Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.13 0 0 58

És most másképp gondolod?

 

A magyar nyelvtudományt évszázadok óta kíséri végig az a törekvés, hogy a grammatika egy részét úgy írják le, hogy az megfeleljen a latin mintának.

Előzmény: Törölt nick (57)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.13 0 0 57
Laikusként régebben így gondoltam, a magyarból kiindulva. :)
Előzmény: Kis Ádám (55)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.13 0 0 56
Igen, ez tényleg így van. A spanyol Wikipédiában egy magyarul kitűnően tudó spanyol (aki itt végzett valamilyen iskolát) elhatározta, hogy ír egy cikket a magyar nyelvtanról, én segítettem neki bizonyos dolgokban. S nagyon furcsa volt szó szerint spanyolra lefordítva látni a magyar mondatokat és a toldalékolást. Leginkább én innen láttam, hogy ez nekik mennyire egzotikus lehet a magyarban, mert még nekem is az volt.
Előzmény: Kultúrszomjas (54)
Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.13 0 0 55

Írod:

 

"Erre annak idején nekem is felhívták a figyelmemet, hogy nem feltétlenül az alanyeset a rag nélküli (vagy jelöletlen) alak, ez nyelvenként változó."

 

Nem tudom, honnan veszed, hogy az alanyeset általában vagy valamilyen szabályosság szerint ragtalan lenne. Úgy gondolom, hogy az csak egy lehetőség.

 

A magyarban az alanyesetet valóban az ún. nullmorféma jelöli.

Az oroszban a főnevek egyrészénél az alanyesetnek nincs ragja, de a nőnemű és a semleges nemű főneveknek szabály szerint mindig van alanyesetben ragja.

 

Az már terminológiai kérdés, hogy a nullmorfémás alak más esetek, kifejezésére is alkalmasak (pl. a személyragos személyes névmások - 1. és 2. személy - tárgyesetét nullmorfémával is képezhetjük), vagy az alanyeset funkcióját tekintjük tágabbnak. Jellemző, hogy a magyar főnévragozási paradigmában nincs birtokos eset, mert a birtokviszont vagy az alanyesettel vagy a részeshatározós esettel (+ határozott névelő) fejezzük ki. 

Előzmény: Törölt nick (49)
Kultúrszomjas Creative Commons License 2010.01.13 0 0 54
Marha érdekes!
Szerintem egy indoeurópainak a magyar is épp olyan egzotikus lehet, a millió képzővel, jellel és raggal, mint a baszk.
Előzmény: Törölt nick (52)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.13 0 0 53
Szerintem az általad említett mondatban nem alanyeset van, hanem a tárgyeset rövidült alakja a birtokos személyjel miatt. Ez leginkább onnan látható be, hogy birtokos személyjel nélkül már nem mondhatod így. Pl. nem mondhatod azt, hogy "Láttam egy szép *nő az állomáson".
Előzmény: cecilke (51)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.13 0 0 52

Ez relatív, mert ahol van főnévragozás, ott a ragtalan alak (maga a tő) is egy eset, amelynek épp az a jele, hogy nincs jele. :)

 

Ha elvonatkoztatunk az indoeurópai nyelvektől, vannak olyan nyelvek, ahol teljesen más eseteket jelölnek, mint a mi felfogásunk. Pl. a baszkban — nagyon durván leegyszerűsítve — a mondat alanya kapja a "tárgyeset" ragját, nem pedig a mondat "tárgya". Azért tettem idézőjelbe, mert ez a nyelv ugyanis nem ismer alanyat és tárgyat, teljesen más rendszer van.

 

Martinek egungariak erosten dizkit.

"Martin a magazinokat megvette."

 

Az -ek rag az ún. ergativus eset, ami azt fejezi ki, hogy a cselekvő aktív, tehát valamit valamivel csinált. Az egungariak ('a magazinok': egungari 'magazin', -a- névelő, -k többes szám) "alanyesetben" van. Leginkább úgy lehetne lefordítani a mondatot, hogy halvány elképzelésünk legyen, hogyan áll össze: "Marin-által a magazinok megvevődtek". Az erosten dizkit megint csak egy érdekes szerkezet: az erosten maga az ige jelentése, a dizkit pedig egy összevont alak, amiben az igeidő, az igemód, a személy stb. van benne.

