Ha az utolsó pillanatban sem változtatja meg Moszkva a krími álláspontját, akkor az EU külügyminisztereinek hétfői ülésén megszületik a válasz – közölte a német külügyminiszter. Frank-Walter Steinmeier szerint az EU nem akart konfrontálódni, de ha Oroszország nem enged, akkor nincs más választás. Hogy mi is lenne az ellenlépés, arról a német politikus nem szólt.
Mondják a németek, csak arról nem szólnak, h akkor ellenlépésnek autobahnt is
építenek a Krímbe, vagy csak a Dorf-tiroli németeket telepítik át oda..
A Fehér Ház is kiadta a saját verzióját Obama és Putyin telefonbeszélgetéséről. Eszerint az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség soha nem fogadja el a krími referendumot. Obama azt mondta, hogy európai szövetségeseikkel együtt készek további szankciókra. Arra kérte Oroszországot, hogy támogassa nemzetközi megfigyelők azonnali kiküldését. Egyben úgy vélte, addig nem lehet diplomáciai megoldást elérni, amíg orosz katonák hatolnak be Ukrajna területére, de John Kerry külügyminiszter tovább dolgozik Szergej Lavrovval, orosz kollégájával, hogy diplomáciai megoldása legyen a válságnak. (Guardian)
Mi van....szegény Obamát megzavarták TV-nézés közben, h ennyire hosszú szöveget olvasson be a súgóról ?
Ha ki tudnák maguknak harcolni először az autonómiát, majd a továbbiakat, akkor jogos is lenne. Csak itt nem segítene a nyugat úgy, mint a szerbek ellen, ugyanis a nyugat célja a keleti tagoltság.
Én úgy tudom, hogy épp az ENSZ alapokmányára hivatkozva tehetik meg a Krímiek, hogy kiválnak és Oroszországhoz csatlakoznak. Hiszen Koszovó is ez alapján érdemelte ki a függetlenségét.
Szerintem a 300 évfordulóra valami látványos dolgot akart adni az ukránoknak és gondolta egy országrészt még nem ajándékozott senki egy országnak békeidőben, ő lesz az első. A Szovjetunióban meg ez lényegtelen kérdés volt, csak formális volt a tagköztársaságok önállósága, nem számítottak a belső határok semmit.
A Krímben így lettek többségben az oroszok, és mindenkit meglepetésként ért, amikor 1954-ben Nyikita Hruscsov odaajándékozta a területet az ukrán tagköztársaságnak. Erre több magyarázat is lehet, az egyik szerint a pártfőtitkár nem volt színjózan,
egy másik változat szerint a Krímet valóban ajándéknak szánta a második világháború alatt sokat szenvedett ukránoknak.
csak a pontosság kedvéért, a 39-es népszámlálás szerint az oroszok aránya 49,6 százalék volt, az ukránoké 13,7 a krimi tatároké pedig 19,4 százalék - és ehhez jött még 45 ezer német, 70 ezer görög, 14 ezer bulgár, s pár ezer román, örmény, stb.
Sztálin 41-ben kipakolta a németeket, a németek a háború alatt erősen apasztották az orosz, zsidó lakosságot, majd 44-ben a vén zsugás jött megint, s kipakolta a kollaborációval megvádolt maradék németet, románt, s a nagy létszámú tatárokat, görögöket, valamint a bulgárokat is. Maradtak az oroszok, ukránok, cigányok, zsidók (itt nemzetiségnek számít) kisebb nemzetiségek (meg a kitelepítésre ítéltek félvérjei, nemzetiségváltói), majd jöttek orosz és ukrán betelepülők, meg egyéb telepesek, mint pl. azerik... ) Sztálin halála után megindult a tatárok visszaszivárgása (családegyesítés, külön engedély, stb), tömegesen csak 89-től. A németeké is, mondhatnánk, de ők 91 után mentek is tovább, a zsidók meg allijáztak.
ergo: 39-ben is orosz dominancia volt a Krimben, nem csak a háború utáni kitelepítéséket követően. Akkor "csak" az arányuk ugrott meg (de ez is bonyolult, mivel a magukat ukránnak vallók többsége is oroszt jelölte meg anyanyelveként) Ha most tartanának egy hangsúlyozottan tiszta népszámlálást biztos, hogy nem 58, hanem legalább 70 vallaná magát orosznak (ukrán népszámlálás szerint is 77 százalék anyanyelve az orosz).
1783-ban foglalta el a cári Oroszország a törökkel vívott háborúban, Szevasztopolban azóta van orosz haditengerészeti bázis.
Bár a Krímnek 1917-ben sikerült függetlenséget is kivívnia, ez nem sokáig tartott, 1921-re a területet beolvasztották a Szovjetunióba, először autonóm köztársaságként, majd Oroszország részeként. Így érte a II.VH., amelyben megszállták a németek és rombolták csaknem porig Szevasztopol kikötőjét. Amikor a szovjet hadsereg 1944-ben visszafoglalta a félszigetet, Sztálin utasítására az akkori lakosság csaknem 30 százalékátkitevő tatárokat az utolsó emberig deportálták. Ez büntetés volt azért, mert állítólag együttműködtek a németekkel. A tatár lakosság csaknem fele a deportálás közben meghalt, de a többiek sem térhettek vissza egészen a Szovjetunió felbomlásáig. Ehhez képest a mostani 12 százalékos arány nem is olyan rossz.
