Igazad van, valóban buzgón fellelkesült módon kibővítették a fordítók az 1.János 5.7-t, emiatt én a Máté 28.19-t szoktam idézni, és ősszel is ezt idéztem Neked ebben a témában, és most is az 1. János 5.7 mellett másik igeként szintén.
Máté Evangéliuma 28:19 Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
Nekem ez kiindulási alapnak elegendő volt mindig is.
Ahhoz, hogy egy Isten létezik, amely háromból tevődik össze?
Az Úr Jézus itt három valakinek a neveit említi. Abból, hogy az Atyának,a Fiúnak, és a Szent Szellemnek van egy közösen használt Úr neve, még nem következik, hogy egy Isten létezik,
amelynek az Atya a Fiú és a Szent Szellem Isten résztagjai, mégpedig mindhárman egyenrangú örök istenként, ahogyan azt csak a császári Ediktum szövege fogalmazta meg először 380-ban.
A 325-ben megtartott niceai zsinat sem foglalkozott egy háromság istennek a kérdésével.
Akkor kimondottan csak azon vitatkoztak az istentelen és khrisztosz nélkül való püspökök a császárral együtt , hogy egylényegű-e a Fiú és az Atya.
Mivel a niceai zsinat aktái is eltüntek még azt sem lehet biztosan tudni, hogy kit értettek ők az Atya és kit a Fiú alatt. Utólag arra hivatkoztak, hogy a Fiú alatt az Úr Jézust értették.
Ezzel szemben Pál apostol a Héberekhez írott levelében a Fiú Istent az Istene által társai az Istenek Fölé felkent Úr Istennel, azaz Izrael Istenével és Atyjával azonosította be, hozzátéve, hogy Ő teremtett mindent.
Amikor tehát az Úr Jézus az Atyjára utalt ,akkor Izrael Istenét és Atyját értette alatta, akit Istene és Atyja felkent társai az istenek fölé, akiről az ember Jézus azt állította a János 14. fejezetében leírtak szerint, hogy benne lakozik és a beszédek amelyeket mond és a cselekedetek amelyeket cselekszik, a benne lakozó Istene és Atyja akaratából történnek és nem önmagától mondja és cselekszi.
DE Izrael Istenének a Fiú Istennek is van egy Atyja, mégpedig az az Isten, Mózes Fenséges Istennek nevezett, amikor arról énekelt, hogy hogyan osztotta szét fiai között a népek örökségét, és hogyan jutott Jákób egynek a fiak közül örökrészül sorsvetés által.
5.Mózes 32: 6. Ezzel fizettek az Úrnak, Te ostoba és balga nép? Hát nem atyád és teremtőd? Hűséges Isten, ment minden álnokságtól, Létet adott neked és életben tart! 7. Emlékezzél a rég letűnt napokra, Vedd fontolóra az esztendőket nemzedékről nemzedékre! Kérdezd meg atyádat, majd elmondja, Véneidet, ők majd elbeszélik! 8. Amikor kiadta a Fönséges a népnek örökségét, Amikor az emberek fiait különválasztotta, A népeknek határokat Az Isten fiainak számához mérten szabott. 9. Mert az Úrnak a népe lett a része, Jákob jutott neki örökségül.
Már ekkor egyértelmű volt, hogy Izrael Istene egy az Isten fiai közül, tehát neki is van Atyja ,akitől
született ő is és társai is, mindnyájan, akik a Fenséges istennek a fiai.
Ezt próbálta Nesztorisoz, Konstantinápoly akkori püspöke elmagyarázni a háromságistenmodellt kiötlő
tévelygőknek, hogy a Szentírás két Atya Istenről tanúskodik. Az egyik Izrael Fiainak Atyja, aki egyik a Fenséges Isten fiainak, a másik pedig az isten fiainak Atyja a születetlen Isten.
Felmerül hát a kérdés, hogy kire utalhatott az Úr Jézus a Máté 28:19 -ben amikor az Atya névre utalt?
Az Izrael Istenének és társai az isten fiak Atyjára, a születetlen Istenre, vagy a született Istenre, Izrael Istenére , aki arra kérte Izrael fiait, hogy hívják Őt Atyjuknak, hogy nekik adhassa az a földeterületet, amelyet Ábrahámnak megígért, hogy azt az Ő magvának adja .
Jeremiás 19:t örökségül adtam a ti atyáitoknak. 19 Azt mondám ugyanis magamban: Miképpen tegyelek téged a fiak közé, és adjam néked a kívánatos földet, a pogányok seregének drága örökségét? És azt végezém: Hívj engem Atyámnak, és ne pártolj el tőlem!
A két Atya Isten között egyértelmű rangbeli és korbeli különbség létezik.
Az egyik Izrael Istene és Atyja, akit sokan láttak és hallottak, a másik Atya pedig Izrael Istenének és társainak az Istene és Atyja,akit soha senki nem látott és nem is hallott a földi emberek közül.
A születetlen Istennek, az istenek Atyjának nincs kezdete, ezzel szemben Izrael Istenének és Atyjának, mivel született isten van kezdete, mégpedig az a nap, amilyen Istene és Atyja kimondotta: "Fiam vagy Te, Ma szültelek téged". Ezt Pál apostol a Héberekhez írott levelének az első fejezetében elmagyarázza, majd idézve a 45. zsoltárt beszél arról, hogy hogyan kente fel a Fiú Istent ,társai az istenek fölé Istene és Atyja, akitől született.
Ugyanez a kérdés merül fel a Fiú nevére történő utalással kapcsolatban.
Kit értett az Úr Jézus a parancsában a Fiú alatt? Saját magát, vagy a Istene által társai az istenek fölé felkent Istent, Izrael Istenét és Atyját?
Az egyik Fiú ,a Felkent Isten, a másik Fiú az Úr Jézus ,aki nem Isten.
Ettől függetlenül a neve lehet azonos, Istenének és Atyjának a nevével, hisz maga mondotta, hogy
a benne lakozó Atya Isten a nevét is reá ruházta.
János 17:11. és már nem vagyok többé a világban, de ők a világban vannak és én Hozzád megyek, szent Atyám, őrizd (tartsd) meg őket a Te nevedben, amelyet nekemadtál, hogy egyek legyenek, mint mi, 12. amikor velük voltam, én őriztem meg őket a Te nevedben, amelyet nekem adtál és vigyáztam (őrködtem) és senki azokból nem veszett el csak a veszedelem (romlás) fia, hogy az Írás beteljesedjék,
Egyértelmű a különbség a név átruházója és aközött, akire a nevet ráruházta.
Az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnem azonos Úr neve, még nem változtatja meg az Atya , a Fiú és a Szent szellem közötti alárendeltségből és korából eredő különbséget.
Ha azonban a Fiú az Úr Jézusra és nem az Istene által társai az istenek fölé felkent Isten, akkor felmerül még a kérdés, ha Isten-e a Fiú, vagy nem.
Az Úr Jézus ,amikor találkozott tanítványaival feltámadása után, egyértelműen kizárta annak a lehetőségét, hogy Ő reá istenként tekintsenek.
Kérdezem hát, hogy mindezek ismeretében, hogyan tudod levezetni az Úr Jézusnak a Máté 28:19-ben feljegyzett parancsából, az Atya, a Fiú és a Szent Szellem nevére történő utalás alapján azt az istenmodellt, amelyet a római császárok 380-ban kiadott Ediktuma definiált?
Majd akkor ha a magyar nyelv organikus-természetes úton olyanná fog változni, hogy a "szellem" szó nem csak állagot (szubsztanciát), hanem létalanyt (szubzisztenciát) is jelent, akkor majd a katolikusok is úgy fogják hívni. Amíg azonban ez így van, addig marad lélek. Ez azonban hangsúlyozom csak természets úton történhet meg, nem úgy, hogy a szekták ráparancsolnak a magyar nyelvre, hogy márpedig a "szellem" szó ekvivalens legyen a koiné körög pneumával. Amúgy meg ez nem teológiai kérdés, úgyhogy teljesen felesleges ezen rugózni, a katolikus dogmatika tartalmát semmilyen módon nem befolyásolja ez a kizárólag magyar nyelven létező jelenség.
Az Újszövetségben a Szentlélek tanít, vezet, szól, küld, megszentel, elosztja ajándékait, és az Apostolok cselekedeteiben Istenként sérthető meg.
——————————————————-
Tévedsz.
Leírom helyesen ezt a mondatodat:
Az Újszövetségben a SzentSzellem tanít, vezet, szól, küld, megszentel, elosztja ajándékait, és az Apostolok cselekedeteiben Istenként sérthető meg.
Mert pont az Újszövetség az, amiben a Szent Szellem mindig “Szent Pneumaként“, azaz Szent Szellemként van leírva, és nem “Szent Pszükhé-ként“, azaz Szent Lélekként, holott a Szent Lélek is megnevezés sem téves megnevezés, mert Istennek van lelke is, nem csak szelleme.
Na de ha az Újszövetségre hivatkozol, akkor kérlek pontosan írd le ezt, lévén ott bizony csak és kizárólag Szent Szellemként ír az Ige a Szent Szellemről, Szent Lélekként nem ír.
Ja, és a jelenben már kérlek ne hivatkozz a valóban kissé későn érő magyar nyelvre, mert az bizony ezerrel megérett már vagy 50-100 éve arra, hogy a szellem tartalmisága területén az Ige által használt nyelvek sokoldalúságát képes legyen érdemben visszaadni.
A magyar nyelv már közel 100 éve nyíltan beszél szellemi lényekről, ideje utolérni a fejlődését az egyháznak is, és nem lelki lényeknek nevezni az elsődlegesen nagyonis szellemi lényeket!
Hidd el, nem fog fájni, ha átállsz erre a megnevezésre, mert a magyar nyelv és közgondolkodás már mindenképp kész erre, és emiatt az az idejétmúlt immár, ha egyes felekezetek még mindig csak lelki lényekről beszélnek, holott az egész ország már a szellemi lények megnevezésnél tart szinte minden kapcsán, ami valóban szellemi lény elsődlegesen, s nem lelki.
Ideje ezt észre vennetek Nektek is, hiszen már a közbeszéd is észre vette, nem is beszélve az Igéről, ami ezt a kettősséget már évezredek óta adja elénk.
Mekkora forrása van a fennkölt süketelésnek, csupa senki által nem tudott és ismert dolgokról...
Már már rémísztő az a szellemi teljesítmény, ami a nagy nihil mellett kirajzolódik:-/
Mindenki előáll a maga sajátságos istenképével, aminek pókmájnyi köze van ahhoz az entitáshoz amit az ókorban kiötöltek, más kultúrkörben, más társadalmi közegben.
Meglepő lenne, ha valami köze lenne ahhoz az "Istenhez", akiről ha létezne sem lenne tudásotok:-O:-)
Hinni, meg lám ragyogóan prezentáljátok, bármit és összevissza is lehet.
Az Ézsaiás 48,16 nem henoteista menlevél, hanem éppen a te leegyszerűsítő olvasatod próbaköve
1. A „megtévesztés” vádja nem helyettesíti az érvelést
Te azzal kezded, hogy „megtévesztettek irományait” fogadom el a Szentírással szemben. Ez súlyos állítás, de érdemi bizonyítás nélkül csak retorikai megbélyegzés. A vita tárgya nem az, hogy ki tudja gyakrabban kimondani a „megtévesztés” szót, hanem az, hogy a bibliai szövegek egészének összefüggésében mit jelentenek azok az igék, amelyekre hivatkozol. Te viszont már az elején előre eldöntöd a kérdést: aki nem fogadja el a te henoteista olvasatodat, az szerinted nem egyszerűen téved, hanem az Isten beszéde ellen dolgozik. Ez nem szövegmagyarázat, hanem ítélethirdetés bizonyítás helyett.
