Keresés

Aki az életet választja, és kitart abban, az éljen

Aki a halált választja, jobb neki, ha nem ért, hogy meg ne térjen

Nehogy mélyebbre zuhanjon, mint ahonnét jön

A bűn egy akarat, a tisztaság is egy akarat

Ha úgy követem el a bűnt, hogy nem tudom, nem tudom elkerülni, és nem is tudok belőle kikerülni

Ha tisztaságra törekszem, akkor amikor bűnt követek el, az megszenvedtet, és mással nem kerülhetek ki abból a szenvedésből, mint bűnbánattal

Mivel tisztaságomban békém van, attól van békém, akié a béke, az a béke vonz engem, ott szeretek

Halálomban nincs békém, és nem ismerem a békét, mert aki adná, vele nem közösködök

Ha a földi poklomban azon vagyok, hogy földi mennyországot építsek magamnak, sok mindent szerezhetek, de békét nem

Ha tisztaságra törekszek, az első vagyonom, a békém

Ha békém van, azt többre értékelem, mint a föld kincseit

Ugyan számos okból lehet elkezdeni egy Miatyánkot

Aki meg felemelkedett az egy Miatyánkhoz, jó okkal elfárad

A sok okot összeköti az egy akarat, ami elvezet az életbe

Retteg a Sátán az egymillió Miatyánktól

Ami képes lerombolni a tervét

Hogy zavar a lelkiismereted, vagy nem zavar

Hogy azért nem zavar, mert nincs mért zavarnia, vagy szándékosan elhallgattatod

Hiszen céllal jöttél ebbe a világba, ami meg úgy kezdődik, hogy teret engedsz a szellemednek, aki ott székel a szívedben

Hogy hallgass a szívedre, az a lényegben azt jelenti, hallgass a szellemedre

Ha zavar a lelkiismereted, hogyan tudnád előcsalogatni a szellemedet a rejtekéből

Avval tudod előcsalogatni, hogy nem egyszerűen csak bólintasz a tisztára, hanem megcselekszed a tisztát, tisztán cselekszel, belépve avval az Atya akaratába benned

A lelked meg a születésedkor olyan, mint egy tiszta lap, te fogod teleírni

Ha megcselekszed a tisztát, akkor megengeded a szellemednek, hogy átistenítse a lelkedet

Igen, az akaratod erejével vagy legyőzöd a halálodat, vagy legyőzetel az elmúlótól

Hogy meg azt gondolod nincs az élethez elég akaratod, hát a halálhoz volna?

Bocsásd meg, de ez micsoda dőreség

A valódi kérdésed az, hogy mit akarsz?

Ha nem gondolok az Istenre, felismerem, hogy Kire nem gondolok, és tudatosul bennem, hogy mért nem gondolok az Istenre?

Ha gondolok az Istenre, felismerem, hogy Kire gondolok?

Ha jóban vagyok az Istennel, sőt pertuban vagyunk, attól még lehet, hogy nem gondolom át, Kivel vagyok annyira jóban

Ha nem beszélek az Istenről, sőt kellemetlennek érzem, ha beszélek, beszélnek Róla, ha mégis szóba jön, rácsodálkozom, egyáltalán nem kellemetlen, ha Róla beszélgetünk, sőt

Ha jól hallhatóan áldását kéred a munkádra, és azt hallom, de még nem értem, akkor az elgondolkoztat, és egyáltalán nem kellemetlen a számomra

Ugyan ha nem ismerem, akkor is tudom az Istent istennek, de még nem látom át, mennyivel felettem járnak a gondolatai

Hogy az Istennek egy gondolata vagyok, szereti azt a gondolatát bennem

Nem igazán kell összeszedni a gondolataimat, hogy felismerjem, hogy szeretném, hogy örömét lelje a gondolatában

Nem tudom hogy csűrni a gondolatot a belátással szemben, hogy be ne lássam az Isten jóindulatát a teremtésével szemben

Be kell ismernem, hogy mindent megad, ami szükséges, ami a szükségem

Tanításokat a megértésre, példákat, és segítőket

Jó szelet, ha kérem

Erőt, ha kérem

Kitartást, és állhatatosságot, ha kérem

Megértést, ha kérem

És ami az egyik legfontosabb, az engedelmesség kegyelmét, ha kérem

Mert olyan vagyok, amikor megértek, és rá is bólintok

Hogy egy ideig eltart, amíg be is tartom a Tanításokat

Sokszor, és ismételve a szükségem, hogy a helyemre tegyen az Isten

Hiszen van egy ellenlábasom, aki meg magam vagyok testem szerint

Senki sem akar meghalni az örök halálba

De csak az támad fel az örök életre, aki meghal a halálnak

Ami meg ott van az engedelmességben

Amikor magamévá teszem az Isten akaratát bennem

Ami tisztaság a tisztaságért

Azért ahhoz idő kell nekem, hogy felismerjem, milyen fontos a bensőm békéje

Ahhoz meg még több időre van szükségem, hogy felismerjem, vagy belépek a békébe, vagy kívül hagyom magamat a békéből

