Én azt fejtegettem, hogy a centrifugában a ruha nyomja a dob falát (centrifugális erő),
szó szerint azt írtad, hogy
a forgásba hozott ruha a rá ható centrifugális erő hatására
Próbáld eldönteni magadban, hogy a centrifugális erőt a test fejti-e ki, vagy a testre hat? Ha magad sem érted a saját írásodat, azon végképp nem segíthetek...
Én azt fejtegettem, hogy a centrifugában a ruha nyomja a dob falát (centrifugális erő), s ugyanilyen erővel a dob is nyomja a ruhát (centripetális erő).
Gamow meg azt írta, hogy a rúd húzza befelé a forgó tömeget (centripetális erő), s ugyanilyen, de ellenirányú húzóerővel hat a tömeg is s rúdra (centrifugális erő).
Szerinted inerciarendszerből nem lehet leírni a körmozgást?
Le lehet írni, de lényegtelen, hogy miből írod le. A forgó mozgást végző rendszerben, bárhonnan írod le, fellép a centripetális és a centrifugális erő.
Centrifugális erőről beszélünk, ha a leíró rendszerünk a forgó vonatkoztatási rendszer. Centripetális erőről, ha kívülről egy inercia rendszerből írjuk le.
Inerciarendszerbő?!!!...A centrifugális és centripetális erők forgó, tehát nem inerciarendszerben lépnek föl. Egyébként indifferens, hogy milyen vonatkoztatási rendszerből vizsgáljuk, a forgó mozgásban lévő testeknél fellép mind a centrifugális, mind a centripetális erő, mint egymás ellenereje.
Láthatóan a kórus többi tagjához hasonlóan te sem hiszel nekem, hiába hozom itt a magyarázatokat és példákat. Ezért beidézem Gamow sorait a Fizika c. tankönyvéből:
"...az m tömeg egy r hosszúságú elhanyagolhatóan kis tömegű rúd végén elhelyezve állandó sebességgel forog az OO' tengely körül...
...Mivel a gyorsulás csak erő hatására jön létre, rögtön látjuk, hogy itta tömegnek a középpont felé irányuló gyorsulását a rúdban ébredő feszültség állandó befelé húzó erejének köszönhetjük. Ezt az erőt, amivel a rúd hat a tömegre, centripetális erőnek hívjuk. Newton harmadik törvénye értelmében az erők mindig párosával jelentkeznek: ugyanakkor, de ellentett irányú húzóerővel hat a tömeg is a rúdra. Ez a centripetális erő ellenereje, a centrifugális erő."(Kiemelés tőlem.)
Sokadszor írom, hogy a centrifugális erő ELLENEREJE a centripetálisnak.
Akárhányszor leírhatod, hülyeség marad.
Úgy veszem észre, hogy te is azok közé tartozol, akik inkább a kezüket vágatnák le, csak nehogy el kelljen ismerniük, hogy valamiben esetleg nekem van igazam velük szemben...
Sokadszor írom, hogy a centrifugális erő ELLENEREJE a centripetálisnak.
Centrifugális erőről beszélünk, ha a leíró rendszerünk a forgó vonatkoztatási rendszer. Centripetális erőről, ha kívülről egy inercia rendszerből írjuk le. A két erő tényleg egyforma nagyságú, de két különböző rendszerből leírva. Ezért nem használhatod egymás ellenerejeként, ahhoz azonos rendszerben leírt erők szükségesek. Mielőtt körömszakadtáig véded a hülyeséget, nem ártana elgondolkozni ezen egy kicsit.
Sokadszor írom, hogy a centrifugális erő NEM ELLENEREJE a centripetálisnak.
Sokadszor írom, hogy a centrifugális erő ELLENEREJE a centripetálisnak.
Ha beteszünk egy ruhát a háztartási centrifugába és elindítjuk a gépet, a forgásba hozott ruha a rá ható centrifugális erő hatására a dob falához préselődik, s egyben mutatja is a centrifugális erő középponttól kifelé ható irányát. Ezzel pontosan egyenlő, de ellentétes irányban, befelé hat az az erő (a centripetális), amivel a dob fala nyomja a ruhát. Tehát ez a két erő egymás ellenerejének felel meg, pontosan az akció-reakció erők elvének megfelelően.
Ha ez a két erő nem lenne egyenlő, vagy nem lenne ugyanaz a hatásvonaluk, akkor nem lenne stabil a helyzete a ruhának az egyenletes forgás közben. Ez történik a dob indulásakor, amikor a forgás még gyorsul, s a ruha még nem helyezkedett el. Amikor viszont állandósul a dob forgásának a sebessége, a ruha dobhoz képesti helyzete is állandósul, s ez mutatja, hogy a ruhára ható centrifugális erővel szemben egy pontosan akkora, de ellentétes, centripetális erő lép fel. Amennyiben pedig akkora centrifugális erő lépne fel, amit nem képes ellensúlyozni a dob falának anyaga, akkor dob kiszakad, s a ruha érintőlegesen kirepül.
