Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.11.11 0 0 704
Kire gondoltál?
Előzmény: Törölt nick (700)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.11 0 0 703

Szia!

 

Megkeresem.

Előzmény: Törölt nick (700)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.11 0 0 702

Három dimenziós esetben a sebességtér egyik irányban sem eltolásinvariáns.

Vagyis csak oszlopos áramlás esetén igaz a 2D-s egyenlet?

Előzmény: egy mutáns (699)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.11 0 0 701

Szia 1m!

 

Igazad van.Csak nagyon speciális esetben marad meg az örvényesség.A tehetetlenségi erők,rétegzettség,viszkozitás esetén nem marad meg az örvényesség,illetve akkor ha a sűrűség nem csak a nyomásnak a függvénye.

Előzmény: egy mutáns (698)
egy mutáns Creative Commons License 2008.11.10 0 0 699

Csak a teljesség kedvéért:

Az idézett ÖTE csak 2D áramlásban (d/dz=0, vz=0) helyes. 3D-ban van még egy tag, amiben a v deriválttenzora és a rotv szerepel. Ez az örvénynyújtó tag (vortex-steching).

Egyébként az analógia szempontjából helyes, amit mondasz :)

1m

Előzmény: Aurora11 (693)
egy mutáns Creative Commons License 2008.11.10 0 0 698

a fenti feltételek fennállása esetén örvényesség nem keletkezhet és nem tünhet el....

Ez általában nem igaz. A zárt folyékony vonal hossza változhat, ezért pl. rövidülése estén az örvényesség (rotv) nő. (Cirk=rotv(átlag)*L, ahol L a foly.vonal hossza)

Csak az igaz, hogy ha rot v=0 volt valahol messze elöl, akkor az is marad: potenciális áramlás potenciálos marad (pl. ha nyugvó térből szívink be csőbe, akkor a csövön belül homogén lesz a sebességprofil).

Amint  a következő mondatod mondja is. De ne potenciálos áramlás esetén az örvényesség megváltozik.

 

Előzmény: Aurora11 (691)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.07 0 0 696

"Szerintem is az örvények lehetnek az okozói.Ami több a részeskeképnél az,hogy a mozgásában hordozza a fázist.Persze ez a fázis akárhogy megválasztható,hiszen forgásszimmetrikus az állapotfüggvény.De ha sok örvényünk van,akkor azok egymáshoz viszonytított fáziskülönbségiek már abszólút jelentéssel bír.És ennek kontkrét értéke.A fáziskülönbségek határozzák meg az örvények mozgásának szuperpozicíóját,vagyis az interferenciát.De az örvény a hullámcsomagnak felel meg.De ez egyben a részecskének is megfelel,ha a hullámcsomagnak a burkolóját észleljük.

"Éppen úgy, mint ahogyan a lézernél tapasztaljuk.  Csak egyetlen fázishelyzetből indulnak fotonok, és az egyes fotonok közötti távolság, egyenlő a foton energiájából számított hullámhosszal."

Szerintem a hullámhossz(frekvencia) nem tényleges örvényelrendeződésből aódó struktúra,hanem irány.Vagyis az örvénymozgásnak az egyes módusait különböző színekkkel lehet reprezentálni."

 

Lehetséges,hogy mégis az örvények elrendezőse is hordozza a hullámhosszt.Illetve arra gondolok,hogy az,hogy a teljes állapot a bázisállapotok lineáris kombinációja,emiatt egész számú örvények összessége adja a teljes állapotot.Az örvények között az azonos frekvenciával forogók tartoznak azonos bázisállapothoz.A forgómozgásuk hordozza az örvények fázisát,és a fázis elforgatással szembeni szimmetriáját.De az örvények közötti viszonylagos fázisnak,mert meghatározott jelentése van.Vagyis az a forgás általi fázis hordozza a hullámtulajdonságot.De az örvények magukban hordozzák a részecsketermészetet,mert diszkrét becsapódást okoznak egy fényképezőlemezen.Illetve,mivel az örvények nagyon picik a peremfeltételek miatti kvantáltság meghatározza az örvények forgási frekvenciájának lehetséges értékeit.A pici örvények szögsebességének spektruma nem folytonos,hanem diszkrét.

Előzmény: Aurora11 (695)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 695

Szia Kedves Gézoo!

 

   "Nos, igen.  Vagy majdnem egészen igen. Ugyanis olyan koherens fényt célszerű vizsgálni az összefüggések megértéséhez, amellyel a fázisállapotokhoz egyértelműen köthetők a folyamatok, az események.