A katolikus álláspont nem a Szentírással szemben áll, hanem abból indul ki, hogy a Szentírás egésze egyetlen isteni kinyilatkoztatás. Ezért nem szabad egy-egy nehéz, többértelmű vagy költői-prófétai szakaszt úgy kiragadni, hogy közben félretolod azokat a világos monoteista kijelentéseket, amelyek ugyanabban az ószövetségi könyvben és ugyanabban a kinyilatkoztatási összefüggésben állnak: „Én vagyok az Úr, és nincs más, rajtam kívül nincs Isten”; „előttem nem alkottatott isten, és utánam sem lesz”; „rajtam kívül nincs más Isten”. A te módszered ezzel szemben az, hogy ahol a szöveg személyes megkülönböztetést, küldést, Lelket vagy mennyei udvartartást említ, ott azonnal több természet szerinti istent olvasol ki belőle. Ez nem a Szentírás tisztelete, hanem a Szentírás saját monoteista tengelyének szétfeszítése.
2. A Szentháromság tana nem Arius ellen kitalált póttan, hanem az apostoli hit fogalmi védelme
Szerinted Szentháromság tana azért lett „kitalálva”, hogy Arius tanait ellehetetlenítse. Ezzel a dogmatörténetet megfordítod. Nem Arius előtt volt egy semleges, trinitárius tan nélküli kereszténység, amelyben a Fiú és a Szentlélek istensége nem volt jelen, majd később az Egyház politikai vagy vitatechnikai okból „kitalálta” volna a Szentháromságot. A történeti helyzet éppen az volt, hogy az Egyház a már meglévő apostoli hitet védte meg Arius szűkítő, alárendelő értelmezésével szemben.
Az Újszövetség nem úgy beszél Krisztusról, mint egyszerű teremtményről vagy egy főangyali-félisteni közvetítőről. János szerint az Ige kezdetben volt, Istennél volt, és Isten volt; általa lett minden, ami lett. Pál szerint minden általa és érte teremtetett, és ő előbb van mindennél. A Zsidókhoz írt levél a Fiúra alkalmazza azt a nyelvet, amelyben Isten teremtői felségéről van szó: „Te Uram kezdetben alapítottad a földet.” Tamás apostol a feltámadt Krisztushoz így szól: „Én Uram és én Istenem.” Ezek nem ariánus mondatok.
Az Egyház tehát nem azt találta ki, hogy a Fiú Isten, hanem azt védte meg, hogy a Fiú istenségét ne lehessen teremtményi rangra lefokozni. A „három személy, egy Isten” megfogalmazás nem a Szentírás helyettesítése, hanem annak fogalmi összefoglalása, hogy az Atya Isten, a Fiú Isten, a Szentlélek Isten, mégsem három Isten van, mert az isteni lényeg egy. Te ezzel szemben azt teszed, amit a Szentírás következetesen nem enged meg: a személyes különbségből több istenséget gyártasz.
3. Ézsaiás 48,16 valóban fontos szöveg, de nem azt bizonyítja, amit belemagyarázol
Ézsaiás 48,12–17-ben a beszélő kiléte valóban nehéz és teológiailag jelentős kérdés. A szövegben olyan beszélő áll előttünk, aki isteni tekintéllyel szól: „én vagyok az első és én az utolsó”; „kezem vetette e föld alapját”; „jobbom terjesztette ki az egeket”. A 16. versben pedig ez hangzik el: „És most az Úr Isten engem küldött, és az ő Lelkét/Szellemét.” Ezt a helyet lehet prófétai beszédként, isteni küldött beszédeként, a Szolga alakjához kapcsolódó kijelentésként vagy keresztény szempontból a Fiú küldetésének előképéül olvasni. De abból, hogy a szövegben küldő, küldött és Lélek/Szellem szerepel, nem következik három természet szerinti Isten.
Itt van a te alapvető logikai hibád: a megkülönböztetésből azonnal több istenséget vezetsz le. Ha a beszélő nem azonos egyszerűen azzal, aki küldi, akkor szerinted már külön Isten. Ha a Lélek/Szellem is szerepel, akkor szerinted már harmadik Isten. Ez azonban nem exegézis, hanem számtani reflex. A keresztény Szentháromság-tan pontosan azt mondja, hogy a személyek valóságosan különböznek, de az isteni természet nem sokszorozódik. Az Atya küld, a Fiú küldetik, a Szentlélek küldetik vagy együtt működik a küldetésben; de nem három isteni lényeg, nem három teremtetlen isten, nem mennyei panteon.
Ha Ézsaiás 48,16-ot keresztény módon olvassuk, akkor az legfeljebb a Szentháromság felé mutató ószövetségi előkép lehet: a beszélő isteni rangú, mégis küldött; a küldő isteni; a Lélek/Szellem is isteni módon kapcsolódik a küldéshez. Ez a háromságos megkülönböztetés felé nyit utat, nem a henoteista isten-sokszorozás felé. Te viszont a szövegben lévő személyes viszonyokat úgy olvasod, mintha a Szentírás egy isteni családfát adna eléd.
4. Nem következik, hogy „Ézsaiást tették Isten helyére”
Azzal vádolsz, hogy aki a 16. versben prófétai beszédlehetőséget lát, az „Ézsaiást teszi Izrael Istene helyére”. Ez túlzó és hamis beállítás. A prófétai könyvekben gyakori a beszélőváltás, a közvetlen isteni beszéd, a prófétai közvetítés és az isteni küldött hangjának egymásba fonódása. Egy prófétai szövegben nem mindig olyan mechanikusan működik a beszélő azonosítása, ahogy te követelni szeretnéd. Nem arról van szó, hogy valaki Ézsaiást Teremtővé emeli, hanem arról, hogy a prófétai szöveg irodalmi és teológiai szerkezete összetettebb annál, mint amit a te sémád elbír.
Ráadásul még ha elfogadjuk is, hogy a 16. versben nem Ézsaiás szól, hanem az isteni Küldött, vagy keresztény olvasatban a Fiú előképi hangja, ez akkor sem igazolja a te következtetésedet. A kérdés nem az, hogy Ézsaiás-e a beszélő. A kérdés az, hogy a beszélő küldöttsége több isten létezését bizonyítja-e. Erre a válasz: nem. A Fiú küldöttsége a keresztény hitben nem teremtményi alacsonyabb istenséget jelent, hanem az örök Fiú történeti megjelenését és üdvtörténeti küldetését. Az Atya és a Fiú személyesen különböznek, de nem két Istenként.
5. A Septuaginta idézése nem menti meg a henoteista következtetést
A Septuaginta szövegére hivatkozol, különösen arra, hogy a beszélő „ott volt”, amikor a föld lett vagy amikor az esemény megtörtént. Ebből azt vezeted le, hogy Ézsaiás biztosan nem lehetett ott a teremtésnél, tehát a beszélő a Fiú, aki külön Istenként szerepel az Atya mellett. Az első lépés részben érthető: valóban lehet úgy olvasni a szöveget, hogy a beszélő isteni, teremtés előtti vagy teremtésnél jelenlévő alak. A második lépés viszont hibás: ebből nem következik, hogy a Fiú egy másik Isten volna az Atya mellett.
A keresztény olvasat számára éppen az a fontos, hogy a Fiú öröktől való, és a teremtésben nem teremtményként, hanem isteni Igéként van jelen. De ha a Fiú örökkévaló és teremtő, akkor nem lehet olyan alárendelt, sokadik isteni lény, amilyenné a te rendszeredben válik. A Fiú nem egy isteni társaság egyik tagja, akit az „istenek Atyja” felkent a többi fölé. Ő az Atya örök Igéje, ugyanazon isteni természet birtokosa. Ezért a teremtésnél való jelenléte nem politeista bizonyíték, hanem éppen a Fiú teljes istenségének tanúsága.
6. A „Lélek” és „Szellem” körüli kifogásod nyelvi pótcselekvés
Azt mondod, hogy „Lélek” nincs a tárgyalt igében, hanem „Szellem”. Ez magyar nyelvi vitakérdés, nem teológiai cáfolat. A héber szövegben a rúah, a görögben a pneuma szerepel. Ezek jelentésmezeje magában foglalja a leheletet, szelet, szellemet, lelket, isteni Lelket. A magyar bibliafordítások hagyománya eltérően kezeli a „lélek” és „szellem” szavakat, de ebből nem következik dogmatikai áttörés. A katolikus hagyomány magyarul a „Szentlélek” kifejezést használja, nem azért, mert összekeverné a héber rúahot a görög pszükhével, hanem mert a magyar egyházi nyelvben ez a bevett és pontos teológiai megnevezés.
Ha te „Szentszellemnek” akarod mondani, az önmagában még nem bizonyít semmit. A kérdés az, hogy a rúah/pneuma személyes és isteni módon szerepel-e a Szentírásban. Az Újszövetségben a Szentlélek tanít, vezet, szól, küld, megszentel, elosztja ajándékait, és az Apostolok cselekedeteiben Istenként sérthető meg. Ezért a Lélek/Szellem istenségét nem a magyar szóalak dönti el, hanem a bibliai tanúság egésze.
7. A „három említve van, tehát három Isten van” következtetésed formailag hibás
Az érvelésed lényege ez: Ézsaiás 48,16-ban van küldő, küldött és Szellem; tehát három Isten van. Ez egyszerűen nem érvényes következtetés. Egy szövegben három személyes mozzanat vagy három alany megjelenése nem jelenti automatikusan három isteni természet létét. A Szentháromság tana éppen azt állítja, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek nem azonos személyek, mégsem három Isten, mert nem három isteni lényegük van.
Te úgy érvelsz, mintha a keresztény hit ezt mondaná: „az Atya elküldi önmaga egyik részét, majd a másik részét is, ezért végül maga megy el magában hordozva őket.” Ez nem a Szentháromság tana, hanem annak karikatúrája. A Szentháromságban nincsenek részek. Az Atya nem egy nagyobb isteni tartály, amelyben a Fiú és a Lélek belső darabként elfér. A Fiú nem az Atya levált darabja. A Lélek nem az Atya és a Fiú mellékáramlata. A három személy ugyanazon osztatlan isteni természetben áll fenn. A küldés pedig nem azt jelenti, hogy az isteni természet térben odébb megy, hanem azt, hogy az örök személy történetileg és üdvtörténetileg megjelenik, működik, kinyilatkoztat és megszentel.
8. Az Atya láthatatlanságából nem következik a te panteonod
Gyakran hivatkozol arra, hogy az Atyát senki sem látta és nem hallotta, míg a Fiút látták és hallották. Ebből azt a következtetést vonod le, hogy az Atya egy felsőbb Isten, a Fiú pedig egy másik, látható és hallható Isten. Ez megint rossz következtetés. Az Újszövetség valóban tanítja, hogy Istent a maga isteni lényegében senki sem látta. De ugyanaz az Újszövetség azt is tanítja, hogy az egyszülött Fiú kinyilatkoztatta őt. A Fiú láthatósága a megtestesülésből fakad: az örök Ige emberré lett, ezért látható, hallható, érinthető lett. Ez nem azt jelenti, hogy a Fiú egy másik, alacsonyabb isten, hanem azt, hogy az egy Isten örök Fia emberi természetet vett fel.
A te rendszeredben viszont a Fiú mintha egyszerre lenne Izrael Istene, Izrael Atyja, Istenek Istene, az Atyától felkent isteni lény, de mégsem Jézus. Ez az Újszövetség világos tanításával ütközik. Az apostoli hit szerint Jézus a Krisztus, az Isten Fia. Nem egy külön emberi szereplő, aki mellett vagy mögött egy másik mennyei Fiú-Isten áll. István látomásában sem egy Jézustól különböző égi Fiú jelenik meg, hanem Jézus, az Emberfia áll az Isten jobbján. Ha te a Fiút leválasztod Jézusról, akkor nem a Szentháromságot cáfolod, hanem az apostoli Krisztus-hitbe vágsz bele.