És máshogy nem tudok belépni, csakis a Fiúban, mikor megkapom benne az Atya békéjét

Felismerésben, és belépésben

És nem is tudom, hogy mi tart vissza, hogy megismerjem az Atya szelídségét

És nincs más rajta kívül, aki úgy tudna megvigasztalni, hogy közben megosztja velem a békéjét

Ugyan kérésben megyek Hozzá, hogy adjon

De ahhoz megyek, aki adni akar

Aki bent van, mindent kaphat, aki kívül marad, önmagától kap, de abban csak az van, hogy csak azt kaphat, amivel bír

Az Atya abban leli az örömét, ha arra mondhatja ki az Amen-t, ami az akaratom

És ahogy a legfinomabb illattal tölti be a világmindenséget, arra hív, hogy belépjek az Ő illatába

Békéjéből békébe lépve, békében maradva

Benne maradva úgy, hogy szállást vesz nálam

Amikor meghallod, hogy nem hatalommal jövök, se nem erővel, akkor nevethetnél is, mint ahogy sírhatsz is

Mert vagy megszenvedteted magadat a pokollal, mint ahogy felderítheted az arcodat a paradicsomban

Mondhatnád, ítéletet hirdetek magam felett, sőt világgá hirdetem, kiteszem az akaratomat az ablakba

És amint másokkal teszel, és amit megengedsz másoknak a közömbösségeddel, megtörténik veled kamatostul

Mint ahogy elvárod másoktól, hogy drága kamatot fizessenek neked

Ugyan gondolod, mit nekem az, ami nem történhet meg velem, de megtörténik

És ez azért lesz előre rád olvasva, hogy megértsd, megérthettél volna, könnyűszerrel megelőzhetted volna az ítéletedet magad felett

Hiszen majd azzal védekezel, nem miattam történik, ami történik

Miközben pont te gerjesztetted

Hogy balról adtad a pofont, és te jobbról kapod, az nem különbség

És hogy engedted, hogy más másokat ököllel verjen, ne csodálkozz, mit kapsz

Hogy meg a jó szándékod ellenkezett azzal, nem is egyedül szenvedsz, hanem a másik jó szándékával

Hogy meg az Isten megengedi, hiszen mondja, hogy kérj tőlem

Ha meg nem kérsz, vess magadra

A pokol attól pokol, hogy az egyívású az egyívásúval van összezárva

A menny meg attól menny, hogy a tiszta együtt van a tisztával

A Földön meg eldöntöd, hogy kivel közösködsz, aki megkeresi az Istent, az belép az Isten paradicsomába

Ha belépsz a paradicsomomba, én leszek a pajzsod

Az találja meg az Istent, aki befogadja a Szavában, majd belép az Isten akaratába

De nem úgy mint a szolga, hanem mint az örökös

Van, ami az Istennek is lehetetlen, és azon túl is vannak dolgok, amik lehetetlenek az emberek előtt

Isten nem tudja megtenni, hogy ne legyen Isten

Nálunk meg hosszú a sora a lehetetleneknek

Isten megszabta az időt és teret, mi meg arra is képtelenek vagyunk, hogy ezeket megértsük

A fogalmunk is rossz magunkról, mert az a helyes, ha úgy fogalmazom meg, ugyan az Istennek egy gondolata vagyok, ugyanakkor magam sem vagyok más, mint gondolkodó gondolat halmaz

És ahogy a korlátaimat is rosszul látom, ugyanúgy a lehetőségeimet is rosszul értelmezem

Mert alapvetően eldönthető akarat vagyok, és minden velem történés az akaratom függvénye

Mint Isten egy gondolata, magam is gondolatalkotó vagyok

Aki ahogy szabadságot kapott a gondolatra, úgy szabadságot kapott életre és halálra

És ugyan az élet ott van a kiküzdésben, de mégis mint akaratnak nem lehet nehézségem, ha el akarom érni az életet

Így a nehézségeimet is rosszul gondolom, mert a nehézségeim abban lesznek, ahogy mégis ragaszkodok a halálhoz

Az életem meg nem másoktól függ, hanem egyáltalán nem függ másoktól

Amíg nem tudok a másiknak megbocsátani, addig távol tartom magamat a tökéletesedésemtől