   Mert így a szoros kapcsolat "visszafelé" is leírja a folyamatot.

 

  Most jöjjön  egy kis agyalgás.. mi lenne ha, így lenne..

 

    Az "örvények"-kel kapcsolatban azt már beszéltük, hogy a periódikusság jellemzője

az anyagi részecskéknek, és mint azt is megbeszéltük, hogy ez az örvénylés nem feltétlenül csak örvénylő jellegűnek tekinthető, hanem áramló jellegűnek is.

 

  " Az áramlás térbelisége is sok féle lehet. Akár a gömbfelszínt befotó áramlásoktól, a tóruszt vagy akár a Rubik-elv szerint "önmagában kiforduló" mozgásokig.

   Ez a Rubik-elvű önmagában fordulás, olyan jellegű lehet, mint profán példával élve egy sapka amit végtelen sokszor kifordíthatunk ugyanazon irányban, vagy egy tórusz alakú gumigyűrű aminek a nagyátmérő középpontjában összeér az anyaga, és a nagyátmérő tengelye irányában végtelen sokszor "kifordítható"..

 

   Azért említettem, mert pl. ilyen áramlási ( örvénylési ) irány esetén, ha a haladása a főtengely irányába esik, és ezért ebből az irányból érkező fotonok elnyelését vagy a főtengely irányába való kisugárzását mint lehetőséget vizsgáljuk, akkor pl a negatív impulzus átadásának korábban leírt  lehetősége egészen másként jelenik meg,

a paláston történő áramlás és a Rubik elvű áramlás esetén.

 

  A paláston történő áramlásnál  "oldal"-függő lenne a beérkező  impulzus polaritása,

a Rubik elvű áramlásnál pedig az áramlás keresztmetszeti jellemzőjével meghatározott valószínűségi függvényt kellene kapnunk.

 

  Ugyanis ha a tórusznak a főtengely irányú keresztmetszete aszimmetrikus alakú, akkor

ez az aszimmetria  növeli vagy éppen csökkenti az adott irányhoz tartozó hatás keresztmetszetet  és ezzel a befogható fotonok által  átadható impulzusnak a polaritását az áramló  rendszerre nézve.

   Egyszerűbben fogalmazva,  adott frekvencia tartományban  pozitív más tartományban

negatív impulzusként hat a rendszerre a "kintről" érkező foton által átadott impulzus, az

áramlás (örvénylés) keresztmetszetének függvényében."

 

Amikor írtad,hogy az örvények nemcsak örvénylő,hanem áramló jellegűek,arra gondoltál,hogy a térbeli elrendezőésük,egymás körül áramlásuk is örvényt alkothat?

Mit is jelent a Rubik elv?A Rubik kockához van köze?

"sapka amit végtelen sokszor kifordíthatunk ugyanazon irányban, vagy egy tórusz alakú gumigyűrű aminek a nagyátmérő középpontjában összeér az anyaga, és a nagyátmérő tengelye irányában végtelen sokszor "kifordítható".."

Az örvények keringő rendszerének lehet ilyen alakja?Mi okozná az asszimmetrikus alakot?

 

 

 

Aurora11 Creative Commons License 2008.09.09 0 0 694

Szia Feketekavics!

 

Hogy megy a hidrogénatom magasabb mellékkvantumszámú állapotainak ábrázolása?Az x-és y-tengelyű azonos valószínűségi képlettel rendelkező pályák közül mindkettőt kirajzolta a gép.Mert baj volt,abban,hogy lehet hogy mind a két pálya valószíínűségére ugyanaz a képlet jött ki.

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.11 0 0 693

örvénytranszport-egyenlet:  (nü a viszkozitás)

vgrad(rotv)z=nü divgrad(rotv)z+d((rotv)z)/dt

 

analógia:hővezetés egyenete

vgradT=lambda/(ró cp) divgradT+dT/dt

a nü viszkozitás megfeleltethető a lambda/(ró cp) hőfokvezetési tényezőnek.

 

Mind az örvénytranszport-egyenlet,mind a hővezetés-egyenlete(fonon-diffúzió),mind a diffúziós egyenlet ugyanolyan típusúak.És maga a Schrödinger-egyenlet bár hullámegyenlet,mégis általánosabb érteemben diffúziós egyenlet,amelyben a diffúziós-együttható képzetes(a hagyományos értelemben lévő diffúzó során mindig valós).