Előzmény: robicsek (50)
cecilke Creative Commons License 2010.01.13 0 0 51
Simán lehet a tárgy alanyesetben, főleg személynél, bár nem feltétlenül "igényes" nyelvhasználat, pl láttam a férjed az állomáson, említheti egyik nő a másiknak
Előzmény: robicsek (50)
robicsek Creative Commons License 2010.01.13 0 0 50
Persze, a magyar tökéletesen fejezi ki, alanyeset - ahol a mondatban alanyként szerepel, ebbe kell tenni.
Miért is essen egybe a főnév jelöletlen esetével? (ok, legtöbbször igen, de nem mindig)
Előzmény: Törölt nick (49)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.13 0 0 49
Erre annak idején nekem is felhívták a figyelmemet, hogy nem feltétlenül az alanyeset a rag nélküli (vagy jelöletlen) alak, ez nyelvenként változó.
Előzmény: robicsek (48)
robicsek Creative Commons License 2010.01.12 0 0 48
persze., litvániában is, fonetikusan irnak, és az alanyesetnek is van ragja.
Himnem mindkét nyelven csakis s-re végződhet.

Litvánul: Viljamas Sekspiras, lettül Viljams Šekspīrs.
Előzmény: Törölt nick (47)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.12 0 0 47
Érdekes, erről még sohasem hallottam, de nyilván így van. Erről jut eszembe, hogy Lettországban mintha a külföldi személynevekhez illesztenének (alanyesetben!) egy s hangot/betűt, pl. Richards Wagners.
Előzmény: Kis Ádám (46)
Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.12 0 0 46

Az oroszoknál, főleg Moszkvában van egy olyan beszédszokás, hogy egyes szavak után ejtenek egy sz-t. Ez a szudar (guszudar) rövidülése

Előzmény: Törölt nick (41)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.12 0 0 45
Ez érdekes... olyanról is hallottam már valamilyen elszigetelt brazíliai indián nyelvnél, hogy bizonyos hangokat csak a nők ejtenek, míg másokat csak a férfiak.
Előzmény: Kultúrszomjas (42)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.12 0 0 44
Biztos, hogy így van, ha te már többször voltál kint, én még nem voltam, de az viszont biztos, hogy akkor az internetes kultúrában nem túl udvariasak, az eddigi tapasztalataim alapján.
Előzmény: robicsek (43)
robicsek Creative Commons License 2010.01.12 0 0 43
hát nagy ország, amennyire én ismerem egy részét (voltam vagy 15-ször), ez nem igaz, megköszönnek mindent rendesen. A köszönés utáni "nincs mit", ami amcsiul you're welcome, az viszont messze nem gyakori, elég egy mosoly.
Ugyis mindig mosolyognak...
Előzmény: Törölt nick (39)
Kultúrszomjas Creative Commons License 2010.01.12 0 0 42

A japánban külön nyelvtan van a férfiak és nők számára, azaz ugyanazt máshogy mondja egy férfi és egy nő. (Gondolom, a nők alávetettségét fejezik ki ezt egyébként, mármint a nők eléggé "érdekes" helyzetét én is láttam, mikor ott jártam.)

 

A háború után jópár amerikai katona oda nősült, és a feleségétől megtanult japánul. Aztán, mikor ezzel a tudással elment valamilyen ügyet intézni mondjuk a városházára, körberöhögték, hogy úgy beszél, mint egy nő...

Előzmény: Törölt nick (39)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.12 0 0 41
Én ezt hallottam, hogy a koreaiban külön rag vagy talán igemód (már nem emlékszem pontosan) is van arra, ha valaki valamit udvariasan akar kifejezni.
Előzmény: Hajdemák (40)
Hajdemák Creative Commons License 2010.01.12 0 0 40
Ha igaz, amit az amerikaiakról mondasz (és én ebben egyáltalán nem vagyok biztos, az sokféle tájkultúra, a kisvárosokban, belső-Amerikában valószínűleg más a helyzet, mint mondjuk New Yorkban, és a Délen meg New Englandben is), akkor közmondásos ellentéte ennek Anglia, ahol kétszer annyit köszönnek, mint bárhol -- meg persze a távol-keleti kultúrák például, ahol sok nyelvben rétegi-viszonyrendszeri formái is vannak a köszönetmondásnak, ld. a japán dómo, dómo arigató, dómo arigató gozaimaszu, dómo arigató gozaimasita etc.
Előzmény: Törölt nick (39)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.11 0 0 39

Nos, hogy egy kicsit felélesszem a témát, elvonatkoztatva a nyelvektől, beszéljünk inkább az egyes népek mentalitásáról és szokásaikról.

 

Gondolom nem mondok újat azzal, hogy vannak bizonyos udvariassági formulák, szokások, amelyhez pl. mi hozzá vagyunk szokva. Talán a legegyszerűbb példa: illik azt mondani, hogy "köszönöm", ha valaki teljesíti a kérésünket, vagy éppen egy jókívánságot is illik megköszönni. Viszont nem mindenhol van így, nem minden népnél, ami nálunk, mivel nem ehhez szoktunk, bunkóságnak számíthat. S nem kell túl messzire, titokzatos kultúrákba mennünk: ott vannak pl. az amerikaiak. Én eddig azt tapasztaltam, hogy náluk sem szokás sem a segítséget, sem a jókívánságokat megköszönni, sőt, sértésnek veszik, ha valaki kéretlenül segíteni akar nekik.

