A mezogazdasag Japanban es Kinaban a legfejlettebb europai szinten allhatott.
Mit ertesz a manufakturak atalakulasa alatt...?
En ipari forradalomnak a gepesites beindulasat tekintem - az meg XVIII-XIX. sz. forduloja talan, 1789-ben meg alig volt jelentosege. Vagy rosszul tudom?
ráadásul a franciáknak megvolt az a két hátránya is, hogy Angliával ellentétben nem bővelkedik szénlelőhelyekben,amely akkor stratégiai nyersanyag volt, illetve az ipari forradalom indulása a textiliparhoz köthető, ugyanakkor az alapanyagnak számító gyapjú előállításához szükséges feltételek sem a legjobbak az országban.
ez attól függ, mit tekintünk ipari forradalomnak. ha a manufakturális alapú ipari termelés átalakulását tekintjük annak, akkor az ipari forradalom már jóval korábban elkezdődött. egyébként meg az ipari forradalom alapja mindenütt a mezőgazdasági forradalom volt: vagyis olyan mezőgazdasági technikák elterjedése (vetésforgó - az ugaroltatás kihagyása, istállózó állattartás, ) amelyek a korábbinál jóval magasabb népsűrűséget (és ezáltal a nem mezőgazdaságból élő népesség számának jelentős növekedését) tettek lehetővé. namost ezen a téren a franciák kb 100 évvel elmaradtak angliához és a németalföldi térséghez képest.
Az ipari forradalom Angliaban is valamikor a XIX. szazad elejen indult be igazan, a vasutepites talan a harmincas evekben... A XVIII. szazadban erdekes modon pl. Kina es Japan se voltak nagyon lemaradva. (Sot, Europa nagy reszevel valszeg legalabbis egalban voltak, ha nem fejlettebbek...)
Relatív gyorsabb kommunikációt, olcsóbb, és tömegesebb szállítási kapacitást jelentett. A vasút előtt a csatornák jelentették az igazán fontos teherszállítási lehetőséget, így egy-egy ország fejlettségét, vagy inkább iparosodását a preindusztriális időszakban ezen eszközök, és szállítóutak számában, és sűrűségében is lemérhetjük.
De Franciaországban is jelen volt az ipari forradalmat megelőző közlekedési fejlődés számos eleme, pl.: a csatornahálózat, vagy a postakocsi, hogy a két legismertebbet említsem. Így az ipari forradalom előfeltétele Franciaországban is adott volt.
Én inkább azt vizsgálná meg, hogy míg az angol ipari forradalomban már a kezdetektől a magántőke játszotta a szerepet, addig Franciaországban a forradalomig a meghatározó tényező az állam maradt.
Hűbéri struktúra? A XVIII. századi Franciaországban?
>>>
A középkori struktúrák fennmaradását értettem alatta (katolikus államegyház, különálló, külön adóztató, kormányzó, a világi közigazgatási renddel szinkronban nem lévő igazgatási szisztéma)
Pont azt írtam, h Németalföldet megelőzte, Angliával+ holtversenyben volt a 19. sz. fordulójáig.
>>
Németalföldet nem volt "kunszt" megelőzni, mert a hollandokat a britek már a 17. sz-ban kiütötték, a katolikus tartományok pedig spanyol, majd osztrák Habsburg uralom alatt voltak, kitéve az állandó francia agressziónak.
Angliával olyannyira nem voltak egálban, hogy a britek lerendezték a franciákaz, akik elvesztették az szinte összes gyarmatukat. (Kanada rlvesztése, karibi szigetek elvesztése, kiszorulás Indiából)
Mindjárt XIV. Lajos halála után brutális államcsőd zúdult az országra, itt tört ki a "pénzcsináló skót" tevékenységéenk köszönhetően a világ első hiperinflációja.
Az ipar megrekedt manufakturális szinten, tehát az ipari forraalom ipari része maradt ki.
Amennyire én tudom, az ipari forradalom konkrétan úgy indult, hogy Angliában a XVII. századra kiirtották az erdőket, ezért az addig használatos faszénről az angol pórnép kénytelen-kelletlen átszokott a bűzös, kénes, kellemetlenül füstölő kőszénre.
A kőszén bányászata azonban nehéz volt, és a bányákat gyakran elöntötte a víz. A víz kipumpálására szükség volt valamilyen megoldásra - erre a célra találták ki az első gőzgépeket. Amik praktikusak is voltak, hisz a bányákban helyben volt az üzemanyag (a kibányászott szén töredéke elég volt a pumpák üzemeltetéséhez), úgyhogy elterjedt a technológia. Utána ahogy tökéletesedett a technológia, lehetett a gőzgépnek más alkalmazásokat keresni.
Az erdők kiirtásának másik folyománya lett, hogy hatalmas dús legelők álltak rendelkezésre, juhtenyésztésre. (Franciaországban ebből is kevesebb volt.) Így értelemszerűen fejlődött a textilipar. Ami egyben a gőzgép egyik első szénbányászaton kívüli alkalmazási módját adta...
Utána meg már a lendület hajtotta a fejlődést, ahogy a felfedezett praktikus és egyre gyorsabban tökéletesedő erőgépnek újabb és újabb alkalmazásokat kerestek.
Franciaországban voltak erdők, így a folyamat nem indult el.
Fro azért maradt le pl. Abnglia és Németalföld mögött, mert 1. Fro-ban fennmaradt a kkori, hűbéri struktúra 2. az ország túl nagy területű volt - analógia a mai világból: sok olaj van Bruneiben, de az ország kicsi - és gazdag. Sok olaj van Nigériában, de az ország nagy, és túlnépesedett. Azország szegény.
Pont azt írtam, h Németalföldet megelőzte, Angliával+ holtversenyben volt a 19. sz. fordulójáig.
Ez nem jelent semmit, akkor 1 millió feketelábú élt Algériában, többek között Oran lakosságának majdnem fele francia volt. + az Albert nem egy tipikus arab név.:) Amúgy e szerint az apja 1908-ban vándorolt ki Algériába mint telepes. Tehát nem volt arab.
Ha vki a fr. forradaklmat zsigerből gyűlölő könyvet akar olvasni, nme szalassza el John Haycroft: A francia forradalom nyomában c. munkáját.
A szerző angol, bigott királyhű, és a könyvben kizárólag a forradalom kárvallotjainak leszármazottait, a mindmáig létező bourboniánus királypártiakat szólaltatta meg.
Fro azért maradt le pl. Abnglia és Németalföld mögött, mert 1. Fro-ban fennmaradt a kkori, hűbéri struktúra 2. az ország túl nagy területű volt - analógia a mai világból: sok olaj van Bruneiben, de az ország kicsi - és gazdag. Sok olaj van Nigériában, de az ország nagy, és túlnépesedett. Azország szegény.
