Baja múltja, jelene és minden bizonnyal jövője is sokszínű, gazdag kulturális kínálatról tanúskodik. Legyen ez a téma a rendezvények előrejelzésének és a róluk szóló recenzióknak a helye.
Amikor Nemes István kiállítását ajánlottam szíves figyelmükbe, nem is sejtettem, hogy milyen csodát lát majd a népes közönség. Nemes István, ez a sokoldalú művész mindig képes újat adni.
Szemadám György kitűnő megnyitója mellett további meglepetéssel is szolgált a résztvevők számára a Türr István Múzeum. Minden látogatót megajándékoztak egy-egy katalógussal, az intézmény 32. kiadványával. A képekeket Nemes István és Kovács Zita válogatta, a fotókat, reprodukciókat Kelemen Áron készítette. A katalógus Kiadója Merk Zsuzsa múzeumigazgató. Szép ügyet támogatott a kiadvánnyal Baja Város Önkormányzata, a Múzeum Barátok Köre Alapítvány és az Apolló Média Kft.
Külön szeretném felhívni a figyelmet a Nemes István nemességei c. nagyívű beköszöntőre, melyet Tolnai Ottó Kossuth-díjas költó, a vajdasági magyar irodalom nagy alakja írt.
A megnyitó színvonalát emelte egy kitűnő tehetségű bélás diák, Majorcsics Emese furulya játéka - egy ritkán hallható hangszeren játszott, ezt most nem részletezem - és csángó népdalokat énekelt.
Hogy egy kis muzsika is felhangzik a megnyitókon, azt a művészetek egyetemessége jegyében valaha erősen kezdeményeztem, és szorgalmaztam. A zeneiskola növendékei vagy ha ezt nem sikerült éppen megvalósítani, jómagunk, az iskola tanárai játszottunk egy-egy trió vagy vonósnégyes tételt. Öröm számomra, hogy ez immár élő gyakorlattá vált a képzőművészeti tárlatok megnyitóin.
A bőség zavarával küszködünk, ami a rendezvényeket illeti. Mára (május 27-re, csütörtökre) az előbbi bejegyzésben két előadást ajánlottam szíves figyelmükbe, most megtoldom egy harmadikkal.
18 órai kezdettel a Városi Színházteremben a Maracas Együttes ad koncertet. A Koós Zoltán tanár úr által alapított és vezetett ütőegyüttes nagyon színvonalas produkciókban részesített már eddig is bennünket.
Ami a holnapi napot illeti:
Pénteken, május 28-án 18 órakor lesz a Nagy István Képtárban Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész kiállításának záróünnepélye. Méltatást mond Mécs Károly Jászai Mari-díjas, Kiváló Művész.
Szintén 18 órakor mutatja be a Városi Könyvtárban a szerző, dr. Anna Maria Habermann Tamás nevű féltestvéréről, a Baján, az Attila u. 10-ben nagyanyjával lakó, III. Bélába járó kisfiúról szóló, sok kutató munkával megszületett Tamás könyve c. művét. A bemutatás a bajai "nagy deportálás" (1944. május 28, akkor pünkösd ünnepe) évfordulóján történik. A deportálás során a kis Hábermann Tamás nyomtalanul eltűnt.
A könyvnek csátaljai vonatkozásai is vannak. Ugyanis ott gyógyított fél évszázadig dr. Hábermann Andor, a község köztiszteletben álló orvosa. A kutatómunka innen indult el, ahova a szerzőt és kiváló tolmácsát, Tóth Ildikót, a Tamás könyve fordítóját jómagam is elkísértem. Amint tapasztaltam, a szerzőt Csátalján is, Baján is a legnagyobb előzékenységgel és segítő szándékkal fogadták.
Két csütörtöki programra hívom fel szíves figyelmüket.
