Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
A tégla hőtárolónál vizes hőelvonókkal egy kazán esetén nem felejtendő el, hogy a hőcserélők környékén 100 fok feletti hőmérséklet nem lehet.
Egy a fűtött térben elhelyezett nagyobb tömegű kályhánál ez logikus megoldás, ha az ember a hőmennyiség egy bizonyos korlátozottabb részét elnyújtva szeretné kivonni, illetve más helyiségekbe eljuttatni.
Ez kb úgy nézhet ki, hogy valami jó konstrukciójú tömegkályhaszerűséget sikerül megépíteni mondjuk egy központi helyiség egy sarkába, és ennek a külső köpenyének fal felé eső részeit és a tetejét körbeveszed mondjuk radiátorokkal, melyeken keresztül elvonod a hőt, és egy réteg gyapotos szigeteléssel is ellátod ezeket az oldalait. Egy ilyen szerkezet részint direktben fűt részint központi jelleggel.
Ugyanezt megcsinálhatod persze kazán formában a kazánházban, hogy minden oldalt beradiátorozol stb, csak az lesz egy olyan megoldás, aminél azért egy jól szigetelt, jó felépítésű tűztér és egy a füstből az energiát nagy hatékonysággal kivonni képes füstjáratos víztartály és puffer kombináció feltehetőleg jobb, komfortosabb.
Ettől függetlenül érdemes gondolkozni a kérdésen, mert ezek nem olyan egyszerű dolgok és okos konstrukcióval lehet talán csodákat művelni.
Az elsődleges egyébként az, hogy legyen egy olyan tűztered, ahol kiválóan tudod elégetni az anyagot.
Ha ez megvalósul, akkor a további hőelvonás másodlagos és kezelhető probléma.
1. ha hatékony kazánt akarsz, csak fordított égésű lehet.
2. a széles tartományú szabályozás, huzatfüggetlenség miatt kell a venti és a keringető.
3. ha ritkán akarsz a kazán közelében lenni, akkor kell a puffer tartály. Ha hideg van 2 naponta, ha nem annyira, egyszer egy héten.:D
4. ha nem akarsz a lakásban 2 colos csöveket látni, nem hagyhatod el a keringetőt.
Erre kiváló példa Kardos kazánja. Segít is a tervezésben, keresd meg!
A puffer kilyukadás hülyeség. Ha a kazánt puffer nélkül/kazánvédő keverő nélkül használod, az fog kilyukadni és ez nem vicc!
A keringető és venti nélküli működés elég lutri. Működhet is, de nincs rá garancia. Ha megjáratod 3x a füstöt és nem talál ki a kéményből, mit csinálsz?
Ha téglákkal akarsz operálni, akkor nem kazánt kell építened, hanem kályhát. Leginkább tömegkályhát. Vizezheted is, ahogy írtam, de az utólagos füstgáz hőcsere már túlzás lehet.
Áramszünetre megint csak a kályha a jobb. Felfűtöd a sok téglát és melegedsz. Nem lehet benne direkt víztér, mert a keringés hiány miatt megforr. Esetleg szünetmentesbe és/vagy generátorba is beruházol, gondolva a villany nélküli órákra/napokra.
El kellene döntened mit akarsz. Kazánt vagy kályhát? Utána lehet tovább menni.
Sőt! Ha a 40kW-os kazán nem elég, nem jobb lenne előbb szigetelned? Kisebb hőigény, kisebb kazán/kályha, kisebb puffer, kevesebb fa.
Igen, bizonyára igazatok van mindenben amiket leírtatok. És köszi a jó ötleteket.
Nekem igazábol az lenne a célom hogy egy olyan kazánt építsek amelyik hatékonyan égeti el a fát, nem kell minden 2 órában megrakni,(jó lenne ha naponta 2x kellene csak meglátogatni), lehetőleg működjön villanyáram nélkűl is, (ez nem jelenti hogy semmiképpen nem akarok ventit vagy pompát, csak ha elveszik a villanyt akkor ne maradjak fűtés nélkűl, esetleg kisebb hatékoysággal de működjön a rendszer).