 

Ehhez hasonló ellentéteket, felfogásbeli különbségeket mondjatok még más népeknél, akikről tudjátok, kíváncsi lennék rá!

robicsek Creative Commons License 2009.12.19 0 0 38
Fogalmam sincs, persze guglizhatnék, de úgy nem ér.:)
Előzmény: Kvász Ivor (36)
robicsek Creative Commons License 2009.12.19 0 0 37
Tulajdonképpen ketten pont eltaláltuk, kb féluton van Peru meg Grönland között :-)

Különben a nevedből kitalálható lett volna, a francba:)
Előzmény: Törölt nick (30)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.12.16 0 0 36
Tótfalusi Kis Miklós Amszterdamban. És az első török nyomdát? (Na jó, persze arab betűkkel...)
Előzmény: robicsek (22)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 35

Hasonló szótagokat, hangokat szerintem bármilyen nyelvből ki lehet hallani, még akkor is, ha nincs semmi közük egymáshoz. :) Az egyetlen spanyol szó a szövegben a Jesús. Ezen kívül én egy kukkot nem értek belőle.

 

Egyébként a baszk is olyan, hogy kapásból rávágnád, hogy spanyol, pedig egy büdös szót nem érteni belőle. Csak ugyanúgy hadarnak és hasonló az akcentus. Pedig nem indoeurópai nyelv. :)

Előzmény: Törölt nick (34)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.15 0 0 34

Esküdni mertem volna valami újlatin beütésre... Nem lehet, hogy mégis, szavak szintjén, valami "quanto" szerű hangképletek...? :)

 

tényleg, leírva nincsen meg ez a szöveg, érdekelne!

Előzmény: Törölt nick (30)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.14 0 0 33

Nyitottam egy új topikot Újlatin nyelvek címmel ugyanebben a részlegben:

 

http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9197707&la=95830885

 

Tisztelettel várom az érdeklődőket!

Törölt nick Creative Commons License 2009.12.14 0 0 32

A maja közép-amerikai, Dél-Amerikában — a kecsuán kívül — két nagy indián nyelvet beszélnek, amelyek a volt Inka Birodalom területén elhelyezkedő országokban (Ecuador, Peru, Bolívia, Paraguay) hivatalosak is a spanyol mellett: az ajmarát (amelyet a kecsuával egy nyelvcsaládba sorolnak, bár a rokonság csak feltételezett, de nem teljes körűen bizonyított) és a guaranít. Közép-Amerika másik nagy indián nyelve pedig a nawatl vagy — köznyelven — "azték". Ezekről is küldtem neked hanganyagot.

 

Annyival még kiegészítem, hogy a jukaték-maja nyelv (a tulajdonképpeni maja) tonális is (magas és mély hangszínt ismer), tehát még jobban hasonlít egy ázsiai nyelvre.

Előzmény: Kis Ádám (31)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.12.14 0 0 31

No, siettem, nem jártam utána a dél-amerikai agglutináló nyelveknek (ez helyes megállapítás egyáltalán?)

 

Nekem ezzel együtt eléggé ázsiainak tűnt hangzásra (bár nem vagyok azért olyan nagy szakember eze a téren).

 

Mindamellett a kínai nem igazán volt esélyes, mert ott azért kihallatszik az izoláló jelleg (legalábbi azt hiszem), és nagyon jellegzetesek a kimenő hangsúlyok.

Előzmény: Törölt nick (30)
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.14 0 0 30

Az érveid teljesen találóak. De a nyelv sajnos nem. Bár közelebb jártál, mint eddig bárki. A megfejtés: maja, méghozzá az ixil (isil) dialektus.

 

Összehasonlításképpen, ez a kecsua (neked elküldöm e-mailben):

http://www.sendspace.com/file/iw7r5l

 

Nekem éppen a kecsua tűnne hallás után inkább egy távol-keleti (kínaihoz hasonló) nyelvnek. :)

Előzmény: Kis Ádám (29)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.12.14 0 0 29

Hosszas töprengés után megkockáztatom a kecsua nyelvet.

 

Indokok:

 

1. Füllel nem egyszótagos nyelv

2. Füllel érzékelhetően agglutináló nyelv

3. Mivel a feladatot El Mexicano adta fel, valószínű, hogy nem uráli, nem finn-ugor, nem japán (Bár nagyon sanszos volt, főleg a metró miatt), hanem dél-amerikai.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!