Május 27-én, csütörtökön 16 órai kezdettel mutatja be a Türr István Múzeum és a Bajai Horvát Kisebbségi Önkormányzat dr. Mándics Mihályí: Bunyevácok és a tambura c. könyvét. Engem ért a megtiszteltetés, hogy a neves helytörténész könyvét az érdeklődők figyelmébe ajánlhatom.
szintén csütörtökön, 17 órakor összejövetelt tart az Ady Endre Könyvtár helytörténeti klubja. Fábián Borbála történész tart előadást az 1840. május 1-jei nagy bajai tűzvészról. Minden érdeklődőt szívesen látnak!
Az előttünk álló hét bővelkedik programokban. Most csak a következőről szeretnék hírt adni.
Holnap, tehát pünkösd hétfőn lesz a Bács-Kiskunsági Református Egyházkerület hagyományos énekkari találkozója, melynek ezúttal a solti gyülekezet és ősi református temploma ad otthont.
Környékünkről az érsekcsanádi énekkar vesz részt a délután 3 órakor kezdődő hangversenyen Bálint Márta, Bajáról pedig az itteni reformtáus énekkar dr. Gál Zoltánné vezényletével.
Idén emlékezünk meg a az 1840-es hatalmas tűzvész 170. évfordulójáról. Csak a nagyon idős emberek emlékeznek rá, hogy utána volt még egy nagy tűzeset Baján, melyről a fiatalabb nemzedék talán nem is hallott. Ok lehetett, hogy a Posztó- és Takarógyár R. T. (tehát a Duna parti Posztógyár) 2. telephelyének, az Erzsébet királyné úti (ma Szabadásg út) fonodának 1939. szeptember 12-i leégésekor, illetve ezt követőleg már a II. világháború tartotta izgalomban az embereket. Pedig ez volt a múlt évszázad nagy bajai tüze, mely a nagy tűzvész után majdnem pontosan 100 év múlva történt.
A tragikus eseményről - egy munkásleány életét vesztette, írásomat a kis Csátics Anna emlékének ajánlottam - Lőrinczi Csaba főszerkesztő jóvoltából a bajastory.info internetes újságon olvashatnak. A lap olvashatósága által megszabott terjedelmi kereteken belül igyekeztem a fonodai tűzvészt részleteiben is pontosan ábrázolni.
Gyakran felteszik a kérdést, hogy ezekből a közérdekűnek tartható írásokból miért nem jelenik meg soha egyetlen egy sem az általam alapított Bajai Honpolgárban. Egyszerű a magyarázat. A Bajai Honpolgárt városvédő folyóiratnak szántam. A városvédelem - nem csoda, hogy hazánkban egyetlen ilyen lap sincs - mindig valamilyen érdeket sért. A lap népszerűségétől tartva - az első számokból kevésnek bizonyult a 2 ezer példány - ügyes, és meglehetősen nemtelen puccsal kivették a kezemből.
A lap idén lesz 20 esztendős. Ha valakinek az évforduló eszébe jut, remélem, hogy lesz annyi jóérzése, és elvárom, hogy a nevemet ne említse meg.
Az Ad Libitum Kórus a tegnapi minősítő hangversenyen legmagasabb fokozatot, az Ars Maxima fokozatot érte el.
Ma, azaz hétfőn 17 órakor nyílik Vidovits Iván tárlata a Sugovica ÁMK-ban. (Az alsóvárosi iskola aulájában, a volt II. Rákóczi Ferenc Általános iskolában, Szent Antal u.60.)
Szerdán, május 19-én nyílik Balthasar Weimann tárlata az MNÁMK-ban. Az 1947-ben született művész élete nagy részében hajóskapitányként szolgált. Munkássága a képzőművészet számos területére kiterjed. Jelentős munkákat végzett a műemlékvédelem terén. Megnyitót mond Bakó Tibor.
