Keresés

Részletes keresés

egy hazafi Creative Commons License 2019.09.04 0 0 9594

Köszönet Vujity Tvrtkonak is, hogy a Facebookon közzétett felvetése hatására a MÁV immár az eredeti magyar elnevezéseit is kiírja szerelvényein az elszakított területeinken lévő célállomásainak!

Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.04 -12 0 9593

A főherceg lelövéséért csak hálásak lehettek volna a magyarok.

Előzmény: otranto (9592)
otranto Creative Commons License 2019.09.04 0 2 9592

"Szerbia szuverén állam volt (ahogy ma is az), senki sem utasíthatta egy ultimátum elfogadására."

 

 

Ugyan már...

Mégis ez történt. A szerb minisztertanács elfogadta az ultimátum minden pontját. Majd Szentpétervár közbelépésére elutasította.

 

 

"Az viszont igaz, hogy a Monarchia eszement vezetői rosszul számítottak, amikor azt hitték, hogy Szerbia szövetségese, illetve azok szövetségesei nem fognak belépni a háborúba." 

 

 

Ez hibás érvelés. Az utlimátum elfogadása ugyanis nem járt volna katonai fellépéssel.

 

 

"A Szerbia elleni támadás volt az eredeti kiváltó oka Magyarország feldarabolásának." 

 

 

Ja, hát ennyi erővel a szerb titkosszolgálat akciója a trónörökös ellen volt a kiváltó ok. És így végigmehetünk az ősrobbanásig/teremtésig, ízlés szerint...

 

Előzmény: Furnicator_2 (9591)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.04 -11 0 9591

Szerbia szuverén állam volt (ahogy ma is az), senki sem utasíthatta egy ultimátum elfogadására.

 

Az viszont igaz, hogy a Monarchia eszement vezetői rosszul számítottak, amikor azt hitték, hogy Szerbia szövetségese, illetve azok szövetségesei nem fognak belépni a háborúba. 

 

A Szerbia elleni támadás volt az eredeti kiváltó oka Magyarország feldarabolásának. 

Előzmény: otranto (9590)
otranto Creative Commons License 2019.09.04 0 0 9590

A Monarchia Szerbia elleni fellépése nem okozott volna világháborút, ha Oroszország nem avatkozik közbe, hogy leszámoljon Németországgal és a Monarchiával. Ezért utasították a szerbeket arra, hogy mégse fogadják el az ultimátumot, (amelyet amúgy már elfogadott a szerb minisztertanács). És ezért utasították el az angolok minden békéltetési szándékát, belerángatva a fél világot a konfliktusba.

 

Előzmény: Furnicator_2 (9588)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.04 -11 0 9589

Eredetileg az apró Antant nevet találta ki egy újságíró.

Előzmény: otranto (9586)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.04 -11 0 9588

A Monarchia támadta meg Szerbiát, és ez robbantotta ki az I. világháborút.

Előzmény: heremooka (9587)
heremooka Creative Commons License 2019.09.04 0 0 9587

"Miért is várhattunk volna jóindulatot az Antanttól, amikor mi robbantottuk ki a világháborút?"

 

Sokszor, sokhelyen beszéltek már erről, végtelenül cinikus a felvetés.

 

Mindenki háborúzni akart, mert attól remélték gondjaik megváltását: az ellenfél gazdaságának meggyengítését. 

Bár ezt te nyilvánvalóan tudod, nem vagy te hülyegyerek. Mi ezt úgy mondjuk: lelked rajta...

Előzmény: Furnicator_2 (9559)
otranto Creative Commons License 2019.09.04 0 1 9586

Az emigrációt vezető szerbek, csehek, románok már a háború alatt is igyekeztek összehangolni tevékenységüket, a békeszerződés kapcsán meg még inkább. De ez nem volt szoros együttműködés, különösen a szerb-román területi viták miatt sem.

Szerződéses formát 1920 augusztusában nyert, ekkor jött létre a csehszlovák-délszláv szerződés, Románia pedig 1921-ben kötött szerződést a két másik féllel. ebben nagy szerepet játszott IV. Károly két visszatérési kísérlete, mert a 3 állam mindenképpen meg akarta akadályozni a Habsburg restaurációt. 