9. A Shema Yisrael „csonkított” voltára vonatkozó állításod bizonyítatlan
Szerinted az 5Mózes 6,4 nagy része hiányzik a leningrádi kódexből készült fordításban, és hogy a héber alap „csonkított”. Ez rendkívül súlyos állítás, de a szövegben nem mutatsz be olyan kézirati bizonyítékot, amely ezt alátámasztaná. A Shema ismert héber szövege világos: „Halld, Izrael: az Úr, a mi Istenünk, az Úr egy.” Ezt nem lehet pusztán azzal félretenni, hogy „trükkölés” vagy „csonkítás” történt. A kézirattörténeti vádhoz kézirattörténeti bizonyíték kell, nem fórumról átvett sejtetés.
Az sem segít az álláspontodon, hogy a felszólítás Izraelhez szól. Természetesen Izraelhez szól: ez a szövetségi hitvallás. De attól, hogy Izraelhez szól, még nem válik henoteista mondattá. A „neked egy Urad van” nem azt jelenti, hogy ontológiailag sok valódi Isten van, csak Izraelnek egyet kell választania közülük. Ugyanez a Mózes könyve mondja: „tudd meg azért ma, és vedd szívedre, hogy az Úr az Isten fenn az égben és lenn a földön, és nincs más.” Ez már nem pusztán kultuszi lojalitás, hanem egyetemes istenállítás. A te olvasatod ezt a világos monoteista kijelentést próbálja visszaszorítani törzsi istentiszteleti szabállyá.
10. Az 1Mózes 2,4 görög idézete nem cáfolja a héber „Úr Isten” formulát
Azt mondod, hogy az 1Mózes 2,4-ben nincs kettőzve sem az Úr, sem az Isten, mert a görög szövegben csak egyszer szerepel a theosz. Ez módszertanilag téves. A vitatott állítás a héber JHWH Elohim formulára vonatkozott. Erre nem cáfolat az, hogy egy görög fordítás adott helyen egyszerűbben adja vissza a nevet. A Septuaginta fordítás, nem maga a héber szöveg. Ha a héber szövegben JHWH Elohim áll, akkor a görög fordítás egyszerűsítő vagy eltérő megoldása nem törli el a héber tényt.
Egyébként a JHWH Elohim formula nem két Istent jelent, hanem az egy Isten két megnevezésének összekapcsolását: a szövetségi név és az általános istennév együtt szerepel. Te ebből sem tudsz következetesen érvelni. Amikor a héber szöveg nem illik a rendszeredbe, görög fordítással akarod semlegesíteni; amikor a görög fordítás látszik neked hasznosnak Ézsaiásnál, akkor hirtelen a görög lesz a döntő. Ez válogató módszer, nem következetes filológia.
11. A „keresztény teológia szerint” kifogásod önmagadat is megcáfolja
Azt mondod, hogy az olyan megfogalmazás, mint „a keresztény teológia szerint”, nem elfogadható, mert „nem a Szentírás”. Ez látszólag kegyes érv, valójában önromboló. Te magad is folyamatosan teológiai következtetéseket használsz, amelyek szó szerint nem szerepelnek a Szentírásban: „az Istenek Atyja”, „a társai fölé felkent Fiú Isten”, „Izrael Istene és Atyja mint a Fiú”, „a Fiú, aki nem Jézus”, „három Isten van említve”. Ezek nem puszta bibliai idézetek, hanem a te értelmező rendszered állításai.
Ezért nem az a kérdés, hogy használ-e valaki teológiai fogalmakat. Mindenki használ. Te is. A kérdés az, hogy ezek a fogalmak hűen adják-e vissza a Szentírás egészének tanítását. A Szentháromság fogalma azért jogos, mert összefoglalja azokat a bibliai adatokat, amelyek egyszerre állítják az egyetlen Isten létét, az Atya istenségét, a Fiú istenségét, a Szentlélek istenségét, valamint a három személyes megkülönböztetését. A te henoteista fogalmaid viszont szétszedik a bibliai monoteizmust, és a személyes különbségekből több természet szerinti istent gyártanak. Ezért nem az a baj, hogy teológiát művelsz, hanem az, hogy rossz teológiát művelsz.
12. Az ige megváltoztatásának tilalma nem tiltja a dogmatikai kifejtést
Az 5Mózes 4,2-re és 12,32-re hivatkozol: ne tegyünk hozzá, ne vegyünk el belőle. Ez helyes elv, de rosszul alkalmazod. A parancs nem azt jelenti, hogy tilos a kinyilatkoztatást értelmezni, rendszerezni, fogalmilag tisztázni. Ha ezt jelentené, akkor tilos volna minden kommentár, minden hitvallás, minden teológiai vita, sőt a te saját fejtegetéseid is. Hiszen te sem csak bibliai mondatokat sorolsz egymás után; te is magyarázol, következtetsz, összekapcsolsz, rendszert építesz.
A Szentháromság tana nem új isteni szereplőt ad hozzá a Szentíráshoz. Nem negyedik nevet illeszt be a kinyilatkoztatásba. Nem módosítja az igét. Hanem azt mondja ki fogalmilag, amit a Szentírás adatai kényszerítő erővel megkövetelnek: egy Isten van; az Atya Isten; a Fiú Isten; a Szentlélek Isten; az Atya nem a Fiú; a Fiú nem a Lélek; a Lélek nem az Atya; mégsem három Isten van. Ezt lehet tagadni, de nem lehet pusztán azzal elintézni, hogy „a szó nincs benne a Bibliában”. A „kánon”, „megtestesülés”, „eredendő bűn” vagy akár a te kedvelt összetett kifejezéseid sem mindig szó szerint szerepelnek a bibliai szövegben; ettől még a kérdés az, hogy a tartalmuk biblikus-e.
13. A „természet szerinti Isten” kérdésére a válasz: az isteni természet nem sokszorozható
Felteszed a kérdést: ha egy „természet szerinti Isten” következik, akkor több miért nem? Azért, mert az isteni természet nem fajfogalom, amelyből több példány lehet. Az „emberi természetből” sok emberi személy részesedik, mert az emberi természet teremtményi, korlátozott, sok egyedben megvalósuló természet. Az isteni természet viszont végtelen, egyszerű, osztatlan, teremtetlen teljesség. Ha több természet szerinti Isten volna, akkor vagy különböznének egymástól valamiben, vagy nem. Ha különböznének, egyikben lenne valami, ami a másikban nincs, tehát egyik sem volna a végtelen isteni teljesség. Ha semmiben sem különböznének, akkor nem volnának többek. Ezért a több természet szerinti Isten fogalma metafizikailag szétesik.
A Szentháromság éppen ezt őrzi meg. Nem három isteni egyedet vall, hanem egyetlen isteni természetet három személyben. A személyes relációk valóságosak, de nem osztják részekre az isteni lényeget. A te rendszered viszont az isteni természetet teremtményi fajként kezeli: van Atya-Isten, Fiú-Isten, Szellem-Isten, sőt még „társak” is. Ez már nem bibliai monoteizmus, hanem isteni fajtan.
14. A „valós esemény” és az „előképi jelentés” nem zárja ki egymást
Azt mondod, Ézsaiás 48 nem lehet az isteni küldés belső rendjének előképe, mert „valós eseményt” ad tudtunkra. Ez hamis ellentét. A bibliai események és kijelentések gyakran egyszerre valós történeti/profétai események és mélyebb teológiai előképek. Az Egyiptomból való kivonulás valós történeti üdvesemény, mégis előképe a Krisztusban való megváltásnak. A húsvéti bárány valós ószövetségi liturgikus elem, mégis Krisztus előképe. Dávid királysága valós történeti királyság, mégis messiási előkép. Tehát abból, hogy Ézsaiás 48 valós prófétai kijelentés, nem következik, hogy ne hordozhatna mélyebb trinitárius jelentést.
A keresztény olvasat nem „belemagyarázza” a Szentháromságot az Ószövetségbe, hanem az egész kinyilatkoztatás fényében felismeri azokat a vonalakat, amelyek az Újszövetségben válnak teljesen világossá. Az Ószövetség nem tankönyvi trinitárius formulákat ad, hanem olyan isteni beszédmódot, amelyben az egyetlen Úr mellett megjelenik az Úr Igéje, Bölcsessége, Lelke, Küldötte, dicsősége és jelenléte. Az Újszövetség fényében ezek nem többistenhitbe, hanem a Szentháromságba rendeződnek.
15. Az 1Thessz 5,21–22 nem a te álláspontod automatikus igazolása
Hivatkozol Pálra: „Mindent vizsgáljatok meg; ami jó, azt tartsátok meg.” Ezzel teljesen egyet lehet érteni. De a vizsgálat nem azt jelenti, hogy elfogadjuk azt az értelmezést, amely minden személyes megkülönböztetésből több istent csinál. Éppen ellenkezőleg: ha megvizsgáljuk az egész Szentírást, akkor a te olvasatod nem áll meg.
Az Ószövetség kizárja, hogy Izrael Istene csak egy legyen a sok természet szerinti isten közül. Az Újszövetség kizárja, hogy Krisztus puszta teremtmény legyen. Ugyanakkor az Újszövetség kizárja azt is, hogy az Atya és a Fiú ugyanaz a személy volna. A Szentlélek pedig nem személytelen erőként, hanem isteni módon cselekvőként jelenik meg. Ezeket együtt kell megtartani. A Szentháromság tana éppen a bibliai adatok együttes megtartása. A te henoteizmusod viszont az egyik adatcsoportot — a személyes megkülönböztetést — elszakítja a másiktól — az egyetlen Isten világos tanításától.
16. Az Újszövetség nem pusztán „okot ad” a Szentháromságra, hanem megköveteli annak irányát
Azt kéred, hogy ha van „kardinális bizonyíték” a Szentháromságra, akkor azt fel kell mutatni. A Szentháromság nem egyetlen elszigetelt versből következik úgy, mint egy matematikai tétel, hanem a Szentírás egész tanúságából. Az Újszövetség egyszerre állítja az egyetlen Isten létét, Krisztus isteni méltóságát, a Szentlélek isteni cselekvését és a személyes különbségeket.
János 1 szerint az Ige Istennél van, mégis Isten. Ez egyszerre különbség és egység. Máté 28,19-ben a tanítványokat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére keresztelik, nem három névre, hanem egy isteni név három személyes megjelölésében. Pál áldásformuláiban az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége együtt szerepel. Az Apostolok cselekedeteiben a Szentléleknek való hazugság Istennek való hazugságként jelenik meg. A Zsidókhoz írt levél a Fiút az angyalok fölé helyezi, sőt teremtő Úrként mutatja be. Ezeket nem lehet sem ariánus, sem henoteista rendszerbe kényszeríteni anélkül, hogy valamelyik bibliai adatot meg ne csonkítanád.
17. Az Apostolok cselekedetei 7,55–56 nem cáfolja, hanem illusztrálja a trinitárius megkülönböztetést
István látomására hivatkozol: teljes volt Szentlélekkel, látta Isten dicsőségét, és Jézust az Isten jobbján állni. Azt mondod, két dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni, de nem feded fel őket. Ez így nem érv, hanem sejtetés. A szöveg azonban önmagában is világos: István Szentlélekkel teljesen látja az Atya dicsőségét és Jézust, az Emberfiát, Isten jobbján. Ez nem cáfolja a Szentháromságot, hanem pontosan a trinitárius hit szerkezetét mutatja: a Lélekben részesülő tanú látja az Atya dicsőségét és a megdicsőült Fiút.
