Gergo73: "SR-ről beszélünk, tehát nincs gyorsulás.
Az SR-ben is lehet beszélni gyorsulásról. Jól is néznénk ki, ha nem lehetne. Egyszerűen csak gyorsuló megfigyelőkről nem beszél a SR, pontosabban az ÁR tartalmazza a gyorsuló megfigyelőkre vonatkozó tételeket (amik amúgy speciális esetekben már a SR-ben is levezethetők)."
A részecske az részecske, a mezö az meg mezö! A részecske-hullám dualizmusnak semmi értelem sincs. Nagy ostobaságok kerültek bele a fizikába a 20. század elején!
A kölcsönhatásokat a részecskék között a kétfajta kvantált töltésböl eredö, c-vel terjedö (nem-konzervatív) mezök okozzák. A 'tömegpotoknak' tehát kétféle elemi töltése van. A kölcsönhatások miatt a stabil részecskék nem tudják egymást túl közel megközelíteni, de mivel a mezök mindenhol jelenvanak (ez a kozmikus háttérsugárzás) az elemirészecskék helye és sebessége sohasem határozható meg ponntosan.
A klasszikus fizika pontosnak feltételezett kezdöfeltétele nem teljesíthetö a részecskékre, a 'tömegpontokra'. Newton nyomdokába Euler által felírt mozgásegyenlet a 'tömegpontokra', ami tartalmazza a testek kétfajta tömegét, csak mint egy közelítés számba meg
Aurora11: "De Te nem a tömegről,hanem a gravitációs töltésről írtál.Az első axióma tehetetlen ömegével mi a baj?"
A stabil részecskékek csak ivariáns, tehát nem változó, tulajdoságai vannak, ezek a kétféle elemi töltések. Az elemirészecskék elemi e-töltései q(k) = {+ q, - q) és elemi g-töltései g(k) = {+ g m(k), - g m(k)). A minden részecskénél megegyezö fajlagos gravitációs töltés négyzetéböl száramik az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) = g^2/4pi. Az elemirészecskék tömegei m(k) = {m(P), m(e)} is változatlanok maradnak és ebböl ered a tehetetlenség. (Mi az, hogy nem beszéltem én a 'tömegröl'?)
Newton-törvénye más tehetetlenség fogalmat használ, erömentes teret, (ami ugyebár nem létezik a természetben) és avval köti össze a tehetelenséget a testek tehetetleségi mozgását.
"Fermi beszélt a gyenge kölcsönhatásokról,nagyon sokat tett.Nem volt szélhámos!"
Ki mondta, hogy Fermi szálhámos volt? De könnyühitü lehetett, az biztos, mert bedölt Heisenbergnek, aki kizárta az elektront a magból (a neutronból is), a Planck állandóval megszerkesztett határozatlansági relációjával. Eszébe sem jutott Ferminek, hogy a h-nak az atommagban semmi keresni valója sincs, ott egy sokkal kisebb h(0) =h/387 uralkodik. Senki sem törödött a 20. század elején mi is a jelentösége a Planck állandónak és honnan is jön. Nem is kvantál a h semmit!
Az atommagokban, a neutronokban az elektron nagyon jól érzi magát, semmi baja sincs a protonok és pozitronok mellett, úgy hogy a gyege-kölcsönhatásra semmi szükség nincs! Az istabil neutron így bomlik:
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p)-neutrínó.
Meg kellett volna tudni határozni a kétféle elemi töltéssel ellátot elemirészecskék mozgását a véges Minkowski-térben (de evvel senki sem foglalkozott!
Aurora11: "Ki volt II. Newton?Einstein vagy Fermi?"
Ezek nem voltak második Newtonok, Einstein egy tudományos szélhámos volt. (Fermi meg nem vette észre hogy a neutron bomlás N =(P,e,p,e) -> P + e + (e,p)-neutrínó.)
De Szász ki tudta javítani a Newtoni elsö axiomáját a tehetetlenségröl és meg tudta magyarázi mi is az a 'tömeg'!
Én is hívö vagyok, én abban hiszek hogy a Termetö a négy stabil elemirészecskéket, az elektront a pozitront, a protont és az eltonon (tehát az anyagot) termetette, kétféle kvantált töltéssel, az elemi elektromos töltésekkel {+q,-q} és az elemi gravitációs töltésekkel {-g m(e), + g m(e), + g m(P), - g m(P)}, amikböl a c-vel terjedö mezök keletkeznek.
De az elemirészecskék helye és sebessége sohasem állapítható meg pontosan (nem-determinisztikus a világmindenségünk, de kauzális a c-vel terjedö mezök miatt).
TD13: "Vagyis az a paradox helyzet áll fenn, hogy Iszugyi akkor tudná egyértelműen cáfolni a newtoni fizikát, ha először elvetné a saját nézeteinek alapjául szolgáló végtelen tér és idő fogalmát..."
Itt nem értek veled együtt az elméletem megítélésénél. Én CSAK VÉGES MINKOWSKI-TÉRIDÖ tartományokról beszélek, sohasem a 'végtelen tér és idö' fogalmáról.
