Pontosabban nem áll már szelekciós nyomás alatt, gyakorlatilag bármely génkészletnek azonosak a túlélési lehetőségei a modern orvostudomány és a társadalom szerkezete miatt. Mik lesznek a következmények, mik a kilátások?
azt hiszem, hogy az általam hozott észrevétel a termet növekedése és a nagyméretű újszülöttek világrajövetelének lehetősége a császármetszés megjelenésével, pont egy ilyen követhető evolúciós tényező! Ezt akár szabadalmaztathatnám is, mert sehol, senkinél nem olvastam, hallottam! De eddig érdemben senki sem tudta még cáfolni. A tisztaságmánia és az allergiás megbetegedések közti relációt már sokan szóbahozták. Az sem lehet eddig megcáfolva. S mindkét példa kezdete a XX-sz.-közepére tehető, átnyúlva napjainkba.
nem éppen így áll a helyzet. Az igaz, hogy a modern civilizációs eredmények torzizják az evolúcióban a szelekciós tényezők hatását, de ez előbb-utóbb vissza fog ütni. Nem lehet csupán széplélek motivációból és eltulzott humanitárius érzelmekre hivatkozva egyre több a társadalom számára értéktelen, az emberi evolúció számára káros egyedet megmenteni, életbentartani, sőt szaporitani is. Ez előbb-utóbb gazdasági és téársadalm,i onfliktusokhoz vezethet. A jelei már megmutakoznak nálunk is és pont ezekben a napokban: A Pető Intézet által évek óta görgetett csődtömeget a kormány nyakába varók, pont arra hivatkoznak, hogy lám a kormány nem akar segiteni (ami nem igaz), miközben miliárdokat költ a sporttámogatásokra! Csak hát minden társdadalom alapja a "mens sana in corpore sano" elv! A mindenkori fiatalok felnevelésére, az idősek eltartására és a fogyatékosok életbentartására, gyógyitására szánt anyagi eszközöket a fizikai/szellemi termékeket előállitók hozzák létre! Irántuk is vannak kötelességei az államnak.
Én nem akarom követni, pont amellett érveltem, hogy olyan rövid ideje van hatással a modern társadalom az evolúcióra, hogy még nem valószínű, hogy bármilyen közvetlen bizonyítékot lehetne rá találni. Csupán annyit, hogy ha megszűnik a visszacsatolás (nincs szelekció, hiszen szinte független az egyén génkészletétől az utódainak száma), akkor elméletileg nem működhet tovább az evolúció annak biológiai értelmében.
te mégis hogy akarnád az evolúciót követni? egyik évrtől a másikra, hónapról hónapra, stb?. mint mondtam már, minden apró változás egy generációt jelent, ami a nyugati demokráéciákban s nálunk is, lassan nemhogy több mint 20 év, de közeledik a harminchoz is. mióta is van modern orvostudomány? két generációnyira! mit akarsz mérni/tapasztalni ennyi idő után? Ennyi idő alat semmiféle átörökithető jelleg változása, új megjelenése, sem kimutatható! Ehhez századok kellenek, de minimum féltucatnyi generáció!
a higéniát nem kell fétisizálni, ugyanis az allergia népbetegségé válása többek közt a tulzásba vitt tisztálkodási szokásoknak is köszönhető! Az alultápláltság, szegénység, járványok ellenére is az elmaradotttabb országok népszaporulata sokkal jelentősebb mint a civilizált országoké!
de az evolúció folyamata nem az emebri élet/történelem menetéhez igazodik! hiszen minden apró változás egy-egy generációt vesz igénybe s ez az embernél általában 15 év minimum! látható változáshoz viszont sok generáció apró változásainak összege vezet. Ezer generáció már a paleolitikumba visz, mig a evolúciós szempontból ez alig számit valamennyit.
A példák amiket hoztam pont a kivételesen gyors változásokat mutatják, így pl. az állakapocs méretek/rágóizmok fejlettsége> fogak elhelyezkedése és jelelge szempontból (alig pár száz éves változáss ma is foylamtban van), a császármetszés hazása az európaiak testmagasságára pedig máég száz éves sincs, hiszen alig pár tizen éves ez a robbanászserű nővekedés, az allergia érzékenység is igen rövid multra tekint vissza és kaocsolatba hozható az új tisztitóÍ6mposószerek terjedésével és tisztálkodási szokásokkal.
A multikultival velejár a rasszok egyre nagyobb hibridizációja is s pl. az északi államok szőke, kékszemű emberkéi akár pár tucatnyi generáció után jelentősen eltünhetnek a populációkból, mivel csak homozigota állapotban örökölhetőek ezek a jellegek (receszivek lévén).
