Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 9916

"Gondolta a fene" mondta Arany János.

Előzmény: construct (9914)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 9915

de most a Riemann geometriáról beszélgetünk, és abban nincs méterrúd.

 

Viszont a valóságban - úgy tűnik - van.

Tehát a Riemann-geometria nem teljes. Legfeljebb önmagában.

 

Most a tényeknek rossz dolguk van. :D

 

 

Ezt bóknak veszem :)

 

You're wellcome.

Előzmény: mma (9913)
construct Creative Commons License 2024.02.04 0 1 9914

Rajtad pedig az látszik, hogy nem vagy se matematikus, se fizikus. Miközben azt gondolod, hogy a fizikusok és a matematikusok nem értenek a szakmájukhoz, ráadásul azt képzeled, hogy te ezt nap mint nap leleplezed, kijavítod.

Előzmény: Törölt nick (9912)
mma Creative Commons License 2024.02.04 0 3 9913

Látszik, hogy matematikus vagy és nem fizikus.

 

Ezt bóknak veszem :) Amúgy fizikus vagyok, de most a Riemann geometriáról beszélgetünk, és abban nincs méterrúd. 

Előzmény: Törölt nick (9912)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 -2 0 9912

Mottó:

"Ön amatematika számára elveszett." Mondta az idős professzor, miután Heisenberg beismerte, hogy olvasta a relativitáselméletet. Ezzel a beszélgetés véget is ért, mintha a jelentkező ott sem lett volna.

 

Látszik, hogy matematikus vagy és nem fizikus.

A távolság méréséhez méterrúd kell, az adott sokaságban definiálva.

"A méterrúd soha nem nyugodott az állomás vonatkoztatási rendszerében, azt a vonaton öntötték gipszből."

A méterrúd (eredetileg) egy anyag struktúra hossza.

(Ez persze implicite feltételezi, hogy a vektortérben vannak összetettebb struktúrák is. Tehát a sokaság eleme nem elemi.)

Előzmény: mma (9911)
mma Creative Commons License 2024.02.04 0 2 9911

A probléma ezzel az, hogy a "hossz"-t nem tudod metrika nélkül definiálni, ahhoz pedig Riemann-struktúra kell, ami nem definiálható érintővektorok nélkül.

Előzmény: Törölt nick (9910)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 -1 0 9910

A matematika gyakran általánosított korábbi fogalmakat.

 

Természetes számok (nullával vagy nulla nélkül), egész számok, racionális számok, valós számok, komplex számok...

 

Próbáljuk meg a differenciahányadost általánosítani...

Veszünk a sokaságon két pontot. Kössük össze őket.

A "legrövidebb" szelő kimászik a sokaságunkból. Vagy a befoglaló térbe (ha van), vagy a semmibe.

Távolságot mérni így nem lehet. Elvetjük. (Ugyanez a probléma az Einstein-Rosen híddal is.)

 

Marad a másik módszer, hogy a két pontot összekötjük valahogy. Általában több lehetőség is van.

Meg lehet találni ezek közül a legrövidebbet?

 

Szépen méterrúddal lemérjük valamelyik összekötő vonal hosszát és elosztjuk a koordinátákban mért számmal. És jöhet a határérték...

mma Creative Commons License 2024.02.04 0 1 9909

A görbék nem "segédgörbék" itt, hanem ők maguk alkotják az érintővektorokat. Mint mondtam, az érintővektorokat görbék ekvivalenciaosztályaiként is szokás definiálni. és ez a legtermészetesebb definíciójuk. Egy érintővektor egy sebességvektor. Sebessége pedig görbe mentén mozgó pontoknak van (kb. mint az autóknak).

 

Amúgy pedig, ha valamit nem ismersz, vagy nem értesz, akkor nem leszólni kell, hanem vagy próbálni megérteni, vagy hagyni a fenébe, hogy ezt te úgy sem érted. Amiket mondok, azokat nem én találtam ki, hanem nálam és nálad sokkal okosabb matematikusok. Tiszteletet érdemelnek, nem fikázást. Főleg egy "tudomány" nevű fórumban.

Előzmény: szabiku_ (9906)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 -1 1 9908

Ez is az alaptalan nagyképűség. Nézd meg a vitádat mma-val. Mutatott egy hibát. Te azzal jöttél, hogy de így meg úgy, és ahogy ki akartad magyarázni, az is ugyanolyan rossz volt. Aztán azt is ki akartad magyarázni, és megint hibás.

