Ha csak a Vörös-tengerre koncentrálunk, az, ugye, tágul. Az északkeleti oldalon valaminek ezt lehetővé kell tennie. Csakhogy arra leginkább szárazföldek vannak. Vagy szubdukció kellene, vagy gyűrődéses rövidülés. De ahogy a tenger még csak keskeny, kezdeti állapotban van, úgy a rövidülés se működik kiforrottan. Abban a sávban, ahol ezek a Harratok vannak, elég zűrös lehet a helyzet a föld alatt. Még nem döntötte el, hogy melyik útra lépjen. Talán ezért kevés a megállapodott vulkán, és sok az egyszeri kezdeményezés.
Van egy jó Plate tectonics képem, de tegyem az Indafotóra. (grrrr)
Addig is: egyet értek veled a nem értésben, azon kívül azt sem értem, hogy lehetnek vulkáni "gyöngysorok" a Vörös-tengerrel párhuzamosan, mikor azok a szubdukciós zónák mellé járnak.
Ez mindig nehezen rakom össze a buksimban, hogy hogy a francba van az, hogy Afrika jön északnak, miközben a Vörös tenger tágul. Ennek inkább el kéne forgatnia Afrikát nyugatra, de arról meg az Atlanti hátság nyomja keletnek. Mindeközben a Földközi tenger nyugati medencéjében megint csak tágulás van bizonyos helyeken, pld. a Tirrén tengernél, meg Gibraltárnál. Nem áll ez össze nekem.
Átköltözöm egy másik tájékra, amely szintén nem elcsépelt. Először is néhány térképvázlat:
Annyi itt a vulkán, kérem, hogy a zember két füle háromfelé áll. Csak éppen sehol nem szokták emlegetni őket. Még a vulkános könyvekben sem. Az arabok csak a tevéiket kefélgetik, tojnak a vulkánokra.
Folytatás következik. A leírások nagyon spártaiak, de mintha a Chahar és az Ulan Hada az egész gruppra vonatkozó név lenne. És némelyik kúpon feltűnő, hogy szorgos kínai kezek hordják valahová. Pedig nem hinném, hogy tömör kőzet.
A leírásból kiderül, hogy volt egy - viszonylag szűk szektorú - lejtőcsuszamlás is. A völgy nyilván ennek a nyoma. A dómos vulkánok gyakran ilyen csupapúp formájúak. Leginkább a Kelutra hasonlít, de a Hibok-hiboknak is van hasonló nézete. Az ugyancsak 1951-ben izzófelhőzött.
A Lamington hegyről a kitörés előtt nem is tudták, hogy vulkán.
Az a völgy meg szinte kínálja magát az izzófelhőknek.
Amúgy meg nem semmi, hogy a növényzet milyen hamar birtokba vette a friss lávadómot. A Tangger kalderában a fű se nő, pedig Java szigete sem a sivatagos éghajlatról híres.
Egy kis galéria a Mt. Lamingtonról, amely 1951-ben rosszalkodott. Az utolsó kép tanulsága szerint a medvén kívül az izzófelhő sem játék.
És egy link, ha valaki többet is olvasna az eseményről. Az oldalon csak részletek láthatók, a tetején a View Open Manuscript működik, bár a nyert PDF elég kelletlenül kezelhető.
Nekem az elmúlt két hónapban éppen hogy a Firefox volt a menedék, amikor a Brave böngészőben még a kattintások se működtek. De a hiba nem az én készülékemben volt, mert olyankor jött helyre, amikor a böngésző nem frissült. Tehát az Inda fórum programozói piszkáltak valamit. Most jól megy minden a Brave-ben, hozzászólni is tudok, a bejelentkezést se hajigálja el (ezzel is volt probléma). De mindehhez az is tartozik, hogy én Linuxból netezem, az alatt futó verziókat használok.
