Ha megváltozik az a szemlélet, hogy a diploma az valami kiváltságos dolog, amit csak a legkitünőbb elmék érdemelnek, akkor helyes ez a szelekciós elit gondolkodás..
Ha viszont az a törekvés, hogy lehetőleg mindneki jusson magasabb ismeretekhez, de a diploma önmagában még nem a szelekció, hanem csak magasabb tudás megszerzésének eszköze és a szelekciót a szükséges mértékben majd a munkavégzés ideje dönti el -- akkor a tömeges tanulás a cél.
Számtalan oylan esetet ismerünk amikor a tanulásban kitünő erdményt elérők az életben kevésbé érvényesülnek és fordítva.
Na éppen ez a szemlélet a képzésünk rákfenéje. Ez a poroszos "hulljon a férgese" gondolkodás. A képzés színvonalát nem lehet valami tévesen értelmezett darwini evolúcióra építeni. Hát igen, itthon semmi más ösztönző erőt nem tudnak az oktatóink felmutatni azon kívül, hogy a maga egyszerű eszközeivel tönkre teszi a hallgatója karrierjét, mielőtt az elkezdődne. Az államnak meg kidobott pénz az ablakon az addigi képzése.
Ez a "kivétel persze" van egy lényeges megjegyzés.
Az oktatáspolitikában van egy-két dolog, amit el kellene dönteni.
1. Az egyetemi diploma egy rögtön használható szakmát adjon-e vagy csak alapismereteket, amelyre építve a munkahelyen 1-2 év alatt a delikvens megtanul(hat)ja a szakmát.
2. Magyarország kis országként megpróbáljon-e egy teljes kutatási-oktatási spektrumot fenntartani ( egyiptológiától kezdve az atomfizikáig) vagy pedig egyes szakmákat (részben vagy egészben) ösztöndíjakon keresztül inkább külföldön képeztessen.
Mi egy szofvergyártó cégnél fejlesztők (és összes informatikus együtt), nem vagyunk annyian mint akik bölcsész szakon végeztek.
Bölcsészek egyértelműen kellenek. A különbség csak az, hogy míg pl nálunk programtervezőn fele sem végzi el, addig a bölcsész szakról alig hullanak. Nálunk egy nagyon jó szűrő működik így, aki nem bírja kiesik. Bölcsész szakon sem kellene a létszámot szűkíteni, mert azzal nem javítjuk a színvonalat, hogy feleannyit vesznek fel és mindenkit bent tartanak. Olyan kellene oda is mint nálunk, és a többi természettudományi karon. Olyan szintre tenni, hogy ne tudja minden hülye elvégezni.
Nagyon sok bölcsész szak van, ami nélkül pl mi infósok nem is tudnánk mit kezdeni, de felteszem te sem tudnál meglenni nélkülük csak nem tudsz róla. (Csak egy példa: nyelvtanulás)
Mint mondtam, ne a magyar nábobból indulj ki. Mi a középmezőnybe sem tartozunk kutatás, fejlesztés területén. (Kivétel persze itt is van, a farmakológia például)
De akkor meg teljesen mindegy, hogy mi az a tananyag. Ergo lehetnek ezek 40 évvel ezelötti feladványok is. Mert abból indult a diskurzus, hogy állítólag egyes helyeken 40 évvel ezelötti jegyzetekből tanítanak matematikát.
Ezt értem is. De a MIT hány százalékát adja az amerikai mérnököknek?
De valószinüleg beleestünk abba a csapdába, hogy valaki hozott egy talán valós esetet és abból általánosítunk. Sokféle mérnöki szakma van. Egy szakmán belül is van többféle munkaterület. A kutátástól a kivitelezésig. Mindegyik variációban más matematikai tudásra van szükség.
Friss diplomásként annó egy kutatóintézetben kaptam állást. Az 5 év alatt egyszer kellett egy differenciálegyenletet megoldani.
Azóta pedig a 4 alapművelet. :-(
A 90-es években ez egyik pénzügyi-számviteli főiskolán az operációkutatás volt a mumus tantárgy. (Abból volt a legtöbb bukás.) Még nem hallottam arról, hogy a gyakorlatban bármelyik könyvelő használta volna.
Nálunk, ahol legjobb esetben is csak alkalmazzák a mérnöki tudományokat, őszintén meglepődnék ha kiderülne, hogy a friss diplomásunk a nyugdíjazásáig valaha is olyan problémába ütközne, ahol a középiskolai szinttől magasabb matematika tudásra lenne szüksége s ami nincs már réges-rég beleintegrálva valamelyik CAD szoftverbe.
Ezzel szemben, mondjuk a MIT en az a fő tendencia, hogy még a matematikai kutatások sem tartanak lépést az igényekkel.