Ki van építve a központi fűtés, most egy lemezkazánom van aminek elég gyenge a hatásfoka és ha hideg van 2 óránként kell rakni. Erre a rendszerre szeretnék egy kazánt ami kb.40 kw-t le tud adni. szeretném megúszni a puffertartályt ha lehet, egyszer az ára miatt, mert nem olcsó egy 2000l-es, aztán pompák kellenek hozzá, és nem utolsó sorban meg is lyukadhat előbb utóbb.
Ezért gondoltam hogy sok téglát pakolnék bele, tennék köréje hőcserélőket, amik átvennék a magból fokozatosan a kinnebb lévő téglarétegek felé áramló meleget. Lenne még egy csöves hőcserélő, ami a maradék hőt kivonná a füstből. Esetleg meg lehetne csinálni háromutasnak mint a Kardos kazánt vagy működhetne egyutasként ventillátor nélkűl esetleg ha nincs áram.
Mit szóltok, ugye nem is vagyok igényes (: Szerintetek mit lehet és mit nem megvalósítani ebből a tervből?
Néztem a Kardos kazánt, nahát abba pakolt bele egy pár kiló anyagot.(: Azt nem értem hogy oldja meg hogy az anyag ne zárja el az égésteret, hogy fokozatosan adagolódjon a fűrészpor.
Tömeg helyett inkább térfogatot érdemes nézni, ahol a víz fajlagos előnye kisebb, de még így is majdnem 3-szoros.
Egy mondjuk átlag 60 fokos deltaT-vel dolgozó vízzel kb 200 fokos átlag hőmérsékletű tégla egyenértékű.
Azt vedd figyelembe, hogy még ha körbe is szigeteled a kályhát, akkor is kell legyen jelentősen 200 fok alatti része, különben nem tudod a füstöt kellően lehűteni. Az átlagos samott/tégla hőmérsékletet igen nehéz 5-600 fokon tartani, ami kell a tégla 3- szoros hőtárolásához.
A realitások talaján mozogva a tűztér és a magasabb füsthőmérsékletű részeken a samott a jobb hőtároló, de az alacsonyabb füsthőmérsékleten és a levegővel érintkező részek környékén már a vízzel lehet jobb hőtárolást megvalósítani. Az optimum egy értelmes kombináció lehet. Azt sem árt figyelembe venni, hogy minél magasabb a hőtároló hőmérséklete annál nehezebb benne tartósan megtartani a hőt. Egy több száz fokos tégla tároló veszteségei vagy szigetelésigénye is többszörös.
A víznek azért elvitathatatlanul megvan az az előnye, hogy szállítható vele a hő elég kényelmesen. Ezzel nem csak más helyiségek fűtése válik lehetővé, de az energia szabályozott kinyerése is könnyebben megy vele, mint szilárd hőtárolóval.
Ilyen egy jó faelgáz belül. Figyeljétek az égéstermékből hátramaradt hamut! Semmi feketeség sehol. Erről jut eszembe. Az alap videóban van egy nagyon fontos mondat. Ha nincs füst, jó az égetés minősége. Tudom ez trivialitás, de könnyen ellenőrizhető bármely építés, gyári megoldás és tüzelés technika ezzel: van-e füst? Ha nincs ill. csak néhány percig, amíg begyújt, akkor kerek a történet. A szomszédomról többször témáztam itt. Mindig nyomja nekem a süketelést, hogy a száraz fa meg a vékonyra vágott tüzelő nem jó. Aha. Eddig eltüzelt 12-14m3 tölgyfát, én 4m3 fenyővel elvoltam. Neki 80m2, nekem 120. Nem is volt tél. A kéménye szinte az első perctől az utolsóig okádja a csípős szagú feketés füstöt. Ő a szakember. Azt hiszi.
Azért nem egészen. 800-1000 fok csak a belső mag lehet elvileg, de ahhoz is nagyon jó tűz kell, 1000 fok feletti égési hőmérséklettel. Nem lehetetlen, de ritka.:D
Miért akarnánk a kályhában tárolni a hőt? Arra ott a puffertartály, vagy a felületfűtés tömege. Persze azért lehet úgy is.