Azért nem tudok a másiknak megbocsátani, mert nem ismerem magamat

Hiszek a tökéletességemben, amíg nem csalódok magamban, nem értek

Mert ha értenék, tudnám, ki nem vagyok

Ha megkeresem azt, hogy Jézus hogyan néz a másikra, hogy értsek, és megkeresem a nézésedet a gondolataiddal

Ahogy Te nézel a másokra, az a helyemre tesz engem

Ha meg már meg tudok bocsátani a másiknak, hiszen úgy látom, ahogy látod, akkor a következő akadályom magam leszek, ahogy magamra nem úgy nézek, ahogy Te nézel engem

És ahogy nem tudok megbocsátani magamnak, úgy azzal megbántalak Téged

Ahogy küzdesz értem, minden nap, és minden pillanatban, mutatja, milyen értékes vagyok a Számodra

Önmagam megvetését el tudom hagyni, ha ebben megértek

Ha nem is keresed az igazságot, akkor is, amikor másokban megtörténik a pálfordulás, akkor is megdöbbentő az a tapasztalás

Márpedig mindenki előtt történik

Igaz, megtörténnek azok láthatatlan folyamatokban is

És nem gondolhatom, hogy velem nem fog megtörténni

És az a fordulat nincs semmihez kötve, mint ahogy minden képes világosságot adni

Már maguk a szürke számos is képesek

És a négy fal sem képes azt megakadályozni

Amikor bent megkapom a felismeréseket, az Atya meghívott, hogy megismerjem

Ha meg tudnám, mi vár engem abban a fordulásban, elé sietnék

Ugyan a testem gondolhatja vesztes lettem, visszaszorultam az első helyről

Nem is véletlen, amikor panaszkodom, a testem panaszkodik

De ő is részes lesz abban a dicsőségben

Többet kap a kutyáknak odaszórt lerágott csontoknál

Hogy hogyan is lehet meghalni a halálnak, és feltámadni az életre, hiszen megvan annak a kitaposott keskeny útja

Amikor alázattal és szelídséggel fordulsz a másik felé, kialakul bennetek a tisztelet egymás iránt

Miközben a gőgös, és dicsfényre áhítozó megsértődik arra is, amire nem kellene, és haragot és gyűlöletet kezd érezni a szívében

Nem tud megbocsátani és bosszút forral

Így alakulnak ki a háborúk

Nem törődik az ezrek, tízezrek, és százezrek sorsával, hiszen az önmaga sorsa kitölti a gondolatait

És ahogy megkeseríti mások életét, úgy azzal ítéletet gerjeszt

Miközben a kezembe, és a kezedbe adtad a sorsunkat, hiszen meghívtál minket a paradicsomodba

Így beléphetek, és beléphetsz a békéjébe, hogy világosságba lépünk

Kézen fogva a dicsfényre vágyakozót, megosztva a vele a Tőled nyert békénket

És ugyan ki az, aki terített asztalra talál, és mégis átülne az üres asztalhoz

Hogy meg valaki nem ismeri fel, ahogy ítéletet hirdetnek felette, hiszen mi meg hirdetjük a békédet

Oda meg nem lehet erőszakkal sem sötétséget vinni, ahova betalált a Fény

Így senki más nem kerül ítéletre, csak az, aki ítél

Amikor az Isten Tanítókat ébreszt, akkor elsősorban rád gondol

Hogy megtaláld a tökéletes Tanításokat, ahhoz nem tökéletes Tanítások szükségesek, hanem sokkal inkább befejezetlen gondolatok

És a legtökéletesebb vezetésed, amikor olyannal beszélgettek az igazságról, aki ott van, ahol vagy

Mert akkor magad is úgy gondolkodsz, mint a tanítók

A tanulásnak meg a legjobb módja a tanítások

Aki meg ad, akkor tud adni, ha alázatban adja

Az elmélet meg addig, amíg nincs a gyakorlatba ültetve, csak fél tudás

Amit Isten elhatároz, az meglesz

Lezárja a régi korszakot, és megnyitja az új Ég, és az új Föld korszakát

Senkit sem kényszerít, hogy oda belépjen, hanem aki be akar lépni, az léphet be

Aki be akar lépni, annak meg kell tisztítania magát a Bárány vérében

Hogy megengedi a győzelmeit még a világnak az igazsággal szemben, hiszen aki meg akar halni, az haljon

Hogy megengedi a keserveket, hiszen aki elvett, számára nem igazságtalan, hogy elvesznek tőle

