Úgy látom, képzett nyelvész létedre, egy egyszerű kérdést kell feltegyek: (...és ne értsd félre, ne sértődj meg, nem bántásiból): Mi a beszéd ? a következő majd az lesz: mi a szó ? De először az elsőt vegyük fel- kérlek.
NÁSZ, fn. tt. nász-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Ha e szónak minden származékait és öszvetételeit egybehasonlítjuk, világosan kitünik, hogy alapfogalom benne a nősülés, vagyis az illető szók mind oly tárgyakra vonatkoznak, melyek a nősüléssel legszorosb kapcsolatban állanak. Ezen feltevésből kiindulva úgy vélekedünk, hogy a nász vékonyhangon nem más, mint nősz; vagyis személyre vitetve oly személy, ki bizonyos tekintetben nővel foglalkodik, nevezetesen, ki nővel egybekél. E szerént a nász épen oly képzésü, mint az ijász, vadász, halász, az ij, vad, hal gyököktől. Gyámolítja e véleményt a finn nyelvi hasonlóság, melyben nainen am. férjhez mehető nő és nain = nőszöm, házasodom, valamint nuoti am. házasságkötés. Eredetileg tehát a nász részint nősző személyt jelent, vagyis olyat, ki nőszik v. nősül, és igy ha a Vörösmarty használta ,vérnász’ alatt személyt értünk, ez olyan férfit jelent, ki saját vérét, tulajdon leányát készül venni nőűl. Ha pedig a nász szót tárgyra, dologra értjük, aminthogy mostani jelentése inkább ide vág (és származása olyan, mint gyász = jajász, kalász stb.), akkor jelent a nősüléssel viszonyban álló dolgot, azaz menyekzőt. Különösen ,nász’ szóval összekötve nevezünk több személyt, kik a nősülni készülő férfinak baráti, segédi, közbejárói kezet nyujtanak, kik ezen eljárásában részt vesznek, milyenek a násznagy, nászapa, nászanya, nászleány, nászlegény, násznép. Átv. ért. nász jelzőt vesznek fel mindazon dolgok, melyek a nősülési szertartással öszveköttetésben vannak, úgymint: násznap, nászünnep, nászmise, nászkocsi, nászruha, nászkoszorú stb. Dankovszky szerént megvan a román nyelvben is: násze. A székely káromszéki nyelvjárásban pedig eléjön a ,nősz’-höz közelebb álló nyüszü, nyüszüleány, nyüszüpogácsa. A népies nászlakomával együtt jár némely vidékeken azon legények mulatsága, kiket herészek-nek mondanak. V. ö. HERÉSZ.
A tied:ófelnémet Nast előzményéből származik, a szóvégi t mint tárgyragnak érzett elem maradhatott el, akár a nyelvjárási damasz, furmin, jácin alakokban.
Kérdem én az ófelnémet kor végéig nem násztak a magyarok, csak a tamilok ? mert ott is megvan. Egyébként hogy jöttek össze ezt megbeszélni ? Mikor is ée véget az ófelnémet kora ? 'agyon jóban lehettünk akkoriban, még lakodalmakra is meghívtuk egymást.:))) -vagy írásban terjedt el ?
JÁCZINT, (hellén-latin hyacinthus) fn. tt. jáczint-ot, harm. szr. ~ja. 1) Növénynem a hathímesek seregéből és egyanyások rendéből; csészéje nincs, bokrétája vagy töltséres vagy gömbölyü, vagy harangdad; hímszálai a bokréta oldalán; tőkocsánya mind leveletlen. Fajai többfélék. 2) Drágakő, vörösbe átmenő sötét sárga színnel.
A jácintból nem maradt el, eredete pedig egy az egyben jacinthus. Én még nem hallottam ilyet hogy jacin, meg furmin, de írva sem láttam.
