Ezek jól összevesztek. Pedig a saját szempontjából mindkettőnek igaza van.
Mint a viccben. (Mester, mindkettőnek nem lehet egyszerre igaza. / Neked is igazad van, fiam.)
Példabeszéd:
Tegyük fel a kérdést, hogy miért olyan rettenetesen kis szám a Boltzmann-állandó?
Nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy. ;)
Nem a Boltzmann-állandó kicsi. Mi vagyunk nagyok. Ha kevesebb atomból állnánk, nem tudnánk feltenni ilyen kérdéseket.
Láttál már búbánatos kelkáposztát?
Azt is megkérdezhetnénk, hogy miért ennyire bonyolult a világ.
A válasz hasonló. Ha jóval egyszerűbb lenne, ezeket a kérdéseket nem tudnánk feltennni.
Faékek nem kérdeznek ilyen dolgokat. ;)
* * * * *
Általánosban rászoktattak minket, hogy a tengelyek egyenesek, meg még derékszögűek is.
Sajnos (vagy nem sajnos) a természetben vannak nem ortogonális bázisok.
Sőt, a spektrumok még általában nem is függetlenek.
Például ha valami zenét akarsz külön hangszerekre szétcincálni,
az egyes hangszerek spektrumát bázisvektornak tekintve. Ráadásul az még időfüggő is.
(Olcsó szintetizátorokkal lehet időfüggetlen bázisokat kreálni. Nagyon műanyag íze van.)
Különböztessük meg a koordinátát a távolságtól.
A kettő között a metrika teremti meg a kapcsolatot. A metrika egy tenzormező.
Több évtizedes vita, hogy ennek a mezőnek van elemi részecskéje (spin=2) vagy nincs.
Adams professzor megmutatta, hogy a gravitáció csak akkor összeegyeztethető a jelenlegi kvantumelmélettel, ha a gravitáció is kvantált. De sajnos egyelőre a természet nem iparkodik felmutatni a gravitáció kvantumát.
Tulajdonképpen a koordináta csak egy cimke. Rossz szokásunk, hogy számokat rendelünk hozzá.
Lehetne betűket is, vagy kisállatokat, vagy bármit. 200=reptérbusz ;)
Csak persze ha nem számszerűsíthető cimkéket használnák a koordinátázáshoz, nem tudnánk metrikát számolni.
Megfigyelőnként különböző lehet bizonyos a priori tapasztalat.
Ha a vonaton utazol, a bakter szerint görbe pályán mozogsz, és még változik is a sebességed.
Viszont az utazó szerint ő nyugalomban van, a bakter mozog gyorsulva.
Persze az utazó is felvehetne egy olyan koordináta-rendszert, ahogy egy légy repked az utastérben. ;)
Általában igyekszünk egyszerű megoldásokat találni, de legalább a felesleges komplikációt elkerülni.
Ha a fülkében repkedő legyet választanánk koordináta-tengelynek, a metrikánk időben változó lenne.
(Annak pedig egész biztosan nincs elemi részecskéje, ahogy Ptolemaiosz köreinek sincs anyaga.)
A koordináta ugyanis nem azonos a távolsággal.
Szabadon választhatunk, de az utazóhoz rögzített vonatkoztatási rendszerben érdemes egyszerűen azt választani, hogy mindig a megfigyelő van az x'=0 helyen. Választhatunk mást is, ha komplikálni akarjuk.
Ja és az x'=0 még nem mondta meg, hogy most koordinátáról vagy távolságról beszélek.
Viszont a nulla távolsághoz legegyszerűbb a nulla koordinátát rendelni. Ez sem kötelező.
Ráadásul a megfigyelőnél a t'=0 a minden pillanatban érvényes MOST időpont. Amihez képest majd lesz a később és volt a korábban.