A következő javaslatomat általános érvényűnek szánom. A jelenlegi szokás szerint a meghívók sokszor nagyon szűkszavúak. Gyakran nem derül ki belőlük, hogy a művész szobrász-e vagy festő vagy esetleg tervező-e. Rövidesen bemutatok a Türr István Múzeumban egy kiváló könyvet a tamburáról. A főszereplő nyilván nem én leszek, hanem a könyv szerzője, dr. Mándics Mihály, illetve a tambura, mint vidékünk, elsősorban a bunyevácok jeles népi hangszere. Ettől függetlenül a múzeum vezetősége súlyt helyezett arra, hogy egy szóval az én kilétem is szerepeljen a meghívón. Helyesen: kaptam már olyan értesítést is, hogy brácsaművészként magas kormánykitüntetésben kívánnak részesíteni, de olyat is, hogy a megadott napon vonuljak be a kecskeméti börtönbe. Ugyanis alant feltűntetett nevem nem valami ritka név, csak szűkebb családunkban 3 van belőlünk. (A meghívókat - örömömre nagyon sokat kapok - beviszem az Ady Endre Könyvtárba, a helyismereti gyűjteménybe. Száz év múlva érdekes művelődéstörténeti dokumentumok lesznek.)
Május 15-én, szombaton 17 órakor nyílik Balogh Gyula festőművész kiállítása a Csillagvizsgáló Borbás Mihály Bemutatótermében (Baja, Tóth Kálmán u. 19.) Az alkotásokat Fodor Ilda képzőművész méltatja. A tárlat május 28-áig tekinthető meg, naponta 10 és 17 óra között.
Május 16-án, vasárnap 17 órai kezdettel az Ad Libitum Kórus minősító hangversenyt tart az Eötvös József Főiskola vonatkerti gyakorlójának tornacsarnokában. Vezényel Pethőné Kővári Andrea. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által felkért bíráló bizottság: Nagy Ernő karnagy, (a zsűri elnöke), dr. Kerekesné Pytel Anna és Vajna Katalin karnagyok. A közreműködő zenekar tagjai: Jaberné Völgyi Csilla, Kubán Loránd, Kubán Mária, Steingart Renáta (hegedű), Eördögh Gabriella, Petővári László (brácsa), Pákolitz Andrea (gordonka), Pethő Attila (zongora).
Ma és holnap tartja a Sümegi és Fiai Szőlőbirtok és Pincészet - Keller Kft. nyitott pince napjait a Baja és Érsekcsanád között, az 51-es főút mellett levő pincészetében. A különböző progamok mellett (Dunatáji Népdalkör és Citerazenekar) szíves figyelmükbe ajánlom a bevezető út mellett látható Mészáros Gábor szabadtéri kerámia kiállítást, és a du. 3 órakor megnyíló, Fodor Ilda, Nemes István alkotásaiból összeállított tárlatot. Megnyitót mond Kovács Zita művészettörténész.
Örvendetes, hogy a borászattal kapcsolatos szakmai előadások (borbírálat, Bor és egészség, Bor és gasztronómia, palackozás bemutatása) és játékos programok mellett (bortotó, hordógurítás, gyermek aszfaltrajz verseny stb.) dr. Sümegi József a bor kulturájának bemutatása mellett súlyt helyezett a képzőművészet bemutatására is.
Nem mindennapi látványban lehetett része tegnap délután azoknak, akik Baja belvárosában sétáltak: ostorcsattogtatással és énekszóval hirdették a városban a SugoVica Balladáját a darab szereplői. Bövebben a BajaOnline-on lehet olvasni a készülő előadásról: http://www.bajaonline.hu/?page=content&content=szinhaz&almenu=3&bovebben=227
A tűzvész után megjelent könyv szerzője Andreas (és nem Arnold) Schönberger 1841-ben megjelent könyvének címe: Denkbuch des grossen Brandes in Baja am 1ten May.
Csak azt mondhatom, hogy olyan sok a színvonalas rendezvény, hogy szinte nem győzni, hogy valamennyin jelen lehessünk.
Kedden Szabó Gábor református tiszteletbeli esperes tartott előadást a keresztyén értékrendről a Keresztény Értelmiségi Szövetség meghívására. Tegnap dr. Váry Attila gasztroenterológus főorvos a könyvtárban a gyomorégésről. Mindkét előadó, témája alapos ismeretén, alapos felkészültségén kívül nagyszerű előadói képességéről is tanúbizonyságot tett.
