Pénteken megalakult Magyar Családtudományi Társaság egy fideszes képviselővel és a NEFMI támogatásával. A társaság küldetésnyilatkozatában káros jelenségnek tartja a házasság előtti szexuális kapcsolatokat, az élettársi kapcsolatokat és a nem heteroszexuális viszonyokat.
1. ma sokkal tovább élünk, tehát egy életre szóló monogám kapcsolatnak nem 10-20, hanem 40-50 évet kellene átfognia
2. sokkal több hatás ér bennünket mint 100 (vagy akár csak 30!) évvel ezelőtt
3. sokkal szélesebb körűen adódnak az élet kiteljesítésére lehetőségek
akkor igen könnyen belátható, hogy a néhai "családmodell" nem is állja meg a helyét.
Az emberi intelligenciát egyébként is az jellemzi ugye, hogy képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ergo a túlélés éppen nem a mereven felállított keretrendszerekben, sokkal inkább az alkalmazkodásban van biztosítva.
Izmozni persze lehet. Akár egyházi, akár más érdektől vezérelve. Leginkább egyébként a nem toleráns, félelemtől és/vagy a másság minden formája elleni gyűlölettől érzelemvezérelt konzervatívizmus az, ami megpróbál a változás ellen hatni.
Rossz szájízen kívül semmi mást nem lehet így elérni. A mai fiatalság is járja már a maga útját, ki fogja alakítani a maga környezetét. Egy dolgunk lehet vele, megpróbálni megérteni és ha a gyerekeinkről van szó, akkor még szeretni is.
Mert a szeretet feltétel nélküli. Ergo semmiféle papírra sincs hozzá szükség.
De honnan az a félelem, hogy a "papír" tönkreteszi a kapcsolatot?
Nem az elköteleződés és a biztonságos kötődés hiánya? Nem a csalódástól való félelem?
Tápai lagzi megvan???
Egyébként persze nem kell ilyen messzire menni, valszeg nincs rá egyetemleges megfejtés, különböző emberek különböző gondolatmenetből is juthatnak erre a következtetésre.
Viszont egyet tudomásul kell venni, perpeetum mobile márpedig nem létezik! Emberi kapcsolatokban se... Egy kapcsolat (házastársi, élettársi, baráti... ebben tökmindegy) akkor és csak akkor fog működni, ha emberek energiákat tesznek bele folyamatosan, hogy működtessék... namost ehhez képest meglehetősen általános tapasztalat az, hogy sokak számára a házasság maga a cél = megszünte a dicső csatáknak... zsákmány levadászva... és azt hiszik, hogy ez így már magától elketyeg az ásó-kapáig... hát nem. Mint megállapítottuk, perpetuum mobile nincs - ergo ez így folyamatosan lassulni, laposodni, szürkülni fog... és hát a lassulástól, laposodástól, szürküléstől teljesen jogosan paráznak az emberek, ki szeretne egyre szürkébb, egyre laposabb életet?
"Az emberi faj például az elmúlt évezredek , évtízezredek folyamán olyan rendkívül destruktív , pusztító és irracionális mémeket , elmevírusokat is kitermelt magából , mint például a képzeletbeli , természetfeletti , tudatos és személyes , teremtő és pusztító zsarnokokban való babonás hit."
És el tudod képzelni az emberi fajról, hogy ezt magától csinálta?:-)
Mi lenne, ha nem az ellentétbe fordítással próbálkoznál?????
Én is annak tartom.
Egyszerűen azért, mert relatíve kevés élettársi kapcsolatot láttam, ami kiállja az idő próbáját.
Egyszerűbb kilépni belőle ( nem azért, mert válni lehetetlenség), nagyobb bizonytalanságot hordoz, kevesebb a kompromisszumkészség és a problémák közös megoldása.
És mindez nem jelenti azt, hogy a házasságok nem működhetnek rosszul. (mielőtt ismét a pszichopata alkoholistával jönnél... :))
Az önmagukat lemásoló és terjesztő molekuláris , anyagi struktúráknak ( amelyeknek mintegy a melléktermékeként létrejöttek a növényi , állati és emberi testek ) is sokkal nagyobb esélyük van a fennmaradásra és a továbbszaporodásra , ha nem az egyéni önzést , hanem mondjuk például az egész Föld bolygó védelmét támogatják.
Más szóval , az öntudat és az intelligencia fejlődése elérheti azt a pontot illetve annak a belátását , hogy nem az egyéni önzés és begubózás tudja a leginkább biztosítani az adott genetikai szerkezetek fennmaradását , terjedését és szaporodását.
Mint ahogy az is erősen kétséges , hogy a világ olyan automatikusan és mechanikusan működne , mint ahogy azt a darwinizmus vagy a marxizmus tanítja.
Az emberi faj például az elmúlt évezredek , évtízezredek folyamán olyan rendkívül destruktív , pusztító és irracionális mémeket , elmevírusokat is kitermelt magából , mint például a képzeletbeli , természetfeletti , tudatos és személyes , teremtő és pusztító zsarnokokban való babonás hit.
