Idén, Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján a Jubileumi Évhez méltó nagyszabású rendezvénnyel emlékezünk és tisztelgünk városunk legnagyobb szülötte előtt a szentté avatás évfordulóján. A XIII. századi lovagi haditábor és egy középkori vásári sokadalom látvány- és élményvilága fogadja a látogatókat, de megismerkedhetnek az érdeklődők a honfoglaló magyarok szokásvilágával is.
Kézműves kirakodó vásár, régi mesterségek bemutatója a Vízikapunál. A megfáradt vásározók a Rózsához címzett fogadó középkori kínálatával csillapíthatják éhüket, szomjukat... hívja, várja a Bodrogparti Athén kulturális intézménye, a Művelődés Háza a vendégeket. Avagy a református fellegvár méltó módon ünnepli a katolikus szentet:)
Nagyszombaton Mezőkövesden megrendezik a Szent László templom körül a hagyományos körmenetet, amelyen minden évben több ezren vesznek részt. Vasárnap és hétfőn pedig hagyományőrző húsvétot tartanak a Hadas (nádfedeles, népi építészetet őrző épületek is vannak) városrészben. A hétfő csúcspontja a vödrös locsolás lesz, egész nap népi műsor (tánc, zene) szórakoztatja a nagyérdeműt, akik közben megismerkedhetnek a matyó népművészettel is.
A hétvégén rendezik meg a Miskolci Egyetemen a hagyományos, immár jubileumi 25. ásványfesztivált, amelyre a Kárpát-medence minden részéből szoktak jönni. A rendezvényt megelőző (péntek) tudományos konferencia előadásai közül ajánlom: Zsámboki László: Ezer esztendő ércbányászata és kősótermelése a Magyar Királyság területén
mailben átküldtem etap bontásban a "menetrendet" és programot. Ha vannak ruszin kapcsolataid, akkor rá lehetne őket szervezni a hegyek közötti részekre.
Remélem tudjátok, hogy idén emlékezünk Árpád vezér halálának 1100. évfordulójára, amely tiszteletére az idei év valójában Árpád emlékév. A honfoglaló fejedelem előtt tisztelgésképpen júliusban lovas emléktúra indul Vereckéről Budapestre, a Hősök terére, ahol nagyszabású hagyományőrző ünnepséget rendeznek. A lovas zarándoklat végállomása Karos, az első fejedelmi szálláskörzet. Karoson nemzeti sírkertet avatnak, amelyen a lovasok mellett íjászok vesznek részt, s a díszőrség 1100 nyílvesszőt lő az égbe. A főszervezőtől származó információim szerint remény van rá, hogy 1100 íjász összejöjjön. Akit érdekel ez a felemelő ünnepség már most írja be naptárába: június 17, Hősök tere, július 6, Karos.
Ami azt illeti még a németeknek is voltak problemáik a mágneses elven működő elektromos torpedókkal norvégiánál.Egy rakat brit hajó ennek köszönheti megmenekülését valamint hogy el tudták süllyeszteni a német rombolókat Narviknál.
Whitehad csak a gyárhoz kerített tőkét, de nem ő találta fel.
A Monarchia, gyqakorlatilag, 11 éven át torpedó-monopólium volt. Ráadásul eleinte azt sem tudták a népek, hogy mi a francra jók ezek a ,,hal-torpedók". Eltelt egy idő, míg kidolgozták - gyakorlati úton - a torpedók használatát, alkalmazását. Ez sem volt vakvágány-mentes folyamat.
Luppis János Balázs fregattkapitány találmányával, az önjáró torpedóval kapcsolatban merült fel bennem, hogy sokszor még mi, magyarok sem vagyunk tisztában azzal mi mindent fedeztek fel tudósaink, mit gyártott a magyar hadiipar. A magyar hagyományok ápolásába szerintem beletartozik a tudományos eredmények számontartása is. Megemlékezhetnénk olyan híres, de kevésbé ismert szakemberek munkásságával, mint az említett Luppis, vagy a giroszkópot feltaláló Obry Lajos, a híres fizikus kutató (pl. űrradar) Bay Zoltán...
Nehezen besorolható egy topicba Czakó Laci tevékenysége, ezért aztán jobb híján itt hívom fel a figyelmet honlapjára, a http://www.czakobuvar.hu -ra, amelyen részletes leírások találhatóak a búvárexpedícióiról.
A hadihajókkal kapcsolatos leírásoknál kéretik figyelembe venni, hogy nem történész, hanem búvár írta, cserébe számos érdekességet lehet megtudni pl. a Szent István vagy a Zenta tengerfenéki kutatásáról. Valahol mégis csak magyar hagyományápolás az is, amit a Laci csinál:)
volt ma is régiségpiac:) pár magyar volnatkozású érdekesség: 150 mm-es rézhüvely, kikiáltási ára 6000 ft. ( magyar gyártmány, rajta volt a koronás címer), SS hadosztály szalagok, pl. Hungária, Maria Theresia... ukrán hamisítvány, vagy nevezzük másolatnak (3500 ft./db.), az ukrán eladónál viszont volt egy fotóalbum, német páncélosok és repülők - jó minőségű képek, persze ugyancsak mai fotópapíron, darabját 1500 ft-ért adta volna, vagy az albumot (100 db. kép) 100 e. forintért... no persze alkudni is lehet.