Nem lehet ezt így. Nincsenek precíz fogalmaid, és ebből akarsz várat építeni. 

Előzmény: szabiku_ (9906)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 -1 1 9907

Ködösítesz. A zavaros "infinitezimálisan kicsiny" fogalmadról volt szó.

Nem lehet ilyenekből építkezni. mma elmondta, nem hiszel neki, pedig ő ért hozzá, te meg nem.

 

Nincs reális képed arról, mit tudsz, mit nem. Meg kellene próbálnod valami online matekversenyt, csak úgy magadnak, nem kell mások előtt égned. Ahol nem az a kritérium, hogy saját magad szerint te magasabb szellemi szinten ragyogsz, hanem az, hogy megkaptad a helyes eredményeket, vagy sem... :-)

Mikor rájössz, hogy 14 éves gyerekek rommá vernek, talán kicsit visszaveszel.

Előzmény: szabiku_ (9905)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.04 -1 0 9906

Nem erről van szó. És ez nem így van. Hanem arról, hogy eléggé alkalmasak a koordináták a geometria matematikai leírására. És hogy ezért nem kell rögtön az alapoknál felvenni egy segédgörbét t segédparaméterekkel, hogy fel lehessen írni alapvető dolgokat. Ez amolyan rokkant vagy nyugdíjas módszer. xd

Előzmény: construct (9901)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.04 -1 0 9905

Mikor nem működik a Riemann-geometria matematikai apparátusa a Riemann-féle sokaságon? 

Előzmény: mmormota (9898)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.04 -1 0 9904

Helytelen az ellentmondásod. Odaírtam, hogy "alkalmasan választott"...

Akkor ne beszélj alkalmatlan esetekről.

 

Ne akard megcáfolni a koordináták, mint matematikai eszköz, alkalmatlanságát a geometriázás matematikájához, mert nem lehet igazad. Hiszen tökéletesen alkalmasak rá. Ennyi. Nem kell hozzá még pluszba külön bevezetni görbéket meg t paramétereket. Felesleges. Hidd el, ha nem érted. Riemann-geometria. 

Előzmény: mma (9900)
Mungo Creative Commons License 2024.02.03 -1 3 9903

Néha elég erős cuccokat tolhat, de még azok nélkül is el van alélva a saját eszétől.

Néhány versenyzőnek nem ártana ha saját topikot nyitnának és csak azt hánynák tele a hülyeségükkel.
szabiku, bölcs árnyék, Az IGe reinkarnációk, meg a mérnökfóbiás is nagy szívességet tenne ezzel ennek a fórumnak.

Előzmény: construct (9901)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 -1 0 9902

Előzmény: szabiku_ (9893)
construct Creative Commons License 2024.02.03 -1 1 9901

Hagyd!

szabiku egyszerűen képtelen veszíteni. Volt már száz ilyen.

Pl. foggal körömmel védelmezte még azt a tévedését is, amihez Cantor átlós bizonyítását kellett tagadnia.

Máskor doktorátusokat oszt ki magának, meg a jövő nemzedékek hálájáról képzeleg.

Ahogy azok a szájukra veszik majd az ő világnagy nevét.

Néha elég erős cuccokat tolhat, de még azok nélkül is el van alélva a saját eszétől.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166302946&t=9040641

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166305233&t=9040641

Előzmény: mma (9894)
mma Creative Commons License 2024.02.03 -1 2 9900

A koordinátázás is (alkalmasan választott és általában)görbe vonalak paraméterezéséből áll össze.

 

Hát nem. Van persze olyan, hogy koordinátavonal, ami a koorindátázó leképezés valahanyadik koordinátájának az inverze, de fordítva nem lehet csinálni, mert az követelmény, hogy a koordinátázó leképezés egy teljes nyílt halmazon diffeomorfizmus legyen, és ne csak a koordinátavonalakon. Görbéket egymástól függetlenül megadhatsz, ezért azok általában nem lesznek egy koordinátatérkép koordinátavonalai.

Előzmény: szabiku_ (9896)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 -1 0 9899
mmormota Creative Commons License 2024.02.03 -1 4 9898

Francot letisztult. Azt az ősi, zavaros fogalmat használod, amit a differenciálszámítás hajnalán kitaláltak. Az ilyen fogalomnak az a baja, hogy néha működik, máskor meg nem.

Aztán a matematikusok rendbe tették, de az neked már nem tetszik. Pedig ez az egyetlen lehetőség, nem lehet megtűrni zavaros fogalmakat. 

