Horthyt nevezték többek között fasisztának, antiszemitának, nácinak, diktátornak, maradinak (reakciósnak), élő anakronizmusnak. Ormos Mária történész szerint
Mit is tanult ő, az átlag magyar annak idején? Megtanulta, hogy a Horthy rendszer restauráló, fasiszta, fasisztoid, fél-fasiszta, diktatórikus, militarista, nacionalista, önző, népnyúzó, hatalomféltő, utolsó csatlós és így tovább. És főleg: ellenforradalmi. Most ezt hallja és olvassa: konzervatív, autokrata, autoritárius, tekintélyelvű, nemzeti, öncélú, dinamikus, modernizáló, magárahagyott, becsapott stb. Nos, azt hiszem, hogy itt és most egy új, átgondolt szintézisnek még akkor sem járt le az ideje, ha a világ nagyobbik részében történetesen ez lenne a helyzet. A magyarok ugyanis láthatóan nem akarnak lemondani a történelmükről, és joggal azt hiszik, hogy ezt végre megkaphatják. [1]
Külföldi történészek is egyetértenek egy hitelesebb Horthy-kép megrajzolásának szükségességében:
Horthy nem volt fasiszta diktátor.
John Lukács: Állam, nemzet, nép. Előadás a Mindentudás Egyetemén, 2005. október 24.
Ezeket a rágalmakat Horthy vélt vagy valós híveire is alkalmazták, sőt alkalmazzák (például történészekre, akik egy valósabb, a kommunista kliséktől mentesebb Horthy-képet próbálnak rajzolni). A féligazságokon, sőt kifejezett dezinformáción alapuló tévhitek napjainkban is jelen vannak mind az itthoni, mind a külföldi közvéleményben.
A hatalmat Horthy Miklós, az osztrák-magyar flotta egykori tisztje ragadta magához, fehér lovon érkezve. Az új kormányzó Budapestet ťbűnös városnakŤ nevezte, és létrehozta Európa háború utáni első fasiszta rendszerét. Tulajdonképp diktátorként uralkodott egészen 1945-ig. (P. Hoffmann: A prímember - Erdős Pál kalandjai a matematika végtelenjében; 1999)
Mások, mégpedig a fenti, az események és a magyar történelem iránt könyvében máshol is teljes tudatlanságáról tanúságot tévő (a középkori Erdélyt autonóm mohamedán államnak nevező) újságíróval ellentétben az eseményekben részt is vevő szemtanúk azonban másként emlékeznek:
Horthy és a magyar katonák akciója volt a Hitler által megszállt Európában az egyetlen eset, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat. Ilyesmit képtelenségnek tartottam; azt hittem, téves jelentésről van szó, vagy álmodom - de nehány héttel később Lakatos Géza kitiltott engem Magyarországról.
(Adolf Eichmann náci vezető vallomása, miután Argentínában elfogták és Jeruzsálemben bíróság elé hurcolták).
En nem fogok forrasokat keresni,ha nem hiszed hat nem hiszed,nekem tokmindegy.Sztalin valami ilyesmit mondott Rakosieknak,hagyjuk az oregurat. A szovetsegesek meg mindenkit kiadtak akit a magyar kormany kert ok nem vizsgaltak,hogy haborus bunos avagy nem,nem erdekelte oket az angolszaszok szemeben mi ugyanolyan legyozott orszag voltunk,mint Nemetorszag.
Azért kötötték-e meg a Varsói Szerződést, hogy a szovjet csapatoknak "legyen okuk" itt állomásozni, vagy történt-e akkoriban (1955 május) más jelentős esemény is (ha igen, mi)?
Ehhez képest a cseh és a lengyel ugyanzt kapta jutalmul.
Ha olvastad, ő maga világosan leírja az előszóban, HOGY NEM VOLT gyakorlatilag semmiféle demokrácia, csak lassab volt a TELJES kiépítés, mert itthon szinte semmiféle háttere nem volt a kommunisták moszkovita szárnyának.