Hogy ki mint ad, úgy kap, mért is ne érthetnél meg az Igazságban

Egy jelet kaptál, és a keserveidet

Ha más megért abból, akkor én is, és te is megérthetsz

Az igazságot nem lehet megragadni sem a fotelben, sem az ágyban, hanem csakis menetben, ami meg nem a lábad

A bocsánatkérésed abban lesz elég, hogy amit igazságtalanul elvettél, azt visszaadod

Akit meg megbántasz, bocsánatot kérsz tőle 

Azzal, hogy valaki elmegy egy orvoshoz, hogy meggyógyuljon, és megvizsgálja, és tanácsot is kap, azzal még senki sem gyógyult meg

Önmagában a bűnbánat még nem jelenti azt, hogy élni fogsz

Mint ahogy a böjt sem ad önmagában életet

Amikor sokan versenyt futnak, de van, aki ugyan elmegy a starthelyre, de nem indul el onnét, soha sem fog célba érkezni

Ugyan megérthetek, és tudhatok, de az még nem éltet

Sőt mondhatok, mégha jól is mondom, de az nekem még nem az életem

Hanem az Eucharisztia hozza el az életem

Kenyér és bor, megértés, és a járt Út

Egységben, befogadásban, és befogadottságban végigjárt Út

Mi is a megszentelődés, amikor szeretem az Istent, és felvállalom az alázatot

Amilyen mértékben szeretem az Istent, olyan mértékű a megszentelődésem

És nem abban szeretem meg, hogy szeretnem kell, hanem a megismerésében

És olyan mértékben kapok Tőle, amilyen mértékben másoknak adok

A recept az, hogy szeresd a felebarátodat

Az eredménye meg az, hogy megszeretem az Istent

Minden felett van az Isten Rendje, mindent egybefog, és egyben tart

Az embernek nincs joga, és lehetősége, változtatni az Isten Rendjén

Az Isten Törvénye a Szeretet Törvénye, aki betartja a Tízparancsolatot, az előbb utóbb eljut a felismerésben a Szeretet egyszerű Törvényéhez

Az ember hatalmat gyakorol a másik felett, és törvényeket alkot

Ha azok összhangban vannak a Szeretet Törvényével, akkor azok célszerűek és helyénvalóak

Az hogy az Istennel, vagy nélküle, az Istenben nyered el a békédet

Ha nélküle, akkor ki kell innod a keserűség kelyhét, amit másoknak okozol

Ha másoknak keserűséget okozok, és az Isten hosszantűrő velem szemben, a keserűség okozásom tartozássá válik a megkeserítettekkel szemben

Amíg nem egyenlítem ki a tartozásom, nem léphetek fel az égbe

Értelmedre büszkén gondolsz, gazdag gondolataidra büszkén gondolsz

Miközben nemcsak az van, hogy semmi sem történik a világban, ami már nem történt volna meg, hanem az onnét kezdődik, hogy nincs semmi okosságod, csak olyan, amire már előtted is oly sokan büszkék voltak

Hiszen a gondolataid kitöltik a látható teret, ami a szemhatárodban véges, és múlandó

Majd amikor belépsz a szabadságba, amikor kiszabadítod magad a lekötözöttségedből, ami egyben lekötözött gondolat is

És a szellemed átnyújtja a végtelen teret, és a végtelen, el nem múló időt, majd akkor a gondolataid úgy jönnek és mennek, ki tudja honnét jönnek, és merre tartanak

Senki sem jó, hanem csakis egyedül az Isten

Így a jóság az részesedés

A tested gondolata, hogy az önössége jogosság

Szellemed gondolata a másokért

Magad meg lélekként nem vagy más, mint akarat, aki eldönt a két oldal között

Ha úgy cselekszek, mint a bálám szamara, az pedig akarat, és nem élet

Az élet a részesedésben kezdődik

Hogy meg milyen mélyre süllyedek, és hogy a korszakom milyen mélyre süllyed, az a szégyenünk

Minél mélyebbre süllyedünk, annál jobban fájdalmat okozunk magunknak a szégyenünkkel

Isten győzelme annál fényesebben hozza el a dicsőségét

Ugyan a gránitsziklára úgy nézel, hogy annak az ideje végtelen

Miközben a fagy és napfény az évezredekben porrá őrlik

Ha azt gondolom, jól megvagyok a szégyeneimmel, az előbb és utóbb az évezredek alatt felemésztik a gonoszságaimat

A Földön ér a nap, és ér a fagy

A pokolban csak a fagy ér, így a felismerésem olyan, mintha soha sem jöhetne el

Ha a szégyenemet választom, a lelkem rajta, magam választottam magamnak, így a következmény, ami rám esik jogos, hiszen magam választottam magamnak