Ezen ellenerők mindegyike valódi erő, és nincs semmi szerepe annak, hogy milyen vonatkoztatási rendszerben vizsgáljuk őket. Szemlélhetjük akár fényközeli sebességgel haladó vonatból is, a forgó dobban és a ruhában ébredő erők ettől ne változnak.
(Úgy veszem észre, hogy te is azok közé tartozol, akik inkább a kezüket vágatnák le, csak nehogy el kelljen ismerniük, hogy valamiben esetleg nekem van igazam velük szemben...)
"Valójában el kell venni energiát, hogy valami a Naphoz közelebb kerüljön. És hozzá kell adni energiát, hogy távolabb kerüljön. De ez az érvelés csak addig működik, amíg kevés keringő test van, amelyek nem ütköznek egymással. Például ilyen a naprendszer. De egy csillag, és közvetlen környezete már nem ilyen. Ugyanis a megszámlálhatatlanul sok ütközésben a részecskék energiái kicserélődnek, és elveszítik orbitális jellegüket. Magyarán mozgási energiáik hővé alakulnak. Ez esetben pedig az egyensúly hasonlatos lesz a hidrosztatikai, vagy a légköri nyomás eloszlásához. Vagyis középen lesz a meleg, és sűrű anyag, kívül pedig a hidegebb, ritkább."
Mozgási energiáig nem alakulnak hővé, mivel amelyik test ütközhetne, az hasonló pályán halad.
A hasonló pályán szembe haladó testek testek ütközhetnek, de akkor még nem volt egyensúlyba a gázfelhő.
Ha a gázfelhő eleve rendelkezik egy minimális perdülettel, akkor a részei egy irányba (párhuzamosan) haladnak.
A minimális ettől eltérő mozgású részekkel ütközhetnek, de a lokális tömörülés nem terjed tovább. Ez csak arra ez esetre megoldás, ha az ütközés rugalmatlan, s a részek felizzanak, összetapadnak.
A gázok atomjai rugalmasan ütköznek ezért nem is sűrűsödnek össze a szoba közepén. Az energia veszteség minimális hősugárzás formájában történik, de ez is fékezi a tömörülést.
A csillag keletkezés esetén viszont főleg gázok sűrűsödnek össze.
A részecskék összetapadása a bolygókezdeményekre jellemző.
A 21. szazadban vagyunk, mindenfele okos berendezes birtokaban, el kell szomoritsalak. Pontosan szamolva nem ervenyes a bolygok palyajanak szamolasanak newtoni megkozelites a naprendszerben sem.
A magneses mezo nem vonz semmit. Az egy olyan eroter ami visszazarodik a dipolusba. Nem mozgatja el a golyot semerre. Az mozgatja el, aki a magnest vagy a golyot tologatja. Ezert a hibas allitas.
A Nobel-dij egy nagy zsak penzel is jar. Azt nem tartalmatlan kovetkeztetesekert osszak. A fizikus kiszamolta a pulzar periodusanak valtozasat a gravitacios hullamok okozta energiaveszteseg felhasznalasaval, kapott egy erteket, ami hajszal pontosan talalt a mereseivel. Ezeket 12 evig minden 7.5 oraban meg tudta ismetelni. Egy radiojelet elemzett. Az egyetlen feltetezese az elektromagneses sugarzas sebessegenek allandosaga volt.
Centripetalis = kenyszeriti a testet a kormozgasra, egy kulso megfigyelo azt latja, hogy emiatt vegez a test kormozgast, ez az ero a kozeppont fele mutat.
Centrifugalis= a test mozgasallapotanak megvaltoztatasara valo torekves.
Ez nem a kormozgast vegzo testre hat, hiszen akkor a test allando sebesseggel egyenes vonalban haladna , a sebessegre meroleges hato ket ellentetes ero hatasara, ami kioltja egymast. Magyaran centrifugalis ero a forgo mozgas vegozo test rendszereben nincs benne. De hat peldaul a forgo testen kapaszkodo legyre.
A golyóra hat az az erő, amit a rugó fejti ki. Ez az erő a golyó sebességére merőleges irányú, ez tartja körpályán a golyót. Ha akarod, nevezd centripetális erőnek.
Ennek az ellenereje az, amit a golyó fejti ki a rugóra Newton III szerint. Nincs értelme összeadni őket, mert NEM UGYANARRA A TESTRE HATNAK.
