Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Van aki társat egy életre, más szexpartnert vagy szeretőt keres ... Ez egy új kategória és az aktuális trendnek próbál eleget tenni. Van (házas)társam vagy nincs de nem is akarok, szerető túl sok nyüg, de szeretnék egy barátot vagy barátnőt, akivel mindent meg tudok beszélni és néha jó a szex is együtt. Ideális kapcsolat? Hogy gondolod?
szerintem csak ott tévedsz, h az ember( lánya főképp ) olyan fajta, ha valami jó, akkor azután vágyakozik és szeretné többször...ha viszont nem jó ( már az extra és kiderül, tehát túlmész a barátnőiddel való erotikus feszültségen) akkor megrontja barátságot. ezért nehéz egy ilyen kapcsolatot összehozni, mert egyből esetleg meg is ásódik a sírja :)
"csak azt nem értem, hogy ez miért baj bárkinek, hogy van, akinek ez jó? :) de most tényleg"
Szerintem nincs is vele semmi baj. Bár én laza vagyok ilyesmi dolgokban.
Úgy vélem, hogy az ember alapvetően nem monogám természetű. De nem is magányos remete.
Amúgy Japán igen érdekes, sőt szélsőséges példával szolgálhat a jövőt illetően az európainál lényegesen fejlettebb s előrébb tartó virtuális világ használata miatt. Bár tudjuk, a japók betegek, meg perverz állatok meg estébé estébé... :) De Japánban már az extrákkal fűszerezett barátság sem működik, hanem mindent az interneten keresztül intéznek. Az emberi kapcsolatok fizikailag egyre inkább megszűnnek. Érdekes elnevezés Japánra a "harminc éves szüzek országa"
Szerintem inkább műveljék az emberek az extrákkal megfűszerezett barátkozásokat.
Egy hosszú párkapcsolat, legyen az házasság vagy bármilyen élettársi kapcsolat ahol a felek egy háztartásban élnek az évek során alakul, vannak jó pillanatok, évek és vannak mélypontok. A mélypontok ellenére is lehet az egy jól müködö párkapcsolat a gyengéivel együtt. Senki nem tökéletes és szerintem nincs olyan kapcsolat ahol nincsenek olyan idöszakok, ahol legalább egyik nem gondol válásra vagy legalább szeretöre. Egy házasságba sok minden belefér a hosszú évek során. Alakul a társadalom és vele a házasság intézménye is.
Én úgy érzem most, hogy egy szeretö a halálos ítélet egy párkapcsolatra, nem is annyira azért mert valamikor legalább az egyik fél többet akar és a legtöbb szeretözés válással végzödik. Inkább maga a folyamat jelenti számomra azt, hogy elszakadt minden, véglegesen lemondtunk a társunkról és csak gyávák vagyunk egy válással lezárni. Sokkal kényelmesebb egy szeretövel feldobni a hétköznapokat és a megszokott négy fal közé a "család melegébe" visszatérni esténként.
A szeretök egymásba zúgnak, rendszerint nem képesek reálisan nézni a kapcsolatukat, párkapcsolatról van szó, ismerkedés, lángolás, stb. fázisokkal. Ez nekem nem kell.
Viszont van 1-2 nönemü barátom, akikkel hosszú évek óta ismerjük egymást, eltelnek évek is hogy nem találkozunk, de rendszeresen beszélünk, mailezünk és mikor találkozunk bármiröl tudunk beszélni és van egyfajta erotikus feszültség is, de egyikünk sem kezdeményezett, tisztelet vagy akármi miatt.
Ha egy-egy alkalommal szex is lenne az egy barátság extrákkal lenne. A hangsúly a barátságon van és kétlem, hogy egy szeretöi kapcsolatban az emberi, az érzelmi kapocs szorosabb.
A felvetésedre, hogy ha alig van bármire ideje, akkor honnan jut ideje barátságra? A magyarázat egyszerű. A barátságok többsége gyerekkorban, kamasz és korai felnőttkorban illetve a különböző iskolákban köttetnek. S ha hasonló életvitelű ám ellenkező nemű barátok úgy látják, szüksége van valakinek valamire, bizony, sok minden beleférhet.