Abban Bimbumnak igaza van, hogy hivatalosan sosem hívták kiasantantnak ezt a csoportosulást, ezt a nevet magyar újságíróktól kapta a szövetség. 

Előzmény: verkli 15 (9585)
verkli 15 Creative Commons License 2019.09.04 0 0 9585

A Kisantantot 1918-ban alakította Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Sszlovén Királyság. 1938-ban oszlott fel.

Előzmény: Furnicator_2 (9580)
otranto Creative Commons License 2019.09.04 0 1 9584

Megint csak azt állítod, hogy a hazatérő és leszerelt csapatok között egyetlen egy hadra fogható sem volt.

Ez megint csak nem igaz.

 

A hazatérő csapatok nagy része pedig azért bomlott fel, mert a Pogány vezette leszerelő bizottságok már rögtön a határon szélnek eresztették a katonákat. Persze így könnyen céltáblájává váltak a bolsevik bomlasztásnak és agitációnak.

Németország hosszú évek alatt szerelte le a háborús hadseregét, a Károlyi-Bőhm-Pogány vonal 3 hónap alatt 1,2 millió katonát eresztett szélnek. Utána meg csodálkoztak, hogy nincstelen katonatömegek balhéznak az országban.

 

Azt a dilemmát még mindig nem sikerült feloldanod, vagy megmagyaráznod, hogy lehet, hogy akiknek állításod szerint semmi kedve nem volt harcolni, 4 hónappal később hirtelen megjött a kedvük a katonáskodáshoz... 

Előzmény: Furnicator_2 (9576)
otranto Creative Commons License 2019.09.04 0 2 9583

"Antant-csapatok különben voltak Magyarországon, velük a legjobb kapcsolatot Horthy és hazaáruló bandája tartott. Nem tudok róla, hogy az Antant által megszállt Szegeden a horthysták akár egyszer is lőttek volna újdonsült francia barátaikra."

 

 

 

Mármint azokra a francia csapatokra gondolsz, amelyek Károlyi alatt vonultak be Szegedre és környékére, anélkül, hogy a Károlyi vezetés bármit tett volna ez ellen? 

 

Az mindig vicces, hogy Károlyi antantbarátsága progresszív, előremutató, és honmentő, de Horthy ugyanezért hazaáruló. 

Jó, értem, hogy nehéz megküzdened azzal a ténnyel, hogy 1918 októberi összeomlás után Horthy kormányai érték el a legtöbbet az antanttal szemben (soproni és környéki népszavazások, Baranya és a dél-magyarországi területek visszaszerzése, ami sajnos pont Károlyi és Kun miatt volt édeskevés... 

Előzmény: Furnicator_2 (9572)
otranto Creative Commons License 2019.09.04 0 0 9582

"az I. világháború elvesztése után egyetlen magyar kormánynak sem jutott eszébe az a baromság, hogy felvegye a harcot az Antanttal."

 

 

Ez azért elég merész kijelentés, amit nem ártana bizonyítani.

Tehát a hazatérő és leszerelt 1,2 milliós haderőből egyetlen katona sem akadt, aki harcolt volna a hazájáért...

Az olasz frontról 1918 októberében küldött harctéri jelentések és a tények ennek pont ellentmondanak.

Előzmény: Furnicator_2 (9572)
otranto Creative Commons License 2019.09.04 0 1 9581

"1918-ban az Antantnak sok milliós hadseregek álltak rendelkezésére. Magyar ellenállás esetén eltiporták volna az egész országot."

 

 

Ez megint csak feltételezés, amit semmi sem támaszt alá.

A francia Keleti hadsereg parancsnoka jelentései szerint képtelen lenne Magyarország megszállására.

Ezek az általad vizionált több milliós antant hadseregek még a teljesen vállalhatatlan Kunék ellen sem indultak meg.

Stromfeldék felvidéki hadjárata alatt is hiába könyörögtek francia segítségért a csehek, azt a választ kapták, hogy nincs mivel.

Előzmény: Furnicator_2 (9566)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.04 -10 0 9580

Kisantant nem létezett, az csak újságírók által kitalált szövetség volt. Az első kapcsolatfelvétel Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között Magyarország ügyében csak 1920 tavaszán történt meg, de ez akkor még korántsem volt katonai szövetség. 