Nem változik a lényeg, ha egy rugót közbeiktatsz. Itt is az akció-reakció elv (Newton III. törvénye) érvényesül. Az egyik test hat a másikra, a másik meg az egyikre. Nem kell összeadni az erőket, hanem azt kell belátni, hogy ezek képesek egyensúlyi helyzetben/pályán tartani az egymásra ható testeket. Én nyomom a széket a súlyommal, s a szék is nyom engem ugyanazzal az erővel. A kalapácsvető húzza befelé egy (centripetális) erővel a kalapácsot forgatáskor, s ugyanilyen nagyságú (centrifugális) erővel húzza ellenkező irányban a kalapács is a sportolót. Mindkét erőre érvényes, hogy nem ugyanarra a testre hatnak, én székre, a szék énrám, valamint a sportoló a kalapácsra, a kalapács meg a sportolóra.
Ebből világos kéne hogy legyen, hogy miért értelmetlen azt mondani, hogy a centrifugális erő a centripetális ellenereje. Eleve nem is lehet róluk egyszerre beszélni, hiszen KÉT KÜLÖNBÖZŐ vonatkoztatási rendszerben szerepelnek.
(Most nekem is kedvem lenne azt írni, hogy akárki írta, ez hülyeség.)
Miért ne lehetne egy vonatkoztatási rendszerben vizsgálni az akció-reakció erőket? Ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben nyomom a széket, mint a szék engemet, s a sportoló is ugyanabban a rendszerben húzza befelé a kalapácsot, mint az őt kifelé.
Kedvenc kalapácsvetőd pörgesse a golyóját egy rugó végén, hogy lásd, mi történik.
Először a földhöz rögzített nyugvó rendszerben leírva:
A golyóra hat az az erő, amit a rugó fejti ki. Ez az erő a golyó sebességére merőleges irányú, ez tartja körpályán a golyót. Ha akarod, nevezd centripetális erőnek.
Ennek az ellenereje az, amit a golyó fejti ki a rugóra Newton III szerint. Nincs értelme összeadni őket, mert NEM UGYANARRA A TESTRE HATNAK.
Másodszor együttforgó rendszerből leírva:
Ebben a rendszerben a golyó nyugalomban van! Hat rá a rugó által kifejtett erő (biztos, hogy van ilyen, mert a rugó meg van nyújtva). Ennek ellenereje Newton III szerint megintcsak az az erő, amit a golyó fejt ki a rugóra.
A rugó viszont csak akkor lehet nyugalomban, ha hat rá még egy, a rugó által kifejtettel ellentétes irányú, azzal azonos nagyságú erő. EZ A CENTRIFUGÁLIS ERŐ. Ennek NINCS ellenereje, mert nem egy olyan erő, amit egy másik test fejtene ki.
Ebből világos kéne hogy legyen, hogy miért értelmetlen azt mondani, hogy a centrifugális erő a centripetális ellenereje. Eleve nem is lehet róluk egyszerre beszélni, hiszen KÉT KÜLÖNBÖZŐ vonatkoztatási rendszerben szerepelnek. Vagyis beszélni éppen lehet, de csak értelmetlen zagyvaság jön ki belőle egymással kölcsönható erőkkel meg egyéb hülyeségekkel.
De van neki ellenereje minden egyes forgó mozgást végző test esetében. Enélkül az ellenerő nélkül nem is jönne létre forgó mozgás, mert a forgó test minden része szétrepülne. Ez a terelő erő az, ami íves, ill. körpályára tereli, körpályán tartja a testet. S ez a középpont felé terelő erő a centripetális erő, aminek az ellenereje a centrifugális erő.
Reakcióerőkről a Newton III. törvényében van szó, viszont abban az erő és az ellenerő KÜLÖNBÖZŐ testekre hatnak.
Pontosan erről van szó. A kalapácsvető sportoló hat a kalapácsra, a kalapács pedig a sportolóra. A kanyarban haladó járműre hat a burkolat terelő ereje, a jármű meg a burkolatra. Egyik a hat a másikra, a másik meg az egyikre.
Már ez is sejteti, hogy egymással ellentétes hatású, vagyis reakcióerőkről van szó.
Egy dolog sejteni, más dolog érteni valamit. Reakcióerőkről a Newton III. törvényében van szó, viszont abban az erő és az ellenerő KÜLÖNBÖZŐ testekre hatnak.
A centrifugális erőnek a mechanikában van egy definíciója forgó vonatkoztatási rendszerekben. Tehetetlenségi erő, ezért NINCS neki ellenereje. Nem tudod megmutatni, hogy melyik az a másik test, amelyik kifejti, mert nincs ilyen.
Még annyit, hogy nemcsak az utasra hat a kanyarban a centrifugális erő, hanem az egész járműre, meg ami benne utazik. Ha az útburkolaton érvényesülő centripetális, terelő (súrlódó) erő nem képes ellensúlyozni a centrifugális erőt, akkor a jármű mindenestül, utasostul kirepül a kanyarból (érintő irányban).