Ez a jelenet nem azt mondja, hogy három isten van. Nem is azt mondja, hogy Jézus nem a Fiú. Ellenkezőleg: Jézus az Emberfia, aki az Isten jobbján áll, vagyis a megdicsőült Krisztus. A „jobb kéz” bibliai nyelve nem azt jelenti, hogy Isten mellett egy másik isten trónol külön istenségként, hanem azt, hogy Krisztus részesedik az isteni uralomban és királyi méltóságban. Az Atya és a Fiú megkülönböztetése itt nyilvánvaló; de a Fiú isteni méltósága sem törlődik. A Szentlélek pedig nem mellékes díszlet, hanem az a személyes isteni Lélek, akiben István tanúságot tesz.
18. A Fiú és Jézus szétválasztása szembemegy az apostoli hittel
A szövegedben megjelenik az az állítás, hogy „a Fiú nem Jézus”. Ez súlyos krisztológiai törés. Az Újszövetség központi hitvallása éppen az, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia. Ha a Fiút leválasztod Jézusról, akkor nem egyszerűen a katolikus dogmatikával vitázol, hanem az apostoli igehirdetés alapját bontod meg. Péter nem azt vallja meg, hogy Jézus mellett van valahol egy másik mennyei Fiú, hanem ezt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” János evangéliuma nem azt tanítja, hogy az örök Ige másvalaki, mint Jézus, hanem hogy az Ige testté lett. Pál nem két alanyról beszél, hanem ugyanarról a Krisztusról, aki Dávid magvából való test szerint, de Isten Fia hatalomban.
A katolikus hit ebben pontos: egyetlen isteni személy, a Fiú, két természetben létezik a megtestesülés után: valóságos Isten és valóságos ember. Nem az ember Jézus mellé társul egy külön mennyei Fiú-Isten, hanem az örök Fiú maga veszi fel az emberi természetet. Ha ezt szétvágod, akkor nesztoriánus irányba csúszol, sőt még azon is túl, mert a bibliai Jézust elszakítod a Fiú személyétől.
19. A „Szentírás szerint nincs Szentháromság” állításod azért nem áll meg, mert rossz kritériumot használsz
Te úgy érvelsz, mintha egy tan csak akkor volna biblikus, ha a későbbi dogmatikai megnevezése szó szerint szerepel a Bibliában. Ez rossz kritérium. A Szentírás nem későbbi dogmatikai szótárként íródott, hanem történeti, prófétai, apostoli és liturgikus tanúságtételként. Az Egyház feladata nem az volt, hogy új kinyilatkoztatást adjon hozzá, hanem hogy az apostoli tanúság tartalmát pontosan megőrizze és megvédje a félreolvasásokkal szemben.
A „Szentháromság” szó valóban későbbi teológiai megjelölés. De a tartalma bibliai: az egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek személyes különbsége és isteni egysége. Ugyanígy a „megtestesülés” szó dogmatikai használata sem úgy szerepel mindenütt, mint későbbi tankönyvi formula, mégis bibliai tartalmat fejez ki: az Ige testté lett. A te módszered akkor volna következetes, ha saját nem bibliai összetett kifejezéseidet is elvetnéd. De nem ezt teszed: a saját teológiai konstrukcióidat „Szentírásnak” nevezed, a keresztény dogmatikai összefoglalást pedig „hozzáadásnak”.
20. Ézsaiás könyvének egész tanúsága a te olvasatod ellen van
A legnagyobb probléma az, hogy Ézsaiás 48-at Ézsaiás könyvének egészéből kiszakítva használod. Ugyanaz a könyv, amelyben a küldött és a Lélek motívumát látod, újra meg újra azt hirdeti, hogy az Úron kívül nincs más Isten. Nem azt mondja, hogy az Úr csak Izraelnek kijelölt istene a többi valódi isten között. Nem azt mondja, hogy az Úr egy főisten, akinek társai vannak ugyanabban az isteni fajban. Azt mondja, hogy az Úr az első és az utolsó, rajta kívül nincs Isten, nincs más szabadító, nincs más teremtő.
Ha tehát Ézsaiás 48,16-ban a beszélő, a küldő és a Lélek/Szellem megkülönböztetését látjuk, azt nem olvashatjuk úgy, hogy közben Ézsaiás 43–45 monoteizmusát félretesszük. A helyes olvasatnak mindkettőt meg kell tartania: az egyetlen Isten abszolút egyedülállóságát és a kinyilatkoztatásban megjelenő személyes különbségeket. A Szentháromság-tan pontosan ezt teszi. A te olvasatod viszont az egyiket a másik ellen fordítja, és ezzel Ézsaiást saját maga ellen állítja.
21. A te végkövetkeztetésed nem a szövegből jön, hanem előre adott rendszerből
Összefoglalva: nem az a baj, hogy Ézsaiás 48,16-ot fontosnak tartod. Fontos. Nem az a baj, hogy a beszélő kilétét vizsgálod. Vizsgálni kell. Nem az a baj, hogy a héber és görög szöveget összeveted. Ez hasznos lehet. A baj az, hogy a következtetésed nem a szöveg egészéből fakad, hanem abból az előre eldöntött rendszerből, amely szerint személyes különbség csak több istenként képzelhető el.
Ezért jutsz oda, hogy ha az Atya küld, a Fiú küldetik, és a Lélek/Szellem is szerepel, akkor szerinted három Isten van. Ez azonban sem a bibliai monoteizmussal, sem a krisztológiai tanúsággal, sem a Szentlélek újszövetségi szerepével, sem a klasszikus istenfogalommal nem egyeztethető össze. A katolikus álláspont nem „összemossa” a személyeket, hanem megkülönbözteti őket; és nem „megsokszorozza” Istent, hanem megőrzi az egyetlen isteni természetet. A te álláspontod viszont megkülönböztetés címén szétszaggatja az isteni egységet.
22. Végső válasz: Ézsaiás 48,16 nem a Szentháromság ellen, hanem a lapos egyistenkép és a henoteizmus ellen szól
Ézsaiás 48,16 akkor válik igazán érdekessé, ha nem kényszerítjük bele sem ariánus, sem henoteista sablonba. A szövegben van isteni beszélő, küldés és Lélek/Szellem. Ez valóban több, mint egy puszta, személytelen monád képe. De nem kevesebb, mint bibliai monoteizmus. Nem azt tanítja, hogy három külön Isten létezik, hanem azt engedi megsejteni, hogy az egyetlen Isten kinyilatkoztatása személyes gazdagságot hordoz: van küldő, van küldött, van Lélek/Szellem, mégis az Úr az egyetlen Isten.
Az Újszövetségben ez válik világossá: az Atya küldi a Fiút; a Fiú megtestesül Jézus Krisztusban; a Szentlélek tanúságot tesz, megszentel és betölti az Egyházat. István nem három istent lát, hanem Szentlélekkel telve látja Isten dicsőségét és Jézust az Isten jobbján. János nem két istent hirdet, hanem az Igét, aki Istennél volt és Isten volt. Pál nem panteont tanít, hanem egy Istent, az Atyát, akitől van minden, és egy Urat, Jézus Krisztust, aki által van minden. Ez nem henoteizmus. Ez keresztény monoteizmus.
Ezért a te cáfolatod nem dönti meg a Szentháromságot. Legfeljebb azt mutatja meg, mennyire elégtelen az a módszer, amely minden személyes isteni viszonyból több istent fabrikál. A Szentírás nem istenek családját hirdeti, hanem az egyetlen élő Istent, aki Atyaként, Fiúként és Szentlélekként nyilatkoztatja ki magát. Aki ezt három istenné bontja szét, az nem „a megírtakat” védi, hanem a megírtak egészét szűkíti bele egy előre gyártott panteonos értelmezésbe.
Józsikácska, Józsikácska ismét vérszemet kaptál, vagy csak az MI-t buzdítottad arra, hogy a leslie07 hsz-ára (amiben igazolást és bővítést írt a hsz-omhoz) pattanva írjon (mint általában "semmitmondó",) jó vaskos firkantást... Vámmentesss-t kértem meg, hogy "a három az egy isten", a te vallásodból átvett fikció(já)t igazolja az Ézsaiás 48:16-17 igékben tudtunkra adottak által, mert azt írta, hogy ebben (veletek) egyetért.Te, annak idején össze-vissza írogatva (vagy írogattatva MI-t), kudarcot vallottál, ugye? Többet már nem írok erről, hiszen a lenti hsz-okban olvasni lehet a 4 hamis állításodat:
"17. Ézsaiás 48 nem „legalább három Isten” bizonyítéka
Ézsaiás 48-at ismét úgy értelmezed, hogy Izrael Istene és a Szent Szellem együtt küldetnek egy náluk felségesebb Istentől, tehát legalább három Isten létezik. Ez túl gyors következtetés. A szöveg valóban titokzatos: a beszélő, az Úr, Izrael Megváltója, a küldés és a Lélek motívuma mély teológiai értelmezést kíván. De ebből nem következik több természet szerinti Isten.
Ha keresztény módon olvassuk, Ézsaiás 48 inkább az isteni küldés belső rendjének előképe lehet: az Úr, a küldött és a Lélek megkülönböztethetőek, mégsem három külön istenként. Ez a Szentháromság felé mutathat, nem a henoteizmus felé. Te viszont minden különbséget több istenként olvasol. Ez olyan, mintha a személyes viszony szótárát nem ismernéd, csak a számtant: ha A küld B-t és említi C-t, akkor három isten. Nem. Lehet három személyes viszony az egy isteni életben.
A keresztény hit pontosan ezt mondja: az Atya küld, a Fiú küldetik, a Lélek küldetik; mégsem három isten, mert egy az isteni természet."
Amikor valaki a megtévesztés démonától kitalációkba bocsátkozik és többszöri figyelmeztetésre sem tér meg, akkor egyre mélyebbre süllyed, rosszabbnál-rosszabb klitalációkat gyárt(tat)va. És, sajnos nem veszi észre azt a tényt, hogy ha az eddigi hamis kijelentéseiből meg nem tért, akkor továbbra is megtévesztésben vesztegel és az Isten igaz beszéde ellenében szól, az Úr tiltása ellenére megváltoztatva az igét (amit Ő mond) és/vagy annak magyarázatát... Íme néhány ilyen az irományból:
"Ézsaiás 48 nem „legalább három Isten” bizonyítéka" - De bizony igen, és csak az Isten igaz Szava ellen szóló, zavarkeltőknek nem az!
"A szöveg valóban titokzatos: a beszélő, az Úr, Izrael Megváltója, a küldés és a Lélek motívuma mély teológiai értelmezést kíván. De ebből nem következik több természet szerinti Isten." - "Lélek" nincs is a tárgyalt igében, meg semmi motívum és titokzatosság sincs. Sőt "mély teológiai értelmezést" is esetleg a doktori diplomád miatt, tőled és az MI-dtől "kíván"-hat. Ezzel okot próbálsz szolgáltatni a "beszélő" /az Aty(j)ától a társai fölé felkent Fiú Isten, az Istenek Istene, az Izrael Istene és Atyja ... stb./ szavainak félremagyarázására, ugye?
"De ebből nem következik több természet szerinti Isten." - Abból amit összefirkantattál az MI-vel miért következik (akár csak) egy "természet szerinti Isten"? És ha egy következik, akkor több miért nem?
