Egy a földrajzhoz kapcsolódó szót kell körülírni, abból pedig kitalálni, mi is az. Lehet: ország, város, folyó, hegy, tó, terület, kontinens, geológiával, földtudománnyal kapcsolatos kifejezések, kőzetek, stb...
A kisváros mely a 19. századig tengeri átrakó kikötőhely volt. Egyik nevezetessége a természet által kialakított mélyedései ,amik dagálykor töltődnek fel a hullámverés által vízzel. Strandolásra alkalmasak. Másik érdekessége egy kiállítás ahol akváriumokban több mint 70 állatfaj képviselői láthatók.
Hol található a város?
Mi a neve e természetes módon kialakult képződményeknek?
Elfogadom mindkettőt, bár én a Bermuda háromszögre gondoltam. A nagy kiterjedés helyett találóbb lett volna a hatalmas vagy óriás kiterjedés, így leszűkült volna a válaszadás lehetősége.
A carnaci kősorokat i.e. 40.század körül emelték Észak-Franciaországban, Bretagne-ban, a mai Carnac közelében. Bretagne területén számos történelem előtti időkből származó menhir, kőkör és kősor maradt fenn.
A kermariói kősor a nyári napforduló napfelkeltéjének irányát adja meg, a kerlescani a tavaszi napéjegyenlőségét. A la menec-i kősor egy közbenső napkelteiránynak, a május hatodikainak és az augusztus nyolcadikainak felel meg. Ebből következik, hogy a kősorok csillagászati megfigyelések alapján emelt építményeknek tekinthetők. Egyes elméletek szerint a kőkörök bekerítettségük miatt elzárt, szent területként funkcionáltak, míg a kősorok voltak a hozzájuk vezető szent utak, amelyeken feltehetően ünnepi menetek vonultak.
Ezek a szabályosan elhelyezkedő köveket i.e. 40. század körül emelték. Anyaga jórészt gránit amit helyben bányásztak. A 18. század közepén keltették fel a tudósok érdeklődését. Feltételezték erről a helyről, hogy csillagászati megfigyelések alapján emelt építményeknek tekinthetők. Egy skót utazó jelentős leletet hozott e helyről, melyet múzeumban helyeztek el 1882-ben.
Foula A skóciai Shetland egyik szigete a maga 13 négyzetkilométerével minden bizonnyal a legkisebb. A sziget 30 tősgyökeres lakosa a part mentén telepedett le, és gyapjútermelésből, halászatból próbálnak megélni, illetve sok shetlandi pónit is tartanak.
Ez a tó kb. 5 kilométer hosszú egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy hirtelen mélyül a parttól pár lépésre már 1,8-2 méter a mélysége. A tavat sok hektáros természetvédelmi terület veszi körbe, s a kialakított 2,4 kilométeres tanösvényen, mely 12 állomásból áll meg lehet figyelni a növény és állatvilágát. A déli partja igazi csemege a turistáknak. Vize gyógyhatású, bár még minősítést nem nyert.
Van egy tó, mely országa második legnagyobb tava, azonban ez a nyári hónapokban már nem igaz rá, mert van olyan időszak is, amikor akár a közepéig be lehet sétálni. Normál esetben a vízszintje két méter. A színe jellemzően vörös több árnyalatban, mely vörös színt a magas sótartalmat kedvelő mikrobák okozzák. A vize 33% sót tartalmaz, így kiszáradt medréből évente háromszázezer tonna sót termelnek ki. A tó neve a helyi nyelven egyébként csak annyit jelent, hogy sós tó. A száraz hónapokban az ország legnagyobb, ilyen jellegű természeti látványosságának számít.
Mi a neve eredeti nyelven és melyik országban található?
Ez a bizonyos valami Sri Lanka nevű szigeten (korábban Ceylon néven ismertük) található és a neve Sigiriya, magyarul Oroszlánszikla, mely egykor Kasyapa király erődítménye volt.
Titkos búvóhelyként szolgált ez a kétszáz méter magas képződmény. Itt élt élete végéig "luxus" körülmények között az uralkodó. A bejárathoz vezető út mentén egy érdekes fal található, melyet régen tojásfehérjével, s mézzel kezeltek, így ezzel különleges hatást értek el. Csodás freskókban is gyönyörködhet az odalátogató.
Egy hegyet kell megkeresni, mely három ország közös határán található. A kiterjedése 31 km2 és minden oldalról cca. 400 méteres sziklafalak veszik körül. Bár a hegyen az év majdnem minden napján esik az eső, a hegytető túlnyomó része mégis kopár homokkő és csak elszórtan található növényzet valamint algák. Ennek oka, hogy a hegy szélén lefolyó zuhatagok a tápanyag nagy részét kimosták a talajból.
A terület őslakosainak hiedelme szerint ez a hegy egy olyan hatalmas fa kivágott tönkje, melyen a világ összes gyümölcse és gumós zöldsége termett, de egy mitikus szélhámos kivágta a fát, mely aztán lezuhanva hatalmas özönvizet okozott.
A község neve Egerszalók, s Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében található.
Azoknak a bizonyos köveknek a neve kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.
Ma már a nemzetközi gyógyturizmus egyik nevezetes helyeként ismeretes a község.
Az ezerötszázas években összeírás szerint csak tizenhét család élt a községben. Két évvel később pedig pusztává vált, majd hamarosan újranépesedett. Az ezerhétszázas években német, majd magyar nemzetiségűek telepedtek le. A határában rejtélyes kövek találhatóak melyek vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas víz miatt alakultak ki. Ásatások során cserépedényeket találtak melyből arra a következtetésre jutottak, hogy barlanglakások voltak itt. Manapság már kezd e hely felkapottá válni más nevezetességei miatt is.
A hatalmas terület 270 millió éve még tengerfenék volt, amit mészkő borított. Az idők során fokozatosan emelkedett, a tenger pedig kiszáradt. Ahogy az eső és a szél erodálta a talajt, a keményebb sziklák elkezdtek formálódni.
