felvetődött ma egy másik topikban a kérdés... kiváncsi vagyok, hogy ki miként gondol vissza Kossuth Lajosra... jogosan vagy jogtalanul cselekedett anno, amikor alkotmányt kért mind nekünk, mind az örökös tartományoknak stb.
na jo, de a kolera nem kerult semmibe az orosz hadseregnek, hiszen az apolast magyarorszagon vegeztek, es nem hiszem, hogy fizettek erte. raadasul a beteg katona kevesebbet is eszik. szvsz a magyarorszagi hadjarat koltsege, az ellott golyo, lopor, az felvonulasra megvasarolt logisztika (lovak, szekerek), az extra megevett zab es emberi taplalek, es a meghalt, megnyomorodott katonak utanpotlasanak koltsege. vegsosoron egy nagyobb hadgyakorlat plusz 15.ooo katona toborzasa, kb ennyibe volt az oroszoknak a szabadsagharc leverese.
Tenyleg volt ilyen intezkedes, es ez is egy olyan ,,elfeledett" resze a szabadsagharcnak (a kolera-jarvany), mint az I.VH-nak a bekotetesi egyik tenyezoje (a ,,spanyol kor", illetve ,,spanyol natha" - influenza)
Nincs okom ketelkedni a szamaidban, a 75%ot lehet a Habsburgok spanyol aganal lattam. Erdekes kerdes, hogy a Habsburgoknak mibe kerul a 48/49es magyar szabadsagharc.
P.l. a koleralor. Az orosz hadsereg (I. hadsereg) 85. ezres letszamabol k.b. 45 ezer betegedett meg.(Ebbol 15 ezer meghalt).
Csodalom, hogy egyetlen egy, szabadsagharcrol szolo konyvben nem olvastam azt, hogy a harcot komolyan befolyasolta volna a magyarorszagi kolera-jarvany (pedig volt! Tobbek kozott ott van Klapka intezkedese, hogy Komaromba megtiltottak a ,,kulhoniak" belepesetz, vagy Gorgely intezkedese, hogy ,,ecetben furodjenek, es fokhagymat egyenek a katonak".
Ha erdekel, elkuldom az nanyagot, vagy - legalabb - a hivatkozasokat.
Nem annyi volt. Ne tevezd ossze a szovjet idokkel.
A cari idoben a hadsereg mindossze 20-22%-ok tett ki a kiadasbol (hosszu lenne sorolni az utalasokat, de ha akarod - megadom). Ebbol a szempontbol a ,,Magyar-haboru"(ahogyan neveztek oroszban anno) joval tobbet emesztett fol. K.b. az allami bevetel 49-55%-ak 8csak forrasokra tudok hivatkozni - kell, elkuldom). Ez egy igen ,,vesztes" kampany volt az oroszoknak. Mar a kolerat es a tobbi ,,szepseget" nem emlitem.:((
Ez hany %a volt a kincstari bevetelnek? Es hogy szamoltak ki? Akoltsegvetes 3/4et allitolag igy is a hadsereg emesztette fel a 19 szazad soran az oroszoknal.
Meg tudom adni az orosz kiadas szamat. A Magyar Szabadsagharc leverese 830.000.000 arany rubelbe kerult. Nem hiaba mondjak azt Mikolsrol a mai orosz tirteneszek, hogy ,,elveszitette Europaban az egyxetlen termeszetes baratunkat, miutan a magyarok 180 fokra fordultak."
En nem hiszem, hogy ne lehetett volna komprosszimus megoldas. A haboru iszonyat draga dolog, plane, ha az egyik tartomany lazad fel, mert ugy meg az adobevetelek is kiesnek. A Habsburgok a 19. szazad valamennyi haboruja soran a csod szelere kerultek, sot 1854ben a krimi haboru idejen csak mozgositottak, de mar amiatt majdnem csodot kellett jelenteniuk. Kossuth azzal, hogy kikialltotta a semmilyen realitassal nem biro fuggetlenseget, az alapvetoen tagabb autonomiaert folytatott harcot kihelyezte a nemzetkozi szinterbe. Azonnal meg is kapta azt a taslit, amit egy legures terben levo kozep europai allam torvenyszeruen meg kellett, hogy kapjon. Ha marad a tagabb autonomiaert folytatott harcnal, talan esely nyilik a kompromisszumra, barmilyen verszomjas is Ferenc Joska, azert azt a megalaztatast o sem szivesen viselte el, hogy Varsoban kezet kellett csokolnia Miklosnak. Persze Miklosnak is elfogyhatott volna elobb utobb a turelme, de azert a haboru neki sem trefadolog. Iszonyatosan szar logisztikaja volt, es a hadsereg allando belso rendfentarto erokent mukodott a parasztlazadasok, lengyelek, csecsenek ellen. Az orosz hadsereg 800.000 fos letszamabol pedig 200.000et Magyarorszagra kuldeni mar veszelyes lehet, ha van vmi kulso ellenfel. Sajnos nem volt, meg 5 evet kellett volna kibirni.