Előzmény: verkli 15 (9579)
verkli 15 Creative Commons License 2019.09.03 0 0 9579

A "nagy" Antant lassan mondta a Kisantantnak, hogy az is megértse, aki amit elfoglal, annektál az OMM területéből, arra ráütik a pecsétet, de ők is az utolsó cseppig kivéreztek, katonai támogatást nem áll módjukban nyújtani.1918 október 31. és 1920 március 1. között Magyarországnak illegitim kormányai voltak, akiket, ha telefonon, távitatokban   kmommunikálnak is velük, nem szokás medghívni a béketárgyalásokra.

Előzmény: Mantis Screamer (9570)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.09.03 0 0 9578

De Kun Béla hívására pár hónap múlva a munkások meggondolták magukat, hogy mégis engedelmeskednek a "forradalomnak" ?

Nem. Kun Béla gondolta meg magát hogy mégis harcolni akar. Saját magáért.

De a fél országot politikailag megbízhatatlannak tartotta és még mindig tiltotta hogy megvédhessék a hazájukat.

 

Előzmény: Furnicator_2 (9576)
barkasarja Creative Commons License 2019.09.02 0 1 9577

"A hazatérő magyar egységeknek semmilyen harcértéke nem volt..."

 

Persze sunyi hazudozó, hogyne!

Mindenesetre ezt a minden alapot nélkülöző hazug állítást már az alábbiak is egyértelműen cáfolják, pedig ezek csak a hazaáruló Károlyi-kormány hadseregfeloszlató rombolásai alatt sebtében összeszedett csapatok voltak:

 

"November 8-án érkeztek az első jelentések, hogy a Felvidékre cseh katonaság nyomult be. Megszállták a Nyitra vármegyei Egbell község olajforrásait, 9-én pedig Csaczát foglalták el azok az erők, melyeket a túrócszentmártoni tót nemzeti tanács kért Teschenből Zsolna ellen. A magatartásra vonatkozólag hadügyminisztérium utasította a zsolnai állomásparancsnokságot, hogy fegyveres ellenállást a csehekkel szemben ne fejtsenek ki. November 11-én azonban – Bartha Albert, az új hadügyminiszter már a betört erők elleni katonai fellépésre adott parancsot. Azon a napon azonban már elesett Zsolna és Ruttka, s a Jablonkai-hágón újabb ezredek érkeztek Magyarországra. A Vlára-szoroson Trencsén s Tapolcsány, Holics felől pedig Nagyszombat–Nyitra, illetve a Morva mentén Malacka–Pozsony irányában haladtak előre. A viszonylag kis létszámú, gyenge harcértékű csehekkel szemben az ütőképesebb, de szintén szedett-vedett magyar alakulatok felvették a harcot. Pozsonyban mintegy 4500 fő állt rendelkezésre, kiket egy páncélvonat és egy repülőgép is támogatott, ezenkívül megkezdődött az egykori 13. honvéd gyalogezred újjászervezése is. A Kis-Kárpátokban előrenyomuló erők ellen 10 századnyi gyalogság vonult fel Trencsénbánra, Pöstyénbe, Lipótvárra és Szeredre. Nagyszombatba 3 gyalogszázadot, 2 üteget és 400 tengerészt vezényeltek Budapestről és Pozsonyból. November 16-ra a csendőrökből és az egykori komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred katonáiból álló 1 gyalogos és 1 géppuskás század visszafoglalta Zsolnát és Ruttkát. Ezek a sebtében összeszedett csapatok a Felvidékről visszavonulásra kényszerítették az ellenséget."

 

 

A felbomlott hadseregről szóló, már korábban is többször elsütögetett hazugságaidat pedig már az a tény is cáfolja, hogy a Károlyi-kormány 1918. december közepéig, több mint 1.2 millió hazatérő katonát szereltetett le. Ha a hadsereg felbomlott volna - mint ahogy azt már x-edszer hazudod - lehetetlen lett volna ennyi katonát leszerelni. Egy felbomlott, tehát irányíthatalan, fegyelmezetlen fegyveres tömeg ugyanis nem vonul a tisztjeivel a határon létrehozott leszerelő állomásokra és adja le a fegyverét, mint ahogy ez sajnos megtörtént. De a hazugságaidat nem csak ez, hanem az alábbiak is egyértelműen cáfolják:

 