Ma a könyvtárban gyűlnek össze 17 órakor a Helytörténeti Klub tagjai, de szívesen látják az érdeklődőket is. A Rókus temetőbe megyünk Vargáné Blága Borbála klubvezetőnkkel, ahol Fábián Borbála tart előadást az ott nyugvó híres emberekről.
Pénteken 17 órakor dr. Révfy Zoltán polgármester megnyitja a Bajai művészek tárlatát az Eötvös József Főiskola Bajcsy-Zsilinszky úti épületében.
Május 2-án, vasárnap 9 órakor szentmisét mondanak a belvárosi templomban az 1840. május 1-jén történt tűzvész 170. évfordulója alkalmából. Megemlékezik Révfy Zoltán polgármester. Közreműködik a templom melletti Flórián-szobornál a Bajai Fiatalok Színháza és a Vaskúti Kraul Antal Fúvósegyesület zenekara.
Szent Flórián szobrát még a tűzvész előtt, 1827-ben készíttette Arnó György. A templomtorony, mint az összes templom a tűzvésznek áldozatul esett, de a szobor megmaradt. Megemlítem, hogy több mint 2 ezer épület égett le, de megmaradt a zeneiskola 1817-ben készült Dózsa György úti épülete is, Baja első emeletes háza, az ún. Kiegel-ház. (Valószínűleg Kliegl József ezermester feltaláló szüleié volt.)
Kedves Levelezőtársaim figyelmébe ajánlom a bajastory.info-n Helytörténet alatt levő A rettenetes bajai tűzvész c. írásomat. Közvetlenül a tűzvész után német nyelven megjelent a tűzvészről Arnold Schönberger könyve. Ha igény lenne rá, szívesen lefordítanám. (Ingyen)
A solti Vécsey Károly Művelődési Házban a bajai dr. Kincses Ferenc festőművész alkotásai láthatók május 7-éig. A hétfői megnyitón Kovács János solti alpolgármester méltatta a művész életművét, aki a tárlatot Madár István kiváló solti iskolaigazgató emlékének ajánlotta. Énekelt a Solti Női Kórus Madár Istvánné vezényletével.
Az imént tudtam meg egy reklámújságból, hogy május 14-én, 15-én és 16-án előadják a Sugovica balladájából készült táncjátékot B. Szabó Orsolya és Nagy Mihály színpadi alkalmazásában, az a' la cARTe Csoport és a Gemenc Néptánc Egyesület közreműködésével.
Amikor örülök a várható szép élménynek, felhívom szíves figyelmüket, hogy szerzője nem Bárdos Sándor, hanem Bárdos Ferenc, akinek nevét viseli az Ady Endre Könyvtárban működő, Vargáné Blága Borbála vezette Helytörténeti Klub is. A ballada rádiós változatát - még a szerző, Bárdos Ferenc készítette - többször sugározta a Pécsi Rádió.
A jelen táncjáték címe így szól: SugoVica balladája. Talán jobban hangzana így: Sugovica balladája vagy amennyiben a szerelmével magát is elemésztő leány nevét emelné ki a cím, akkor így: Sugó Vica balladája. Természetesen látom, hogy a SugoVica balladája (így!) cím mindkét szerepkörnek eleget kíván tenni. Az eredeti balladában Sugó Márton molnár gazda leányáról van szó, Sugó Vicáról. Lehetne rövid "u"-val, de hosszú "ó"-val, amint mondani szoktuk.
Talán nem mindenki ismeri a történetet. Sugó Márton gazdag molnár a Bárányban kártyázott. Elé járult fiatal legénye, és megkérte az apától Vica kezét. A molnár éktelen haragra gerjedt. A fiatalok nem láttak más megoldást, mint, hogy a Sugóba ölték magukat. "Azóta súg a víz."
Megemlítem, hogy az igazság kevésbé poétikus. A Sugovica név a "sugava voda-ból származik, ami annyit tesz, hogy piszkos víz. De mi a név eredeti jelentését nem érezzük, nekünk a Sugovica Baja jelképét, a szépséget és a sok élményt jelenti.
