Ok, ok, uraim. A Kelet és Nyugat ,,aknamunkája" ismert. Legalább is kinyomozható. De mi újság hazánk történelmével? Van egyáltalán adat aknamunkáról a honfoglalástól Mohácsig?
mongolok perzsiai ostromairól olvastam. Timur kegyetlensége meg közismert. A megjegyzés ennek ellenére első sorban a felvidéki várakra vonatkozott. Különösen a kuruckor hadjárataira gondoltam. Ha rosszul gondoltam ebben is ki lehet igazítani:)
Szia, "Egyébként már a Biblia is megmondta, hogy ne homokra, hanem sziklára épísd házad (várad) - a sziklavárak ellen a kor bányászati módszereivel csak nagyon ritkán volt alkalmazható az akna (rendkívül időigényes). A felvidéki hegyormokon lévő várak ellen a leginkább alkalmazott módszer az ostromzár (kiéheztetés, szomjaztatás volt) - azért a rend kedvéért néha ágyúzgattak kicsit. Ezekről is regélhettek :)" - írtad.
De nem akarlak elkeseríteni, robbanó anyag nélkül is a Sánta Timur végig dúlta az egész Kaukázust, akár volt vár akár nem. Némi akna munka is volt benne. Ha nem hiszed, keresd a "Hegyek Urát". A mérték a támadók létszáma, és anyagi erejében rejlik, és az elhatározottságban. Timur pedig konok volt, ha bosszút akart állni.
A Győri kapu berobbantás, már Tatán, és Pesten gyakorolt eset ( vagy Pest volt az utolsó) volt, ahol a lényeg egy cselt vető ártatatlan beöltözött apró mag robbantja a kaput, és a robbantásra időzitett addig rejtett roham alakulat (mezei huszárok) végzi el a véres munkát. Lényeg a pontosság, meglepetés, pontos időzítés, a legkisebb tévesztés évekre vetheti vissza a támadó sereget. Valami Pállfi név rémlik hozzá.
az hagyján, hogy István Gárdonyi is említi, de még Géza Gárdonyi is, akarom mondani Gárdonyi Géza :) Sőt az aknafigyelés megősibb módszereit is papírra vetette: a dobra helyezett borsót és az edényben lévő vizet (rezgés), még a WWI-ben is ezzel a primitív, de nagyon hatásos módszerrel éltek a lövészárkokban.
Egyébként már a Biblia is megmondta, hogy ne homokra, hanem sziklára épísd házad (várad) - a sziklavárak ellen a kor bányászati módszereivel csak nagyon ritkán volt alkalmazható az akna (rendkívül időigényes). A felvidéki hegyormokon lévő várak ellen a leginkább alkalmazott módszer az ostromzár (kiéheztetés, szomjaztatás volt) - azért a rend kedvéért néha ágyúzgattak kicsit. Ezekről is regélhettek :)
Gárdonyi regényét jól ismerem.Engem az érdekelt, hogy a Hunyadiak és az Árpádházi uralkodók korában mikor alkalmaztak először száraz- és tűzaknát? Hm, kár, hogy messze van a ,,Magyar katona. Vitézségünk 1000 éve" könyv.:(((( Biztosan benne lenne valahol.
István Gárdonyi is emliti ezt az aknás ostromot az Egri csillagokban Palota bevételénél.
ime egy részlet Könczöl Imre munkájából:
"A mohácsi csatavesztés után vége szakadt a Dunántúl jelentős helyévé vált város fejlődésének. A válságos idők már Újlaki Lőrinc 1524-ben bekövetkezett halálával megkezdődtek. Mivel gyermektelenül halt meg, egy régebbi szerződése értelmében vagyona Szapolyai Jánosra szállt volna. Özvegye, Bakács Magdolna azonban 1526-ban férjhez ment Móré Lászlóhoz, aki elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy a közben királlyá választott Szapolyaival s a hatvani országgyűlésnek a birtok átadására vonatkozó döntésével is szembeszegüljön.68 Valóságos kiskirályként, vagy inkább rablólovagként rendezkedett be Palotán. Szemben állt Szapolyaival, de nem csatlakozott az ellenkirályhoz, Ferdinándhoz sem. A viszálykodást és a zűrzavaros időket kihasználva, a két ellenkirály pártkereteitől függetlenül teremtette meg a maga rémuralmát Palota környékén. Megszállta az utakat, kirabolta az utasokat, sereggel támadt messze környék birtokosaira, gyújtogatott, rabolt, bilincsbe verette a foglyul ejtett nemeseket, és magas váltságdíj fizetésére kényszerítette őket. Pénzük és kincseik megszerzése érdekében a kínzásoktól, sőt a gyilkosságoktól sem riadt vissza. Rengeteg kincset halmozott fel a palotai várban.
