuumban állandónak nevezhetjük akkor, ha:

1. Időben nem változik (idő-független, tegnap is annyi volt, mint ma)
2. Helyről-helyre nem változik az univerzumban (hely-független)
3. A gravitációs mező nem befolyásolja a fénysebességet (gravitáció-független)
4. Minden irányban ugyanannyi (irány-független, vagyis izotróp)
5. Nem függ a fényt kibocsátó test sebességétől (forrás-független)
6. Nem függ a megfigyelő sebességétől, vagyis minden koordinátarendszerben ugyanannyi (megfigyelő-független vagy rendszer-független)
7. Minden frekvenciára ugyanannyi (frekvenciafüggetlen, vagy színfüggetlen)

Szerinted melyik igaz a felsoroltak közül? Lehet többet is választani. 

Ha valamelyik nem világos, akkor kérdezz inkább, ne hamarkodd el a választ.

Egyébként te mit értesz a fénysebesség állandóságán?

Nem pontosan ugyanaz, de mindkét esetben működik a Doppler hatás. 

Bocs! Jó haver vagy, de nálam a fizikában nincs pardon.

Helyes! Szerinted nem ugyanez történik a fénysebesség állandósága miatt a közeledő vagy távolodó testekről visszavert elektromágneses sugarakkal?

Majdnem. Én így mondanám:

A közeledő vonat kürtjének a frekvenciáját nagyobbnak érzékeli az álló megfigyelő, a távolodó vonat kürtjének a frekvenciáját pedig kisebbnek érzékeli az álló megfigyelő. De a vonat kürtjének a frekvenciája ugyanannyi marad.

Oké!

A hangebesség ugye állandó hőmérsékletű közegben állandó? A vonat kürtjének a frekvenciája hangsebesség állandósága miatt megnövekszik amikor jön a vonat és lecsökken amikor elmegy a vonat mellettünk. Jól mondom?

Vagyis szerinted a gravitációs lencsehatás nem létezik?