Nem lehetséges az,hogy a diffúziós egyenlet a mikroörvények(elemi részecskék) örvénytranszportegyenlete?Hogy a formai analógia nem csupán hasonlóság,hanem ekvivalencia.A Scrödinger-egyenletbe,ha képzetes hullámfüggvényt írunk akkor a diffúziós együttható képzetes része a hullámfüggvényt valóssá teszi ami által maga is valóssá válik.És ekkor ténylegesen diffúzzió játszódik le.Valós hullámfüggvényt beírva tiszta rezgést kapunk.Általános komplex hulámfüggvénynél a képzetes részből diffúzió a valós részből rezgés lesz.

 

Talán ezekkel a matematikai összefüggések müködnek a mikroörvényeknél is.

 

idézetek:Lajos Tamás:Az áramlástan alapjai

Auróra

 

 

 

 

 

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.11 0 0 692
"A Föld forgása következtében fellépő Coriolis erő hatására forgása jön a felmelegedett,felemelkedő levegő helyére áramló levegőtömeg.Ennek a forgása Helmholtz II. tétele szerint felerősödik,ha az örvény a forgó meleg levegő feláramlása hatására megnyúlik.A megnyúlás miatt ugyanis lecsökken a keresztmetszett,emiatt megnő az átlagos örvényesség.A tornádó kis átmérőjű magjának környezetében így igen nagy áramlási sebességek alakulnak ki."
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.11 0 0 691

"Thomson-tétel értemében-ha az erőtér potenciálos és a súródásmentes közeg sűrűsége állandó vagy csak a nyomás függvénye-zárt folyékony vonal mentén a sebesség vonalintegrálja,a cirkuláció az idő függvényébennem változik:

d/dtkörintegrál(vds)=0.

Tekintette arra,hogy a cirkuáció és a sebességtér örvényessége között a Stokes-tétel értelmében szoros kapcsolat van,a Thomson-tétel alapján megállapítható,hogy súrlódásmentes közegben a fenti feltételek fennállása esetén örvényesség nem keletkezhet és nem tünhet el....Ezért súrlódásmentes közeg nyugvó térből(vagy potenciálos áramlásból)eredő áramlása potenciálos.Valóságos közeg esetén a tapadás törvénye következtében,szilárd fal mellett keletkezik örvényesség.Örvényességet hozhat létre az is,ha nem teljesülnek a fenti feltételek,pl. ha az erőtér nem potenciálos.Így a Föld forgásábó származó,nem

potenciálos Coriolis-erőnek nagy szerepe van tornádók,ciklonok kialakulásában.Hasonlóképpen örvény jöhet létre az atmoszférában a talaj egyenlőten felmelegedése miatti feláramlásban,amikor a sűrűség nem állandó és nem a sűrűség függvénye."

"Helmholtz I. tétele szerint egy örvényvonal,amely két folyékony örvényfelület metszésvonala,mindig ugyanazokból a folyadékrészekből áll.Ennek a tételnek a levezetésénél felhasználtuk a Thomson-tételt,amely érvényességi feltételei a súrlódásmentesség,az állandó vagy csak a nyomástól függű sűrűség és a potenciálos erőtér.Ezért ugyanezek a feltételek onatkoznak Helmholtz I. tételére is."

"Helmholtz II. tétele:Egy folyékony örvénycső hossza mentén bármely metszetben felületintegrál(rotvdA) értéke álandó,és időben sem vátozik.(Az utóbbi megállapítás a Thomson-tételből következik.)

A tétel következtében megállapítható,hogy egy örvénycső nm fejeződhet be az áramó közegben:vagy zárt gyűrűt alkot,vagy az áramlási tér határáig(pl. a tornádó tölcsére a Föld felszínéig).(Ha az áramcső befejeződne,A nyíl 0,rotv nyíl végtelen következik a tételből.)Ezért nem lehet "füstpálcikát" fújni,csak füstkarikát."

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.09 0 0 690

Kvazár 8 milliárd fényévre!Kvazár 8 milliárd fényévre!Örvény amiben beindulnak a csillagképződési folyamatok,emiatt erősen felizzik.A csillagok képzését a kvazár-örvény kialakulásához hasonló csak kisebb hullámhosszú hanghullámok hozzák létre,először a csillagok is  örvények lehettek,amiket összehúzta a gravitáció és beindult a magfúzió.És a bolygóképződés is talán mégkisebb hullámhosszú hangra keletkező örvények összesűrűsődésée jöhetnek létre.(Például a zászló hullámmozgása is örvények keletkezését váltja ki,amit hangként hallunk.Csak a világűrben levő hang a zászló hullámzásához hasonlít,és a zászló által keltett légörvények pedig azokhoz az örvényekhez hasonló,amikből méretűktől függően kvazárok(majdani galaxisok),csillagok,és bolygók,holdak,kisbolyók,üstökösök alakultak.)