"...A nyelvészek* szerint a „furmint” név francia jövevényszó, ami végső soron a latin frumentum szóból származik, amely „gabonát” jelent. Az elmélet szerint a.." Ez se ófelnémet
*Köztük Gombócz, és Bárczy is megtalálható
Elképesztő következetlenségekről ír Götz is ebben az egész miskulanciában
KÉT MÁSIK MÉRETÉHEZ KÉPEST A HARMADIK ARÁNYLATANUL NAGY - ameddig szilárd tárgyról van szó lapos, lapocka, lapka, lapály, lappantyú, , ez változik, ha vizes a hely láp, lápos, és mégegyszer változik, ha csak vízról van szó : APÁLY - azaz a víz vékonyodása/laposodása. Evvel ellentétes a dagály, mely beilleszkedve bokrába a d-g előtag jelenik meg dagadt, dögönye, dagi, dagadék,dagályos,dagnat,dagaszt, dagonya,dágvány...stb.
A szlávban van ilyemi környezete annak az árva lapátnak ?
Nekem a Czu-Fo ezesetben is meggyőzőbb, mint a TESz. Egyébként ez utóbbi "ismeri az előbbit" és tévesnek minősíti. Tehát nem cáfolja, hanem egyszerűen minősíti. Ez a pökhendiség jellemző az egész fu. elméletre.
"...NYOSZOLA, v. NYOSZOLYA, (nyosz-ol-a) fn. tt. nyoszolyá-t. Széles ért. lábakon álló készület, melyen elnyujtózva fekünni, pihenni, nyugonni, alunni lehet. Ezt fejezi ki a Molnár A. és Pápai Páriz értelmezése szerént a latin grabatus, sponda, és hellenlatin cline. Ez értelemben ide tartozik a pamlag, lésza, katonaágy. Közönségesen az ágy szóval egyértelmüleg használtatik, de, úgylátszik, az ágy különösen alvásra rendelt, és saját ruhanemüekkel, ú. m. párnával, vánkossal, dunnával ellátott készület; régiesen álgy, mi azt gyaníttatja, hogy gyöke ál vagy al azonos az álom vagy alszik szó gyökével. Ellenben a nyoszolya gyöke rokonnak látszik, a nyugszik, nyújt, nyúlik, nyújtózkodik, igék gyökével. Ezen szó eredeti alakban nyoszoló, mint némely tájakon divatozik s képzési hasonlóságban vannak vele: mocsola, pocsola, pongyola (bongyola), motóla, gomola, csigola, korcsola, fuvola, bugola, csoroszla, gereble, meregle, csákla, melyek mindannyian elavult igetörzsökökből származott részesülők módosított véghangzóval, mocsoló, pocsoló, pongyoló, motoló stb. helyett, melyek közől némelyekben a nyelvszokás az l hangot meglágyította; mint mocsolya, gereblye, csáklya. E szerént nyoszolya am. nyugolya vagy nyuszolya, melyben az sz képző megfelel a g gyakorlatos képzőnek s e kettő néha föl is cseréltetik, péld. ha öszvehasonlítjuk ezen igéket: tömöszöl tömöget, vonszol vonogat, noszol nógat, azt veszszük észre, hogy mind gyakorlatosak, s ezen értelmök a g és sz hangokban rejlik; így lett a nyu gyökből nyuszol, és nyugot v. nyugat ige, s ennélfogva nyuszoló, am. nyugotó t. i. készület vagy bútor. V. ö. NYUGOT, ige. Más vélemény szerént a nyoszolya szoros ért. annyi volna, mint nőszölő, vastag hangon nászoló, azaz: házasok ágya; s ez értelemben szoros viszonyban áll a nász, nyoszolyóasszony és nyoszolyóleány, székelyesen nyűszüasszony, nyűszüleány, s Nagy-Bánya vidékén nyuszóleány szókkal. NYOSZOLÓ-, v. NYOSZOLYÓ, (nyosz-ol-ó) fn. tt. nyoszoló-t. Balaton mellékén am. szalmából fonott ágy, lésza; de egyebütt, önállólag nem igen, hanem csak a következő öszvetételekben használják; s kétségtelenül azonos ,nyoszolya’ szóval. NYOSZOLÓ-, vagy NYOSZOLYÓASSZONY, (nyoszoló-asszony) ösz. fn. A