http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Slovakia
Nyilván erős jelölt a világ legrövidebb könyvei címü versenyre, de engem érdekelne, hogy a sok politikailag motivált hazugság és ferdítés áradatból mi a valóság.
Jó lenne, ha magyarul beszélő szlovákok is írnának, hogy halljuk a másik oldalt is.
Csak egy pár kérdés, ami izgat: honnan erednek a szlovákok? Mióta élnek a Kárpát medencében? Hogyan alakult területi elhelyezkedésük, lélekszámuk az évszázadok folyamán.
Aztán pl. modern kori történelmükből mennyire igaz a szlovák nemzeti felkelés?
En azt hiszem, hogy a Nicsinyo altal beirt cikknek nem az volt a célja, hogy Zrinyi Miklosnak magyar ösöket keressen. Itt csak magarol a Zrinyi névnek (a helység utan)az eredetéröl volt szo. Legalabbis én ezt értettem ki a "zrinyi" szo visszavezetésébôl, dokumentalva. Elôször volt Szerémség, latinosan Serini, majd Zirini és a szlav maganhangzo kihagyassal Zrini, majd pedig legujabban Zrinski. Ennyi az egész, nem kell ebböl akkora felhajtast csinalni...
"a csalàd szàrmazàsi helye igazi neve is SZERÈNY avagy ZERÈNY volt, ami szerint tehàt a csalàd igazi neve is Szerényi avagy Zerényi, Zerinyi kellett hogy legyen."
Hát persze, hogy így KELLETT, HOGY LEGYEN! Hiszen ez így annyira MAGYAR... Annyi szépséghibája azért van a dolognak, hogy a Zrínyiek nem Boszniából származnak, hanem Bribirből, ami ugyebár a horvát partvidéken van, és eredetileg Subicsok (milyen szép, ősi magyar név!) voltak, az első Zrínyit még Bribiri Subics Györgynek hítták annak idején, Zrini csak azután lett, hogy Nagy Lajostól megkapta Zrint, Ostrovica helyett, melyre a királynak a Velence ellen viselt háború miatt volt szüksége. Egyébként a Zrínyiek, amellett hogy horvátok, természetesen magyar nemzeti hősök is, semmi szükség ilyen légből kapott, hülye mesékre ahhoz, hogy tiszteljük őket!
<< Az pedig ismeretes, hogy a Szeméremség, amely ma Horvàtorszàg része, csak Deàk Ferenc engedékenysége folytàn került hàrom magyar vàrmegyével Horvàtorszàghoz, éspedig azon cimen, mivel lakossàga 60 %-ig horvàt és szerb. De tudjuk azt is, hogy viszont a török hàboruk elôtt a Szerémség lakossàga még tiszta magyar volt, és hogy onnan a magyarsàg egyrészt a törökkeli harcok alatt pusztult el, egy része pedig elmenekült, helyére aztàn török alalttvalo szerbség települt be Szerbiàbol. A török hodoltsàg megszûntével pedig a még ottlévô magyarsàgot az osztràk uralom ûzte el végképpen, a délibb Szerémségbôl, és ott az un. "hatàrôrvidéket" szerbekkel, az un. "granicsàrokkal" telepitették be, mivel ezek törökgyûlöletében és harciasssàgàban jobban bizott, mint a békés fôldmûvelô magyarsàgban, amelyrôl különben is igen jol tudta, hogy az osztràk uralom neki a töröknél is gyûlöletesebb. Igy maradtak azutàn meg csak Szerémség északibb részében az olyan magyar falvak, mint Korògy, ma Gorjan, Erdôvég, ma Erdevik, Erdôd, ma Erdut, Ujlak, ma Ilok. De megvan még mai Daruvàr vàros magyar neve. Mi több, hiszen még Bosznia északibb, sik részei is régen, a török hàboruk elôtt