 

Milyen összefüggéseket kellenne használni,hogy az elemi részecskéket,mint örvényeket leírhassunk?Gondolom a Thomson-,és a két Helmoltz-tételt mindenképpen.

 

 

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.08 0 0 689

Szia Gézoo!

 

Akkor az árnyékoló hatásuk valamelyest fenn is marad.

Előzmény: Gézoo (688)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.08 0 0 688

Szia Auróra!

  Bizony bizony!  Arról már nem is szólva, hogy a kilökött elektront nem véglegesen távolítjuk el a mag közeléből, hanem csak néhány pm-rel emeljük feljebb..

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (687)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 687
Igen.Például onnan is léátszik,ha egy külső elektront gerjesztünk akkor hő-,vagy látható-,lágy ultraibolya-sugárzást kapunk.A belsőbb tartományból kemény ultraibolya-,illetve röntgen-sugárzás származhat.(Röntgensugárzás a legbelsőbb héjról származik általában.)De átlagaban szerintem ki kell adniuka a magok közötti taszító erőt,mert különben nem lehetnének stabil egyensúlyban a rácspontokban a magok.Tökéletes plazmánál(ez a természetben  előfordul) is az elektrongáznak az árnyékoló hatása érvényesül.De egy csak  atommag álló anyaghalmaz óriási energiát hordozhat magában.
Előzmény: Gézoo (686)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 686

   Az ionizációs energiák összegével?  Így még nem gondoltam erre..  de végül is..

igen.. csak elég raffinált a kérdés..

   Mert ha csak egyetlen elektront ~130 pm távolságból akarunk kiemelni ionizációval,  miközben 27 db elektron lefedte a 27 proton térerősségét..

  akkor alig kell energia, de ha ugyanebben az elektronfelhőben egy lenti elektront

szeretnénk "kipiszkálni"  akkor már ha jól emlékszem sok keV -os energiára van szükség.

   Ha pedig az összes elektron hiányzik... húúúúú

 

Előzmény: Aurora11 (684)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 685

Semmi baj!  És én sem bántásként említettem a túlmatekozódást. 

 

 Egyébként igazad van abban is, hogy egy húr-vagy akár koncentrikus gömhéjak végtelen sorában  is lehet az egyik a mi világunk.

  Főleg ha egzotikus szabályrendszer biztosítja a húrok vagy a héjak közötti

átjárhatóságot olyan módon, hogy számunkra "ílyen látott" világ jelenjen meg..

 

  Persze akkor már ne álljunk meg félúton.. Egy memóriamátrix egymástól távoli cellái is lehetnek szomszédos térelemek ha a címzést csak iylen szabályok alapján

végezhetjük.. 

   Így akár a fantasztikus rémálmok valóságában is élhetünk anélkül, hogy valaha is

találnák  egy "programhibát" egy  illesztetlenséget,  amivel mint a 3D-s játékokban

a terünkön kívülre léphetnénk.

          (Persze az lenne csak az igazi féregjárat!)

Előzmény: Törölt nick (683)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 684

Köszönöm!:)

 

Nagyon ötletes számítás!Ebből a nagy taszítóerő láttán az is látszi,hogy mekkora taszítás lehet az atommag belsejében.Vagyis milyen erős a magerő,ami mégis összetartja a magot.Gondolom a magok közötti taszításból származó potenciális energia,egyenlő lehet az elektronhéjban levő  különböző elektronok kilökéséhez szükséges ionizációs energiák összegével.

Előzmény: Gézoo (682)
Törölt nick Creative Commons License 2008.08.07 0 0 683

Bocs!

 

Végzettségemet tekintve matematikus volnék (bár több mint 40 éves nformatikusi munkásságom során igen ritkán kerültem "igazi" matematika feladatokkal kapcsolatba; bevallom, a saját diplomamunkám megértésére ma már újra alaposan fel kellene készülnöm).

 

Tehát matematikai alapfogalmak magyarázatára az esetemben nincs szükség.