Itt alapvetően a központi fűtésbe kötött csinálmányok a téma, az meg leginkább vízteret jelent, mert a samott nem folyékony.:D Nem mintha az ötlet nem lenne jó és van is itt utalás a belső samott és külső tégla köpeny közé épített hőelvonó lemezekkel tuningolt tömegkályhára, ami így központi fűtés puffereként samottban tárolja a hőt. A lemezekről veszi le a vízkör. Még az elején írtam róla. Talán egy ilyen készült, de csak hírből ismerjük. Akár jó is lehet.
A kazán egy másik történet. Ha kazánom lenne, nem sírnék a tisztítás miatt. Naponta is lehetne. Könnyeben megoldható. Most azzal van a gond, hogy 2-3 hetente a nappaliban kell koszolnom és magam is könyékig kormos leszek. Menne tisztítás nélkül is, de így jobb a hőcsere hatékonyság.
Nem véletlen van benne venti. Meg lehet próbálni, igazad van, talán elég lesz, ha erős a huzat. Ha nem, akkor mi lesz? Teszel rá később? Amúgy a videó nagyon jó, profi a cucc, bár jobbak azok a kazánok, ahol 2-3 úton megjáratják a füstöt. Tehát a 8 cső lehetne 2x4 egy felső fordítóval vagy 3x4, így a lenti égető kamrából induló égéstermék fölül lépne ki a kazánból. Kardos néven keress ilyen kazánt a Youtubeon ill. a faelgáz topikban a készítőjét. Venti kell ezekhez a több utasokhoz.
Amihez nem kell, az az egyutas valóban, kályhában ilyet pl. a Walltherm tud, volt itt téma többször.
Ami még eszembe jutott, az hogy vita volt itt hogy mi a jobb a hőtárolásra, a víz vagy a tégla?
Namármost, igaz hogy a víznek nagyobb a fajhője, de csak 80 esetleg 90 fokra lehet felmelegiteni addig a téglát 800-1000 fokra lehet felhevíteni.
Ha megfelelő tömegű téglát, samottot rakunk bele a kályhánkba akkor az rengeteg hőenergiát tud magába szívni. Ha jól számolom akkor ugyanannyi tömegű vizet és téglát számítva, a tégla kb.3-4x több hőt tud raktározni.
Sziasztok, én is gondolkozom egy hatékony fatüzelésű kazán épitésén, végigolvastam a hozzászólásokat elejétől végig (: Sokat tanultam, köszönöm mindenkinek, de főleg a topik inditójának. Láttam hogy a hőcserélő tisztitása nagy gond ezeknél a kazánoknál. Nemrég láttam egy videót ahol szerintem ötletesen oldották meg a problémát. Igaz hogy olyan kazánt szeretnék épiteni ami tud működni villamosság nélkűl is, és ez a kazán ventivel működik, de szerintem megfelelő kéménnyel rásegités nélkűl is kellene működjön. Mi a véleményetek?
Autóhűtőnél a víztérre gondoltam, annak alakjával akartam rámutatni a jó hőátadó keresztmetszetre. Ha megnézitek a hűtők foly. oldalának csöveit, azok nem csövek, hanem lapított csövek. Pont a jobb hőátadás miatt. Sokkal egyszerűbb lenne nekik kör keresztmetszetet gyártani, de nem olyat gyártanak. Füstgáz akkor adja át hőjét a hőcserélőnek ha hozzáér. Erre kell gondolni hőcserélő gyártáskor vagy kályha gyártáskor. Minél jobban kényszeríteni kell a füstgázt arra, hogy hozzáérjen a hőcserélő falához. Ehhez pedig minél vékonyabb füstjáratok kellenek.
Néztünk egy kuckót pár napja. Van benne egy régi típusú kandalló. Még régebbi, mint itt volt. Egyből gondolkodni kezdtem az átépítésén.:D
Ide gondoltam egy klassz kályhát építeni inverz égetővel, mellé berakni egy Quadriga boylert.:D Láttam egész jókat 10e Ft körül. Pont jó lenne az egymás mellé építés az alsó égetés miatt.
Mik is annak a paraméterei? Úgy emlékszem a hőcserélő rész 50cm hosszú, hengeres és 2,5"-es csövek vannak benne 9db?