magyar, azaz helyesebben SZARMATA-SZEMERE lakossàguak voltak, ahonnan a magyarsàg még ma sincsen kiirtva, mert 1930-ban...Zelenikàn ...egy jugoszlàv baka megszolitott magyarul...beszélgetés közben elmondta, hogy ô boszniai, falujàt Vucsjàk-nak hivjàk, hogy az egész falu magyar, csak 3-4 szlàv csalàd van benne, s hogy csak Zelenikàn a katonasàgnàl tanult meg ugy-ahogy szerbül. V. Klaic Poviest Bosne (Zagreb, 1882) c. horvàt nyelvû könyvében megirja, hogy Bosznia északibb, sikabb részét régebben "Oldfeld"-nek nevezték, és értelmezi is e szot a magyar "alföld" szoval...Tény, hogy a délszlàvok a magyar "a és "ö" hangot mindig "o"-nak és "e"-nek halljàk és ejtik. Akkoriban, 1882-ben ilyesmit még horvàt irok is megirtak, ma föltétlen elhallgatnàk. Amint hogy pl. a Zbornik horvàt néprajzi folyoirat (Zagreb, 1934.) leirja és bôven foglakozik a dalmàciai horvàtok szàmrovàsàval, elmondja, hogy ezt "rovas" és "rabos" néven nevezik, de egyetlen szoval sem emliti a magyar szàm- és betûrovàst, sem hogy a magyar "rovàs" mûveltségi szo a magyar "ròni" természeti ôsszòbòl szàrmazik és hogy tehàt a dalmàciai szàmrovàs is magyar eredetû... Josip Horvat: kultura, hrvata kroz 1000 godina c; mûvében (Zagreb, 1939) is emliti a horvàt szàmrovàst és ennek rovas nevét de ennek magyar szàrmazàsàt elhallgatja. ...emliti a régi horvàtok "szabol" és "gomb" szavàt, de elhallgatja, hogy elôbbi a magyar "szabni"= vàgni és "szabo" szòbòl, utòbbi pedig a magyar gomb, gömb, gömbölyû, gombolyag stb. szòcsoportbol szàrmazik... Emliti, hogy 1848-ban "volt forradalom", de elhallgatja, hogy ez magyar forradalom és szabadsàgharc volt az osztràk csàszàri elnyomàs ellen, valamint elhallgatja, hogy ekkor a horvàtok az osztràkok mellett harcoltak, de a magyarok àltal megveretve bànjuk, azaz fôvezérûk Jelasic Bécsbe menekült. Könyve 118. oldalàn közli Zrinyi Péter képét és hozzàteszi, hogy a kép Zrinyi Péterrel egykoru. A kép alatt azonban e latin fölirat àll: "Petrus comes Serini". A ma Zriny-nek nevezett, magànhangzokihagyàsosan elszlàvositott boszniai helység igazi neve tehàt Szerény volt, ami tiszta szarmata-szemere név, de amely hangozhatott Szeriny-nek is, mivel a magyarsàg is több helyen az "é" hangot "i`"-nek ejti. Teljesen megokolatlan tehàt, hogy mi is az elszlàvositott, magànhangzokihagyàsos Zrinyi alakot hasznàljuk. Amde ugyanilyen megokolatlan az is, hogy a horvàtok ma Zrinyiek nevét Zrinski-nek irjàk és ôket horvàtoknak àllitjàk, csak azért mert Bosznia azon vidékét, ahonnan szàrmaznak, ma horvàtul beszélô nép lakja. Ez ugyanolyan dolog, mintha azt àllitanok, hogy a szumerek arabok voltak, azért mert Mezopotàmiàban ma arabul beszélnek, avagy, hogy Atalhualpa inka kiràly spanyol volt, mert egykori fôvàrosàban ma spanyolul beszélnek. Hercegnoviban..a nyilvànos könyvtàr Gjonovic részében van egy Thenier nevû szerzôtôl szàrmazò Zàgràbban 1876. évben nyomatott "Vetera monumenta slavorum meridonalum" c. könyv, amely egészen a dél-szlàvokra vonatkozò okmànyok màsolata szövegeibôl àll. A nagy könyv