Egy hőmérő elég, csak az legyen pontos, de ne lázmérő.
Az a lyuk nem sok vizet zavar, később a pára emelés érdekében be is kell dugnod. Akkor viszont már hűteni is kell, akkor teljesül a tojáson belüli légcsere.
Van itt valahol korrekt keltetési technológiai ajánlat, javaslom keresd meg, a kereső segít.
Üdvözlök mindenkit, most kezdtem a tojás keltetést, kérdezni szeretnék, hogy amikor forgatás után fel öntöm , vagyis pótolom a vizet, az ( ötödik napon tartok) a páratartalom felmegy 80 % - ra. Árt ez a páratartalom változás a tojásoknak? kb., egy óra után vissza áll 60% - ra. Előre is köszönöm a válaszokat.
Aranyos, oktató célra értelmes. Minden ott van, ami kielégíti az életet. Végül is az enyém is nagyban, 150 l-es térben kerámia fűtéssel stb. működik. Igaz, 3 éve a keltetést a kotlósokra bízom.
Pedig itt vannak a "hosszú téli éjszakák" és lehetne barkácsolni, ha keltetni még nem is...
Nekem két gépem van, az egyiket pattogzásig használom a másikat bujtatáshoz.
Kezdetben sokat szenvedtem a gépekkel, sok volt a befulladt tojás, kelésgyenge...
A gyári könyök hőmérők voltak rosszul kalibrálva. Nem szálszakadtak voltak! Egyszerűen csak 0.6-del arrább mutatta az értéket mint a régi higanyos lázmérő.... Egyenes út a kudarcokhoz.
Így a tavalyi évem szépen sikerült, persze 3 kotlós is besegített.
Nemreg készített keltetőm, próba keltetés megvolt benne 80 tojással. Van még hibája, pl a fűtés csövet nem szigeteltem, így a külső hőingadozást észre vette. Kelési arány elég jó volt, 2 fulladt bele, a lámpázás utáni 64 tojásból, 2 bezápult utolsó héten.
Igen arra gondoltam. Van 1 táblázatom hozzá de még nem próbáltam ki. Bene keltetőhöz adták. Viszont csapott már be így hőmérő hogy levizesedett, és kevesebbet mutatott a valós értéknél. Ezért is jó ha több hőmérővel is mérünk.
Régen lehetett ide fényképet beilleszteni, de most nem találom azt a funkciót.
Többször írtam már, mivel bennünket a tojások komfortja érdekel, célszerű ott biztosítani a szükséges feltételeket. Tehát mérni a tojások közvetlen közelében uralkodó viszonyokat kell. A szabályozásnak is az itt uralkodó állapotokhoz kell igazodnia. Ha egyszintes a gép, akkor a tojások felett néhány milliméterre legyen a hőmérő és a termosztát érzékelője, de ne érjen a tojáshoz! Többszintes gép esetén a szintek között középen legyenek az érzékelők. Itt a különböző szinteken elhelyezkedő tálcák periodikus cseréjével valamelyest kompenzálhatjuk a kissé eltérő körülményeket.
Ha valóban nagy különbségek vannak különböző magasságokban, az az elégtelen/helytelen légkeverésre utal.
Ha egyszerre, de különböző hőmérővel mérted, az is megeshet, hogy csak a hőmérők mutatnak egymástól eltérő értékeket. Ilyenkor legalább egymáshoz képest össze kellene kalibrálni a hőmérőket!
Ha még több silány, pontatlan hőmérőt veszel, az csak még jobban össze fog zavarni. Kellene egy többé-kevésbé hitelesnek mondható példány, - még ha kölcsön is - és ahhoz kalibrálni a meglévőket.
Amire gondolsz, az szerintem a száraz/nedves hőmérős páratartalom mérési elv.
A harmatpont mérés más. A harmatpont az a hőmérsékleti pont, ahol a levegő a párával teljesen, azaz 100%-ban telítődik. Ilyenkor a környezet tárgyaira kicsapódik a pára. Az adott hőmérséklethez képest ez lehet harmat, vagy hidegben pl. zúzmara. Többféle mérési metódus létezik. Az egyikben pl. egy tükrös felületű fémlapot addig hűtenek, amíg arra ki nem csapódik a levegő páratartalma. Ez elhomályosítja a fémlap felületét. Ezt a hőmérsékleti pontot érzékelve, a fémlap aktuális hőmérséklete alapján - táblázat segítségével - megállapítható a levegő relatív és abszolút páratartalma is. A keltetőgépen belül kissé macerás lenne ilyen módon méricskélni. :D
A harmarpont mérés az a 2 hőmérővel történő paratartalom mérés? A vizes hőmérős megoldásra gondolok. Igen az analog páramérőimet mindig kalibrálnom kell keltetés előtt. Állandóan elmásznak. Egy ideje minde keltetési szezon előtt inkább veszek 3 at, az februártol májusig kitart.
Bátran leveheted 0,1 0C- ra! Sűrűbben fog kapcsolni, de csökken majd a hőlengés.