Szapolyai János az örökség megszerzése és Móré garázdálkodásainak megszüntetése érdekében tettekre szánta el magát. 1533-ban Laszki Jeromos vezetésével királyi sereget indított Palota ellen, amelyhez a Szapolyaival szövetséges török is adott erősítő csapatokat Haszán vezetésével. Móré és Palota erejét ismerve 50 felvidéki bányászt is hoztak magukkal a várfalak aláaknázására és felrobbantására. Móré keményen ellenállt az ostromnak, de amikor várnagya, Nagy Gergely elesett, gyermekeit és kincsei nagy részét befalaztatva azzal az ürüggyel, hogy segítséget hoz, kötélen leereszkedett a várfalon és megszökött. A vár elfoglalása csak akkor sikerült, amikor a bányászok aláaknázták és felrobbantották a falak egy részét."
Mondjuk az aknák alkalmazásának magyar/magyarországi alkalmazásának története - szégyen-gyalázat - de fehér folt számomra:((( Pedig a cikkben azt mindenképpen meg szeretném említeni, mivel a honlapnak éppen a magyar-anyanyelvű érdeklődő közönség acélja.
Tisztelt olvtársak, száraz- és tűzaknák (ostromalagutak) alkalmazásáról, a történelmi Magyarország területén, mit lehet tudni?
István én a "mine"-re gondoltam.és épp emiatt emlitem Palotát.olyan kemény mészkő a fala+az alap hogy cseh aknászokat kellett hozatni akik lerombolták a fal egy részét. ennek maradványa a mai napig megvan,mert a Táncsics utca felé eső toronynak egy hatalmas támpillére van(igy tudták helyreállitani).
Mellette két harctéri romboló-töltet (,,fugazzi");
(Elnézést, de a képekhez - ha valahol használva lesznek - kérem a hivatkozást, mert egy későbbi cikkhez készültek. Amint befejezem a páncélvonatok történetéről szóló cikket, nekivágok az aknák és kézigránátok sztorijának).
Magyar példával élve: Győr várának töröktöl visszavételét ábrázoló metszetre emlékszem, ahol a kaput petárdával robbantották be (nem tudok képet csatolni, tehát esetleg más tudja berakni)
száraz-aknáról, tűz-aknáról, vagy robbanó (puskaporos) aknáról beszélünk? Igazad van, mert nem mindegy. (Bár én az aknát, mint fegyvert említettem. Mert a klasszikus értelemben vett robbanó aknák is több kategóriát jelentettek: ugye volt a ,,mine" - ami robbanó, ásással készült ostromakna volt; volt a ,,petardé" - a petárda, ami kapuk irányított robbantására szolgált, voltak a mezei romboló-töltetek - a ,,fugazzi"-k, és a XIX. században (az amerikai polgárháborúban) megjelentek a taposóaknák, amik akkor még a ,,szárazföldi torpedo" nevet viselték.)
Indra történetét ismrem, és valóban érdekes volt, de Jerikó korábban volt (HA nem tévedek; ha meg tévedek úgy is ki leszek javítva:)), de az első bizonyított aknát az asszírok alkalmazták. Csak az aknákról beszéltem!
A petárda, gyakorlatilag, az első offenzív ,,ősaknának" is nevezhető:) Tényleg, valakinek van ábrázolása?
István szerintem nem egy aknáról beszélünk.a magyar történelem első aknával végrehajtott várbevétele ha jól emlékszem 1522-ben történt,a Csula Móré által birtokolt Palota várát(szülővárosom)vették igy be cseh aknászok segitségével.
Kifelejtettük a várromboló Indrát. Márpedig a Harappai-kultúrának voltak várai. Igaz, hogy a Mohendzsó-Dáró romjai érdekes módon középen teljesen elpusztultak, és a széleken maradtak meg jobban, ezért tételezik fel egyesek, hogy atombombával "vették be" :)) Nem igazán hiszem a jerikói aláásást, mert a zsidók serege nem az általuk használt haditechnikáról volt híres: egy nem profi katonákból álló nomád sereg volt. Sokkal szebben hangzik így: a harsonákat úgy szerkesztették meg, hogy az általuk kibocsátott megfelelő hullámhosszúságú (valszeg infra) hang a köveket önrezonanciába hozta, és így kidolgozták maguk alól a habarcsot.Vagy esetleg : A japán földrengések vizsgálatánál például azt tapasztalták, hogy vizes talajban a hosszú hullámhosszú hangrezgések miatt a talajszemcsék összetömörödtek, és kinyomták maguk alól a vizet, amely kis szökőkutakként tört fel, míg a talaj megsüllyedt- a'la vibrált beton.