A ma, tehát Szent György napján a rendezvények olyan bősége örvendeztette meg a város népét, hogy győztük valamennyit meglátogatni. Volt Bácskai Vágta a szigeten, Szent György napi vásár a kiscsávolyi iskolában, vásár a Pósta Sándor Sportcsarnokban, hogy csak a nagy rendezvényeket említsem.
Most azonban egy érdekes és műfajában is ritka kiállításra hívom fel szíves figyelmüket. A Csillagvizsgáló Borbás Mihály Bemutatótermében látható május 13-áig, naponta 8 és 18 óra között egy fiatal tervezőgrafikus művész, Kathi Zsolt kiállítása. A mai megnyitón Fodor Ilda képzőművész méltatta az alkotásokat, a tőle megszokott alapos felkészültséggel.
Ha a Tóth kálmán utcán visz az útjuk, kérem, nézzenek be a 19. szám alatt található bemutatóra. Igazi élményben lesz részük.
Egy minden bizonnyal tartalmas előadásra hívom fel szíves figyelmüket. A Bányai Júlia Szakközépiskola dísztermében - tehát a régi megyeházán - április 27-én, kedden 18 órai kezdettel - Szabó Gábor, a Bács-Kiskun Református Egyházmegye tiszeletbeli esperese tart előadást "A református keresztyén ember hivatása" címmel.
Amikor az előadást Kedves Levelezőtársaim figyelmébe ajánlom, megemlítem, hogy Szabó Gábor nem csak kitűnő előadó, hanem kitűnő egyházzenész is, aki az orgonamuzsikát művészi fokon műveli.
Holnap, tehát április 19-én, hétfőn 17 órakor nyílik Rendes Béláné kiállítása a Sugovica ÁMK-ban. (Alsóvárosi vgy II. Rákóczi Ferenc Ált. Iskola volt.)
A köztiszteletnek és -szeretetnek örvendő idős művésznő, Rajz Kati néni nemzedékeket tanított a művészet szeretetére. Munkásságát és alkotásait Fodor Ilda képzőművész méltatja a megnyitón.
Tegnap délután dr. Rapcsányi László, a Magyar Rádió örökös tagja tartott előadást a Magyar Rádió fennállásának 85. évfordulója alkalmából, melyről a Türr István Múzeumban a helyi munkatársak és a szegedi Móra Ferenc Múzeum együttműködésével rendkívül érdekes kiállítás nyílt meg. Szíves figyelmükbe ajánlom.
Dr. Rapcsányi László, Baja város díszpolgára, a magyar rádiózás nagy alakja egyidős a Magyar Rádióval. Zenével, prózai adások szövegével illusztrált előadásában keresztmetszetét adta az eltelt 85 esztendőnek. Személyesen kezdeményezte, és riporterként kérdezte Muráti Lilit és Karádi Katalint. Antall József kölni kórházi ápolása alatt felkérte, és készítette a miniszterelnökkel az utolsó interjút.
Ma déleőtt történt, hogy a Rókus temetőben, a képolna előtti keresztnél megemlékeztünk a repülőszerencsétlenség áldozatairól. Dr. Munczig Dénesné beszélt a magyar és lengyel nép történetének egybefonódásáról, a lengyel-magyar barátságról. Bán Béla református, Nepp Éva evangélikus és Retkes Zsolt római katolikus lelkipásztor mondott imát és áldást. Baja város és a környék lakossága nevében dr. Révfy Zoltán polgármester és Zsigó Róbert országgyűlési képviselő mécsest gyújtott az áldozatok emlékére.
Nagyon szépen köszönöm, hogy feltetted az omlásról készült fotót. Így sokkal szemléletesebb. Sajnos, a számítógép terén nem sokra vittem, és komolyan tartok tőle, hogy ez már így is marad.