Amit méretre írtál, 10x30mm kör keresztmetszet esetén 2cm átmérőt ad. 0,01x0,03=d2x3,14/4 képletből. Már ha ehhez akarunk ragaszkodni. Az autó hűtője irreleváns két okból. Az egyiket írta már az olvtárs, ott tiszta a levegő. A másik, hogy a menetszél elég nagy sebességgel nyomja át a levegőt a lemezek között. Ha nem halad az autó, vagy nem elég a menetszél, akkor megy a ventilátor. Ezek hiányában nem mehetünk le tetszőlegesen pici keresztmetszetre.
Arra gondoltam, hogy most ilyen a keresztmetszet:
Sok benne a "szabad" rész. Persze hegeszteni így sem volt leányálom. Főleg fölül, ahol a füstgyűjtő van.
Nekem 7cm-es csövek vannak most. Más gyártóknál láttam ezt a méretet, azért választottam. Ha másnak megfelel a 90% körüli hatásfok, nekem is jó.:D 2,5m2 direkt és 1,5m2 indirekt csőfelületem van a hőcserére. Azért az nem kevés, bár a te rendszereddel 6m2 körül lehetne, ha jól számoltam.
Igazából azt akartam kérdezni, hogy mi a célja a felület-térfogat arány növelésének, csak pontatlanul fogalmaztam. Közben kb kiderült számomra, hogy minél nagyobb hőelvonás a cél normál kályha méretben.
Ha a kényelmes, hatékony üzembiztos tisztítása megoldott és a felmerülő igénybevételnek megfelel, akkor és addig lehet ebbe az irányba haladni.
Nyilván a tűztérnél a minél kisebb helyen történő koncentrált égés fontos, ugyanez nem mondható el a hőelvonó rendszerről. Én inkább a passzívabb vizes, vagy szilárd alapú hőtárolós hőleadást részesítem előnyben az aktív ventilátorossal szemben, de persze vannak esetek, amikor ez utóbbi egy előnyösebb verzió lehet. A hőtárolós nagyobb hőtehetetlenségű rendszereknél nem merül fel a hőelvonó rendszer miniatürizálásának ilyen szintű igénye és könnyebben biztosítható megfelelő felület a hőelvonásra.
Ettől persze bármilyen megoldásnak lehet létjogosultsága, ha nincs olyan, ami minden szempontból felülmúlja...
A felület növelése az átadott teljesítményt növeli, de szerintem ezt tudod és valójában nem ezt akartad kérdezni.:D Inkább olyasmit, hogy van-e értelme a felület végletekig növelésének? Egy túlméretezett felület valóban felesleges, könnyen túlhűthetjük a füstöt, aztán szenvedünk a csöpögő kondenzzel, a kátrányos csövekkel, meg a szétrohadó hőcserélővel. A huzatról nem is beszélve. Anélkül az egész működés képtelen. Mondjuk ezen a legkönnyebb segíteni. Megfelelő vezérléssel a túl nagy hőcserélő problémája bypass szeleppel orvosolható, amin keresztül engedhetünk mindig annyi hőcseréletlen gázt, hogy a kéménybe jutó mix hőmérséklete és így huzata meglegyen. Tiszta füst, érzéketlen kémény esetén viszont direkt kondenzálásig is elmehetünk.:D Ha spéci anyagból építkeztünk. Én mondjuk azon az elven lennék, hogy bypass-direkt út, 1. hőcserélő normál anyagból + 2. hőcserélő savállóból a kondenzációs szakaszhoz sorrendben építkeznék és vagy direkt utat kapcsolnék (begyújtás), vagy csak az 1. menne (normál hőcsere) vagy mindkettő (hőcsere+kondenzálás). A kondenzálós eset szerintem már nem menne plusz venti nélkül.
Én is a csöves megoldás híve vagyok, azt is csináltam meg. Most is elég jól hűti a füstöt, mostanában 150-170 körül van a kéménybe távozó. Talán lehetne kevesebb is, mert saválló 250-es csövem van. Ha jobban akarnám hűteni, több vagy hosszabb hőcserélő kellene. Ha ragaszkodom a mostani kivitelhez. Ez is jó, teljesítmény is van, nem kátrányos, de tisztítani sajnos rendszeresen kell. Az automatizáláson töröm már régen a fejem, de nem egyszerű. Itt jön be az olvtárs ötlete. Visszatér a felületek/táskák verzióhoz. A tisztítás ezzel a fésűs megoldással nagyon okés. Ami gond lehet: tulképp táskákat hozunk létre, a füst terítése megoldandó feladat. Nem biztos, hogy minden járatban egyforma mennyiség áramlik és az sem biztos, hogy a járaton belül egyenletes lesz az eloszlás. A másik dolog, hogy ezt meghegeszteni ki fogja? Úgy értem vízzáróan, nyomásállóan. Füst/levegő hőcserélőt lehet csinálni akár hegesztés nélkül is, a vizeshez ez a szint nagyon nem elég. Nekem csak 2x12 csővég volt a feladat a 3-as lemezhez, de nagy szívás volt.