Nem ide tartozik de: kimaradt ez említésből egy várostromkor használt fegyver, a petárda...
Az első dokumentált és bizonyított várostrom - Jerikó (Jericho) k.b. Kr.e 4200 táján) (a híres falak leomlása a ,,harsonák által" - valószínűbb, hogy a zene a készülő aknától terelte el a figyelmet. A bibliában is hét napig tekeregtek a zsidók, míg a falak leomlottak.) De ebben az esetben csak feltevés van, az aknákkal kapcsolatban.
Az első ,,hivatalosan" dokumentált eset - Kirhad város ostroma Ishme-Dagan asszír uralkodó által. Az ő szavai szerepelnek az egyik agyagtáblán: ,,A falak alá ástam, és ledöntöttem őket."
Kevés a műszaki zárakkal és aknákkal f(történelmükkel)oglalkozó szakirodalom. Egyet még angolul is tudok ajánlani (mivel oroszul vagy franciául itt kevesen tudnak).
A neten biztosan megvan valahol:
William C. Schneck. The Origins of Military Mines (kiadót és évszámot nem tudok adni).
a várakat is lehet csoportositani tűzfegyverek előtti és utáni időszak szerint. amig a lovagvárak voltak,amiket kőhajitógépekkel dobáltak addig magas,csipkés falak,tornyok voltak. ahogy megjelentek a tűzfegyverek,aknák,a falak alacsonyabbak,zömökebbek lettek,rondellák,fülesbástyák stb jelent meg. az 1500-as években ment ez az olasz épitészet irányelvei szerint. az erőd megfelenése az 1600-1700-es években kezdődött szerintem.aztán erre tett még egy lapáttal a XIX.század a robbanó ágyúgolyó megjelenése.na innentől kellettek a földsáncok a falakra,hogy a föld felfogja a robbanás erejét.
Naja, az Árpád-vonalat direkt nem említettem, az már egészen biztos más kategória. Viszont az említett erődöknél kétségeim vannak, mert a többségének ( aradiban nem jártam, mivel katonai terület, csak a külső védművek egy részét láttam) van klasszikus értelemben vett belső vára, ami kaszárnya és igazgatási, raktár jelleggel működött.
Ha valaki azt a "romantikát" keresi, amit például akkor érez, amit például a szigligeti vagy dobai várban, akkor komárom nem az .... De lehetne határt húzni, hogy mely erődítmények várak, és melyek erődök, mert akkor az atlanti fal is vár lenne. Ez a határ pedig legyen a hátultöltős fegyverek megjelenése. Amely védművek ez után épültek, már ne legyenek várak. Persze ez csak az én szerény javaslatom.
A XIX. század második felétől épített, vagy átépített, modern, kazamata rendszerű erődöket, mint Komárom, Arad, Pétervárad, Przemysl szerintetek várnak vehetjük, vagy ez már más kategória?
Örülök hogy tudjátok használni a topicban légifelvételeimet és a rajzokról jut eszembe az archivumba sok rekonstrukciós elképzelés szerepel amelyeket nemsokára feltöltök a http://www.var-webaruhaz.hu/katalogus.htm is.
Ezek ff illetve szines rajzok.
Várpalotát én is kedvelem, semmi cico hanem egy vár.
Bátorkő várának romjai,épült 1300 körül,Újlaky Miklós nádor székhelye,Várpalotától északra kb 5-6km-re a Várvölgyben. Mivel a nádor udvartartása kinőtte,ezért vált szükségessé a jelenlegi helyen Palota várának felépitése. Pusztapalota megnevezése 1720 utáni,mivel a török kiűzése után visszatérő lakosság és a Zichyek közötti perben a lakosság arra hivatkozott hogy "puszta" azaz lakatlan terület,és erdőhasználati jogot követelt az uraság és a lakosság közti perben. a www.varpalota.lapja.hu oldalon Könczöl Imre munkájából olvashattok a Várpalota területén levő 2 kontra 3 vár elméletről. a 2 vár elmélet szerint Bátorkő a régi vár,és a nádor azt "kinőve" épitette Palota várát 1380 körül(udvarháznak). a 3 vár elmélet szerint Bátorkő vára a Kastélydombon a Zichy kastély helyén(Trianon múzeum) állott,a Várvölgyben levő vár pedig Pusztapalota.ezen elmélet szerint a Kastélydombon álló Bátorkő római kori őrtorony leszármazottja,mely elméletet alátámasztja a Várpalota-Öskü határában levő római kori duzzasztógát,illetve település megléte. Egy további elmélet a Szápár-Bakonycsernye térségében levő Csiklingvár romjait véli beazonositani Bátorkővel. Én a magam részéről a 2vár elmélet hive vagyok,számomra az tűnik elfogadhatónak.