Értsd meg, hogy a modern társadalmakról beszélek! Ehhez semmit köze az ős-, ó-, középkornak, vagy a XX. század első felének, de még a mai világ nagy részének se, annak a részének, ahol nincs higiénia, széleskörű orvosi ellátás, társadalmi rend stb. Talán egy tejérzékeny ember ma, egy fejlett, nyugati országban kevesebb utódot fog létrehozni, mint az amúgy is nagyon alacsony (a termékenységi ráta valahol 1,1-1,8 körül van, tehát egy főre jut 0,5-0,9 utód, és még elméletileg sem mehet sokkal 1 fölé!) átlag?
A természetes szelekciós tényezők jóésze tényleg eltünt, de megjelentek heleyttük újak! Lásd a mezolitikumban megjelent tejet adó állatok tenyésztése,a mely a laktóz érzékenyeket szelektálta ki, majd a gabonafélék termesztésekor a gluténérzékenyekkel történt ugyanez. Korunkban pl. a gyerekkoromban (negyvenes-ötvenes évek) szinte ismeretlen allergia vált népbetegségé! A múlt század elején még számatalan nő halt belke a szülésbe (s nem okvetelnül hullamérgezés maitt), vagy nagyon sok újszülöttet nem lehetett világrasegiteni egydarabban és életben.
Az evolúció tanujele az is, hogy az emberiség nem pusztult ki a számtalan járvány miatt.
Melyik dimenzióban irányos? Ugyanis mivel minden új "bimbó" az evolúció fáján kevés egyedből áll a kezdetekben, ezeket bármikor elpusztithatja valamilyen külső hatás. Mielőtt még valamelyik irányba elindultak volna. Az irányt mindig a környezeti tényezők szabják meg s nem az élőlény akar arra "menni". Egy hal pl. mindig csak a megfelelő kémiai összetételű, hőmérsékletű, stb. vízben lehet s csak ilyen fele tarthat, ahogy a fák gyökérzete is a sziklás talajban csak a repedésekben tud megkapaszkodni, táptalajhoz jutni. Nem oda akar nőni, hanem csak arrafele terjeszkedhet!
És úgy általában mondanám mindenkinek: igaz, hogy a topikcím kicsit szélsőséges, és én sem gondolom, hogy minden szelekciós tényező eltűnt. Azonban azt gondolom, hogy az a tény, hogy a modern társadalmakban szinte mindenki megéri a nemzőképes kort (aki nem, az is sok esetben a génjeitől független körülmények miatt nem pl.: baleset), és vállalhat annyi utódot, amennyit az átlag (és fontos, hogy ez a szám igen alacsony, elméletileg sem lehet magas, jóval 2 feletti a termékenységi ráta), azt bizonyítja, hogy a szelekciós tényezők egy jelentős része kiesett.
Hogy több-e az, ami maradt, vagy kevesebb, lehet vita tárgya, szvsz. a szelekciós tényezők legnagyobb része eltűnt, de nem tartom kizártnak, hogy be lehet bizonyítani, hogy mégse olyan magas ez az arány. Ebben nem vagyok teljesen biztos, abban viszont igen, hogy kevesebb ilyen tényező hat a modern emberre.
Miért, mikor állitotta Darwin, hogy az evolúciónak célja van?
Nem célja, hanem irányos folyamata. Egyébként meddő a vita. Több mint 150 éve tanítják közel változatlanul, de ti ezekszerint sohasem tanultátok meg a leckét. Azt a leckét amire tárgyi bizonyíték nemlétezik.
Sokmindent felsoroltál - mostmár csak az örökletes tényezők visszacsatolását kellene bizonyítani. Pl. azt, hogy valaki a génjei miatt nem hajlandó lefogyni, vagy betartani a közlekedési szabályokat. Nem mondom, hogy nincs ilyen, de szvsz. ha van is, akkor is inkább a kivétel kategóriába tartozik...
De nem a génjei miatt fog valaki (a legtöbb esetben, természetesen elképzelhetőnek tartok kivételeket) a gyerekvállalás mellett vagy ellen dönteni, hanem a társadalmi szabályok, szokások miatt.
"kezdem érteni... te nem az evolúció megállása mellett kardoskodsz, hanem azzal kapcsolatban vannak elképzeléseid, amit te evolúciónak vélsz... így mingyárt más! ;-)"
Igen, úgy vélem, hogy az nem evolúció, ha minden egyed elérheti a nemzőképes kort, és a génjeitől függetlenül tetszőleges számú utódot hozhat létre. Problem...? ;)
"...egy alacsony spermiumszámú férfinak sokkal kisebb az esélye a gyereknemzésre. ez akkor is így van, ha a párjával eljutnak a családtervezésig (nem mindenki jut el), akkor meg pláne, ha ki sem derül a terméketlenség oka. a probléma, illetve a megoldásával járó rengeteg kényelmetlenség felismerése után pedig sokan elállnak a gyerekvállalástól, vagy a betervezett 2-3 helyett megállnak 1-nél."
Természetesen vannak örökletes tulajdonságok, melyekre még a civilizációnak, a modern orvostudománynak sincs hatása. Ilyenek az utódnemzéssel kapcsolatos súlyos rendellenességek. Azonban ezek enyhén szólva is csak egy szűk részhalmazát jelentik az összes örökletes tulajdonságnak...