"A felbomláskor a Honvédség magasabb egységei közül a 20., 38., 39., 40., 41., 42., 51., 64., 70., 74. honvéd gyaloghadosztályok és a 11. honvéd lovashadosztály az olasz fronton volt. Közülük a fegyverszüneti szerződés eltérő értelmezése miatt hadifogságba esett a teljes 39. honvéd gyaloghadosztály. Az a hír, hogy az egyezmény pótjegyzőkönyve az életbelépés időpontját november 4-én 3 órában határozta meg, nem jutott tudomására minden egységnek. Szintén az olasz fronton helyezkedett el a közös hadsereg 18 gyaloghadosztálya, mely magyar kiegészítésű volt, illetve hadrendjében jelentős számú magyar alakulatok voltak találhatók. A 37. honvéd, valamint a szarajevói cs. és kir. 1. és a kolozsvári cs. és kir. 35. gyaloghadosztályok a francia frontra nemrég érkeztek ki, de harci bevetésükre már nem került sor. Az 5. honvéd lovashadosztályt Ukrajnában megszálló erőként alkalmazták, a 155. honvéd és a miskolci cs. és kir. 15. gyaloghadosztályok pedig szállítás alatt voltak Ukrajnából a balkáni arcvonalra. Számos alakulat volt még a balkánon, Erdélyben, vagy látott el karhatalmi, helyőrségi, kiképzési feladatot a Monarchia távolabbi részeiben. Mindezen egységek november első heteiben kezdték meg a hazavonulást. A hátországban természetesen működtek a közös és a honvéd csapatok póttestei és egyéb szervei. Tehát volt még hadsereg."

 

"Erdélyben 1918. október végén a 28 zászlóaljból és 12 ütegből álló, Goldbach altábornagy vezette ún. Erdély-csoport állomásozott, elsősorban Beszterce-Naszód, Csík, Háromszék és Brassó vármegyékben elhelyezve. Ezenkívül ott összpontosult a Mackensen tábornok parancsnoksága alatt álló német hadseregcsoport, amelybe osztrák–magyar közös és honvédalakulatok is be voltak osztva. A leszerelésre vonatkozó parancs azonban felszámolta az Erdély-csoportot, a belgrádi katonai egyezmény pedig előírta, hogy a németek hagyják el az országot, s hogy velük a magyarok érintkezésbe ne lépjenek. Így kb. 100 ezer főnyi harcképes magyar katonát szereltek le, vagy vonultak ki Erdélyből."

 

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/55.html

 

Előzmény: Furnicator_2 (9576)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.02 -13 0 9576

A hazatérő magyar egységeknek semmilyen harcértéke nem volt, az is kérdéses, hogy a tisztjeik egyáltalán engedelmeskedtek volna a forradalmi magyar kormánynak. A közkatonák fele nem is volt magyar nemzetiségű, de még a magyarok többsége is inkább annak örült, hogy megúszta a háborút és semmi kedve sem volt újabb háborúba menni - a vesztes világháború után - nacionalista célokért.

 

Arról nem is beszélve, hogy a csapatok nagy része már teljesen felbomlott, mire elérték a magyar határt (a tisztek lógtak meg legelőbb).

Előzmény: barkasarja (9575)
barkasarja Creative Commons License 2019.09.02 0 0 9575

"Se Károlyi, se a Tanácsköztársaság, se Horthy nem próbálkozott ilyesmivel."

 

A hazaáruló Károlyi persze hogy nem próbálkozott szembeszállni (egyébként nem az Antanttal, hanem a területrabló szomszédainkkal), mivel ő a hazatérő magyar katonai egységek leszereltetésében volt érdekelt, amivel fegyveres védelem nélkül hagyva az országot, szabad utat biztosított a területrablóknak.

Magyarázd már el, hogy a Tk. rémuralma-, valamint az uralmukat megdöntő, és az országot szinte teljesen megszálló, szintén önkényuralmat bevezető román rablóbanda minden képzeletet felülmúló fosztogatásai után, mégis mivel kellett volna Horthynak szembeszállnia a megszállókkal?

 

Tényleg hagyhatnád már ezeket az x-edszer elismételgetett ordas hazudozásaidat!...