màsodik részében több, Zrinyi Miklòsròl szòlò okmàny szövege is megvan. Sehol egyetlen helyen sem talàltam benne a "Zrinski" vagy "Zrinjski" elhorvàtositott nevet. Ellenben egy 1566-bol szàrmazo latin okmànyban àll: Zrini Nikolaus. Tovàbbà egy 1663-bol szàrmazo okmànyban "conte Zerini" àll. A 174. oldalon "comitis Nicolai Serinii". Elôfordul nyilvàn tévesen irva, még Zdrini is, csak Zrinski nem sehol, amibôl kitûnik tehàt, hogy ez csak egészen uj névelferdités, valamint az is, hogy még a "Zrinyi" is csak elszlàvosodott kiejtés, illetve hogy a csalàd szàrmazàsi helye igazi neve is SZERÈNY avagy ZERÈNY volt, ami szerint tehàt a csalàd igazi neve is Szerényi avagy Zerényi, Zerinyi kellett hogy legyen.>> [Magyar]
Fico korábbi nyilatkozataiban jelezte: Szlovákia kemény választ fog adni Budapest lépésére, s kilátásba helyezte az alkotmány módosítását is, amely kimondaná: az a szlovák polgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot."
A wikipédia héber verziójábal olvasható kis történelemhamisítás a gugli fordításában:
Törzsek a szlávok telepedtek az ötödik században. 658 között került sor a királyság a nyugat-szlovákiai Samu , az első szlovák önkormányzat. A nyolcadik században jött létre az első szláv állam, a Nyitrai Fejedelemség , középre a város Nyitra Nyugat-Szlovákiában. Nyitrai Fejedelemség bővült az évek során, beleértve a legtöbb a vastagsága, és területén Magyarországon és SzlovákiábanA 833 Huvsah a Nyitrai Fejedelemség fejedelemség morva, a közös királyság néven Nagy-Morvaországban . Bár elvileg volt egységes, voltak uralkodók a Nyitrai Fejedelemség, amelynek Moravim autonómia határos függetlenségét. Kezdve a 11. századi szlovák csatolták a Magyar Királyság és ebből következően részt vett a relatív fejlődés vezet a Magyar Királyság. Már két éve rendezte Szlovákiában autonóm régió nevezett Nyitrai Fejedelemség a magyar királyság. Ezen időszak alatt a lakosság a Magyar Királyság keveredik, amikor letelepedtek a Magyarország északi részén, németek, vlachok telepedtek a szlovákiai magyarok. A 1241 megszállta a mongol elé Szlovákia éhínség vezető meghalni része Szlovákia lakosságának.
Amikor az Oszmán Birodalom elfoglalta vidékeiről, át a főváros a Magyar Királyság Lberatslbah. Távozás a törökök Magyarországon a 18. század hozta csökkenése Szlovákiában. A 19. század elején jött Szlovákiában együtt a Magyar Királyság az Osztrák Birodalomban. Során a népek tavaszán az évek 1848-1849, a szlovákok támogatta az osztrák császár, remélve, hogy visszavonul a magyar (Magyar Királyság), az Osztrák Császárság, az osztrák, de ez nem sikerült. Létrehozásával az Osztrák - Magyar Monarchia az 1867 -ban ő felvétele Szlovákia, a szlovákok szenvedett elnyomó politika célja, hogy elsajátítsák a szlovákok a magyar nép. Szlovákia középfokú iskolák bezártak 1874-1875, és a nyelv a magyar volt kénytelen a szlovákok.
Az eredményei az I. világháború oldott az osztrák - magyar - 1918-ban csatlakozott Szlovákiában Morvaországban és Csehországban létrehozni Csehszlovákiában .