Előzmény: szabiku_ (9895)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9897

Nem a szerepek, alkalmazások döntenek arról, hogy van-e bennük ekvivalencia, vagy sem. 

Előzmény: mma (9894)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9896

A koordinátázás is (alkalmasan választott és általában)görbe vonalak paraméterezéséből áll össze. Értsd már meg! Cica. xd

Előzmény: mma (9894)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9895

Van több megoldás vagy mód is. Olyan is, ami felesleges bonyolításokat és közvetettségeket tartalmaz. 

 

És olyan is, ami a legközvetlenebb, legletisztultabb. 

 

Te az előbbi híve vagy, én pedig az utóbbit szeretem jobban. 

 

A tévedésed leginkább ott van, hogy te tagadod a közvetlen és letisztult megoldásformát vagy módot. És nem látod az ekvivalenciát. Sajnálatos.

Előzmény: mma (9892)
mma Creative Commons License 2024.02.03 0 1 9894

Mondtam, hogy létező matematikai fogalmakról beszélünk. Nem neked kell kitalálni, meg csavargatni. A görbe az görbe, a koordinátázás meg koordinátázás. Egész más a szerepük.

Előzmény: szabiku_ (9891)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9893

Közben megtaláltam a parciális jelet:

 

∂f/∂xi  a gradiens vektor (f egy skalármező)

 

Ez az érintőtér eleme. 

Előzmény: szabiku_ (9890)
mma Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9892

Én matematikáról beszélek, ott minden úgy van, ahogy mondtam

Előzmény: szabiku_ (9890)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9891

>A t az nem koordináta, hanem egy görbe paramétere.

 

#Felesleges. Megmutattam. Egykutya. Elég a koordinátázás. Ez már nem kell. 

Előzmény: mma (9874)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9890

>Infinizézimálisan kicsi mennyiségek nem léteznek.

 

#A matematikai logikában léteznek, ott létező dolgok. 

Nem a dolog való világi emergenciájáról van szó, hogy létező-e igazából vagy sem. Matematikai logikáról van szó. 

 

A  dxi  az vektor. Ezt nem tudod aláásni.

 

>Csak éppen azokban a könyvekben dxj nem valami infinitézimálisan kicsi dolog,

 

#De az.

 

>hanem az érintőtér duális terének egy bázisvektora.

 

#Az érintőtér elemei a felsőindexesek. A duális terének elemei pedig az alsóindexesek, mint a  dxi  ami szintén vektor. 

 

>Az érintőtér pedig azokból az érintővektorokból (derivációkból) áll, amiket elmeséltem.

 

#Értem, de akkor is felesleges ez a "vegyünk egy görbét, meg egy t paraméterezést rajta" dolog. Elég a koordinátázás. Vegyük a sokaság egy görbe vonalú  xi  koordinátázásának egy koordinátavonalát. Az ezen lévő koordinátaértékek (mondjuk  x1 ) tulajdonképpen paraméterek. Ezen görbe egy paraméterezése. Jelölhetjük  t -vel.  t=x1  nem kell az index, mert a vonal csak egydimenziós. (Mutatom, hogy szükségtelen ez.) 

 

dx1 = dt

 

df/dt = df/dx1

 

Felesleges ez  t  paraméterezés, visszamegyünk az eredeti jelölésekre:

 

df/dxi  a gradiens vektor (f egy skalármező)

 

Ez az érintőtér eleme. 

Előzmény: mma (9884)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9889

Amit mondtam, az helytálló. Persze mellébeszélni, olyan dolgokat mondani, amire már nem vonatkoznak az állításaim, mindig lehet, és mindenhol. De ez csak rossz védekezés.

 

A koordinátázás is paraméterezés, és a paraméterezés is megfelel a koordináták szempontjainak.

Előzmény: mma (9886)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 0 0 9888

Egyrész igazad van.

Viszont a spéci példában 1D sokaságról volt szó. És ott az is jó, ha a "görbe" paraméterét tekintjük koordinátázásnak.

 

"Jobb felől üt, nekem fütyül. Bal felől üt, nekem fütyül."

Előzmény: mma (9886)
mma Creative Commons License 2024.02.03 0 1 9887

Döntsük már el, hogy nulla vagy nem nulla.

 

Igen, ezt mondta Berkeley püspök, és igaza is volt.

Előzmény: Törölt nick (9885)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!