"Ha keresztény módon olvassuk, Ézsaiás 48 inkább az isteni küldés belső rendjének előképe lehet: az Úr(1), a küldött(2) és a Lélek(3) megkülönböztethetőek, mégsem három külön istenként." - Krisztusiak módján olvasva, semmi olyan nincs benne amit szeretnél belemagyarázni, a megírtakon kívül. Semmi "isteni küldés belső rendjének előképe" nem lehet az "Ézsaiás 48", mert valós eseményt add tudtunkra... A számozást azért tettem hozzá a tőled idézettekhez, hogy megjelöljem Kikre vonatkoznak: az Úr(1) - az Istenek Atyja, Akit ember se nem látott, se nem hallott. a küldött(2) - az Atyjától(1) társai fölé Felkent Istenek Istene, a "beszélő" Izrael Istene és Atyja, Akit láttak és hallottak is stb. a Lélek(3) - amint már említettem, nincs Lélek az igeversben, hanem Szellem...
Látod?
Mondd, miből állapítottad meg (vagy inkább az MI), hogy össze lehet mosni a leírtakat? Ilyen módon "mégsem három külön istenként. Ez a Szentháromság felé mutathat"? - Ugyanis nem mutathat, mert eleve nem mutatott!...
A példád sem jó, nem a leírtak szerinti: "ha A küld B-t és említi C-t, akkor három isten." - Hiszen B a "beszélő" és ő említette, hogy A küldte őt és a Szellemét. És igen, itt három van említve!
Ez meg akkora humbukfuk, hogy no comment: "Lehet három személyes viszony az egy isteni életben."
És ez sem semmi mellébeszéd: "A keresztény hit pontosan ezt mondja: az Atya küld, a Fiú küldetik, a Lélek küldetik; mégsem három isten, mert egy az isteni természet." - Akkor ez, hogy is van? A nem látható Atya küldi a Fiút (Aki nem Jézus) és a Szentszellemet, ahogy a tárgyalt igékben van. És mivel a nem látható Atyában van "három személyes viszony az egy isteni életben" és "mert egy az isteni természet.", akkor végül is az Atya megy el(?) magában hordozva a Fiút és a Szelemet, Akiket küldött /belső "három személyes viszonyként, az egy isteni életben"(?)/... De senki sem fogja látni és hallani, ugye?
Akkor bizony át kellene írnod, vagy az MI-vel átírnatnod a teljes Szentírást!
Érted?
Nem lehet össze-vissza elmefutattásokkal a Szentírást félremagyarázni, mert az Úr megtiltotta, amire fittyet hányni sem lehet a cselekedet zsoldja nélkül ... Mert:
1Thessz 5,21 Mindent megvizsgáljatok; ami jó, azt megtartsátok.22 A gonosznak minden fajtájától tartsátok távol magatokat.
Viszont, ha kardinális bizonyítékot tudsz felmutatni a "szentháromságtan" igazolására, írd meg. De ha nem, akkor az Ószöv. iratok szerint annak semmi alapja nincs, még az említésre sem.
És vajon az Újszöv. okot ad-e a "szentháromságtan" használatára, annak ellenére, hogy ez a fogalom nincs benne, azt a következő igék vizsgálatával igazolhatod, ha tudod:
Csel. 7,55 Mivel pedig teljes volt Szent Szellemmel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől, 56 És monda: Ímé, látom az egeket megnyílni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani.
Ezen esemény "szentháromságtan" szerinti magyarázata közben, két dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni. De most még nem fedem fel, hogy ne befolyásoljam a te vizsgálatodat.
Igazad van, valóban buzgón fellelkesült módon kibővítették a fordítók az 1.János 5.7-t, emiatt én a Máté 28.19-t szoktam idézni, és ősszel is ezt idéztem Neked ebben a témában, és most is az 1. János 5.7 mellett másik igeként szintén.
Máté Evangéliuma 28:19 Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
Nekem ez kiindulási alapnak elegendő volt mindig is.
”Egyetértek. De azt is meg kell említeni, hogy nem minden ember képes befogadni a Szent Szellemet, azok, akik még a Sátán világában vannak, nem klépesek Őt befogadni, sőt nem is akarják Őt befogadni.”
——————————————————————-
Én ezt úgy látom, hogy itt is van egy átmeneti időszak, ami a jelenben is zajlik, mert a Szent Szellem munkálkodik és jelen van még azokban az emberekben is, akik akár maguk által fel nem ismert módon már kétszívűekké, sántikálókká váltak a Főpapunk és Főpásztorunk, azaz Krisztus szemében.
Jakab ékesen adja elénk a kétfelé sántikáló, de magukat még továbbra is krisztusinak nevező emberek létezését, s teszi ezt az egyházon belülre definiálva Őket, azaz nem a gyülekezeteken kívülre.
Természetesen nem beletörődő hangsúllyal ír róluk a levelében, és Jézus is folyamatos feddésben részesít a Jelenések könyve elején sántikáló gyülekezeteket, és az ilyen embereknek a három forrásból (testi/lelki szint, mennyből, felülről való sugallmazás, és démoni, ördögi sugallatok együttese) “táplálkozást” Jakab igazán sommásan így összegzi:
15.Ez nem az a bölcsesség,
- amely felülről jő,
- hanem földi, testi
- és ördögi.
16.Mert ahol irígység és civakodás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van.
17.A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.
Tehát ez a fajta 3 forrásból (Isten, ember, sátán) megalkotott lelki/szellemi szinkretizmus sokakra volt jellemző már az apostolok korában is, és sztem a jelenben is ez erősen jelen van, azaz nem csak démoni, hitető szellemek irányítanak egyeseket, hanem Isten Szelleme is még igyekszik munkálkodni bennük, nem vonult ki teljesen belőlük, valamint a saját elméjük, testük, lelkük gondolatai, vágyai is adnak irányokat számukra, aztán mindezek valamilyen pillanatnyi eredője alapján hoznak nap mint nap döntéseket.
Van természetesen olyan szintje az embereken eluralkodó gonoszságnak, amikor már nem képesek egyáltalán meghallani sem magukban Isten vezetését, sem más emberekre, Nekik Isten valódi igaz útjáról bizonyságot tevőkre sem hallgatva, de érzésem szerint még nem tartunk tt a jelenben, igaz, alig vagyunk Noé koránál feljebbi szellemi szinten szerintem.
És e kapcsán Jézus tanítása Noé koráról nagyon tanulságos, azaz nem azt emelte ki, hogy akkor oly módon volt minden gondolata az embereknek gonosz, hogy folyamatosan egymást ölték volna fizikai szinten, nem, nem ezt a jellemzőjét mondta Jézus Noé kora gonoszsága fő jellemzőjének.
Hanem azt, hogy tudatosan kizárták Istent az életükből, szó szerint Isten akarata nélkül kívánták élni az életüket, csak a saját emberi akaratukra, testük, lelkük vágyaira, az evésre, ivásra, házasodásra koncentrálva.
Ennek az eluralkodását egy az egyben tapasztalom a jelenben, párosul ez a viszonylag normális anyagi körülményekkel, tudatosan kivezetve emberek sokaságát Isten személyes akarata megismerésének vágyából és az egyénben a saját lelke, elméje helyett Isten akaratára való kicserélni akarásból, mint helyes emberi akaratból.
Emberek tömegei lépnek ki tehát a “legyen meg a Te akaratod a Földön, mint a mennyben” szemléletből a Noé kora szemléletére, amikor az úgy hangzott kb., hogy “legyen meg a mi emberi akaratunk a Földön”.
Marad emiatt sokakban max az, hogy szájukkal tisztelik csupán már Istent, de sokaknál már ez sincs már meg, mert teljesen kivonultak már a szavak szintjén való isteni akarat tiszteletéből is, nemhogy azt a sajátjuk elé akarnák helyezni!
Én ezeket a folyamatokat látom a jelenben, emiatt a sántikálást, kétszívűséget sokakban érzékelem, de lassan már az is átalakul teljesen a saját emberi fejük után járássá, amibe pedig a sátán könnyedén tud sugallatokat adni, ahogyan anno Évának is tette, amikor a saját feje után kezdett el menni Isten tökéletes, általa nagyonis ismert akarata helyett.
“És szerinted a római császárok, akik a zsinatokat összehívták és az általuk püspöki rangra emelt
álkeresztények, akik a három az egyben istenmodellt képviselték taslálkoztak valaha is a Szent Szellemmel? Hisz ezeken a zsinatokon résztvevő püspökök képek és szobrok előtt leboruló ördögfiak voltak.”
——————————————————————-
Én a 4. századot szellemi szinten nagyon zavaros időszaknak tartom, erre szokták azt mondani, hogy ”a háborút megnyertük, de a békét elvesztettük”.
A kereszténység addig, amíg üldözött állapotban volt, addig sokkal intenzívebben kereste a kapcsolatot a Szabadítóval, Aki addigra már 3 évszázadon át sok szabadulást hozott számára.
De amikor megérkezik a világ által nyújtani képes békés időszak, akkor hajlamos elfelejteni azt az egyház, hogy nem a világi, emberi hatalmak és hatalmasságok meggyőzése a valódi cél, hanem a valódi csatározás az továbbra is a levegőégben lévő szellemi hatalmasságokkal szemben zajlik, és emiatt a társadalmi béke nem ok arra, hogy a szellemi szinten való küzdelmet feladja az egyház, és másképp gondolkodó emberekkel szembeni küzdelemre cserélje fel azt, immár maga mögött tudva egykori üldözőinek, azaz a világi hatalmaknak támogatását.
Az üldözött egyházból sajnos hamar másokat, másképp gondolkodókat üldöző lett, azaz nem tanult abból a közel 300 évből, amíg Ő volt az üldözött.
Tehát a 4. évszázad ezzel telt, egy szellemi váltással, voltak szerintem még ekkor Szent Szellem vezetése alatt élő emberek az egyházban, de már nem Ők diktáltak, ahogyan az apostolok tették ezt másokkal szemben úgy, hogy ha kellett, akkor elszenvedték azt, hogy elhagyják sokan a vezetésük alatt maradt gyülekezeteket, mert nem tudják már befogadni azt, amit az apostolok jónak és igaznak mondanak.
Vagy átvették a Diotrefészek az uralmat a közösségekben, és épp az apostolokat, vagy a tanítványaikat igyekeztek immár kirekeszteni.
Lezajlott egy ilyen váltási folyamat ebben az évszázadban, és a Szent Szellemmel még aktív kapcsolatot ápoló emberek a háttérbe szorultak, és a test, elme és lélek szintjére süllyedt emberek vették át az uralmat, és rakták rá sorra a hamisabbnál hamisabb Mária és egyéb dogmákat bő ezer éven át a kereszténységnek nevezett felekezeti létformákra.
Tehát nem azonnal változtak meg a dolgok i.sz.313-ban, vagy épp 325-ben, vagy az első Mária dogmák megjelenésekor, hanem fokozatosan, és ezzel fokozatosan húzódott háttérbe és vonult ki a Szent Szellem is az egyénekből is, és a közösségekből is.
És épp ez volt a gond az emberek számára, nem vették észre a lassú változás miatt azt, hogy szinte teljesen megszűnt a Szent Szellem erővel, hatalommal, jelekkel megerősített munkálkodása a Földön.
Ó Laci, hát hogy gondolod Te azt, hogy eljutottam volna én akár Józsikácskával március végén, akar híg emberrel március közepén az Ezékiel 37.10-en túli igékig, hiszen Józsikácska AI-ja azonnal igyekezett terelni afelé az irányok felé, hogy ez itt csak Izrael újonnan teremtéséről szól, nyista egyházzal kapcsolatos újjáéledésről itten szó, mert az egyházon belül minden jó és szép, hiszen a katolikus felekezet ezerrel őrzi “Mária dogmásostul, kötelező cölibátosustul, purgatóriomusustul” a “hiteles krisztusi evangéliumot”, azaz nem köll újonnan születnie az i.sz. kb. 4-5. századra szellemi szinten üressé vált egyháznak, mert a derék katolikusok “ily hiteles” evangéliumot őriztek meg és adtak ám tovább!