Úgy látszik, hogy Szovákia története véget ért. (Pedig csak most, jan. 1.-vel kezdődik egy új korszk nekik!...kissé irigylem, és gratulálok nekik ehhez a sikerhez!)
Úgy látom, még mindenki ünnepel! Ha Széchenyi után szabadon mondhatjuk, hogy annak a népnek, akinek multjáról beszélünk, meg kell említeni a jövőjét is, akkor igenis, Szlovákia történelméről beszélve érintenünk kell a jövőjét, a mindkettőnk jövőjét! Szomszédok vagyunk, nem élhetünk úgy, hogy negligáljuk, vagy állandó ellenségeskedéssel piszkáljuk egymást! Meg kell találnunk a közös jövőnk építésének lehetőségét!
merthogy mások és mások jelképeinek tiszteletben tartásával mi magunk nemesedük! ... és békejobbot nyujtani mindig jó, előremutató..különösképpen karácsonykor!
Jut eszembe! Mi lenne, ha a megbékélés jegyében utjára indítanánk egy kezdeményezést! Ajándékozzunk minden magyarországi szlovák településnek egy kettős keresztet. (No, nem bronzból, mert azt nem bírnánk anyagilag...de van más megfelelő anyag)
Igen, elkanyarodtunk, de hasznos volt. Kissé vissza: a mai szlovákia területe mióta egyáltalán történelmi feljegyzések léteznek, mindigis több nyelvű volt. Szlovák, magyar, német legalább. (Ittt-ott rutén, gorál, cseh, lengyel, olasz is...) Azt hiszem, maguknak a szlovákoknak is illene tiszteletben tartaniuk hazájuk történelmét, hagyományait. nem kellene riadozniuk néhány bronz-szobortól, mégha azok történetesen turult ábrázolnak is! (Engem spec. nem zavarna, s akár minden szlovák-lakta településen állhatna a kettős keresztjük!...no arról itt most nem szándékozok beszélni, hogy sokak szerint ez is ""jelkép!)
Kedves M. Zoli, persze óvják. Amikor nincs mit. Volt egy kolléganőm( úgy 30 év körüli), Breton volt, mikor megkértem, tanitson meg bretonul köszönni, megkérdezte a nagymamáját. Se az anyja, se ő nem tudott. Nagy liberálisoknak mmeg annyit, hogy verték e kölköket az iskolában, ha véletlenül bretonul szólaltak meg, úgy a hatvanas évek végéig.
Asszem a 60-as evek vegeig volt tiltva a breton nyelv hasznalata, ma mar breton nyelvu iskolak vannak, ket nyelvu tablak, stb., de egy generacio gyakorlatilag kimaradt. Meg egyebbkent a csaladok inkabb a franciat hasznaljak. Gyakorlatilag ujra tanuljak a nyelvet, de, ahogy eszrevettem, nagyon erosen probaljak ovni, eltetni a kulturajukat.
Még szerencse, hogy fönnmaradt néhàny legenda, mint a Csodaszarvas is. De ez mind hàla az egyszerü népnek. Mert az urak mindig szerették az idegen kulturàt majmolni (a két hàboru közötti idökben uri körökben csak franciàul illett tàrsalogni, a pesti utca pedig olyan volt, mint a Bàbel tornya), ami sajnos ma is folytatodik, csak most az amerikai "kulturàt" majmoljàk, tovàbb rontva és korcsositva a magyar nyelvet is (médiàk tele idegen szavakkal).
Egyik bröton eredetü baràtnöm mesélte, hogy a nagyanyja idejében tilos volt az iskolàban brötonul beszélni a gyerekeknek; ha rajtakaptàk öket, körmöst kaptak. (nem valami ilyesmi volt trianon utàn Erdélyben is?) De vàltoznak az idök: mire màr majdnem elfelejtették a brötont, néhàny évvel ezelött kezdték engedélyezni; aki akar, tanulhat brötonul. De màr megint elkanyarodtunk Szlovàkiàtol...