Sajnos nem ismerem a mérnöki szakok matematika oktatását a fejlett világban. De mit hozott a matematika az utóbbi 40 évben, ami egy frissen végzett építészmérnök számára nélkülözhetetlen?
Nincs olyan megkülönböztetés, hogy humán- és műszaki értelmiség. Az értelmiségi lét inkább szemléletmód, mintsem végzettséigazoló papír. De ezt csak zárójelben.
A munka fizetsége pedig bizony az emberek okosságán múlik, minél nagyobb szüksége van a társadalomnak a szakmára (értsünk ebbe diplomától a segédlevélig mindent), annak annál jobb az alkupozíciója. A humántudományok haszna nem mindig jól látható, ezért rossza ez a pozíciója.
Nekem meg a természettudományos képzésre nincs túl nagy rálátásom, ezért megkérdezném: a matematika annyit fejlődött 40 év alatt, hogy az átlag reálosnak szükséges mérték sem állja meg a helyét a régi jegyzetből?
Az átlag mérnök matematikai tudása jó esteben a 19. század közepének szinvonalát éri el. De lehet, hogy ezzel is túlzok.(Differenciál és integrálszámítás.)
Azért az evést ne keverjük már ide, többnyire azt eszem, amit megtermelünk a kertben, és ott spec azzal járunk jól, ha olyan magunk van, amit még nem okosítottak fel.
Ami a műszaki cuccokat illeti: nekem teljes mértékben megfelel az a telefon, ami azt tudja, amit a 15 évvel ezelőttiek, a vonat itt nálunk 50 éve nem megy gyorsabban, kocsim nincs. A legalapvetőbb gyógyszerek is ugyanazok x éve, max. néhányról újabb csodaszerről kiderült, hogy zsákutca.
Ja, és annyit még: nem állítottam, hogy minden termelés felesleges, annyit elvárnék, hogy ne gondold, én kenyérzabálás közben azt képzelem, hogy fénnyel élek. De nehogy már hajlongjak azoknak, akik csak azért változtatgatnak 5 percenként mindenen, hogy egy újabb kütyüt kelljen megvenni, vagy eleve olyasmit gyártanak, ami 1-2 évnél tovább nem húzza.
Ami az életet komfortossá teszi, azt már jó régen kitalálták, ami meg lehetővé, azt meg nem nagyon kellett kitalálni, legfeljebb néha szervezés kérdése.
(Egyébként én nem nagyon emlegettem a filozófusokat. Spec, rájuk nem költenék. Hogy ki mit tart értéknek, az meg nem érdekel. A krumpli se érték, ha ott rohad, mert senkinek se kell, pedig kaja.)
Szűcs András jegyzetét ismerem, bevezetésnek vagy inkább kedvcsinálónak jó. Ezen kívül valami? Szerintem semmi. S igen, angolul elérhető minden a témában, én is angolul tanultam.
persze, ha az alapképzés is elitképzés lenne, akkor elég kevesen jutnának be egyetemre, még kevesebben végeznék el.
de a mai nyugaton nem ez az irány, a szűkebb értelemben vett elitképzés a doktori szint, a tágabb értelemben vett pedig a mesterszint, az alapképzés tömegképzés, ott az intézmények színvonala szelektál.
Az Akadémiai Kiadó adta ki a Fomenko-Fuchs-Gutenmachert, ami az orosz eredeti angol fordítása és egy nagyon jó algebrai topológia könyv. Szűcs András ELTE jegyzete fent van a neten magyarul. Pattersonnak is van egy magyarul kiadott algebrai topológia (és halmazelméleti topológia) könyve. Magyarországon nagyon kevés ember van, aki egy komolyabb algebrai topológia könyvet el tudna/akarna olvasni (tíz ?), és ők tudnak angolul. Akkor viszont bármihez hozzá lehet jutni.
Az Akadémiai Kiadó adta ki a Fomenko-Fuchs-Gutenmachert, ami az orosz eredeti angol fordítása és egy nagyon jó algebrai topológia könyv. Szűcs András ELTE jegyzete fent van a neten magyarul. Pattersonnak is van egy magyarul kiadott algebrai topológia (és halmazelméleti topológia) könyve. Magyarországon nagyon kevés ember van, aki egy komolyabb algebrai topológia könyvet el tudna/akarna olvasni (tíz ?), és ők tudnak angolul. Akkor viszont bármihez hozzá lehet jutni.
A humán felsőoktatás nem korlátozódik a filozófiára. Gondolkoztál már azon, hogy nem csak gazdasági, műszaki hanem emberekkel kapcsolatos döntéseket is kell hozni?
Pedig ez Magyarországon nem is olyan ritka. Mérnökből találkoztam olyannal, aki megmagyarázta volna nekem, hogy a lítium az nehézfém, viszont a szakmai előmenetelében ez a legkevésbé sem hátráltatta .