TD13: "Newton.. Hívősége miatt feltételezte a Teremtő által létrehozott végtelen teret és időt, amelyben, mint valami színpadon zajlanak a Világegyetem eseményei. Mi már tudjuk, hogy ez csak a probléma elodázása, és valójában nincs "önálló" tér és idő az anyag nélkül. Minden részecskének saját tere és ideje van, amit csak más részecskék viszonylatában értelmezhetünk, illetve mérhetünk. Ha az Univerzum egyetlen pontszerű részecskéből állna, nem lenne értelme időről és térről beszélni. Mivel minden részecskének saját futású ideje van (hiszen nem tudnak összebeszélni, hogy egyeztessék óráikat), az abszolút egyidejűség lehetetlen. Mindössze aránylag nagy mértékű egyidejűségről lehet szó az egymáshoz igen közel lévő részecskék esetében, ha azok egyformák, és ezért nem tudnak másképp viselkedni, mint hogy nagyjából azonos tempóban történjenek a jelenségeik, a "szerkezetükből" kifolyólag...."
Van benne sok igazság amit mondasz, és ami meg is felel nagyrészt az én nézetemnek. Valójában nincs "önálló" tér és idö, az anyag és az anyagot körülvevö, belöle származó fundamentális (c-vel terjedö) mezök nélkül. Hála isten a kozmikus háttérsugárzás 'mindenhol' jelen van, az ezt okozó neutrínókkal együtt.
Newton cáfolását én avval motiválom, hogy ö a tehetetlenséget 'erömentes' tér-idö tartománnyal kötötte össze, meg avval, hogy a 2. törvényét (tömeg x gyorsulás = erö) nem lett volna szabad, mint egy axiómát felvennie. De Newton bocsánatára válljon, hogy az ö idejében a mérési pontosságok nem voltak kielégítöek, a két elsö axiómái helytelensége kimutatására. Nem csoda tehát, hogy Newton nem tudta a nyugvó tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg különbségét kimutatni, ami az anyagmegmaradással egyenértékü.
Vagyis az a paradox helyzet áll fenn, hogy Iszugyi akkor tudná egyértelműen cáfolni a newtoni fizikát, ha először elvetné a saját nézeteinek alapjául szolgáló végtelen tér és idő fogalmát...
Sir Isaac hívő volt. Meglepően kevesen tudják, hogy nemcsak fizikával és matematikával foglalkozott, hanem alkímiával, és valláskutatással is, többek között utánanézett a keresztény egyház múltbeli "bakijainak" is (ld. feljegyzéseit a Newton-múzeumban!). Hívősége miatt feltételezte a Teremtő által létrehozott végtelen teret és időt, amelyben, mint valami színpadon zajlanak a Világegyetem eseményei. Mi már tudjuk, hogy ez csak a probléma elodázása, és valójában nincs "önálló" tér és idő az anyag nélkül. Minden részecskének saját tere és ideje van, amit csak más részecskék viszonylatában értelmezhetünk, illetve mérhetünk. Ha az Univerzum egyetlen pontszerű részecskéből állna, nem lenne értelme időről és térről beszélni. Mivel minden részecskének saját futású ideje van (hiszen nem tudnak összebeszélni, hogy egyeztessék óráikat), az abszolút egyidejűség lehetetlen. Mindössze aránylag nagy mértékű egyidejűségről lehet szó az egymáshoz igen közel lévő részecskék esetében, ha azok egyformák, és ezért nem tudnak másképp viselkedni, mint hogy nagyjából azonos tempóban történjenek a jelenségeik, a "szerkezetükből" kifolyólag....
Furcsálom, hogy ennyire nem közismert. Albert Einstein izraelita vallású volt.
Mint ahogy a családja, és a rokonsága is. Ezért kellett menekülnie a németek elöl az USA-ba, és ezért rettegett a németek atombombájától annyira, hogy teljes
tudományos tekintélyét és személyes ismeretségét kihasználva, rávette
A vallásosok azt mondják hívő volt, az ateisták pedig azt, hogy nem. Mindeketten elmennek mellette. Einstein FELEKEZETEKEN KÍVÜLI HÍVŐ volt. Hitt a felsőbbrendűben, de nem az A. vagy a B. anyaszentegyházéban...
Éppen ezért nem jogos, ha akármelyik oldal is példálózgat vele...
Én csak bekukkantottam ide, hogy még mindig folyik-e az egyhelyben topogó vita, de nem tudom megállni szó nélkül, amiért bocs'!
Lehet, hogy agyunk csak 10%-át használja ki a képességeinek, de a többi 90% azért van, hogy ez a kevéske % működhessen egyáltalán. Ahogy a gyomrunkat nem növelhetjük meg a többszörösére azért, hogy fokozzuk emésztésünk hatékonyságát, mert az egyéb szerveink rovására történhetne csak, ugyanúgy az agyunk gondolkodó teljesítményét se fokozhatjuk más agyterületek rovására, mert akkor még a 10%-ot is elveszíthetjük.
Einstein pedig tudomásom szerint nem volt ístenhívő, csak vallásos nevelést kapott, és ezt többször említette is (akit érdekel, nézzen utána!); a kvantumfizikával kapcsolatos kiszólása pedig (hogy Isten nem kockajátékos) nyilván némi humorral árnyalt szimbólum akart lenni...
A kölcsönhatásnál az r a relatívtávolságot jelenti két részecske között, de az r = 0-ben fellépö divergenzia nem zavar, mert 'olyan' közel két részecske nem tud egymáshoz kerülni.
Ha a részecskéket anyagi pontoknak tekinted akkor a saját szarmazó terük végtelen lenne,mert r=0.Az elemi részecskéknek van egy fajta kiterjedésük,hogy divergens legyen a saját terükből származó potenciál.