P2: Maximálisan megengedett legnagyobb hőmérséklet határértéke 110
Csak a beállítható legmagasabb értéket korlátozza. Magyarul nem enged magasabb értéket beállítani a hőfokszabályzó menüben. Felesleges sallang! Állítsd a gyári határértékre. P3: Minimálisan megengedett legkisebb hőmérséklet határértéke-50
Ugyan az, mint fentebb, csak itt a beállítható minimumra van hatással. P4: hőfok kompenzáció szenzor finomhangolás: -0,2 c
Akkor állítsd csak, ha tudod, milyen irányban és mennyit "hazudik"!
P5: Indulási késleltetés: 0p P6: magas hőfok riasztás OFF
Nem riaszt!Nincs is külön riasztás kimenete. Csak 3 vízszintes vonalat mutat és kikapcsolja a fűtést! Szintén felesleges sallang! Ne használd ezt a funkciót, mert csak felesleges kavarodást okozhat!
A gagyi hő- és -páramérők közül én sem tudom melyiknek lehetne hinni. Valószínűleg egyiknek sem!
Sokfajta keltetőgép elektronikát javítottam már, többek között Minimaxot is, de ez a változat még nem járt a műhelyemben. Ezért csak tippelni tudok. Szerintem a "P" a programozás gomb, az "M" pedig a memória. Ezzel tudod változtatás esetén eltárolni az új értéket. Hangsúlyozom, csak tipp!
Most kaptam egy Zoltánfi féle Mini.Max keltetőgépet,persze használati nélkűl.
Az alap dolgokat tudom rajta,viszont van rajta egy P betű,mellette 3 led és egy kis nyomógomb és egy M betű.
No most a P nyomógombbal át lehet váltani az egyforma 3 led között,és pár másodperc múlva világít az M nevű led(ilyenkor már nem lehet elállítani az előbb említett szerintem programról kb 5 percig,majd kialszik az M és minden eredetiben mehet tovább),ellenben egyenlőre nem látom még ennek milyen funkciója lenne.
Valakinek esetleg lenne hozzá használati utasítása ahol ezeket leirja,vagy találkoztatok már hasonlóval?
Megnéztem az említett cég digitális páramérő kínálatát. Sajnos a drágábbak között is csak olyat látok, aminek a szenzora ún. rezisztív érzékelő. Szóval hiába adják drágán, a megoldás az olcsó kategória színvonalához tartozik.
A szenzor itt azt a jelenséget használja ki a mérés során, hogy bizonyos fémek (titánium, vanádium, cirkórium, magnézium) oxidjainak a kerámiaszerű pórusos anyaga megköti a párát, és a megkötött pára mennyiségével arányosan változik ezeknek a fémoxidoknak az impedanciája, vagyis a váltakozó feszültséggel szemben mutatott ellenállása. Innen a rezisztív elnevezés. Viszonylag olcsó az előállításuk, de pl. hőre, szennyeződésekre, bizonyos anyagok gőzére nagyon érzékenyek. Ha pl. csapvízbe esnek, hiába szárítod ki, a visszamaradó só és kalcid maradványok miatt már nem ugyan azt az értéket méri, mint előtte.
Nem szabad pl. fogdosni sem, mert a kéz faggyúja, vagy az izzadság sója is tönkreteheti a szenzort. A hőfokfüggése sem a legideálisabb.
Lassan reagál a változásokra. Idő kell amíg elnyeli, vagy elpárologtatja az abszorbeált vizet. Léteznek más, pl. a kapacitásváltozás elvén mérő digitális páramérők, de tudomásul kell venni, a pontosabb mérésnek (is) meg van a maga ára. Léteznek egyéb mérési elven működő megoldások is. Harmatpont mérés, vagy optikai elven, ahol a levegő fénytörésváltozását mérik.
Ezek a keltetéshez felmerülő igényekhez mérve bonyolult és drága megoldások.
Olcsó megoldásnak számít a zsírtalanított hajszál hosszának változására alapozott analóg higrométerek. Viszont ezek is legalább annyira pontatlanok, mint az elsőként emlegetett páramérők. Itt is szükség van a kalibrálásra, és csak azután tekinthetjük helyjel-közzel elfogadhatónak a mutatott értéket.
Most csak páramérőről írtam, a hőmérő az külön téma. A Heatcontrolos tized fokos hőmérők nagyon jók, viszont hátrányuk, hogy könnyen megszakad a szál, sűrűn kell eggyesíteni. Nem sokáig tart, de ez bosszantó benne. Lázmérővel szoktam megnézni, 3 hőmérő kb 0,1 csal.
Sajnos tapasztalat. Van nekem is több digitális, kínaitól kezdve a jo minőségűig. Legutóbb a Heatcontrolltól vettem, go foltam jó lesz. Élső keltetéskor jó is volt, de közben el is mászott rendesen. Az analógot be tudom kalibrálni minden keltetés előtt, de a digitálisat nem. Persze lehet olyan szuper amit lehet állítani, de nekem egyik sem olyan.