A Krímben így lettek többségben az oroszok, és mindenkit meglepetésként ért, amikor 1954-ben Nyikita Hruscsov odaajándékozta a területet az ukrán tagköztársaságnak. Erre több magyarázat is lehet, az egyik szerint a pártfőtitkár nem volt színjózan, egy másik változat szerint a Krímet valóban ajándéknak szánta a második világháború alatt sokat szenvedett ukránoknak. Bár Hruscsov orosz volt, de az ukrán kommunista pártban csinált politikai karriert, talán ezért is húzott errefelé a szíve.
A Szovjetunió bukása után sokan arra számítottak, hogy Borisz Jelcin majd visszaköveteli a területet Oroszországnak, de ez nem történt meg. Amikor Ukrajna 1991-ben népszavazást tartott a függetlenségről, a krímiek 54 százaléka szavazott igennel, amiért a fésziget széles körű autonómiát kapott. Egy rövid időre még saját elnököt is választhatott, ezt a jogot azonban Kijev idővel megvonta.
Bár Ukrajna és Oroszország között több diplomáciai pengeváltás is kitört, 1997-ben a Barátsági, Együttműködési és Partnerségi szerződésben Oroszország megtarthatta, ami a legfontosabb volt számára, a fekete-tengeri flotta szevasztopoli bázisát. A bérleti megállapodást 2010-ben még meg is hosszabbították, most elvileg 2042-ig szól.
Nem bánom ...De akkor szavazzanak a Székelyföldön is, meg Dél-Szlovákiában, Észak-Bácskában, sőt, a ruszinok + magyarok meg Kárpátalján is, ha már Ukrajna van terítéken ...
A Testőrgárdát Nagy Péter cár teremtette meg a 18. sz. elején. 1725-ben bekövetkezett halála óta az a cár(nő) uralkodott, és szinte úgy, akit és ahogy ők engedtek (Nagy Katalin szerető-kegyenc rendszerével is a Gárdát vonta be a hatalom gyakorlásába). Még a Napóleont[...] Bővebben!Tovább »
A Krími Autonóm Köztársaság vezetésének döntése a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához a nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli, mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkel német kancellárnak és David Cameron brit miniszterelnöknek is telefonon. Merkel szerint a tervezett népszavazás sérti az ukrán alkotmányt és a nemzetközi joggal sincs összhangban.
Így van, Törökország is gyarmatosítja a kurdokat, vlachék és tóték a magyarokat, briték a É-Írországot, stb. Persze, tanulság mindösszesen egy van: CSAK az erő számít, a "birtokon belül levés" és semmi más...
Az okfejtésed analógiája szerint akkor gyarmattartó hatalom pl. Törökország is...
Közismert, hogy nem vagyok elvakult ruszofil, de el kell ismerni, hogy a Krimhez több közük van, mint az ukránoknak. Úgy történelmileg, mint etnikailag... Az ukrán népszámlás szerint 58 százalék vallja magát orosznak (89-ben még egészen más mutató volt, mint tudjuk mindig vannak akik kurzusok alapján váltogatják származásukat) orosz anyanyelvűnek viszont 77 százalék.
Ha komolyan veszik a népszuverenitás elvét ( magasabban jegyzett jog, mint az államhatárok), akkor a lakosság szabadon dönthet sorsáról. Egyébként érdekes, hogy a nyugati demokraták a diktátor Hruscsov önkényes döntéséhez ragaszkodnak...
„Történelmi és etnikai szempontból is Oroszország része a Krími félsziget......”
Akkor tényleg van mit tanulnod másoktól ...
Oroszország az egyetlen (egykori) nagyhatalom, amely mindmáig megtartotta gyarmatait. A gyarmati létnek nem kritériuma természetesen, hogy az illető entitás egy másik kontinensen helyezkedjen el, mint ahogyan anno jellemzően a brit, francia, spanyol, portugál, holland, később német és belga gyarmatbirodalom felépült. Oroszo.-nak csupán egy tengerentúli gyarmata volt (Alaszka), amit 1867-ben eladott az USA-nak. A többit, az Urálon-túlt, a Kaukázust, Közép-Ázsia egyes részeit, szilárdan birtokolja, a gyarmattartóra jellemző valamennyi ismérv felmutatásával (erőszak, helyi kultúrák felszámolása, természeti kincsek elrablása). Így a Krím-félsziget is bőven beleesik a "gyarmat" kategóriába, hiszen megszerzése egy másik állam megszűnésével (Krími kánság, 1783, az Oszmán Birodalom vazallusa), és későbbi eloroszosításával járt együtt, sőt, JVSZ jóvoltából 1944-ben a tatár lakosság teljes kitelepítésével is. Hruscsov et. szeszélyéből ugyan a SZU felbomlását követően a Krím Ukrajna része lett, de a korábban már eloroszosított területet, lakossági "kérésére", Oroszország újra annektálni készül, emígy egyben megsértve Ukrajna szuverenitását, az ENSZ alapokmányát, stb, stb.