menyasszony körül szolgálatot tevő nő; különösen ki népies szokás szerént a menyasszonyi nyoszolyát elkészíti, a menyasszonyt lefekteti, s elhálás után a fejkötőt fejére köti. Néhutt örömanya; a székelyeknél: nyűszü- (nőszü, nászu) asszony. V. ö. NYOSZOLYA. NYOSZOLÓ-, v. NYOSZOLYÓLEÁNY, (nyoszoló-leány) ösz. fn. A menyasszony meghitt barátja, s bátorítója, ki őt az oltárhoz kíséri s mindig mellette van, mint a vőfél a vőlegény mellett, ki a nyoszolyóasszonynyal a házastársak ágyát is elrendezi. Nyitravölgyében még e század elején szokásban volt, hogy a nyoszolyóasszony és leányok a menyasszony ágyát elfoglalták a guzsalyra ülve fontak és nem adták oda mindaddig, mig le nem itatták, vagy valamely ajándékkal meg nem vesztegették őket. Mátyusföldi kiejtéssel nyoszorúleány. A székelyeknél: nyűszü (nőszü, nászu) leány, dunántuliasan a németből fordítva: koszorúleány. V. ö. NYOSZOLYA..." (ez a Czu-Fo-ban ez a téma) se gyök, se szóbokor, semmi, csak találgatás, tehát "kész szó" vett magának új jelentést is, miközben megtartotta a régit. szvsz.
Szerintem a szemérmes parasztember a nyoszogtatás/noszogtatás, nyoszogás igéket szinonímaként, illetve "tényleges cselekedet"-ként - mert bizony igen sokszor "noszogtatni kellett ám a menyaszonyt"... Nem feledhetjük at eredeti szülők általi házatárskiválasztást: suba subához... nahyon árulkodók a székelyek változatai is. Ezenkívül egy jól kiszáradt deszkaágy "nyuszoghatott ám rendesen" :)))
A másik, hogy egyetlen más jelentése, szinonimája, használati helye és módja csakis ez a hely, a nászágy !
A másik: tessen megnézni az analógiákat a TESz-ben: minden hozptt példa rossz két okból: egyrészt, mert azokra van szava a magyarnak, másrészt, mert mindegyik EGYSZEMÉLYES !
Hadd induljak én is máshonnan, a magyar nyelvből! Ha az ajtó, kapu kinyitódik, akkor TÁR-ul, TÁG-ul, nyitott TÉR lesz, egy ilyen ajtó mögötti TÉR alkalmas TÁR-olásra. Ha a TÁG-ulás kinyitja, akkor a szót megfordítva becsukja, vagyis GÁT-ol, GÁT-at szab. A TÁR, TÁG és GÁT ősszavak, a magyar nyelvből értjük az összefüggéseket, mert a magyar képi nyelv! Ezek a szavak jelennek meg aztán összefüggéstelenül például az angol és a német nyelvben! Az angol GATE jelentése KAPU, a német TÜR jelentése ajtó! Csak a magyar nyelvből lehet ezt levezetni, nem az angolból, nem a németből, nem a latinból és főleg nem a szlovákból! A magyar TÁR, TÁRUL szó egy „KÉP”, nem magát az ajtót jelenti, hanem azt, amit az ajtó csinál, vagyis egy képet közvetít (ilyen a sumer nyelv is)! Ilyet ne várjatok egy mesterségesen létrehozott nyelvtől (szláv nyelvek), ahol nincsenek szóbokrok! Az az ősnyelv, amiből a szláv nyelvek vették szókincsük egy részét, az a magyar nyelv őse volt, még akkor is, ha a szlávok ma sokkal többen vannak nyelvváltás miatt.
Az, amit itt művelsz, hogy idelököd a különféle, általad nem citált nyelvészeti „zsenik” megállapításait, édeskevés a fenti cím figyelembevételével. Ami elég a finnugrista, vagy szlávista hitgyüliben, ahol nyilván szeánszról szeánszra önelégült bárgyúsággal bólogatnak, s mantrázzák ama szenzációs „felfedezéseket”, hogy a magyar tömve van szláv szavakkal, itt bizony bizonyítást igényelnek. Úgyhogy elő az elmével, s magyarázatokkal villants!