Először is nem vízteresek ezek a kályhák. Írtam már, hogy olyat csak egyet csináltam, de az egy külön történet. Levegős kályhánál addig kell eljutni, hogy a kimenő füstgáz hőmérséklete ne legyen magas, vagy csak annyi, amennyi a huzathoz kell. Ehhez kell a megfelelően nagy felület és normál méretű kályha. Ha megnézed a levegő hőátadó képességét, az 6-20 W m2-enként és kelvinenként gravitációs légmozgás esetén. Egy kályha esetén ezzel kell számolni.
Attól most tekintsünk el, mert itt a füstgázból való hőelvonás a téma, ha jól értem.
A füstgáz átáramlik valamilyen keresztmetszeten, amit valamilyen felületen keresztül változó hőmérsékletű víz hűt.
Itt jön a kérdés, hogy mi is a probléma a hagyományosan a célra alkalmazott legfeljebb 1-2 tucat csőből álló az adott célra megfelelően méretezett becsövezett tartályokkal?
Ezekkel megfelelő méret és kialakítás esetén bármennyire le lehet hűteni a füstöt, ami az adott körülmények között megengedhető.
Ha valaki kisebb méretű vízteret szeretne valamilyen okból (pl helyhiány) lehet növelni a hőleadó felületet az átáramlási térfogathoz képest, amivel az áramlási keresztmetszet nem annyira, de a hőelvonó szakasz hossza jelentősen csökkenthető, de akkor jön pl a vékonyka járatok lekormolódásának és nehézkes tisztíthatóságának a problémája.
A mikor kifizetődő arra vonatkozik, hogy a jelentkező hátrányok mely esetben nem haladják meg az előnyöket...
Nem egészen világos nekem, hogy mi a célja nálad ennek a felületnövelésnek?
Csak ez lehet kifizetődő! Ha vennéd a fáradtságot és megnéznéd, hogy egyéb területeken hogyan alakítják ki a hőcserélőket, akkor látnád, hogy ami itt a vegyestüzelés területén érvényesül, az máshol nem. Jó vagy nagyon jó hatásfokra törekszünk úgy gondolom. Akkor nem lehet egy dobozban tüzet rakni és nyugodtan hátradőlni, hogy minden rendben, mert körbevettük a tüzet hőleadó, hőelvonó felülettel, a meleg innentől kezdve nem szökhet el. Kb most ez történik nagyon sok kályhában. Azért működnek ezek a kályhák, mert baromi nagy a deltaT tartalék. Olyan ez mintha vitorláznánk a tengeren, egy vitorlával, állandó erős hátszélben és örülnénk, hogy milyen jól haladunk. De ha ez az erős hátszél átmenne egy gyenge szellőbe, akkor kellene elővenni valami trükköt.
Ez a fajta hőcserélő már nem kisérleti szakaszban van, ez már ki van próbálva. Már nem kell tanakodni, vajon elég lesz-e a huzat stb. Egyetlen gond merült fel csak. A hagyományos tégla kéményekbe nem szabad bekötni, mert már ott van kondenzáció rendes. Vagyis egy fém kémény kell és kondenzvíz elvezetés. Jópár működik az ismerőseimnél, más gond nem merült fel.
Szóval fatüzelésnél egyszerűen nem cél a felület térfogat arány mértéktelen növelése, mert kis áramlási ellenállásra és nagy helyre (térfogatra) is szükség van a hőcserélés mértékétől függő mértékű lerakódások viszonylag hosszabb távú problémamentes elviselésére.