Négy nap múlva következik be nagyszombat ünnepe. Aki szeret a múlt eseményeiben búvárkodni, figyelmébe ajánlom az 1901. április 6-án, nagyszombat napján történt szörnyű tragbédiát. A Türr István Múzeum melletti, Szabadság utcai ház - akkor kétemeletes épület - egy része omlott le, emberéleteket követelve. Az omlás oka minden bizonnyal a földszinti üzlethelyiség átépítésében, a falak megbolygatásában keresendő, melynek következtében az épület statikája meggyöngült. A komoly építészettudományi tanulság mellett az emberi segíteni akarás szép példáját is láthatjuk az omlás nyomán.
Lőrinczi Csaba főszerkesztő internetes lapjában, a bajastory.info-n olvasható az omlás történetével foglalkozó írásom a Helytörténet rovatban Baja fekete gyásznapja címmel.
Köszönöm szépen, ez csak javára válhat a következő kiadásnak.
üdvözöllek: Erzsébet.
( ha lenne egy kicsivel több időm, akkor beszkennelnék néhány zeneiskolai vizsgahangverseny meghívót az ötvenes évekből - nagyon puritán körülmények ellenére mindig "esemény" volt:))
és ne felejtsem: van még valaki, aki emlékszik, amikor a Központi Leányiskola(?) előadta Szőnyi Erzsébet gyermekoperáját?
Köszönöm a tanácsot, melyet már meg is fogadtam. Kieselbach úrnak és Hábermann Anna Máriának is megírtam, természetesen megemlítve, hogy Tőled kaptam a tanácsot az interneten. Mégegyszer köszönöm.
Szeretettel köszöntelek Kedves Családoddal együtt: G. Zoltán
a sajtóbemutatón fel is hívták erre a tényre a kiadó figyelmét, de úgy tudom, hogy készül az utánnyomás. Nem írnál egy e-mailt Kieselbach Tamásnak a kutatásod eredményéről?
Betűról-betűre tanulmányozom dr. Anna Maria Hábermann Tamás könyve című megrendítő és gyönyörű könyvét, melyet az előbbi bejegyzésben figyelmükbe ajánlottam. (A Kieselbach Galéria, mint kiadó jóvoltából ez vélemény a könyv küllemére is vonatkozik.)
Örömmel tölt el, hogy a szerzőtől egy szép ajánlást is kaptam, a rengeteg bajai vonatkozás mellett ezzel is megokolhatom a többszöri és nagyon alapos olvasást.
A könyv tartalamazza dr. Hábermann Andor csátaljai orvos feleségének Olaszországba emigrált fiú gyermekükhöz (Anna Maria Habermann édesapjához) írott levelét. Nem hagyott nyugodni az egyik benne levő szó. Pontosan idézem a kézzel írt levél kezdetének nyomdai átírását:
"Kedves Fiam, Ali! Bent voltam Baján új év roskasozó /?/ 1. napján bementem a képezdébe, a Tamás osztályába. Olyan már a drága gyermek, mintha ő már örökké oda járt volna, a tanító úr szereti..."
Mit jelenthet a "roskasozó" szó. Néhány órát eltöltöttem vele, amíg sikerült megfejtenem. A "k" a kézírásban összetéveszthető a "h" betűvel, a "z" pedig az "n"-nel. A szó helyesen olvasva "ros hasonó", a rós hásáná pedig nem más, mint a zsidó újév. Ami a levél keltekor (1936. szept. 24.) szept. 17-re esett. tehát ezen a napon kereste fel a nagymama unokája iskoláját.Biztosan megvan a kronosztikában a megfelelő tudományos módszer, de én a dátumot úgy hüvelyeztem ki, hogy a budapesti, XIII. kerület Bocskai út 37. alatt volt zsinagógát ezen a újév napján, tehát 1936. szeptember 17-én avatták. Mint látható, a műltban való búvárkodás sok érdekességgel jár.
Sajnos, a Tamás könyvét illetően sok szomorúsággal is.
A közelmúltban említést tettem, és ezen a helyen is szóba került egy megrendítően szép könyv, melynek címe Tamás könyve, s mely egy bajai fiúról szól. .