Némedi ingerlésére megjegyzem, a multkor Magyar Kir. katonai térképek is voltak, pl. Székelyföldről, cirka 10 e. ft-os áron, elég jó léptékkel:) igaz ő nem aktív errefelé, tehát lehet nem is jut tudomására :P
tegnap cserkész karácsonyon voltam a miskolci városházán, jelentem a katolikus papok mellett volt evangélikus lelkész is. A gyerekek meg betlehemeztek:)
Ma meg a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége tartott közgyűlést és gyertyagyújtást az egyik katolikus plábániához tartozó Kolping-házban. Egyik helyen sem tapasztaltam semmilyen felekezeti sértődöttséget, pl. senkit se zavart a betlehemezés, sőt még a városháza előtt felállított betlehem se.
Most olvastam, angol hozzáállás a karácsonyhoz, remélem ide nem jutunk el :
" A Peninsula ügyvédi iroda körkérdése szerint a megkérdezett cégek 80 százaléka lemond a karácsonyi rendezvényről, mert a multikulturális Nagy-Britanniában szinte kínosan ügyelnek arra, hogy senki se érezze magát a karácsonyi rendezvények miatt kirekesztve vagy éppen zaklatva. Egyes brit nagyvárosokban már tiltják a hatóságok a karácsonyi díszeket a bevásárlóközpontokban és a sétálóutcákban... a királynő mellett az idén egy teljesen elfátyolozott muzulmán nő is beszédet mond karácsonykor. "
Látom már nem csak a betlehem van veszélyben, hanem a díszkivilágítás is :)
Nos, mi várja az embert otthon. Napi szennylapok, fókusz, győzikesó, szulákaktiviti, barátok közt... A mai világban gőzerővel védik mindenféle szellemi értéktől a "dolgozót".Ilyenformán a betlehem állítása számomra egy értékes hagyomány őrzése. És van mivel szemben őrizni a hagyományt. A kultúrális környezetszennyezés nyakig borítja az embert. Ha jogos randa óriásplakátokon kiabálni az ember szemébe, akkor jogos kicsit marketingszerűbben őrizni a hagyományt.
Ezen az alapon mondhatnád, hogy a harangszó is "tolakodó rátukmálás".
Én nem igazán szeretem a katolikus egyház módszereit és szertartásait, valamint irányelveit sem igazán vallom magaménak, de a katolicizmus és főképpen az ünnepei a magyar hagyomány részei. És nincs is ezzel semmi baj.
Ajánlom kötelező filmként a témához a South Park karácsonyi műsorról (és kula báról) szóló részét.
A Kósa-tér szerintem elég nagy, hogy elférjen, meg hát az a város központja... Szerintem nincs benne semmi provokáció, a vallási tolerancia egyik példája lehetne. És van hagyománya is, tehát nem lenne "furcsa" az ottléte (végülis nem egy sintoista szentélyről van szó, ünnepi szumómeccsekkel)
Nem tetszik, ahogy Debrecent beállítod. A Tiszántúl és Erdély mindig is a vallási toleranciájáról volt híres, de ez elmondható egész Magyarországról! Ide nem csak a kálvinisták menekültek, hanem a protestánsok által üldözött írországi katolikusok is! Debrecenben pedig van római katolikus templom, római katolikus gimnázium, görög katolikus templom, zsinagóga, etc... Vannak unitáriusok, evangélikusok... Emlékeztetnélek a régi mondásra, miszerint: Egy az isten! Azaz minden templomban csak ugyanazon istent lehet tisztelni, ezért egy normális magyar minden templomot tiszteletben tart.
Különben is a Szent Anna templom előtt nem volna elég helye egy nagy betlehemnek.
Vagy attól félsz, akkora lesz a betlehem, hogy eltakarja a Nagytemplomot? :))
Én meg nem vagyok vallásos, lehetséges ezért nem érzem provokációnak, ha a katolikus templom előtt reformátusok, vagy zsidók ünnepelnek, vagy fordítva. A szobor állítás ettől azért már erősebb, de ha van olyan kiemelkedő esztergomi kálvinista, aki köztéri szobrot érdemel, akkor állítsanak neki szobrot nyugodtan a bazilika előtt is - közterületen.
Tiszteletbeli doni bajtárs vagyok, s azt tudom, hogy nálunk pl. a katolikus egyház biztosít nekik helyet és még egyetlen református sem kifogásolta, hogy a plébánia közösségi termében vannak a gyűléseik, szerintem sokan azon is meglepődnének, hogy az öregek közt van egy muszos, volt munkaszolgálatos is. A szétválasztó dolgok helyett inkább az összekötőkapcsokat kellene keresni.
Azért mondok egy példát, amit követendőnek tartok tolerancia szempontjából: ott van New York, a maga százszínűségével, s még sehol sem hallottam, hogy bárkit is zavarna pl. az írek Szent Patrick napi felvonulása. Pedig vallási, nemzeti alapú rendezvény, ráadásul kisebbségi, mivel az írek és a római katolikusok is kisebbséget alkotnak az USA-ban, ráadásul, ha van magamutogató rendezvény, akkor ez a felvonulás elég magamutogató, mivel mindent zöldbe öltöztetnek a környéken, sőt még a felvonulókon is van valami zöld, ha más nem egy lóhere:)
Aztán pár nap múlva az olaszok ünneplik a Madonnát, a zsidók meg hanukáznak (ha jól tudom még a tőzsde is bezár ekkor)... mindenki megmutathatja magát - nyilvánosan ünnepelhet, ez a valódi szabadság.