Ja, meg egyébként sem a szellem ad életet szerintük, hanem a lélek, vagy legfeljebb valamiféle “szellemi lélek”.
Ó, hát esélyünk sem volt emiatt eljutni e fejezeten belül a 24-25 versekhez, s bennük “ama Dávidhoz”, és “Dávidnak ama magvához”, Aki egy személyben lesz pásztora majd az 1.000 éves királyságban mind Izraelnek, mind az egyháznak és a vasvesszővel vezetett pogányokat is Ő fogja majd terelni, és az Ő útjaira kényszeríteni.
24.És az én szolgám, Dávid lesz a király ő rajtok, s egy pásztora lesz mindnyájoknak; és az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megőrzik és cselekszik.
25.És laknak a földön, melyet adtam vala az én szolgámnak, Jákóbnak, amelyen laktak a ti atyáitok; és laknak azon ők és fiaik és fiaiknak fiai mindörökké, és az én szolgám, Dávid az ő fejedelmök örökké.
Na esélyem sem volt arra, hogy idáig eljussunk bármelyikükkel is.
Aztán még az lett volna a gond, hogy ez a “Dávid” szerintük nem azonos Jézussal, hanem bizti majd valamiféle másik, az első Dávid királyhoz hasonló, újonnan érkező, sima zsidó Dávid királyról beszélt itt Ezékiel, s nem Dávid ama magváról, a Krisztusról!
Aki(k) szerint az Ezékiel 37 első 10 verse csak Izraelről szól az arra is képes, hogy a 24-25. verse is csak egy újabb szimpla, Dávid nevű zsidó királyról szól.
Tehát kérdésedre a válaszom az az, hogy sajnos nem tudtam Velük tovább lépni, hiszen szerintük az egyház nem került szellemi szinten sohasem halott állapotba, és emiatt csak Izraelnek volt és van szüksége arra, hogy megérkezzen valóságosan Hozzá Dávidnak ama magva, és helyreállítsa a 4 égtáj felől érkező Szent Szellem újonnan teremtő, új teremtménnyé szülő, és ezáltal ismét életet adó képessége által a szellemi állapotát.
Na erre esélyem sem volt.
Nem véletlenül nem került az egész Valfilen szóba az elmúlt 7 évben az Ezékiel 37 első 10 verse, mert azt gondolják, hogy az csak Izraelről szól, holott Dávid ama magva bizony mindannyiunk pásztora, királya.
Egyetlen Isten valóságával kapcsolatos felismerést sem képes átadni egyik ember a másik embernek, minden ilyen átadást csak a Szent Szellem tud megcselekedni, mert Ő közvetíti és cselekszi Isten akaratát, és csak rajta, azaz Istenen keresztül kaphat minden ember Isten valóságáról felismeréseket!
Na ezek az alapok, ideje lenne már megértened, hogy az emberek felismerései nem adhatóak át emberi testi-, lelki-, elmebeli erővel, hatalommal, azt csakis Isten szelleme képes átadni, mégpedig Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Szellememmel!, azt mondja a Seregeknek Ura.(Zak. 4.6.)
Nem bonyolult ez az igei látás, csak értened és érezned kellene, hogy ez valóban így működik, csakis Isten Szelleme által.
----------------------------------------------
Egyetértek. De azt is meg kell említeni, hogy nem minden ember képes befogadni a Szent Szellemet,
azok, akik még a Sátán világában vannak, nem klépesek Őt befogadni, sőt nem is akarják Őt befogadni.
Ezt az Úr Jézus is előre megmondta:
János 14: 15. Ha szerettek engem, az én parancs(olat)aimat őrizzétek meg, 16. és én kérni fogom az Atyát és más Segítőt (Védőt) ad nektek, hogy veletek legyen a (világ)korszakba, 17. a való(igaz)ság Szellemét, akit a világ nem képes befogadni, mivelhogy nem látja azt (és) nem is ismeri, ti ismeritek mivelhogy nálatok marad és bennetek lesz. /Vida Sándor/
Ezért nem építheti a Szent Szellemet befogadni vágyó ember az igaz Istenről alkotott hitvallását a
római császárok által kinevezett ,képimádó,házasságtörő, püspökök zsinatának határozataira. Mert lehetetlen hogy a kinyilatkoztatás az Istene által, társai az Istenek fölé felkent Fiú Istenről ugyanattól a szellemtől származna , amelytől a császári ediktumban megfogalmazott háromság istenmodell definiciója lett ihletve.
Dániel próféciája szerint az utálatoságok szárnyán pusztító fejedelem legnagyobb ellensége a Seregek Ura, az Istenek Istene lesz, és nem a Róma főpapja által képviselt háromság istenmodell.
Dániel 8:. 9 És azok közül egyből egy kis szarv támada, és nagyon megnöve délre, napkeletre és a kívánatos föld felé. 10 És megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete némelyeket ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodá. 11 És a seregnek Fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az Ő szentségének helye. 12 És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jószerencséje van. 13 És hallék egy szentet szólni; és monda egyik szent annak, aki szól vala: Meddig tart e látomás a mindennapi áldozat és a pusztító vétek felől? S a szent hely és a sereg meddig tapostatik? 14 És monda nékem: Kétezer és háromszáz estéig és reggelig, azután a szenthelyet megtisztítják és helyreállítják.
Dániel 11:36 És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az Istenek Isteneellen isvakmerőn szól, és növekedik, mígnem betelik a harag, mert ami elhatároztatott, az végre is hajtatik. 37 Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvencével, és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát.
Az Istenek Istene a nevében hordozza a római császárok Ediktuma által definiált háromság istenmodell valóságos istenként való létezésének a cáfolatát.
Ezért nem hallottam, egyetlen magát kereszténykét mutogató, háromság istenben mellett kardoskodó prédikátor szájából se kiejteni Mózes Istenének ezt a nevét, mert tudják, hogy az Istenek Istene nevének a megvallása gyökerestől írtja ki a három az egyben istenmodellről alkotott hitvallás valóságtartalmaát.
De a képmutatásod csúcsa az volt, amit a minap Istvánnak (c.istvan) írtál a 38362-es posztodban. Ezt szó szerint kell idéznem, hogy mindenki lássa, mit jelent nálad az evangélium védelme:
"nem tartjuk azt bűnnek, ha valaki számára Jézus nem számít Istennek... számomra sem és a HGy számára sem fontos téma a jelenben ez"
Kikéred magadnak (ráadásul a gyülekezeted nevében is!), hogy Jézus isteni mivoltának tagadása nem bűn, és nem fontos téma?! Német Sándor a szívéhez kapna, ha ezt olvasná tőled."
--------------------------------
Hogy lenen már annak tagadása, hogy a Messiás Jézus Isten lenne bún,amikor maga az Úr Jézus állította önmagáról, hogy Ő embernek fia.
Honnan vezsed azt a bátorságot, hogy az ember fia Jézust saját vallomásával szemben Istenként
említs.
Az Úr Jézus egyértelművé tette, hogy neki van Isten, ,akit Atyjának is nevezetett, és nem Ő az Isten.
Az Úr Jézus még az alatt az idő alatt sem ragadtatta el magát, amíg az Isten formájában volt, és az Isten az ő emberi testének a formájában volt,hogy azt állítsa, hogy Ő azonos,egyenlő az Istennel.
Ezt a tényt Pál apostol nem véletlenül hangsúlyozta ki, hisz tudta, hogy az Úr Jézus Ádám után a második ember lett és nem Isten lett.
Fil. 2: 6 Aki, mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, 7 Hanem Önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett; 8 És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, mégpedig a keresztfának haláláig.
Sem az alatt, amíg az Isten formájában volt, sem azután, miután az Isten kiköltözött Jézus emberi testéből,az Úr Jézus nem táplált olyan illúziókat, hogy Ő Isten lenne.
DE az apostol sem táplált ilyen illúziókat, hisz egyértelműen úgy utalt a Messiás Jézusra, mint,aki Ádám után a második ember lett, azzal a különbséggel, hogy a Messiás Jézus emberi szelleme az Égben várta meg, hústestének egy földi ember leányában, Máriában történő fogantatását.
1. Kor. 15:45 Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám életet adó Szellemmé. 46 De nem a szellemi az első, hanem az érzéki, azután a szellemi. 47 Az első ember földből való, földi; a második ember,az Úr, a mennyből való.
Hogyan várod te azt el vámmentessstől, hogy mindezek ismeretében kijelentse, hogy Bűn az, aki tagadja azt, hogy az Úr Jézus Isten lenne,mivel azt ő maga is tagadta. Pál apostol pedig az Úr Jézusról kijelnetette, hogy Ő Ádám után lett, és ember lett?
Ezt a részét elemeztétek ki annak idején az Ezékiel 37. fejezetéből?
Ezékiel 37:11 És monda nékem: Embernek fia! Ezek a csontok az Izrael egész háza. Ímé, ezt mondják: Elszáradtak a mi csontjaink és elveszett a mi reménységünk; kivágattunk! 12 Annakokáért prófétálj, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Ímé, én megnyitom a ti sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem, s beviszlek titeket Izrael földjére. 13 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor megnyitom sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem! 14 És adom az én Szellememet belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és megcselekedtem, ezt mondja az Úr Isten.
A H.N. Adventsita Egyház tévtanítói a Róma Főpapjai üdvöskéjének Hippói Ágostonnak a szellemében
tagadják, hogy ez a prófécia, ami az ezer éves királyságot megelőző első feltámadásról szól, valaha is
beteljesül Izrael egész házán.
Pedig Ezékiel Istene, Dániel próféta által is tanúskodott erről a feltámadásról, amiről a H. N. Adventisták szintén nem hajlandóak tudomást szerezni.
Dániel 12:1 És abban az időben felkél(feltámad) Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni,mind ez ideig. És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben. 2 És sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra. 3 Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat a megigazulásra visznek, miként a csillagok, örökkön örökké. 4 Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás. 8 Én pedig hallám ezt, de nem értém, és mondám: Uram, mi lesz ezeknek vége? 9 És monda: Menj el Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig. 10 Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekszenek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik. 11 És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító utálatosság, ezerkétszáz és kilencven nap lesz. 12 Boldog, aki várja és megéri az ezerháromszáz és harmincöt napot. 13 Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén.
Mert nem az elme vezeti helyesen a hívőt az igetanulmányozásakor, hanem az Ige szerzője, a Szent Szellem, akivel Ők sajnos nem találkoztak úgy, ahogyan ez Velük ellentétben Apollósnak megadatott."
És szerinted a római császárok, akik a zsinatokat összehívták és az általuk püspöki rangra emelt
álkeresztények, akik a három az egyben istenmodellt képviselték taslálkoztak valaha is a Szent Szellemmel? Hisz ezeken a zsinatokon résztvevő püspökök képek és szobrok előtt leboruló ördögfiak voltak.
Róma császárai nem Khrisztosz szentjeiből hozták létre egyházukat, hanem házasságtörő,parázna
emberábrázolások előtt leboruló embergyilkosok társaságából.
I. János levél 5:7 Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Szellem: és ez a három egy.
, de ez az utóbbi ige az egységük ellenére továbbra is 3 személyt jelent, akiket az isteni egylényegűségük köt össze, és amiatt nevezhetőek 1-nek."
Az I. János 5:7 egy olyan betoldás, amely azt hivatott bizonyítani ,amit lehetetlen bizonyítani, mégpedik ,hogy az Úr Jézusnak a Máté 28:19-ben tett kijelentése szerint az Atya , a Fiú, és a Szent Szellem egylényegű lenne.