Lehetne persze egy nagyon kicsi hőcserélőt készíteni, de ahhoz mellékelni kell egy automatikus tisztítórendszert is. Például a sok kis lapos csőbe illeszkedő sündisznószerű elemet, ami a tüskéit időnként beletolja a csőrendszerbe. Kérdés, hogy mikor lehet ez kifizetődő...
Az ezzel az autóhűtős dologgal a baj, hogy ott tiszta vizet présel át egy megfelelő teljesítményű szivattyú a hűtőn itt meg egy csekély nyomáskülönbség kell áthajtson mocskos füstöt a hőcserélőn...
Nem értem pontosan amit írtál, főleg az utolsó mondatot. Lényeg, hogy a 7 cm-es cső az semmiképpen nem jó hőátadásra. 1 cm ÁTMÉRŐ felett a cső is egyre romlik mint hőátadó keresztmetszet. Minél laposabb profilra kell törekedni. Nézd meg az autók hűtőjét. Ott is lapítják a csöveket, vajon miért?!
Köszi! Fontos volt, hogy akkor nagy nehezen kitaláltam. Ha az elején ezt így leírod, sokkal könnyebb lett volna, de sebaj.:DDD
8-10mm? Erős szívószál az csak. Inkább sugár, nem? Amit írsz, 30x10mm metszetben nézve az áteresztés felületét, 10mm-es sugarat ad. Ha el nem számoltam.:D Mondjuk a 2cm sem túl sok. Őrület lehet hegeszteni. Most 7cm körüli csövekkel nyomom. Nem tudom. Biztosan jóval nagyobb lehet a felület, ha kevesebb teret hagyunk az egybe füstnek és az egybe víznek.
Elnézésed kérem, átsiklottam felette. Vagyis a legkisebb z.szelvényt használom, ami 30x10x1,5 mm . Ezek vannak élére állítva. Ha volna kisebb az jobb lenne, de én nem találtam. Egyébként ha hőcsere, akkor nézz meg egy forrasztott lemezes hőcserélőt. Ő az etalon. Minden hőcserélőnek rá kellene hasonlítani. Ha cső, akkor max 8-10 mm átmérőig használható hőcserére, felette felejtős. Gondolkodj keresztmetszetben! Mi az ideális keresztmetszet? Csövet csak azért használnak, mert az bírja a nyomást a legjobban. Ha a 2-2,5" colt jelent, akkor az már nem alkalmas hőcserélőnek.
Már kétszer-háromszor feltettem a kérdést, de nem válaszoltál:
"ha jól írtam le a felépítést. Igen vagy nem? Mi a zártszelvények mérete?"
A felület/térfogat arány miért lényeges? Mi lenne ebben az esetben a térfogat? A bruttó befoglaló (külső) méret?
A csak két oldalukon hőt cserélő zárszelvényekhez képest a felületben nagy gyereség a cső palást. A külső térfogat nem változik, tehát az általad fontosnak tartott arány javul. Nem vastag csövekkel persze. Szerintem a 2-2,5" pont megfelelő. Profi kazán és kandalló gyártók is így építkeznek. 90-95% közötti (labor) hatásfok!
A tisztíthatóság probléma. Meg kell oldani! Tettem már erről be megoldásokat, olvass vissza, talán már olvastad is. Léteznek rá kézi (kar) és automata (ajtó nyitó) megoldások is. Alapvetően a lógatott spirálos mozgatókra gondolok. Én a tisztításra nem gondoltam az elején és nem is igen tudom már belerakni, viszont nagyon kellene. 2-3 hetente végigtolom egy csőkefével. Szerencsére a kátránnyal nincs gondom, mert a fa száraz, a tüzelés nem fojtott, a visszatérő víz nem hideg. Valamennyi korom, pernye és hamu azért van. Jelenleg fenyővel tüzelek. Tölggyel talán kevésbé koszolódna.
A saválló anyag a kondisnál alap. Ha nem akarunk kondenzálni, jó a sima vas is. A kondishoz szerintem alap a tökéleteshez közeli égést biztosító lefelé égetés is, amikor a parázságyon áthaladnak a fagázok és plusz levegő hozzáadásával 1000 fok körül égnek ki. Enélkül nem vágnék bele a kondenzációs szakasz megépítésébe. Kátránygyár lenne.