A könyv szerzője a vészkorszakban elveszett kis bajai gimnazista féltestvére és húga, dr. Anna Maria Habermann, orvos, zongorművész, feltaláló, író, aki tegnap Baján járt. Ugyanott ünnepelte meg a születésnapját, ahol annak idején nagyszüleivel és szüleivel testvérének, Tamásnak - aki most 81 esztendős lenne - tartották a születésnapi ünnepségét. Tehát az egykori Nemzeti Szálló - ma Duna Wellness Hotel - kistermében.
Különös véletlen, hogy a kis születésnapi ünnepségre éppen egy olyan előadásról érkeztem, melyet hasonló témában tartottam. Jelen volt Anna Maria Habermann köszöntésén az az egykori tanítványom is a kislányával, akinek köszönhetem, hogy Anna Maria Habermannt megismerhettem. És akinek az elődei és testvére utáni kutatásban segíthettem, - bár jólesett a köszönet -, mégis úgy vélem, hogy megtiszteltetés és kötelesség volt számomra.
A Tamás könyvét figyelmükbe ajánlom. Gyönyörű és nagyon szomorú könyv.
Egy zenetörténeti sorozat első előadására hívom fel figyelmüket.
E hó 23-án, kedden 18 órai kezdettel Pethő Attila főiskolai tanár emlékezik meg előadásában Chopin születésének 200. évfordulójáról az Ady Endre Városi Könyvtárban. Közreműködnek a zeneiskola növendékei: Hirling Bettina, Cséfalvai Viktor, Péterfai Ferenc.
Belépődíj nincs, minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak.
Gál Zoltán
U. i. A zenetörténeti tanulmányoknak nagy hagyományai vannak Baja művelődéstörténetében. A múlt századforduló első évtizedeiben Kiss Á. József tanítóképző intézeti tanár foglalkozott a város zenetörténetével lyceális előadásaiban. Erre alapozta tanulmányát dr. Bernhart Sándor, a város későbbi polgámestere az 1934-ban megjelent Baja monográfiában. Ezt egészíti ki saját kutatásaim néhány eredménye, mint a Liszt Ferenc Kör és a zeneiskola története, Baja 2 évszázadának zenei nevelés- és művelődéstörténete, Bartők bajai hangversenye vagy Rózsavölgyi bajai működése. (Az utóbbival kapcsolatos az idei Csárdás éve vagy a Guiness rekord kísérlet, melyekkel kapcsolatban, amennyire tudom, a nevem ezideig még említésre sem került.)
Abban a szerencsében részesültem, hogy részt vehettem B. Mikli Ferenc budapesti kiállításának megnyitóján. Rröviden beszámolok az idős művész műveinek fogadtatásáról.
A megnyitó a meghívón jelzett rendben zajlott, rendezését szép virággal köszönték meg Kovács Zitának és Torma Zsuzsának. Kratochwill Mimi művészettörténész - B. Mikli Ferenc művészetének régtől kiváló ismerője - magas színvonalú méltatást mondott. Külön oröm volt számomra - ezt hajdan a művészet egyetemessége jegyében nagyon szorgalmaztam -, hogy egy tehetséges budapesti művészeti középiskolás, Tóth Viktória hegedűjátéka színesítette a megnyitót. (Telemann szólószönáta.)
Ami meglepetés volt számomra: a belváros szívében levő Árkád Galéria (VII. ker. Rákóczi u. 30.) zsúfolásig megtelt a megnyitóra. Ahogyan mondani szokták, egy tűt sem lehetett volna leejteni. Olyan érdeklődők is eljöttek, akik négy évtizeddel ezelőtt voltak bajaiak. A falakon igényes válogatás, 21 táblakép és 5 akvarell látható a Mester életművéből.
E hó 18-án, csütörtökön 17 órakor nyílik B. Mikli Ferenc festőművész, Baja város díszpolgárának kiállítása a fővárosban, az Árkád Galériában. (VII. ker. Rákóczi út 30.)