Mert akár az udvar szavunkat nézzük, aminek alapja az üt igéből származik, s a mély hangzót felvéve lett *ut, amint azt az ütött, azaz megtisztított térség jelentésű út szavunk mutatja, (régen ut-ú, mint a szintén az ütből eredő ódú, ahol meg is maradt az -ú képző), s a másikat, az -r képzőt fölvéve alakult át, mint sok más esetben is az -ú képző v-vé.
Az odú > odvas is példa erre. Tehát „ütött” tér: út-ú-ar > udvar. Ugyaninnen jön az ótvar is. Egyfajta kiütés a bőrön.
------------------------
Az indoeurópai máshonnan indult:
Proto-IE: *dhwor-
Meaning: door, gate, court
Old Indian: dvār f., acc. duráḥ, (door; kapu, ajtó)
Az Encyclopedia Britannica szerint a turáni Európa és Ázsia nagy agglutináló nyelvcsaládja, amelyik már akkor létezett, amikor az árják (indoeurópaiak) megjelentek Európában és Ázsiában.
"...PIT, elvont gyöke a Szabó Dávidnál olvasható pittmallik, pitmánlik, pittog szóknak. Azonos pity gyökkel ,pitymallik’ és ,pitymánlik’ szókban...." (Czu-Fo.)
...és hogy értsd a nyelv logikáját: a pit(y)mallat után a pirkadat jön. Tovább nyílik, de mostmár pirosodik is. Szlovákban/szlávban hogy van ez ?
"...Bálint tagadta a magyar nyelvfinnugor eredetét, ugyanakkor a 19. század végi ugor-török háborúban a török eredeztetést sem támogatta, azt állította, hogy a magyar a 150 milliós turáni nyelvek egyik önálló ága, s a hun és szkíta nyelvvel hozta kapcsolatba. ..."
-------------
Ezzel sem értek egyet.
A turáni nyelvek meghatározást badarságnak tartom.
rá se ránts, csak a szlovák nyelvészet fejlődése ilyen egetrengetően gyors... annyira gyors, hogy bő százötven éve még szlovák nyelv sem volt :D az első értelmező szótár valamikor 1930 után került kiadásra, ma meg már mindent tőlük vettünk át :D
Azt hiszem, a mai nyelvészet már túlhaladta Bálint Gábor szófejtéseit
Ember ! Kik az a mai nyelvészet ? Konkrétan.
Ez az ember 30 nyelven beszélt az adatok szerint, pld. görögöknek tanított arabot egyetemi szinten. satatöbbi. Az általa ismert nyelvek egymásközti viszonyát ki "olvashatta" korrektebbül a mai nyelvészet címszó alatt ? Nem ez a baj ! Ez a baj:
"...Bálint tagadta a magyar nyelvfinnugor eredetét, ugyanakkor a 19. század végi ugor-török háborúban a török eredeztetést sem támogatta, azt állította, hogy a magyar a 150 milliós turáni nyelvek egyik önálló ága, s a hun és szkíta nyelvvel hozta kapcsolatba. ..."
Tehát az a baj, hogy annyira "alternatív":)), volt, hogy tudományos, nyelvismereti indokolásokkal eliminálta mind a két - szkjíta/turáni"-t leváltani kívánó - "nemalternatív" :)) elméletet, melyek akkoriban cseperedtek.
...éa nem túlhaladták, hanem ignorálták, ugyanúgy, mint a Czu.-Fo.-t
Én tudom - nem kell beírnod - mit tart " a mai nyelvészet+ a turániról, tudom, hogy a szkítát követte az elnevezés, és ma az ural-altájit próbálják behelyettesíteni.
De azt, hogy a pit-ar párhuzamokban, amiket hoztam ki, milyen tényleges, fogalmi/jelentési érvekkel tud cáfolódzni a két forrással szemben, azt nem tudom. E körben kellene válaszolnod. szvsz.
