Somogy, Tolna és Baranya megye közlekedése, beleértve Pécs, Kaposvár, Szekszárd és a többi város helyi közlekedését és a helyközi járatokat is, legyen szó buszról, vagy vasútról.
Az E98 anno egy szép szombati napon volt Kisbudméron is, majd mikor meglátta a kolléga hol kell megfordulni vele, úgy döntött, hogy inkább kitolat a nagybudméri elágig 2 kilómétert. A busz ugye nincs már, a kolléga viszont dolgozik még. :)))
41838ban írtam, hogy nem jártak, aztán beugrott hogy tuti láttam bejonni hetényből többször, de arra már nem emlékszem hogy utána ment volna Győrbe, vagy volt valami variálás és Pestre ment utána.
"a KISS motorvonatok is elfordulnak még sokszor Pécsen.
Ha nem mostanában akkor majd 2045-2050 után."
Ha lesznek fővárosi tömegrendezvények - és éppen nélkülözhetőek - akkor még jönnek-mennek erre (is). Nyáron meg Siófokra, Keszthelyre, naponta szeptemberig.
Huszonegy évvel ezelőtt a vasútmániás anyafórumon a fővárosiak érveltek - amúgy mellékvonalra tervezett - 13+10 Siemens Desiro motorvonat kizárólag elővárosi használata mellett. Így triplán csatolva döcögtek az akkor még villamosítatlan esztergomi vicinálison a fotósok örömére. Ezek az érdemtelen viták emléke is messze
szállt, de ezek a Desiro motorvonatok most Pécsről is szaladgálnak regionális felhasználással - helyenként 120km/h sebességgel ami azért közelebb van az eredeti
Ennek az - akkor még elkerülő - útnak a szükségességét, már 1959-ben felismerték, holott akkor még nem kellett szavazatokért ígérgetni: itt voltak a szovjet szuronyok.
Akkor kicsit untatnám a plénumot: Ezerkilencszázhetvenháromra megszületett a városon átvágó 6-os út városi szakaszának a terve a Dunántúli Naplóban. Kétszer három forgalmi sáv, öt felüljáró a vasút felett (ekkor a Siklósi úti "egypúpú" épült), a keresztutcákban szintbeli kereszteződések nélkül 120km/h kiépítési sebességgel - egy szó szerinti városi sztrádát álmodtak a fővárosi tervezők. A lelkes cikk szerint a "XXI. század igényei szerint" épült volna. Végül valami hasonló épült meg, de több ütemben- és szerencsére csak kétszer két forgalmi sávon, szintbeli (rendőrlámpás) kereszteződésekkel. Aki figyelmes, az észreveheti, hogy a Megyeri térnél nyugati irányban a határőr laktanya keleti épületének az északi lakásait bontani kellett, a szemben álló panelházak garázsainak a többsége pedig idestova 45 éve elérhetetlenné vált a balkonok alá cipőkanállal kunkorodó forgalmas út miatt. Az el nem készült felüljárók egy része a pécsi közúti hálózatból hiányzik, ahogy az egykori József Attila úti kétsávos utcácskát szegélyező vadgesztenye fasor is. A mai hatos városi átkelési szakasza egy tájseb, egyszerűen kettévágja a várost, a hetvenes évek hibás városrendezési elveit tükrözi.
Ez a Pécsi-víz menti tehermentesítő (a város 1959-óta körbenőtte) nagyon hiányzik, de csak akkor működne, ha minden észak-dél irányú városi utat szintben, lehetőleg körforgalommal bekötnek. Így lehetővé válna a hatos út városi átkelési szakaszának a forgalmi szerepét átértékelni valóban a XXI. század környezettudatos városrendezési elvei szerint. Nincsen többé zöldhullám, a járművek hosszú zöldet a kanyarodó- és keresztező szakaszokon kapnak, így a helyi járatú buszok menetideje csökkenhetne, ki lehetne végre alakítani buszsávokat és "buszzsilipet" a kereszteződések előtt. A gyalogosoknak nem nyolc másodperc alatt kellene átfutniuk négy-hat sávon úgy, hogy a kanyarodó forgalom is ekkor kap zöldet (helyenként). Így a mai hatos út átkelési szakasza kisebb forgalommal és környezeti terheléssel funkcionálna tovább, talán egy-egy szakaszán még fasorokat is kaphatna a rákkeltő kipufogógázok helyett...
Ez nem Polics József találmánya. A bányák bezárását követően az akkori önkormányzat már 2000-től úgy ajánlgatta a teherpályaudvar területén létesítendő parkot, hogy kihangsúlyozta a vasúti szállítási lehetőséget. Ez benne volt a rendezési tervben is. Egyetlen olyan érdeklődő volt, a Hyundai, akinek kellett volna a vasút. Jöttek helyette a kisebb cégek, akiknek útban voltak a vágányok, így 4-5 év ajánlgatás után jött a koncepció, hogy települjön ki a kőrakodás a város peremére, Mecsekjánosi mrh.-ra. Volt még olyan ötlet is, hogy a TESCO alatt maradjon meg két vágány, és legyen egy peron a Bz-knek, és az legyen a végállomása a személyvonatoknak. A személypályaudvar helyén meg park, és persze vízesés a Kaszánya-patakon.
Talán a vicinálisok topikban még ott vannak ezzel kapcsolatban v_peti agymenései 2003 körül, amikor elmagyarázta nekünk, hogy Szombathelyről nézve hol van a komlói belváros.:-)
Komlón, Polics urat valószínűleg nem a vasút zavarja hanem az értelmetlen terület foglalás.
Ha Komló város kellős közepéig bejönne egy egyvágányú vonal, (4 méter széles helyet elfoglalva) akár egy utca közepén is, majd rövid 10-20 várakozás után visszafordulna, Komlón senki nem szólna ellene egy szót se.
Teli van a net olyan Svájci, Japán és más városok vasúti videóival, ahol bejön a városba (szűk utcákon át) egy 4-6 kocsis vonat, a város központban utast cserél, irányt vált és már távozik is.
Adva van egy kicsi város ahol a tevékenységek kb. 10-15%-t adó valaminek (itt közlekedés) kb. 1%-t adó egyik eszköz elfoglal a város központban egy hatalmas (amúgy hasznosítható és drága) területet.
A 15% -nak az egy 1%-a kb. 0,1%.
(nem így kell számolni de most ide jó lesz ez is)
Tehát a városi életben kb. 0,1%- fontossággal bíró valami a város értékes területeiből aránytalanul nagy részt hasít ki.
S a lényeg itt nem a kihasításon van hanem az aránytalan szón.
Ezért van a polgármesternek most igaza.
Bár személy szerint nem kedvelem az urat de ez nem befolyásolja mondandóm tartalmát.