A részesedésem meg nem jogosság, és nem az érdemem, hanem kegyelem

Az Irgalom meg annak ad, aki kegyelmet kér

Hogy azt gondoljam, nem kérek bocsánatot, mert akkor szégyen ér

Hiszen akkor maradok szégyenben  

Mi a megtérés – elsősorban hit, ha meg hit, akkor Tanítások

Ha meg Tanítások, akkor az abból fakadó cselekedetek

De mégis sokkal több, mint amit a föld gondol

Nem véletlen, hogy aki nem ért, az ne is értsen, nehogy megtérjen, azaz az teljesedjen be, ami az akarata, ne kényszerüljön élni, ha a halált választotta

Hiszen a hit, az élő hit nem kevesebb, mint a Szentháromság

Mert egyrészt Szeretet, aki képes az alázatra, másodszor meg Bölcsesség, egyrészt kapott, és abból tovább fűzött gondolat, harmadrészt meg ösztönzés, hiszen aki úgy van, hogy tisztán akar, az nem marad kint a pusztában, hanem felveszi a Lélek

És a szeretet nem valósulhat meg másban, mint keresztben, ahogy Jézus oldalából megindult a megtisztító víz

És nyilván az oldalából kifolyó vér, ami meg ott születik a tisztulásban, értelemben, és az abból kiinduló akaratban

És nyilván égi Kenyér, hiszen Tanítások

És nyilván megmámorosító bor, hiszen már találkozás a közös cselekvésben

Hiszen megértek, és már nem magam cselekszek, hanem a bennem Élő

A Tanítások meg Bölcsesség, hiszen hozzám igazít

Ahogy megérthetek, ahogy értelmezek

Máshogy érteti az egyiket, és máshogy a másikat, mégis egy értelemre vezetve

Az élet utolsó pillanatában kimondott igen, az a plátói szerelem, amikor meg szeretetet adok, az az éggel megélt szerelem

Mikor figyelmeztetnek téged, hogy amikor táncolsz, ne táncolj a halálba, ugyan jó okkal az a táncra vonatkozik, de elsősorban mégis a gondolataidra

És ha a gondolataidra, akkor egyben mindenre is

Az meg hogy milyenek a gondolataid, amikor a halálba táncolsz, ha utána jársz, tudod azt

És amikor a halál gondolatait melengeted, a táncod is olyan lesz, mint mikor a halott táncol

Csak egy ember jött a világba, Aki tanúságot tett az igazságról, Aki azért jött, hogy tanúságot tegyen

És mindenki más azért jött, és jön, hogy befogadja

Ugyan keressük az igazságot, hogy meghalljuk

Miközben Aki adja, nemcsak azt mondja, hogy hallgasd meg, hanem amire a hangsúlyt helyezi, az az, hogy cselekedd

Ételt veszek magamhoz, amikor meghallgatom

És megmámorosító borrá változik, amikor cselekszem

Ugyan felismerhetem az igazságot hallomásból

De az igazság nemcsak világosság, hanem egyben Tanú is

Tanúvá meg akkor válik, amikor magam is megcselekszem

És mindent összeköt, és egyben tart

Ugyan az értelmem bólint az igazságra

De amikor majd a szívem bólint a találkozásban, akkor válik a bólintásom egésszé

Az Igazság meg azt mondja, keresd meg, és találd meg az irgalmamat

Mikor azt mondod, mutasd meg magadat, és hinni fogok benned

Hiszen amikor megjártad a Földet, akkor is csak az hitt Benned, aki megtette az akaratodat

És most is az van, aki megteszi az akaratodat, ő hinni fog Benned, hiszen a hitet Te adod

Ha bizonyosságot kapsz, attól kezdve nagy lesz a felelősséged, és minden lépésedben ott lesz az ítéleted

Boldogok azok, akik nem látnak, és mégis hisznek, hiszen megteszik az akaratodat

Aki meg nem hisz, rá az vonatkozik, nem hiszek, mert szégyent hoztam magamra, nem érdemeltem ki a hit kegyelmét  

Ugyan néhány kivételes esetben, sok szenvedést megélt lelkeknél előfordul, hogy Tanítások nélkül is megtalálják az igazságot

De mégiscsak úgy van, hogy a Tanítások hordozzák a világosságot

És ugyan a jó sorsomban eszemben sincs, hogy keressem az igazságot

De viszont ínségben, fájdalmakban, és nehézségekben hajlok arra, hogy segítséget keressek