Mert a nem emigráns kommunistákat gyorsan lekapcsolták, legtöbbet még 45-ben.
Érdekes, hogy sokszor gyorsabban, mint a fasisztákat.
Jó lehetett nekik, végül is az győzőtt, akit ők akarnak, persze ettől őket még lecsukták.
Május 8-án volt. Jodl irta alá a fegyverletételt. A feltétel nélküli megadást 9-én közvetlenül éjfél után irták alá Keitl vezetésével, a szövetségesek elött.
A két dátumnak (május 8. vs május 9.) megvan a maga története:
Május 8-n a németek aláírták a teljes kapitulációról szóló okmányt az angol-amerikai tábornokok jelenlétében.
Ezen (szerintem jogosan) Sztálin bedühödött, telefonált Churchillnek és Trumannak, és megállapodtak, hogy az az aláírás csak egy előzetes jegyzőkönyv, és az "igazi" kapitulációról szóló jegyzőkönyvet az összes szövetséges csapatok képviselőinek jelenlétében írják alá!
Ajánlom figyelmedbe Farkas Vlagyimir volt ÁVH tiszt emlékiratait.
Ő Farkas Mihály fia volt.
Kerek perec leírja mivel járt ez, és ő mondja ki fehéren-feketén, hogy nem lehet demokráciáról beszélni. Már 1945-ben kiépítik a lehallgatást minden ellenzéki párt felé, megy a konspiráció, a döntések szabotálása, a karhatalom kizárólagos megszerzése.
A SZEB minden országban beleszólt minden döntésbe, MO-n meg szinte csak a SZU szava döntött, mert minden országban azoké volt a döntő szerep, amilyen cspat állomásozott ott.
Kidolgoztunk és aláírtunk egy nyilatkozatot a felszabadított Európáról. E nyilatkozat elõirányozza a három hatalom politikájának egybehangolását és közös eljárását a felszabadított Európa politikai és gazdasági kérdéseinek demokratikus elvek szerint történõ megoldása tekintetében. A nyilatkozat szövege a következõ:
"A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének miniszterelnöke, az Egyesült Királyság miniszterelnöke és az Amerikai Egyesült Államok elnöke tanácskozásokat folytattak országaik népeinek, valamint a felszabadított Európa népeinek közös érdekében. Együttesen kinyilvánítják kölcsönös egyetértésüket aziránt, hogy a felszabadított Európa átmeneti bizonytalanságának idõszakában a három kormány egybehangolt politikájával segíti a náci Németország uralma alól felszabadított európai népeket és a tengely volt európai csatlós államainak népeit abban, hogy sürgõs megoldásra váró politikai és gazdasági kérdéseiket demokratikus eszközökkel oldják meg.
Európában a rend helyreállítását és a nemzetgazdasági élet átszervezését úgy kell megoldani, hogy az lehetõvé tegye a felszabadított népeknek a nácizmus és fasizmus utolsó maradványainak megsemmisítését és a maguk választotta demokratikus intézmények megteremtését. Az Atlanti Charta ama alapelvének megfelelõen, amely szerint minden népnek joga van arra, hogy megválassza azt a kormányformát, amelyben élni akar, vissza kell állítani mindazoknak a népeknek szuverén jogait és önkormányzatát, amely népeket ettõl az agresszív nemzetek erõszakkal megfosztottak.
Németország kilép a Népszövetségből, a Szovjetunió belép (talán még 35 körül...)
Müncheni paktum: A Szovjetunió felajánlja, hogy segít fegyveresen megvédeni Csehszlovákiát, ha Anglis és Franciaország is fellép katonailag, és Lengyelország átengedi a Szovjet csapatokat, de Chamberlein "megnyerte a békét" :-((((
Első, második bécsi döntés: Anglia Franciaország részéről reakció semmi.
Folyamatos (de eredménytelen) katonai tárgyalások Szovjetunió, Anglia és Franciaország között a náci Németország elleni közös fellépésről.