A vendégeket a város nevében Bán Béla, az önkormányzat Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának elnöke, a kiállítást rendező Itthon Európában a Művészetért Alapítvány nevében Tasnádi Gábor elnök, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége képviseletében Miskei László alelnök köszönti.
Az alkotásokat, melyeket Kovács Zita művészettörténész válogatott, Kratochwill Mimi művészettörténész méltatja. A tárlat április 11-éig tekinthető meg, hétfőtől csütörtökig 10 és 17 óra között.
Tisztelettel: Gál Zoltán
U. i. A tárlatra a művész bajai tisztelői számára az önkormányzat 13 órai indulással külön autóbuszt szervezett, mely előzetes jelentkezés után (Kubovics-Czeglédi Anita közművelődési előadó, tel.: 79/527-174, e-mail? czegledi.nita@bajavaros.hu) 1000 Ft részvételi díjjal vehető igénybe a 45 fős befogadó képességig.)
Mint tapasztalom, az internetet sokkal többen olvassák, mint akik kedvet éreznek vagy technikailag meg tudják oldani, hogy írjanak rá. Most szóbeli kérdésre adok választ, ami szélesebb körben is érdeklődést kelthet.
Írásbeli nyoma van, hogy Hábermann Tamást kétségbeesve kereste édesapja. Íme egy távirati válasz 1945. dec. 25-i keltezéssel Bajáról özv. Ternesz Péternétől.
"Tamás(ról) és Nagyanyjáról semmi hír, 1944. máj. 28_ót(a)" (Megj: a zárójeles kiegészítés tintával, ill. az óta "a" betúje nem látszik a másolaton.)
Újabb érdeklődésre válasz:
"Tamásunkat anyai nagyanyjával Ausschwitzba hurcolták. Tudakozódásaim fájdalmas eredménye szerint hazatérése immár alig remélhető. Vajha mostani értesülésemet idővel megcáfolhatnám. Dr.László Vince gimnáziumi igazgató. 1946. január 12-én."
Megjegyzésem: Dr. László Vince ciszterci paptanár a bajai III. Béla gimnázium igazgatója volt, neves közéleti személyiség, pl. a Liszt Ferenc Kör elnöke.
Örömmel olvasom a képviselő-testület határozatát, mely szerint Baja, mint a csárdás szülővárosa világrekordot állít fel, úgy, hogy félezer bajai és környékbeli pár táncolja együtt a csárdást június 19-én. Kitűnő ötlet, öregbíti a város hírnevét.
Érdekes, hogy Rózsavölgyi két évtizedes bajai munkássága feledésbe merült. Olyannyira, hogy egy 1928-as országos zenei kataszterben (az erről szóló kitűnő tanulmányt éppen most lektoráltam Tánczos-Szabó Ágota levéltáros felkérésére), a jelentést tevő bajai bizottság nem is említi. Később a Baja monográfia sem. Jómagam 1982-ben bukkantam rá Rózsavölgyi bajai munkásságára egy szakdolgozat írása közben. Több más is kiderült ekkor számomra, mint Bartók bajai hangversenye, a bajai Aradi emlékművel kapcsolatos adatok stb. Csekély publikálási lehetőségem volt ugyan a témákról, (annak idején a Petőfi Népe fél oldalt adott egy-egy helytörténeti írásomhoz), a bajai Liszt Ferenc Kör történetét országos folyóirat is közölte, sok közülük a bajastory.info-n olvasható, a jelen témával kapcsolatos írásomat (címe: Ahol a csárdás született) a rangos vajdasági folyóirat, a Bácsország is közölte. Köszönhetem egy kiváló bácsalmási helytörténésznek, Szénásiné Harton Editnek.
Hogy Baján az általam alapított Bajai Honpolgárban semmi sem jelenhetett meg, azt talán nem kell külön megköszönnöm. Annál is inkább nem, mert akiket illet, azok nem olvassák ezt a bejegyzést. (Érdekes, hogy mindenki más, Baját szerető lokálpatrióta igen.)