A fuggetlenseg kikialtasa azert is iszonyatos felelotlenseg volt, mert egy nem donto katonai gyozelem utan szuletett. Az osztrakok meg mindig vontak ossze a csapataikat. Egy esetleges Haynau elleni gyozelem eseten talan lett volna vmi eselye, de hosszu tavu ertelme akkor sem, mert Mot elobb utobb ugyis eltapossak.
A Habsburg haz tronfosztasa meggondolatlan lepes volt. Tisztaban kellett volna lennie az orosz fenyegetessel es kompromisszumos beket kotni. Elfogadni Ferenc Joskat az aprilisi torvenyek egy reszenek megtartasaert.
Azzal nem értek egyet, hogy a reformkor minden eredményét elsöpörte volna a szabadságharc. A Bach-rendszer kéyntelen volt keresztül vinni számos olyan tervet, amit a reformkor vetett fel, vagy valósított meg, így az igazságügyi, és az oktatási reformot is. Szabadságharc nélkül ez nem következett volna be.
>>>
A "reformkor"-nak egy eredménye volt, a magyar nyelv hivatalossá tétele 1844-ben.
Ezt selejtezték 1849-1861 között.
A 1825-1848 közti reformTÖREKVÉSEK 1867-től kerültek gyakorlati végrehajtásra.
De: az oktatási reform osztrák mintára ment végbe, pont most igyexik ezt szétverni a bolognai folyamat..... terhát máig eza struktúra él.
A vasúthálózat kiépitése is az önkényuralom idején kezdődött, és az osztrák szempontok nyomán történt (ezt csak korrigálták 67 után)
például a jogfejlődésben pozitív volt ezen kis időszak, ha azt nézzük, hogy kapcsolatba került a német joggal a magyar jog(ami azelőtt egy nagyon zárt jog volt---római és kánonjog recepciója sem ment végbe) ez elvezetett olyan dolgokig, amelyek ugyan nem sokat számítanak önmagukban, de azért mindennnapi életünk fontos "kellékei", pl:a KfT... vagy egy sor más kereskedelmi jogi cucc.
Nézőpont kérdése. Az osztrák történetírásban, ha jól tudom, ez a felfogás honosodott meg, a magyarok között azonban érhető okokból ez a nézet nem túl népszerű. :) Olyan szempontból nem biztos, hogy ez a felvetés igaz, hogy pl.: a Deák-féle igazságügyi reform fő megbuktatói végülis nem a vármegyék voltak, ugyanakkor egy közigazgatási reformot szinte biztosan nem lehetett vonla keresztülvinni a megyéken.
A Duna feletti ellenőrzés szempontjából nagyon fontos volt Buda megszerzése. Másfelől 1848 májusában, a tavaszi hadjárat végén, más stratégiai célok nehezen voltak megfogalmazhatóak.
Azzal nem értek egyet, hogy a reformkor minden eredményét elsöpörte volna a szabadságharc. A Bach-rendszer kéyntelen volt keresztül vinni számos olyan tervet, amit a reformkor vetett fel, vagy valósított meg, így az igazságügyi, és az oktatási reformot is. Szabadságharc nélkül ez nem következett volna be.
Pedig szívesen váalszoltam volna rá, csak akkor tényleg orbánozós-gyurcsányozós topik lett vonla belőle.
Mindenesetre nem értek egyet azzal, hogy a konszolidált, demokratikus helyzet nem kedvezett Kossuthnak. Kossuth korábban több évig volt a politika élvonalában, és nem sértette meg a törvényeket, hanem mindig ragaszkodott a törvény betűjéhez. Semmi nem utalt arra, még 1848 janurájában sem, hogy Kossuth forradalmi kormányzó akar lenni, mintahogy az említett időpontban szvsz nem is akart az lenni. (Ez egyébként szvsz vonatkozik arra a személyre is, akivel párhuzamba állítottátok). Amikor szakítópróbára került sor, vagyis a Batthyány-kormány ellehetetlenítése után, Kossuth volt az egyetlen, aki időben lépett, és folytatta a forradalmat. Kétségtelen tény, hogy ez sok áldozattal járt, de amennyiben engedtek volna, nem garantálta senki azt, hogy nem egy abszolutisztikus, de egyúttal szemléletében is maradi rendszer következett volna.