A szeretősdi nyűggel jár. Ott már sokszor megjelenik az érzelem, a különféle játszmázások, no meg van akinek nyűg udvarolgatni, futni a köröket.
Az extrákkal bíró barátok telefonbeszélgetései mellett az az egy-két óra egészségügyi légyott még pont beleférhet bárkinek, aki amúgy igen elfoglalt.
(Tudom, ez egy másfajta értelmezés, de jobb szerettem a topikcímet extra-emberi-vonzó-különleges-kellemes tulajdonságokra érteni)
szerintem a topiknyitó kb azt gondolta, amit én írtam.
csak azt nem értem, hogy ez miért baj bárkinek, hogy van, akinek ez jó? :) de most tényleg.
a magam részéről nehezen tudom elképzelni, ha jól működő párkapcsolatom van, akkor valami ellenkező neművel olyan barátságot alakítsak ki, hogy extra is beleférjen.
ha viszont nincs párkapcsolat, akkor miért ne lehetne olyan, ami nem rendszeres, mint a szeretős - nem előre megbeszélt időpontok szerint történik, tehát nem is elszámoltatós, csak van olyan, h ráér, te is, és mondjuk akármi is lehet. mondjuk mindennek feltétele: hogy van egy ellenkező nemű olyan barátod, aki szexuálisan is vonz. összeségében, hogy az összes feltétel teljesüljön... hááát.... :)
A Te meghatározásod áll legközelebb az én elképzelésemhez, de...
Ha valakinek meghalni sincs ideje, akkor honnan van ideje a barátságra? Már amennyiben a "barát" megnevezés nem valamiféle eufemizmus két random ember között létrejövő, csupán szexre korlátozódó kapcsolatára.
A másik pedig, ami a topikleírásban szerepel, hogy a barátság extrákkal a szeretői viszony olyan válfaja, ahol nincs "túl sok nyűg". Tehát mindkét esetben házas emberről van szó, de az egyik kapcsolat nyűggel jár, a másik meg nem. Na most ez az a különbség, amit nem értek, de a topiknyitó úgy döntött, hogy nem fogja nekem megmagyarázni :)
Jellemzően nem erről van szó. Hanem inkább arról, hogy mindkét félnek igen felpörgetett élete van, hajt a munkahelyén, építgeti a karrierjét, kvázi meghalni nincs ideje nem hogy megnősülni, partnerkapcsolatot ápolni. Ilyenkor jön a képbe az, hogy az arra fogékony fiú-lány barátok segítenek egymáson, mert ugyebár a hormonok tombolnak, vannak testi vágyak s igények. Időnként összebújnak, majd ki-ki megy a dolgára. Eredendőn erre találták ki a szinglik a barátság extrákkal jelzőt. Ezt aztán átvették a jóval fiatalabbak (és bizonyosan persze az idősebbek is), merthogy divat, meg polgárpukkasztó, meg ettől égnek áll az őseik haja... :D
A szeretősödi az annyiból más, hogy ott egyiknek vagy mindkettőnek fix párkapcsolata van.
Értem, csak az olyan kapcsolat alapfeltétele (szerintem), hogy mind a két félnek van egy viszonylag kiegyensúlyozott érzelmi és szexuális élete, és az ilyen "becsúszott" szex csak valami kuriózum, különlegesség, de semmiképp nem hiánypótló.
szerintem a barátság extrákkal valami olyasféle lenne, mint a "Jövőre veled ugyanitt " c filmben. amiben van egy teljes benső barátság két ember közt, ami át tud csúszni szexbe is, de ha éppen úgy alakul akkor mégsem, viszont nem akarom többször csak épp akkor, amikor összefutottunk, időt szakitottunk egymásra, aztán puszi, puszi, majd legközelebb, ha...
"Az, hogy a szerető az macerás, ezért inkább barátság extrákkal, az nekem azt sugallja, hogy olyan szerető, aki felé semmilyen formában nem vállalok kötelezettséget. Használom, amikor szükségem van rá, de nem fizetek a használatért, mint egy prostinak. Hogy ebben hol a barátság, azt fel nem tudom fogni."
Köszi. Az a baj, hogy elvesztem a definíciók útvesztőjében.