Az alap jelensegekkel nem vagy tisztaba. Tukor jegen miert nem tudod bevenni a kanyart 100zal? A centripetalis a surlodas a busz kerekeinel, a centrifugalis meg az utasra hato tehetetlenseg.
De, tisztában vagyok, meg a helyesírással is.
A kanyarban haladó busz kerekeinél a forgási középpont felé terelő súrlódási erő éppen a centripetális erő, s ennek kell egyensúlyt tartani a kifelé repítő tehetetlenségi (centrifugális) erővel. Pont erről beszéltem.
centripetális erő: az egyenletes körmozgást végző testre ható erők eredője.
Korrepetálás 2.
A centripetális erő, mint neve is mutatja a forgási középpont felé mutató erő, a centrifugális erő pedig a középponttól kifelé mutató erő. Már ez is sejteti, hogy egymással ellentétes hatású, vagyis reakcióerőkről van szó.
Nézzük például a kalapácsvető esetét. A sportoló a kalapácsa forgatásakor befelé húzó, terelő (centripetális) erőt fejt ki, hogy egyensúlyt tartson a kalapács kifelé irányuló tehetetlenségi (centrifugális) erejével. Tehát itt egy akció-reakció erő ellenerő páros működik.
A gáz - por felhőnek van egy tömegközéppontja, ami körül egyensúlyba van.
Ha nem így lenne, akkor nem is alakult volna ki.
Ha egyensúlyba van, akkor plusz energiára van szüksége, hogy összehúzódjon.
pl. a Föld egy viszonylag stabil pályán kering a Nap körül, miközben annak gravitációja folyamatosan vonzza.
Plusz energia nélkül (ami esetleg a jelenlegi mozgásenergiáját csökkenti) nem képes közelebb kerülni a Naphoz.
A porfelhő se képes külső energia nélkül (csak a gravitáció hatására) összehúzódni, amennyiben előtte gravitációs egyensúlyba volt.
Bár a gravitáció hagyományosan konzervatív erőnek számít, egy fontos dologra, az entrópiára nem gondoltál, egy más dolog pedig ellentétes.
Valójában el kell venni energiát, hogy valami a Naphoz közelebb kerüljön. És hozzá kell adni energiát, hogy távolabb kerüljön. De ez az érvelés csak addig működik, amíg kevés keringő test van, amelyek nem ütköznek egymással. Például ilyen a naprendszer. De egy csillag, és közvetlen környezete már nem ilyen. Ugyanis a megszámlálhatatlanul sok ütközésben a részecskék energiái kicserélődnek, és elveszítik orbitális jellegüket. Magyarán mozgási energiáik hővé alakulnak. Ez esetben pedig az egyensúly hasonlatos lesz a hidrosztatikai, vagy a légköri nyomás eloszlásához. Vagyis középen lesz a meleg, és sűrű anyag, kívül pedig a hidegebb, ritkább.
Ami anyag elkerüli ezt a csillagba tömörülést, például mert nagyon nagy volt a perdületük, azokból alakulnak ki a bolygók a csillag körül.
Nem kell mindent keszpenznek venni. Az alap jelensegekkel nem vagy tisztaba. Tukor jegen miert nem tudod bevenni a kanyart 100zal? A centripetalis a surlodas a busz kerekeinel, a centrifugalis meg az utasra hato tehetetlenseg.
centripetális erő: az egyenletes körmozgást végző testre ható erők eredője. (egyébként tök fölösleges külön jelzőt adni neki, csak még nagyobb káoszt okoz a fejekben)
Hamis állítás. Csak a naprendszerünk méretében elég pontos a számítás. Nagyobb tömegeknél nem stabil és nem érvényes a newtoni model.
Nemcsak a "hamis állítás" szavakat kellene ismételgetni, hanem az állításaimat figyelmesen elolvasni. Nem arról írtam, hogy a newtoni modellnek mik az érvényességi határai, hanem hogy a NEWTONI MODELLEN BELÜL mi a helyzet a gravitációs erő és a tehetetlenségi (centrifugális) erő kölcsönhatásaként az égitestek keringésénél.
Hamis állítás. A mágneses mező nem konzervatív.
Szerinted van távolba hatás a mágnesek között?
Hamis állítás. Nobel díj járt annak, aki megmutatta, hogy mi az... tízezert oldalt lehet erről olvasni, Te nem tetted meg.
Nem hamis az állítás, ugyanis a tízezer oldal egyikében sincs az, hogy gravitációs hullámokat KÖZVETLENÜL kimutattak volna. Az említett felfedezés csak kettős pulzárok közti energiavesztést mutatott ki, ami által csak KÖVETKEZTETTEK gravitációs hullámok létezésére.
A centrifugális erő az egy tehetetlenségi erő, amellyel forgó vonatkoztatási rendszerben kell számolni. NINCS neki ellenereje, mint ahogyan nincs olyan test sem, ami kifejtené.