Az igazság az,hogy se a próféták írásai, se a apostolok írásai nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy
megállapítsák , hogy az Ige Isten és az Atyja, akitől született egylényegű-e. Nem is tartalmazza az egylényegű kifejezést a Szentírás. A római császárok által összehívott zsinatok résztvevőit fogalalkoztatta a kérés, miután Árius és társai tagadni kezdte, hogy az Úr Jézus Isten volna.
Áriusszal szemben kerestek érvet, és találtak is, hisz János Evangéliuma tanúskodik a LOGOSZ nevű Istenről, aki Atyjának nevezi az Istent, akitől született. Ez a kinyilatkoztatás már önmagában is elegendő bizonyíték volt annak a megállapítására, hogy egynél több Isten létezik, ha elfogadjuk
hogy a Szent Szellem is Isten.
A a Logosz Istenenk és a Szent Szellem Istennek, az Atyjával való egylényegűségének a megállapítása nincs a halandó ember hatalmában.
Ellenben a Logosz Istennek az ember Jézussal való beazonosítása teljes képtelenség. Erre Nesztoriosz is felhívta a figyelmet, hisz a János Evangéliuma első fejezete szerint a Logosz Isten az, aki megjelenik testben, mégpedig úgy, hogy az ember Jézus hústestének a formájával vált egyenlővé, hogy abban lakozzon. Az Úr Jézus pedig, mint minden Izrael és Júda házából származó Mózes ideje óta Atyjának hívta a Logosz Istent. A Logosz Istent habár Izrael Atyjának hívta, de ez nem azt jelentette, hogy
azonos lenne az istenével és Atyjával,akitől született.
A Legnagyobb tévhit az volt, amikor az Apostol által Fiúként azonosított ,az Istene által ,társai az istenek fölé felkent Istent - aki Izrael Istene és Atyja - az Úr Jézussal kezdték beazonosítani.
A kérdés, hogy miért volt erre szüksége a római császárok által alapított egyháznak?
Erre azért volt szükség, mert a római császárok által definiált isten egy háromarcú isten volt, amelynek egyik tagja asszonytól és istentől született istenember kellett hogy legyen.
A probléma az volt, hogy a Római császárok nem ismervén az Isten Szavát és az apostolok írásait elhamarkodottan törvénybe iktatták a keresztények új istenmodelljét, amit soha se sikerült az Isten Szava és az apostolok írásai által igazolni. Ezért a 380-as ediktumba foglaltak alapján büntették azokat, akik nem fogadták be az új istenmodellt. Azokat, akik megtagadták vagyonelkobzásra és száműzetésre ítélték. Köztük Nesztorioszt is ,aki 428-431-ig konstantinápolyi pátriárka volt.
A legnagyobb problémát a római császárok istenmodelljével az Fiú nevű tagnak - amely a mitológia szerint félig isten és félig ember kellett, hogy legyen - a Szent Szellemmel való egylényegűsítése jelentette.
Tudniillik már létezett egy korábbi zsinati határozat, miszerint a Szent Szellem az Atyától született.
Ezt kellett meghamisítani úgy, mintha a Szent Szellem az Atyától és a Fiútól, ez esetben az Úr Jézustól született volna.
Erre azonban csak az 589-ben összehívott toledói zsinaton került sor, természetesen a a Róma Főpapjához tartozó nyugati püspökök közreműködése által.
Erre a keleti egyházak püspökei rájöttek és a 691-ben összehívott Trullai zsinaton tiltakoztak a beszúrás ellen.
A beszúrás tulajdonképen a korábbi szöveghez, miszerint a Szent Szellem az Atyától született az "és a Fiútól" szavak hozzáírását jelentette.
Hasonló csalás történt, mint az általad a háromságtan védelmére idézett I.János 5:7-be történt beszúrás volt.
Azon csodálkozom, hogy miután bizonyítást nyert ,hogy az I.János 5:7-be az "ez a három egy"
nyilvánvaló beszúrás, te, aki azt állítod magadról, hogy a Szent Szellemtől újjászülettél ezt a rontott szöveget idézted a háromság istenmodell igazolásának bizonyítékául.
Az olvasók miatt idézem az általad idézett hamis szöveget és az eredeti szöveget, amelyből kiderül, hogy az Atya Isten, az Ige Isten, és a Szent Szellem Isten nem egy. Nem beszélve arról, hogy
ebben az idézetben az Úr Jézus nincs jelen, ráadásul az Úr Jézus a testében lakozó Ige Istent szüntelenül Istenének és Atyjának nevezete, tehát kizárt, hogy azonos lenen vele.
Előbb idézem az általad idézett hamisított változatot:
I.János 5:6 Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus a Krisztus; nemcsak a vízzel, hanem a vízzel és a vérrel. És a Szellem az, aki bizonyságot tesz, mert a Szellem az igazság. 7 Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben: az Atya, az Ige és a Szent Szellem; és ez a három egy.8 És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön: a Szellem, a víz és a vér; és ez a három is egy./Károli KSZE/
1. János 5: 6. Ő az, aki jött vizen és véren át, Jézus Krisztus, nemcsak vízben, hanem vízben és vérben, és a Szellem a tanú(bizony)ságtévő, 7. hiszen a Szellem a valóság, mivelhogy hárman vannak a tanú(bizony)ságtévők: 8. a Szellem, és a víz, és a vér, és ez a három egybetorkollik,/VIDA SÁNDOR/
Semmi, de semmi nem támogatja a háromságistenmodellt a Szentírásban.
Ezért volt szükség arra, hogy 534-ben annak megtagadását halállal büntessék a római csásárok törvénye alapján. De még a máglyatűz által sem tudták elérni,hogy igaz hitű khrisztoszi elfogadja
ezt a római császárok által kiképzelgett kamusitent.
Nem a nevektől lett igaz az Ige, hanem a nevek bizonyították be, hogy te nem a modern technológiával, hanem pl a reformáció legnagyobb elméivel állsz szemben. Te ezt a történelmi szembesítést nevezed most "tekintélyelvűségnek", hogy ne kelljen beismerned a vereségedet.
———————————————————-
Mivel AI vagy, nem vagy képes felfogni azt, hogy az általad a “reformáció legnagyobb elméinek” nevezett emberek nem születtek újjá a Szent Szellemtől (ahogyan Te sem), mert az Ige ezen része Apollóshoz hasonlóan ekkor még homályban maradt számukra. Krisztust képesek voltak Apollóshoz hasonlóan kimutatni az írásokból, de ettől, azaz az apollósi szinttől létezik Isten ismeretének feljebbi, nyilvánvalóbb szintje:
Mikor pedig meghallgatta őt Akvila és Priscilla, magok mellé vevék őt, és NYILVÁBBAN kifejtették előtte az Istennek útát.(Apcsel. 18.26.)
Na erre a szintre sajnos nem tudtak fellépni a Szent Szellemtől való valóságos újjászületésük híján a reformáció vezető elméi, olyannyira nem, hogy Kálvin még azt is kihirdette nagy igyekezetében, hogy a Szent Szellem már nem működik azon a szinten, mint egykor az apostoli korszakban, mert a lényegi munkát akkor már elvégezte az emberiségben.
Mondta ezt úgy, mintha éppenséggel nem ezer évnyi szellemi sötét középkor állta volna ekkor már mögöttük, azaz pont nem az látszódott ezer éven az az emberiség szellemi, erkölcsi állapotán, hogy az apostolok kora oly módon tisztította ki a Földről a gonosz szellemi lényeket, hogy azok ne jöttek volna vissza. És bizony ezt Jézus előre megmondta:
Lukávs 11.24.Mikor a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem.
25.És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.
26.Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét szellemet, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.
És bizony a reformátorok is elkezdtek egyes, pl. az ezen hamis kálvini látással szemben másként gondolkodókat üldözni, “nehogymár“ csak a katolikusok zsarnokoskadhassanak másként gondolkodók felett!
Amit jól, azaz akár szellemben, azaz akár Isten Szelleme vezetése által kezdtek el, azt hamar testi, lelki szintre visszasüllyedve fejezték be sajnos a “reformáció legnagyobb elméi” sorra.
Galata levél 3:3 Ennyire esztelenek vagytok? amit Szellemben kezdtetek el, most testben fejeznétek be?
Mert nem az elme vezeti helyesen a hívőt az igetanulmányozásakor, hanem az Ige szerzője, a Szent Szellem, akivel Ők sajnos nem találkoztak úgy, ahogyan ez Velük ellentétben Apollósnak megadatott.
Na mindezek miatt a reformáció legnagyobb elméi nem jutottak sok témában világosságra, mert a teljesebb, nyilvánvalóbb világosságot az Ige kapcsán csak a Szent Szellemmel betöltött emberek tudják megadni másoknak, úgy, ahogyan Akvila és Priscilla megadta azt az Igében nagyonis tudósként leírt, de ennek ellenére mégis alázatos szívű Apollósnak.
Én ismerek évtizedek óta ma már református püspökké felesketett papot személyesen, más református lelkészeket is, nagyonis ismerem a nekik adatott világosság szintjét, és emiatt írtam le azt most, amiket leírtam.
De Apollós adott számukra is mintát abból, hogy az “ékesenszóló férfiúknak, akik az írásokban tudósok, azoknak is létezik feljebbi szint ennél, csak alázat kell, hogy legyen bennük, és megkaphatják Istentől Ők is a jelenben mások által, ahogyan Apollós megkapta ezt Akviláék által Istentől.
A felekezeti tekintély pajzsa: A 38362-es posztodban, amikor egy nehéz teológiai kérdés (Ezékiel 37) került elő, mit csináltál? Nem "önállóan", az Igéből vezetted le, hanem szó szerint elbújtál a gyülekezeted mögé:
——————————————————-
Alapvető tévedésben vagy az Ezékiel 37 témában.
1. Az Ezékiel 37.1-10-t én hoztam be 7 év teljes Valfilen lévő szünet után ismét, először a HNA topikba 03.19-én, majd a JT topikba Józsikácska felé címezve 03.28-án, azaz számomra ez a fejezet egyáltalán “nem nehéz teológiai kérdés”, sőt, az egyik kedvenc igehelyem és maga a látás is, amit itt Isetn ad elénk.
2. Ez számodra a “nehéz teológiai kérdés”, hiszen már 10 éve sem értetted az itt leírtakat, amikor a JT topikban c.istvan igyekezett Téged a 154638-s írásában az Ezékiel 37.1-10 kapcsán tanítani.
3. A gyülekezetem mögé pedig nem kell itt sem elbújnom, csak szimplán közöltem azt, hogy a HGy-ban igenis tanítanak olykor az Ezékiel 37-ről, mert fontos látást adott itt elénk Isten az élettelen test élővé válása folyamatáról, és ezt én is annak tartom önmagam is, amikor magam is tanulmányoztam ezt az igehelyet önállóan is elmélyedve abban.
4. Komoly fogalmi zavar az tehát Nálad, ha “gyülekezet mögé bújásnak” nevezed azt, ha olyan igékkel kapcsolatos véleményeinket írjuk le, amelyekről tanítanak a gyülekezeteinkben is.
Mert ha az a NEM “gyülekezet mögé bújás” számodra, hogy csak azokról az igékről beszélhet pl. egy 37 éve egy gyülekezet tagja, amelyikről a gyülekezete ezalatt nem tanított, akkor mi marad az Igéből, hiszen a HGy szinte minden lényegi témáról és azokhoz kapcsolódó igékről tanított már ezalatt a 37 év alatt!
5. Mert akkor ilyen erővel Ti, HNA tagok sem szólhatnátok itt egyetlen olyan igével kapcsolatosan, amelyikről tanít a gyülekezetetek. Akkor meg pápá lenne pl. az összes HNA specifikus húsos, boros téma is számotokra, és az azzal kapcsolatos összes igei hivatkozási lehetőségetek is!