A fiatalok ma minden kapcsolatra címkéket aggatnak, de ezek tetszés szerint értelmezhetők, átmozgathatók. Páromnak nevezi a a 16 éves lány az osztálytársát, akivel iskola után beszélgetni, néha smacizni szokott, aztán van az "együtt vagyunk" kategória, meg a "még nem vagyunk együtt, csak kavarunk" (ez vajon mit jelenthet?), meg a "csak szex kapcsolat", a "laza kapcsolat", a "komoly kapcsolat", szóval vannak ezek a címkék, de soha nem lehet tudni, hogy mi van mögötte. Holott a címkéknek, ha már használjuk őket, pont az lenne az egyetlen értelme, hogy pontosítsa, kategorizálja a dolgokat.
Azt gondoltam, hogy a "barátság extrákkal" az olyan, mint amit a barátnőmmel is megteszek, például gyakran találkozunk, elmegyünk együtt vacsorázni, sörözni, kirándulni, hosszú hétvégére a Balatonhoz, meghívjuk egymást ebédre, keressük egymást, segítünk egymásnak, amiben tudunk, ha gondunk, vagy örömünk van, az meg akarjuk osztani egymással, szeretjük egymást, és élvezzük egymás társaságát, a különbség annyi, hogy barát nem azonos, hanem különnemű, az extra meg az, hogy rendszeresen szexelünk.
Az, hogy a szerető az macerás, ezért inkább barátság extrákkal, az nekem azt sugallja, hogy olyan szerető, aki felé semmilyen formában nem vállalok kötelezettséget. Használom, amikor szükségem van rá, de nem fizetek a használatért, mint egy prostinak. Hogy ebben hol a barátság, azt fel nem tudom fogni.
szerintem ez nem az a fajta extra, a magam részéről én ezt egy kapcsolatnak hivom, ami már két olyan ember kapcsolódása, akiknek külön egzisztenciájuk van, már nem kivánják azt összekavarni, csak némileg - az extra az akár ezen emberek esetében is, akikkel nem töltik az ünnepeket, csak amikor az " önálló " estéik vagy napjaik vannak barátaik közül valaki még "beköszön " néha és mondjuk ott felejti magát kicsit, a beszélgetésen túl egy szex erejéig. egyébként ezt már ugyanúgy megcsalásnak tartom és szeretőzésnek, mint ha az emlitett kapcsolatban együttélés is lenne.
(Csak zárójelben. Valószínűleg lehetett valami a levegőben, mert ugyanehhez az estéhez kapcsolódik az, hogy bulizni eljött pár vidéki sporttárs a mi eladás alatt lévő lakásunkban aludt. Először csak egy negyvenX éves házaspárról volt szó akiket régóta ismerek, de csapódott hozzájuk egy huszonéves lány és kettő huszonéves srác is... és...)
Csak ezen gondolkoztam el, ebben nem volt "ha". Hogy akkor ez most volt, vagy csak fantázia volt?
A te leírásodban valóban nem szerepelt csak nekem ugrott be rögtön egy ismerösöm helyzete, ezért asszociáltam. Az általad leírt szituációt fiataloknál és idösebbeknél látom. A fiatalok nem akarják még lekötni magukat az idösebbek meg már nem akarják "saját rigolyáit a másikra rákényszeríteni, sem a másiké miatt frusztrálódni".
Mindkét esetben nagy elöny, hogy nem kell senkinek magyarázkodni, hazudozni.
A nagy, nevezzük középosztálynak marad az intenzívebb szeretözés ami nem mindenkinek jön be, mert elöbb utóbb problémákat szül vagy egy jó kis barátság néha megtüzdelve extrákkal ;)
Az én leírásomban sem a "képtelen", sem a "félelem" szó nem szerepelt, ezek a te gondolataid.
Valami olyasmire gondoltam, amit te is leírtál anno, csak azzal a különbséggel, hogy egyiknek sem kell hazudnia senkinek, amikor színház, mozi, vacsora után hazamegy. Inkább úgy fogalmaznék, hogy két ember, aki nem akarja sem a saját rigolyáit a másikra rákényszeríteni, sem a másiké miatt frusztrálódni, de szeretne vele örömteli perceket megélni.