Ugyan először azon vagyok, hogy könnyű és lemondások nélküli utakban keressem

De egészen addig, amíg azon vagyok, hogy úgy találjak, hogy közben magamnak ne kelljen igazodnom az igazsághoz, sőt nem azt keresem, ami a Tanítások tartalma, hanem azt akarom belőle kihozni, ahogy nekem kényelmes, és a kényelmem érdekében értsek, úgy pedig nem mond nekem az Isten Szava

Illetve olyan a fogalmazása, hogy aki nem akar, az maradjon meg sötétségében, anélkül hogy érezné a szégyenét a gyalázatának

Viszont aki tényleg keres, az megtaláljon

A jelenlévő Isten jelenlétét a Bölcsességben

Szembefordulva, ellene menve a szégyeneimnek, hogy az Irgalom felemészthesse azokat

Már nem egyedül, hanem Jézusban, úgy, hogy közben befogadom

Egy karbantartó gépész akkor dolgozott jól, ha nem dolgozik, hiszen előre gondolkozott, és időben elvégzett

Aki egészséges akar maradni a testében, az egészséges ételeket eszik, és nem iszik egészségtelent, és mértékkel él, és tevékeny, és sokat mozog

Aki egészségessé akar válni a lelkében, az az Istenre bízza a vezetését

Ha még nem imádkozol, akkor téged az Isten imára hív

Nemcsak a lelkedért, hanem egyenesen mindenkiért

És hogy te lehessél a jó gépész a hitét vesztett világnak

Ha nem gondolkozol el az imára hívásodon, menj tovább, mért is fecsérelnél több időt „hiábavaló” dolgokra

Ha elgondolkozol, akkor ahogy az ételeket is először megkóstolod, kezdhetek például egy Miatyánkkal

Ha minden napra beosztok egyet, és mondjuk felvállalom kilenced formára kilenc napra, az már hordoz egy üzenetet a részemről

És megkapok bentre egy érintést, amit felismerhetek, ha fel akarok ismerni

Így kapom az igazolást

Ha meg az egy Miatyánk annyira kifáraszt, mint egy fahasogatás, hiszen jó okkal  jobban kifáraszt

Mit csinál a világ, amikor úgy érzi, hogy sarokba szorították, elkezd előre menekülni, tudja is, és mondja is, hiszen tudja és érzi, hogy többé nem hallgat a lelkiismeretére

Olyanná válik, mint a patkány, akit éppen sarokba szorítottak, és szembe fordul az üldözőjével

És eljön az idő, sőt már kopogtat, amikor menekülnél, menekülnél oda, ahol menedéket lelsz

És mit gondoljon rólad az Isten, amikor úgy mész hozzá, hogy éppen menekülsz, úgy mész hozzá, mint egy üldözött, de csak a menekülés gondolatával, vagy már önmagad felismerésében bűnbánatot tartva

Ha a jó sorsodban mész Hozzá, akkor nyilván nem menekülsz, hanem a felismerés gondolatai vezetnek Hozzá, és akkor meghallgat

Ugyan nyilván ahhoz gondolat kell, hogy felismerd a meghívásodat

És ahhoz is gondolat szükséges, hogy a gondolataid felemésszék a menekülésedet

Hogy most próbálja felkelteni az érdeklődésedet az igazságra a Kegyelem, hogy ne menekülésedben menj hozzá, gondolatok nélkül

És anélkül, hogy mutatná, hatalmam van a világ felett

Ha már a jó sorsomban megyek Hozzá, akkor az Irgalomnál, és a Hatalomnál nyerek segítséget

Valódi segítséget

Hogy majd akkor sírva fakadok – hiszen saját magam miatt sírok, de hát mindezt felemészti a Kegyelem, nem marad indokom, hogy meneküljek

Ha meg Hozzá menekülök, és nem értem mért nem hallgat meg, majd amikor megbánom a bűneimet, akkor meghallgat

Ha meg bűntelennek tartom magamat, akkor annak az az oka, hogy érzéketlen lettem a bűnre, mert érzéketlenné tettem magam a szeretetre

Isten közelségében érzékennyé válok a szeretetre, és égbe kiáltókká válnak a bűneim, hogy is maradhatnának előttem rejtve 

Ha az elhunyt lelkekért szívből imádkoztok, avval élet étert nyújtotok nekik, és akkor elkezdenek maguk körül, és önmagukat is úgy látni, ahogy van

És ahogy felismerik önmagukat, így a bűnbánatukban kezdenek világosabban látni

És ahogy kezdenek megérteni, úgy kapnak egyre több világosságot

És eltelnek hálával irántatok, és elkezdenek segíteni és közbenjárni értetek

És avval még több világosságot kapnak, ti pedig hűséges segítséget, óvó és védő karokat, és a világosság gondolatait