 

 

Előzmény: Furnicator_2 (9572)
heremooka Creative Commons License 2019.09.02 0 1 9574

Az a haza amit Horthy elárult csak 133 napig létezett. Pont 133 nappal élt többet, mint kellett volna. Annyi köze volt a magyarokhoz, hogy a földjükön alakult meg. Becsületes magyar (és vagy egyéb nemzetiségű) akkor tette jól, ha elárulta.

Előzmény: Furnicator_2 (9572)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.09.02 0 1 9573

Tehát marad az hogy minden forrás, antant forrást is beleértve senki nem látta a Károlyi ellen vonuló milliós seregeket. Ő mégis legkevesebb 400 000 hazatérő magyar katonát szereltetett le (Kun támogató agitálása mellett) és hagyta hogy a fél országot akkor még bandaszintű ellenséges csoportosulások elvegyék

Előzmény: Furnicator_2 (9572)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.02 -15 0 9572

Nem kellett jönniük, hiszen az I. világháború elvesztése után egyetlen magyar kormánynak sem jutott eszébe az a baromság, hogy felvegye a harcot az Antanttal. Se Károlyi, se a Tanácsköztársaság, se Horthy nem próbálkozott ilyesmivel.

Antant-csapatok különben voltak Magyarországon, velük a legjobb kapcsolatot Horthy és hazaáruló bandája tartott. Nem tudok róla, hogy az Antant által megszállt Szegeden a horthysták akár egyszer is lőttek volna újdonsült francia barátaikra.

Előzmény: Mantis Screamer (9571)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.09.02 0 3 9571

Nem jöttek soha azok a milliós antant seregek, pedig az antantnak már nagyon elege volt a magyar ügyből.

 

Ha nem hagyja Károlyi (tetézve addig árulását) hogy bolsevik kézbe kerüljön a hatalom akkor megint minden másképp alakulhatott volna. Az volt biztos hogy kommunista Magyarországot eltiporják. És ha nem találják meg Horthyt akkor tényleg elképzelhető, hogy ma nem lenne már Magyarország.

Előzmény: Furnicator_2 (9566)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.09.02 0 0 9570

Itt meg ugye 12 éve vagy adós az 1918-ban (vagy akár 1919-ben) Magyarország ellen vonuló amerikai, brit, belga, japán stb alakulatokkal. A délen jelenlévő franciák maguk mondták, nincs erejük Magyarország elfoglalására.

Előzmény: Furnicator_2 (9561)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.09.02 0 0 9569

Első mondatod ordas nagy csúsztatás.

 

Másodikban pont lehülyézted Károlyit te is.

Köszi :))))

Előzmény: Furnicator_2 (9559)
barkasarja Creative Commons License 2019.09.02 0 2 9568

"Magyar ellenállás esetén eltiporták volna az egész országot."

 

Persze, hogyne!

Legalább úgy mint Törökországot!... :)

Előzmény: Furnicator_2 (9566)
barkasarja Creative Commons License 2019.09.02 0 1 9567

"A háborút azután robbantották ki, hogy Tisza - némi kezdeti habozás után - teljes támogatásról biztosította a Szerbia elleni támadást."

 

Persze azt valahogy mindig "elfelejted", hogy Tisza feltételhez kötötte a beleegyezését, nevezetesen, hogy a Monarchia nem fogja  annektálni Szerbiát. Azaz csupán egy büntetőakció lesz, és miután végeztek vele, szépen kivonul Szerbiából. Miután ezt megígérték neki, és a háborúellenes érveivel teljesen egyedül maradt, sajnos nem maradt más választása, mint a beleegyezés...

 

"A Monarchia két állam szövetsége volt, Magyarországnak nem volt alárendelt szerepe."

 

A Kiegyezés után megszűnt Magyarország alárendeltsége, de a külügyet- és a hadügyet illetően még mindig nem rendelkezhetett önállóan...

 

Előzmény: Furnicator_2 (9561)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.09.01 -13 0 9566

1918-ban az Antantnak sok milliós hadseregek álltak rendelkezésére. Magyar ellenállás esetén eltiporták volna az egész országot.

A németek sem tudták azokat a területeket megvédeni, amiket Franciaországhoz és Belgiumhoz csatoltak.

Előzmény: otranto (9565)
otranto Creative Commons License 2019.09.01 0 0 9565

Mivel az antant nem is volt képes rá...

Előzmény: Furnicator_2 (9564)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!