 

Érdekes kérdés, hogy egy 4 dimenziós gömb 3 dimenziós felületén ki lehetne-e mutatni, hogy nem egy 3 dimenziós (euklideszi) síkon, hanem egy 3 dimenziós gömbfelületen élünk (úgy vélem, elvben igen, gyakorlatilag - a világunk iszonyatos kiterjedése miatt - nem).

 

Lévén, hogy nagyon szeretek ismeretelméleti (és filozófiai) kérdésekkel foglalkozni, számomra messze nem elképzelhetetlen egy több-dimenziós realitás (az, hogy ezt nem igen tudjuk felfogni, például a kvantummechanika "képtelenségei" után már nem igazán zavar).

 

A lényeg: Ezek modellek. Ahogy az sqrt(-1), azaz a -1 négyzetgyöke is az, és amellyel egészen jól tudunk dolgozni, anélkül, hogy valódi, reális mennyiségnek gondolnánk.

 

Gondoljuk azt, hogy a világ valamiért úgy működik, mintha (egy 4 dimenziós gömb 3 dimenziós felülete volna), a benne foglalt entitások és folyamatok szintén úgyléteznek és múködenk, mintha egy 4 dimenziós közeg önmozgásai, folymatai volnának, és ne tegyük fel a kérdést, hogy ez "valóban" így van-e.

 

Ugyanis ez utóbbi kérdés értelmetlen, mivel mi csak a végtelen és holisztikus világegyetem erősen egyszerűsített (bár folymatosan bonyolódó) modelljeivel tudunk csak operálni.

 

 

Előzmény: Gézoo (669)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 682

  Így már értem a hasonlatot.. igen. Egészen találó.

 

  A kiszámítás pedig nem nagy durranás. Gondolj csak bele. Símán a töltések között fellépő taszítóerő által mozgatott atommag tömegek kinetikai energiájával számoltam.    Hiszen a rácstávolság szobahőmérsékleten ismert. A töltések nagysága is, elhelyezkedése is..

  Ami meglepett az a hatalmas érték ami a nagyon nagy térerősségből következik.

(Addig fel sem tűnik, amíg az elektronok töltése semlegesíti..)

 

   Perszem, ha arra gondolunk, hogy az egy-egy protonos ütközéshez milyen gigászi

energiát kell átadni a protonoknak ahhoz, hogy legyőzhessék a töltések taszító erejét és közel ugyanez az energia  1 ml vasban  5,6/7,8  *  6*10e23 db * 28 protonnal csak azért nem szabadul fel mert az elektronok semlegesítik ...

   Akkor már nem is annyira meglepő.

Előzmény: Aurora11 (681)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 681

Ez olyan költői kép volt.Ha az atomok tényleg örvények lennének,akkor az atombomba során felszabaduló energia az atomagban levő örvények energiakisugárzásának eredménye.

De ilyen energialesugárzás a légkör örvényeinél is lehetséges.Egy több száz kilométeres átmérőjű lassan forgó örvénynek hatalmas energiája van,de hatalmas kiterjedése miatt mondjuk "csak" átlagos vihart okoz.Egy ilyen hatalmas örvényt a Föld forgása követkztében fellépő Coriolis-erő hozza létre.Ha ez az örvény meleg légtömegbe jut akkor felemelkedik,és az örvény megnyúlik Helmoltz második törvénye értelmében(az áramcsőnek az áramlási tartományban nem végződhet,sok esetben összezáródik a két vége).Az örvény hossza megnő,de átmérője lecsökken,ezért a tehetetlenségi nyomatéka lecsökken.A perdülete nem változik,de mivel a tehetetlenségi nyomatéka lecsökken szögsebessége megnő.Emiatt az örvény stabilitása és energiasűrűsége nagyobb lesz.Mert a nagyméretű örvény energiája megmarad,de átmérője pár tíz méteresre csökken,így már nem csak átlagos vihart okoz,hanem hatalmas pusztítást okoz a légtölcsérjével.És az energiáját gyorsan leadja,így élettartalma is rövid lesz,míg amig az örvény óriási méretű volt több hónapig is zavartalanul vándorolhatot.

De talán az atomi örvényeknél is folyamatok zajlhatnak le.Vagyis van egy stabilabb békés állapota,amikor nem sugározz le energiát,és egy "megbolondult" energialesugárzó állapota.Vagyis,ha egy örvény gyorsabban forog,akkor a többlet energiáját lesugározza.