Így minden gondolat, amit Isten Tanításaiból kaptok, és amit tovább adtok, az előbb utóbb, kellő időben meghozza maradandó és bőséges termését

Az meg hogy a halottakért mondatott imáért fizessetek, az óbégatásaikért, az nemcsak az Isten, hanem az elhunytatok szemében is utálatos, és visszatetsző, és eredménytelen, sőt rátok nézve is hátrányos

Mindszenty bíboros úrnak volt egy álma, hogy minden nap egymillió Miatyánk száll fel Magyarországról

Akik imádkozzák, átérzik azt a vágyát

És ha már szemlélem a mások felvállalásában azt a Miatyánkot, végül is az egy kimondatlan kérés a számomra is

Hogy megtapasztalhassam a jelenlétét a jelen lévő Istennek

És ha eljut hozzám ez a kérés, ami egyben a kérdésem is, akkor ha belegondolok, akkor az már az Isten Lelkének a munkálkodása bennem

És most egyenesen rettegjek attól, hogy akik szívből imádkoznak, azok oda jutottak, hogy szeretnek imádkozni, így pedig én is esetlen szerethetek, megszerethetek abban?

Valójában oda jutottam, mint amikor valaki felismeri azt, aki mellett boldogan élheti le az életét

És az nem egy egyszerű döntés, hogy felvállaljam az érzelmeimet, hiszen abban ott a felelősség

És valóban vannak olyanok, aki elesnek abban a kérdésben

Ha meg átgondolom, akkor ez a kérdésem ugyanolyan komoly, vagy felismerjem még komolyabbnak

És ugyanúgy vagyok, mint az ételekkel, amíg nem kóstolom, nem tudom őket

És ez már egészen más Miatyánk, mint a gyermek imái, hiszen ez már egy döntés

És az ízlelés után is hozza a döntéseit

És ugyan mi lehet abban a gondolatsorban?

Amíg nem úgy mondom, hogy meg akarom tudni, nyilván amikor úgy mondom, akkor fogom megtudni

És mivel az Isten figyeli a gondolataimat, ezért amikor elvonulva gondolataimban mondom, az az Isten számára olyan, mintha kikiáltanám az ablakon

Hogy felismerjem az Isten céljait, és azt, ahogy munkálkodik, nem lehetek annyira érzéketlen, hogy azt ne akarjam megtudni

Igaz, az a felismerés felelősséget is hordoz

És hogy magam gondolatait, céljait és kutakodásait úgy lássam ahogy vannak, ha nem úgy látom, nem is fogalmazhatok meg magamnak célokat

Ha nem törekszem ezekre, olyan vagyok mint egy állat, aki csak van

Isten amire kimondja, hogy legyen, és alkot, az mind a megtartott gondolata

Nem alkot céltalanul, hanem csakis azért, hogy szabadsága legyen az alkotásának

A szabadság meg nem lehet abban, hogy rámondja, hogy legyen, hanem csakis szabadságban lehet az alkotása szabad

Így minden ami látható, és megfogható, és minden ami megérthető, benne a pokollal is, egy céllal van, és egy céllal történhet meg, hogy szabadon dönthess

Az Isten szempontjából, Aki az örökkévalóságban gondolkozik teljesen mindegy, hogy egy teremtésében ma éri el a célját, vagy ezerszer ezer év múlva

Az meg hogy ezerszer ezer évet gyötrődök a sötétségemben magamtól, az ugyan az Istennek nem mérték, hiszen az történik velem, amit választottam, de nekem magamnak mérték

Nekem, aki egy pillanat meggyötörtetésétől is rettegek, végül is nekem kell felérnem, hogy mit érek el, mit érhetek el, és mikorra

Minden megengedett rettenetes is eléri a megengedésének céljait

Szabadság meg nincs másban, mint világosságban, ami meg megértés

Hogy meg rettegj a pokoltól, és azért érts meg, az nem szabadság

De hogy rettegés nélkül megértsem a poklot, hiszen az értelem

Miközben ha nem értek meg, az nem az értelmem hiánya, hanem a sötétségbe tartó akaratom

Ha szeretem a páromat, a gyermekeimet, és még néhányakat, ugyanazt teszem, mint egy állat, nem teszek többet

Ha viszont nem ítélkezek, megbocsátok, és mindenkihez úgy viszonyulok, mint önmagamhoz, és nem különböztetek meg, az ellenségeimért meg imádkozok, azt teszem, amit az élő tesz, aki elérte az Istenben a szabadságát