Meggondolatlanul személyeskedtem illetve offoltam egy bizonyos könyvtáros hölggyel kapcsolatban illetve a jelen Index fórum külömb külömbféle topikjaiban követtem és úgymond zaklattam őt.
Azonban gyakorlatilag csak néha egy kicsit beszélgetni szerettem volna vele.
azert irtam, mivel nem a teremto/isten letet kerdojelezted, hanem a munkassaga ertelmet :-)
csak arra akartam ramutatni, h. igy az ellenpont letezese is lehetseges.
:-)
Mivel a nők elvileg - pusztán a testtömegüket vagy az izomzatukat - tekintve esetleg valamivel gyengébbek a férfiaknál , könnyen beléjük lehet nevelni azt a sztereotípiát , hogy szükségük van az őket megvédő férfiakra.
Elvileg még nem is ez volna a baj.
Hanem az , hogy sok buta nő arra számít , hogy majd egy bizonyos , eleinte nagyon erősnek és bátornak tűnő ( bár sokszor csak a nála gyengébb feleségével vagy a gyerekeivel szemben brutális és erőszakos ) egyetlen egy férfi fogja majd őt megvédeni és eltartani.
Mentálisan és érzelmileg azonban sokkal egészségesebb lenne az a társadalom ( és sokkal nagyobb eséllyel élné túl például a természeti katasztrófákat is ) amely az ostoba önzés és begubózás helyett arra épülne , hogy a férfiak együttesen és egymással összefogva védelmezik a nőket és a gyerekeket ; továbbá túl tudnának lépni végre az ostoba , irigy és önző monogámia vagy monoandria lélekölő és képmutató hazugságain.
A házasság és a monogámia egy mérhetetlenül káros intézmény.
A kicsinyes és ostoba emberi önzésen és irigységen alapul.
A képmutató hazugságai , valamint az érzelmi és szexuális elfojtásai pedig egy rendkívül alattomosan romboló hatással vannak az emberi lélekre.
Az egész valószínűleg csupán egy buta nőelnyomó intézmény volt eredetileg , részben a férfiak azon kicsinyes , ostoba és szűklátókörű önzéséből táplálkozván , hogy csak a saját vér szerinti utódjaikról kelljen gondoskodniuk , részben pedig a képzeletbeli , irigy és önző , természetfeletti zsarnokokban és bálványokban való hitből eredvén és abból leképeződvén.
"Az akkori fiú, akivel jártam, nem lakott a koliban, neki elmeséltem ezt a vitát. Amikor ahhoz a részhez értem, hogy szerintem az életünk igazi társához úgyis hűségesek leszünk, erre azt mondta, hogy ilyen nincs. Abban a pillanatban már tudtam, hogy ezzel a fiúval többet nem fogok találkozni, mert ha szerinte ilyen nincs, akkor nekünk sincs közünk egymáshoz."
Hát, valahogy hasonlóan jártam én is, csak ott a sírig tartó szerelemről volt szó. Én azt mondtam, hogy hiszek benne, ő azt, hogy nem.
Én is azt gondoltam, hogy így elkezdeni sem érdemes, mert párbanegyedül nem teszek csodát.
"Szervusz,
azert szolt arrol, hogy maszkal itt kozottunk idonkent valaki. A hivok meg neha probalnak emlekeztetni ra. ;-D"
Kérlexépen, engem ne emlékeztessenek, mert közöm nincs hozzájuk (ebből következően ilyetén igényem se).
Magukat meg minek, ha egyszer hivatalból tudiuk kell?
Csak a kiemelt mondat mellett nem tudtam szónélkül elmenni. Én el sem merem olvasni az egészet, mert felmegy a vérnyomásom, bár lehet, hogy reggel kávé helyett ezt kellett volna inkább..
"A házasságon kívül született gyermek és szülei is családot alkotnak, azonban az ilyen családok létrejötte elsősorban a közvetlen részvevők számára nagy teher, az ember méltósága és értéke miatt sem a szüleik sem a gyermek nem ezt érdemlik."
Teher? Senkinek sincs tiltva a házasság, akinek nagy teher az élettársi kapcsolat, az úgyis megházasodik. Mekora szemétség belemagyarázni az embereknek, hogy: mérpedig te így nem érzed jól magad.
Az állavilágból hozott hasonlat azért sántít, mert ott a legerősebb egyedek dominanciája a faj fennmaradásának érdeke, lévén, hogy a legerősebb genetikai mintája öröklődik.
Tudod a társadalom működés nem írható le a rend iránti igénnyel, mert akkor visszamennénk a spártai társadalom felfogásához, ahol a társadalom érdeke azt kívánta, hogy a gyenge és rosszabb életkilátással bíró tagjai ne maradjanak életben.
Márpedig a kiszámíthatóság és a biztosnság nem ezt jelenti.