"A kvark-bombára visszatérve.. Egyszer még diák koromban azt számoltam, hogy

ha rezonanciában túlgerjesztenénk az elektronokat, és ezzel szétsugároznánk,

akkor pl 1 ml vasban  amikor az elektronok nélkül maratt magok szétrepülnének,

olyan hatalmas energia szabadulna fel, ami felér egy láncreakcióval.

   És tetejében a megjelenő gamma intenzitása is keményen pusztító lenne.."

Nem semmi,hogy ilyet ki tudtál számolni!

 

Előzmény: Gézoo (680)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 680

Ezt a mondatodat nem egészen értettem..

 

  A kvark-bombára visszatérve.. Egyszer még diák koromban azt számoltam, hogy

ha rezonanciában túlgerjesztenénk az elektronokat, és ezzel szétsugároznánk,

akkor pl 1 ml vasban  amikor az elektronok nélkül maratt magok szétrepülnének,

olyan hatalmas energia szabadulna fel, ami felér egy láncreakcióval.

   És tetejében a megjelenő gamma intenzitása is keményen pusztító lenne..

 

   Csak azért említem, hogy kitalálni, bárki bármit.. De szerencsére a megvalósításához már sokkal több kell.

Előzmény: Aurora11 (676)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 679
Reméljük..
Előzmény: Aurora11 (675)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 678

    Nos, igen. Én is így gondolom.

 

  Persze annak külön szépsége lenne, ha valaki ki tudná mutatni az elektron "örvény tengelyének" ingadozását..

 

 

Előzmény: Aurora11 (674)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 677

(folyt.)

 

  Jobban belegondolva.. tényleg! Akkor már ne 4D hanem egyből 6D ..

 

  Ugyanis, ha a 3D-s vektor-hármassal kijelölt testet minden vektor irányában

végtelenül kicsiny távolságú eltolással megismételünk..

  Akkor 3D darab 3D -s teret rakhatunk egymásba.. azaz végtelen sokat..

 

  Mert ugye az alapvektor kijelöli a hozzá trtozó 3D-s teret és vektorait..

És akkor jövünk és az alapvektort eltoljuk önmahával párhuzamosan végtelen piciny értékkel, így képezünk egy új alapvektort.

   Az így képzett alapvektorral rá merőleges második vektorral képzett új alapsík

akár még párhuzamos s lehet a korábbi alapsíkkal  ... és így tovább..

 

   Hiszen ha a tényleg a fotonok örvényei építik fel a részecskéinket, akkor

ezen részecskék csak azokat a fotonokat-fotonokból felépített részecskéket

"látják"  érzékelik, amelyekkel a szinkronitás valamilyen mértékben fennáll.

 

   Ilyen esetben pedig végtelen sok. a mi rendszerünkkel aszinkron világ létezhet

úgy, hogy soha semmilyen kölcsönhatásba nem kerülünk velük.

  Azaz számunkra nem létező módon.

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (668)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 676

Szia Gézoo!

 

Akkor például egy atombomba felrobbanásakor pici örvények müködnek közre,ami majroszkópikus méretekben,mint folyóörvények és tornádok is áldozatak szednek.

Előzmény: Gézoo (673)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 675

Remélem sohasem fognak felfedezni semmiféle kvark láncreakciót!

Előzmény: Gézoo (673)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.07 0 0 674
Ez a cérnaszál akkor jó hasonlat lehetne arra,amiről múlkor beszéltünk.Ha a cérnaszálat ,megpörgeted akkor gömböt kapunk,amik valójában nem összefüggő gömb,mert ha meglőjük akkor nagy esélye van annak,hogy puskagolyónk átmegy rajta.És múltkor írtad,hogy az elektron-örvény,amikor kering a kvark-örvények csoportja körül(atommag),akkor pályájának síkja gyorsan elfordul,és összességében gömböt látunk.Ha meglöjjük alfa részecskével,akkor jó eséllyel átmegy rajta.És a kvark-örvények lehet,hogy az örvénylésük által forgatónyomatékot fejtenek ki az elektron-örvényekre,hogy az elektron-pályára a perdület ne legyen állandó,így perihéliummozgást végezhet.
Előzmény: Gézoo (665)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.07 0 0 673

Ismét Szia!

   Igen, fantasztikusan hatalmas energia van a kvarkok kötésében. Nem véletlen, hogy anno amikor az első proton szétzúzásokból megkapták ezt a tömeget,

a fantasztikus irodalomban megjelent a kvark-bomba az atombomba szuper-szupereként.

 

   

Előzmény: Aurora11 (670)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!