Az 1 év alatti halandóságot meg nem igazán értem. Minden örökletes tényező számít, amiknek a hatását a modern orvostudomány meg tudja szüntetni, és a nemzőképes kor végéig hat...
Kérdés, hogy milyen tankönyv? Egy kreacionista szerint, teremtés/tervezés utján , az ugyebár céltudatos. A darwinizmus, az evolucionizmus szerint viszont természetes uton, a sorozatos véletleneknek köszönhetően jelelnek meg új alakok és azok a szelekció révén rostálódnak, továbbörökitve jellegeiket.
Miért, mikor állitotta Darwin, hogy az evolúciónak célja van? Magát a sokat használt alkalmazkodás (adaptation) kifejezést is kerülni kellene, mert eleve céltudatosságot sugall, az élőlény valamilyen távoli cél érdekében válik azzá amivé! Sajnos, mivel az iskolában is s a népszerüsitő médiában is sokszor ilyen értelemben használják, vezetnek el arra is, hogy ilyen kérdést tegyél fel.
Változást? Csak önmagában változást? Semmiféle irány nélkül? Darwin meg forog a sírjában? És akkor hogyan lett a bolygó élővilága a tankönyv szerint? Ideváltozott? :)
a változékonyságot az elődök genomjából következő rekombinációs lehetőségek korlátozzák. csak az jelenhet meg, ami már addig is volt. Az evolúciónál az utód olyan jelleget is örököl ami a szülők generációjában még nem létezett, mivel az már az ő ivarsejtjeikben létrejött mutációnak köszönhető!
Minden új faj egyedei ennek révén különülnek el az elődöktől.
Egy példa: a madarak kommunikációja főleg hangok /ének révén történik. Egy populáción belül nyilván vannak egyedi eltérések a himek éneke közt - hiszen ezen is alapszik az, hogy a tojó melyiküket választja - de mutáció nélkül egyik sem ad ki olyan hangot mint soha senki más. ha ilyen megjelenik, akkor rendszerint elutasitják, de ha ennek ellenére is lesz rá vevő, akinek tetszik, akkor ez a jelleg átöröklődik és egyre többen lehetnek azoik akik ilyen módon énekelnek s ezáltal , bár tök olyanok mint a többi himek, a két faj már elkezdte a szétválását, mivel mindegyik változatra csak bizonyos tojáók fognak reagálni, ők is örökitve ésörökölve ezt. De a legtöbb esetben a kontár énekes nem fog párt találni s vele ez az eltérő adottság is eltünik majd.
De ez az új jelleg lehet pár eltérő szinű toll is, stb.
igaz, de az adottságnak meg is kell tudnia nyilvánulnia! S ha ez az adottság azzal is jár, hogy az újszülött eleve nagyobb az átlagnál, akkor császármetszés hiányában eleve csak az átlagnál szélesebb csipőjű nő fogja tudni világrahozni! ha nem, akkor adottság ide vagy oda, de nem fog tudni megnyilvánulni!
de a hód nem tudatosan épiti, hanem ösztönösen! Senki sem kell tanitsa arra, hogy neki várat kell épiteni. elfogja kezdeni, akár a fiatal madár a fészeképitést s persze nem mindig sikerül belőle remekmű! Ahhoz már rutin kell! S az is ösztönös, hogy a vonuló madár elindul akár egyedül is s tudja, hogy hova menjen, még ha életében először is teszi meg ezt az utat!
meeterséges szelekciónál az esetek többségénáél olyan kritériumok alapján történik a kiválogatás, ami természetben nem fordulhatna elő, mert nem lehetséges, vagy mert hátrányos lenne! Egy görbe lábú ancona juhnak vadjuhként milyen esélye lenne életben maradni? vagy egy tyúkgalambnak? Az ember visziont nemcsak kiválogatja őket, pont azért mert neki ezek a jellegek előnyösek, de meg is védi őket az ellenségeiktől! természetes szelekciónál nincs védelem!
nem, egyszerüen a változást! az utód eltér valamennyire a szülőktől, a felmenőktől. S ez az eltérés túl kell menjen a változékonyság révén létrejöhető szóródásnál.
a kis és középtermetüek is kb. ugyanazt eszik, s ha sokat akkor elhiznak, de nem nőnek meg tőle! Mivel a császármetszés bevezetése előtt csak a szélescsipőjű nők szülhettek sikeresebben nagyobb újszülötteket (ld. a kőkorszaki szépségideál szobroocskákat!) az átlagnál magasabbak száma kb szintén megfelelt az átlagnak! de a császármetszés bevezetése óta már minden nő szülhet nagyobb újszülöttet! Ergo nagyobb lett az esély, hogy több legyen a magasabb ember, ők pedig már legalább 3 generáció óta tudják ezt a jellegüket tovább is örökiteni, sikerrel, ami előzőleg nem volt biztos, sőt!