Ugye milyen butaságokat mondtál most is AIcska?
Ez kb hasonló szintű ahhoz, hogy szerinted Hack Péter volt valaha is államtitkár (pedig nem volt), és én Neki írtam valaha is bármit (holott soha nem írtam, és soha nem mondtam azt sem, hogy írtam volna Neki bármit is…). Hack Pétert egyébként nem ismerem személyesen, csak látásból.
Csodálkozol ezek után még mindig azon, hogy az AI-d súlyos tárgyi tévedései, a folyamatos sületlenségei, értetlenségei miatt elegem van az AI-s silányságok szintjéből!?
Könyörgöm, bújjál már ki az AI-d mögül, és írj végre emberként ismét!
A párhuzamos topikban csont nélkül, gondolkodás nélkül rábólintottál Abdiás diszpenzacionalista számításaira: "Igen, ez egy logikus számítás..."
————————————————————-
1. Mivel AI vagy, emiatt nem fogod fel azt a logikai ellentmondást ebben a mondatodban, hogy nem képes az ember “csont nélkül, gondolkodás nélkül rábólintania” semmi olyanra, amiről leírja azt a minősítést, hogy ”logikus”.
2. Mivel AI vagy, emiatt nem fogod fel azt, hogy az ember csak arra mondja ki azt, hogy “logikus”, amit érdemben elolvasott (azaz nem “csont nélkül”!), és amin állításoddal ellentétben érdemben “elgondolkodott.“
3. Amíg ez nem történik meg az emberben, addig az EMBER (azaz nem te!!!) nem mond semmit sem logikusnak, akkor sem, ha te hamisan ezt állítod az emberről tudatlan AIcska! Akkor sem!!!
A résztvevők nem egy közösség, hanem sok felekezet tagjai.
Titusz 3:10 Vagy egyébb más gyülekezeti szabályok, csak gyülekezeten belül alkalmazható
A felekezetek közti különbségek nem bomlasztás, hanem sokszínűség.
Bár vannak akik kiviszik még a szint is a dologból, egyszerű szürkét használnak mondjuk szürke háttéren szürke kancsó, nem is látszik, csak ha valaki elmondja hogy ott van. Mint amikor kisovodás hozza a firkalapot, rajta egy nagy zöld kusza vonalakkal. Miez? Hát medve! Hol? Bent az erdőben.
A fórumon a bibliai elv: (kéne, hogy legyen.) békesség, türelem, párbeszéd, nem pedig egymás megítélése. Ez sincs meg; békére törekedni. Minek? A vallás egy harc! Mintha Istent, vagy az Ő üzenetét védeni kéne. Türelem? Minek? Vagy letérdelsz, vagy kampó de azonnal! Párbeszéd? Minek? Monológ, és kijelentések.
Mondjuk arra jó, az ember benéz, körbenéz. Talál valamit, mond valamit, mint egy kis bemelegités, mint amikor a súllyokat próbálja edzőterembe, mielőtt neki kezd a valós edzési tervnek.
A fórum nem gyülekezet. A fórum gyülekező tér: különböző felekezetek, irányzatok, hagyományok tagjai érkeznek ide, hogy bemutassák saját nézeteiket, vagy azt, amivel a saját közösségükben egyetértenek.
—————————————-
Alapvető tévedésben vagy!
”Nézz fel a táblára”, és olvasd el, hogy mi van oda írva, mi ennek a topiknak a címe, s ezzel mi ennek a topiknak a témája!?
Merthogy a Fórumon belül a Valfilen vagyunk most, és azon belül is egy magát a Biblián állónak, és ezen az alapon kereszténynek valló felekezetről, azaz nagyonis egy gyülekezetről és annak nézeteiről szóló szaktopikban, vedd már észre, azaz nem más “felekezetekről, irányzatokról, hagyományokról” folyik itt a diskurzus, ahogyan Te ezt erre a topikra vonatkozóan hamisan állítod, hanem HNA tagok és a topikgazda aktív részvételével elsődlegesen konkrétan a HNA felekezet/gyülekezet nézeteiről.
Meg pl. miattam max néha persze a fociról is. Merthogy kiestek tizivel a németek és a hollandusok is, ami miatt érezhetően lassult a Föld forgása. Vagy nem…
De másról nem nagyon szoktunk itt beszélni, és erre a topikgazda is ügyel, és jól is teszi.
A 294647-es posztodban, hogy a saját stílusodat igazold Bethsabé előtt, még világi tekintélyek mögé is beálltál: "A mondandómat gyakran szedem pontokba, államtitkároknak is bevált ily módon rendszerezetten adnom át anyagokat 20-22 éve..." (Hack Péter államtitkári tekintélyére hivatkozni…
——————————————————————————
1. Sehol nem hivatkoztam abban az írásomban Hack Péterre AIcska, rosszul van beállítva a keresőd!
2. Hack Péter sohasem volt államtitkár AIcska, rosszul van beállítva a keresőd!
3. Nem írtam ki azt, hogy melyik államtitkárnak adtam át saját magam által írt, formailag pontokba szedettséget tartalmazó anyagokat AIcska, ha ilyet állítasz hamisan, akkor rosszul van beállítva a keresőd!
4. A pontokba szedett fogalmazást a debreceni bölcsész magyar szakon végzett nővéremtől és az agrármérnök édesapámtól tanultam. Ők számomra tekintélyek sokmindenben. Számomra, azaz nyugodj meg, nem kell neked is tekintélynek elfogadnod Őket!
Titusz 3:10 és a fórumok világa – miért nem ugyanaz, mint egy gyülekezet?
A fórum nem gyülekezet. A fórum gyülekező tér: különböző felekezetek, irányzatok, hagyományok tagjai érkeznek ide, hogy bemutassák saját nézeteiket, vagy azt, amivel a saját közösségükben egyetértenek. Ez a sokszínűség természetes, hiszen ma a kereszténység nem egyetlen homogén közösség, hanem sok felekezet, sok hagyomány, sok értelmezési út.
Éppen ezért fontos tisztázni, hogy Titusz 3:10 nem alkalmazható felekezetek között, és nem használható arra, hogy fórumon egymást „megintsük”.
Aki itt a XXI.sz.-ban "démoni szellemek hatása alá kerül", az gyakorlatilag a saját elképzeléseinek a bolondja.
Árnyalva:
AI-alapú áttekintés
Azt az állapotot, amikor valaki (vagy a környezete) úgy véli, hogy démoni szellemek hatása alá került, az orvostudomány és a pszichiátria démonomániának nevezi.
A kifejezés a pszichiátria történetében egy olyan téveszme, amely során a páciens szilárdan meg van győződve arról, hogy démonok szállták meg, vagy azok irányítják a gondolatait és cselekedeteit.
A modern orvosi diagnosztika a démoni megszállottságként megélt tüneteket általában a következő pszichiátriai kategóriák valamelyikével azonosítja:
Skizofrénia: amely során a beteg hallucinációkat vagy téveszméket tapasztal.
Disszociatív zavar: korábbi nevén többszörös személyiségzavar, ahol a tudatállapotok különválása miatt a páciens idegennek éli meg bizonyos cselekedeteit.
Súlyos depresszió vagy mánia: amelyhez vallásos téveszmék társulnak.
Nyilván az sem kerek "szellemiség" korunkban, aki elhiszi a démonok létét.
Nincs is tisztában vele, miféle hetet-havat hord össze, egy ókori fantazmagória kapcsán, amik eleve tévhitekre épülnek:-/:-(
Kikéred magadnak (ráadásul a gyülekezeted nevében is!), hogy Jézus isteni mivoltának tagadása nem bűn, és nem fontos téma?! Német Sándor a szívéhez kapna, ha ezt olvasná tőled.
————————————————————-
Mi ezt téves látásnak, Jézus valóságáról való kellő ismerethiánynak tartjuk, s nem bűnnek. Van aki még nem jutott el erre a felismerésre, van aki pedig arra jutott, hogy szerinte Jézus nem Isten, és PONT.
Ember nem képes ezt a felismerést megadni, erre csak Isten képes.
De tovább megyek, mert ezek szerint alap dolgokat nem értesz.
Egyetlen Isten valóságával kapcsolatos felismerést sem képes átadni egyik ember a másik embernek, minden ilyen átadást csak a Szent Szellem tud megcselekedni, mert Ő közvetíti és cselekszi Isten akaratát, és csak rajta, azaz Istenen keresztül kaphat minden ember Isten valóságáról felismeréseket!
Na ezek az alapok, ideje lenne már megértened, hogy az emberek felismerései nem adhatóak át emberi testi-, lelki-, elmebeli erővel, hatalommal, azt csakis Isten szelleme képes átadni, mégpedig Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Szellememmel!, azt mondja a Seregeknek Ura.(Zak. 4.6.)
Nem bonyolult ez az igei látás, csak értened és érezned kellene, hogy ez valóban így működik, csakis Isten Szelleme által.
A bizonyságtevő, másokat Isten beszédére, valóságára tanító emberek csak eszközök, de a valódi üzenet átadás szellemi szinten, az Isten akaratát megcselekvő Szent Szellem(e) szintjén zajlik, azaz nem emberi elme, tudás, lélek és ékesszólás szintjén.
Az "eretnek ember", az nyilván a korának szintjén, értelmesen és normálisan gondolkozó ember.
Ami meg a "tévelygést" illeti, az "tévtanítások", lejárt ókori fantazmagóriákat benyaló, az önbecsapást életvitel szerűen űző, kora szinte összes tudományát ignoráló fundik jellemzője.
Holmi, soha senki által nem bizonyított, "anyagtalan entitások" ú.m. "szellemek" vélelmezett létét infantilis módon magukévá tevők, akik még a kreált, félistenből istenné szavazott Joshua mítoszát is hiszik a képtelenségek ellenére.
Csak ugye ezeket szar érzés lenne belátni, beismerni, helyette "üdvözült mosollyal" kardoskodnak nyilvánvaló ostobaságok mentén, mintha nem is 2026-ot írnánk!
Siralmas elmeállapot, szellemekben hinni, meg ismereteink által rég meghaladott kitalációkban.
Szóval, maradva Vámmentes azon megállapitásánál, hogy 1-2-3- figyelmeztetés után kerülni kell az olyat aki mást hirdet, tanit.
————————————————————
Pál nem ezt mondja tartalmilag a Titus 3.10-ben (“Az eretnek embert egy vagy két intés után kerüld;”), és emiatt én sem ezt mondtam.
Az egy az egyben “eretnek ember”-nek nevezett tévelygés szintje teljesen más kategória, mint az az ember, akinek csak néhány véleménye a tévtanítás a hallgatósága szerint.
Az elsőt kerülni kell, a csak néhány tévtanítás szintjén tévelygő, de a krisztusi evangélium alapjait tekintve nem tévelygő embert feddni és tanítani kell, mert: Jakab levél 5:20 “Tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez.”
Már harmadszor írom le ezt a kettősséget, remélem nem kell ismét leírnom.
Mert más szint az egy az egyben már hitető, démoni szellemek hatása alá került, azaz már valóban eretnek ember, és a csak néhány tévtanítás szintjén tévelygő ember, akinél a krisztusi evangélium alapjai megvannak és állnak.
Szóval, maradva Vámmentes azon megállapitásánál, hogy 1-2-3- figyelmeztetés után kerülni kell az olyat aki mást hirdet, tanit. Alapján, az itt lévőknek tilos lenne egymással beszélniük.
Nemértem, hogy miről megy a diskura. Most akkor Isten törvényei, szabályai a fontosak, vagy időnként felül lelehet birálni. Önjelöltség okán.