Tartózkodva attól, hogy másoknak bármilyen fájdalmat okozzak

Felismerve, hogy mindent Istenben tegyek, és semmit rajta kívül

Ha meg azt gondolom, tudok Isten nélkül is jónak lenni, majd megengedi azt a kerülőutat, hosszú út lesz az számomra, és fájdalmas

Istenben van szabadság, Istenen kívül csak kényszerítő törvény

Ne hitessen el semmiféle arany és ezüst, világi pompák csillogása

Ha hozzá kötöd magad az elmúláshoz, bebetonozod magad a halálba

Miközben életre lettél teremtve, és meg lettél az életbe hívva

Hogy átmenj az élet kapuján, és megtaláld az örök és boldog életet

Te vagy az, aki eldöntöd, hogy mit teszel a lelkeddel

Ha ragaszkodsz a földhöz, az elmúlóhoz ragaszkodsz

Ha megkeresed az igazságot, és megragadod az igazságot, az életet ragadod meg

Az igazság a szeretet

Nem veszed komolyan a figyelmeztetést, hogy a föld a Sátán uralma alatt van, és egészen rosszul értelmezed, miközben a tisztánlátás a segítségedre van

Hogy test és lélek vagy, azt mindenki tudja, aki nem hisz, az is eljut odáig, hogy lélek

És hogy a harmadik részed a szellemed, aki azon van, hogy a lelked be tudja teljesíteni a küldetését, azt a hit megerősíti

Hogy mi a test, ha tudod a testet, akkor máshogy nézed a tested, arra adatott, hogy szolgáljon

Hogy a lelked ki tudja küzdeni a megszentelődését

Minden látható és fogható, nem más, mint ítéletben lekötött bukott szellemi

Így minden anyag sem más, mint fogható szellemi

És amint a lelked szubsztanciális, azaz elemeire bontható, úgy a bukott szellemi is elemeire bontott a számára adatott muszájban

És mivel a tested nem más, mint anyagban lekötött szellemi, ezért gondolat halmaz is a vágyaiban, és a megkísértésed

Ezért a Sátáni ott van a gondolataidban

Ezért lehetséges, hogy a legtökéletesebb ördöggé váljál

És ezért lesz a böjt mindenféle formája jó szolgád a megszentelődésedhez

Miközben a lelked megszentelődése egyben a tested világossága is, ezért lehet mondani a tested is kivirul a felismeréseiben

Így képes vagy a testedet is átszellemesíteni

Így felismerheted a gondolataidat, mint testedtől valókat, mint szellemedtől, és égiektől való sugalmazásokat, és megalkothatod a lelked mérlegelő gondolatait is

A lelkedet meg ne úgy nézd, mint aki ma született, hanem úgy néz rá, hogy egyrészt felkészült a földi megpróbáltatására, másrészt maga döntötte el, hogy felvállalja

A lelked megszentelődésére meg nem volt és nem is lehet nagyobb lehetőséged, mint a kísértésekkel tarkított földi élet

Isten Szava magot ültet a lelkedben, és te magad kapod a lehetőséget, hogy felneveld a kiküzdésben

És megkapsz minden adható segítséget, de helyetted azt nem vállalhatja át senki

A lényegben az akaratodat adod, a hozzá szükségeset meg megkapod

Igazán lenyűgöző egy sprinter futása

De mégis az van, hogy egy hosszútávfutó sokkal messzebb jut el

De mindezeket lehagyja az az idős nyolcvan éves anyóka, aki egész nap kint horol a szőlőben

Ugyan gondolhatom, hogy kedélyesen élem a napjaimat, és majd amikor eljön a földi életem utolsó napja, majd akkor igent mondok az életre

De valójában még azzal nem mondtam igent az életre, hanem csak egy nemet a halálra

Mert az élet az igazságban van, az pedig a szeretet

A szeretetet meg alapvetően cselekedet

Így itt maradok cselekedet nélkül az igenemmel

A szeretet cselekedetei meg cselekednek velem, hiszen a szellemem, aki a lényegben a szeretetét adja, a lelkemet átitatja a szeretetével

Így amikor szeretetet adok, akkor bármennyit is adok, de az lesz, hogy nálam több marad, egyre jobban bővelkedek szeretetben

A szellememmel meg nem dicsekedhetek, hiszen érdemtelenül van nálam

Majd amikor a lelkem egyesül a szellememmel, az válik az érdememmé

Amilyen mértékben tudok lemondani magamról a másikért, olyan mértékben részesülök

Az a lemondásom meg egy folyamat, a minden napok igeneiben, sok, és igen sok igenben

Azokban amelyek szavak nélkül valók, de gazdagok a cselekedetekben