De ehhez már előkészítette a terepet az abszolutizmus kora, amikor a központosított közigazgatással együtt a kultúra egységesítése is lejátszódott, pl. ekkor lett az "Ile-de-France" nyelvjárás a hivatalos, illetve irodalmi francia nyelv. Így a kisebb etnikumoknak eleve nem alakult ki olyan erős elkülönült identitásuk, mint Magyarországon.
Ez különös téma! Tudjuk, hogy tulajdonképpen a forradalom és Napoleon kora "asszimilálta" (méghozzá hipp-hopp) az ott élő nemzetségeket (vagy nemzetiségeket?) Oxitánok, bretonok stb. De! Látni kell, hogy annak ellenére sem örülnek ennek, hogy jólétet teremtett az egységes Franciaország. Manapság sorra rendre igyekszenek megtanulni (ujra tanulni) őseik nyelvét, s bár nincsenek elszakadási törekvéseik, mégis büszkén másnak vallják magukat!
2. A magyarok nem adták fel identitásukat abban az értelemben, ahogy azt te írod. Fenn maradt például a csodaszarvas legendája, a hét törzs emléke stb.
3. A felvilágosodás előtt a nemzet nem volt identitásmeghatározó kategória.
Feltételezem a franciák nemzetvesztésénél is ugyanezek az erők munkálkodtak.Előbb elfelejtettek gallusul, druidák helyett kövér papok előtt hajbókoltak, majd elnevezték magukat nyugat-franknak, végül franciának.Írásodat látván az utolsó mozaik is a helyére került a világtörténelmi összeesküvés nagy kirakósában.
Felhívnám figyelmedet, hogy a latin nyelv, keresztény vallás, stb úgy mindenhol hasonló képpen hatolt be a történelembe. A jámbor szlovákok sem Perúnt imádják már pl.
Apropó, otthon lapozgattam egy mitológiai atlaszt, különös tekintettel a szláv mitológiára.Hát sok minden nem maradt fent erről sem...
Szerintem nem OFF, és mélységes gondolatok!...és igenis érintik a témát, mert EZ a mi, meg a szlovákok, meg a többi kis Kárpátmedencei népek "sorsa"!...és ez megy ma is..."modern" formában!
Az utolso bekezdésed végével sajnos egyet kell értenem: "az identitàst pedig a kultura hatàrozza meg, nem a genetika"
Pont ezért kellett a magyar kulturàt kiirtani (kezdve a kereszténységre valo eröszakos téritéssel - tüzzel, vassal). Majdnem teljesen sikerült eltüntetni a rovàsiràsos emlékeket (amely azt bizonyitotta, hogy a magyar az egyetlen nép volt Europàban, amely sajàt iràssal rendelkezett - a latinok a görögöktöl és az etruszkoktàl vették, a görögök pedig a föniciaiaktol), a magyar nyelvet nem fejlesztették, mert attol fogva csak latinul lehetett irni, késöbb pedig elnémetesitették. Eltagadtàk ösi hagyomànyainkat, mondàinkat, öseinket (pl. hunok), hogy egy tûlünk idegen eredetet eröltessenek rànk, amely mellett azota is kitartanak. Igy aztàn vilàgos, hogy a régen magyar kulturàju és fajtàju emberek (melyeket elöször elnemzettelenitettek) ma màr inkàbb màs identitàst vàlasztanak maguknak. Ugyanakkor genetikailag mind a szlovàkok, ukrànok, horvàtok egy része valojàban rokonaink. De nehogy tudjunk erröl is, mert mi történne, ha kibékülnénk rokonnépeinkkel minddel és békességben élnénk azutàn? Egy nagy OFF és viszlàt!
Ha jól tudom annak a konfliktusnak nem igen volt etnikai színezete, inkább a földesúr, és a város közötti jogviszony, (és adófizetés) képezte a vita alapján.
