Keresés

Részletes keresés

Cida_509 Creative Commons License 2006.05.28 0 0 20

Kedves Chainie!

 

Természetes, hogy az az ideális eset a kétnyelvű gyermeknevelésben, amikor két eltérő nyelvű anyanyelvi beszélő neveli a gyereket, akkor a gyerek mindkét nyelvet anyanyelvi szinten fogja megtanulni. Ezért fogadtak régen a tehetősebbek német Fräuleint vagy más anyanyelvű nevelőnőt, pedig a szülők is biztosan magas szinten beszélték az adott nyelvet, de nem volt az anyanyelvük.

 

Szerintem ha Te németül beszélnél a gyerekhez, lehet, hogy nem anyanyelvi szinten, de magas szinten megtanulhatja a nyelvet, ám ennek az az elengedhetetlen feltétele, hogy nyelvtanilag mindig teljesen helyesen és a lehető legjobb kiejtéssel beszélj, mert ha valami rosszul rögzül ilyen korán, azt sohasem fogja már jól megtanulni a gyerek. És természetesen ne csak izolált szavakat taníts, hanem beszélj vele folyamatosan, minta csak magyarul tennéd. Ha ezt betartod, biztos hasznára válik a gyereknek az a tudás, amit megtanul, mégha esetleg nem is jut el az anyanyelvi szintig, mert aztán beadhatod őt német nemzetiségi óvodába, iskolába, ahol majd tényleg kétnyelvűvé válik.

Törölt nick Creative Commons License 2006.05.28 0 0 19

Hali!

 

Ékezet nélkül nem semmi volt átrágni magam ezen a hozzászóláson! :-)

 

A meglátásokat köszi, még egy véleménnyel több...nem könnyű konszenzusra jutni a témában, talán nem is lehet. :P

 

ÜDV

Előzmény: quilla (18)
quilla Creative Commons License 2006.05.25 0 0 18

En meg elvileg nyelvtanar vagyok es van emelle egy lassan mar hivatalosan is ketnyelvunek mondhato 5 evesem :)

A gyerek elso nyelve magyar, a masodiknak meg semmi koze nincsen az en nyelvszakomhoz, nekem eszembe nem jutna nemet tanarkent a gyerekemet nemetul tanitani, szerintem teljesen teves uton jarnek ezzel. Amit leirtal az bizony nagyon igaz, a gyerek klasszul le tudja valasztani a ket aktiv nyelvet egymasrol es megis fogja tanulni mindkettot, ugyan az egyik mindig kicsit hatranyosabb adott szituban, megpedig az amelyik nem a kornyezet nyelve. Enyim nocire egyre tobbet es egyre inkabb hat az idegen, masodik nyelv, es kimutathatoan nyomul es tor utat maganak a magyar 'rovasara'... ami nem azt jelenti, hogy elfelejti a magyart a csaj, hanem hogy a masik nyelv dominal egyre inkabb. Nagyon nehez a kettot allandoan szinten tartani, ugy gondolom megoldhatonak, ha megoldhato, hogy a gyerek idonkent visszakerukjon (nyaralasra pl) magyar kornyezetbe, mert a hasznalt nyelv nagyon eros hatasu.

Nekem azt tanitottak es azt is vallom, hogy (ahogy te is modod) a nyelvet minel hamarabb ha a gyerek osztonosen tanulja (idegen nyelv) annal erdemenyesebb lesz vele... de ez csak akkor igaz, ha mint a szivacs, a kornyezetebol szivja fel ezt a nyelvet es nem 'tanitjak' vagyis magyar anyanyelvu szulo idegen nyelvet nem tud ilyen modon a kisgyereknek tanitani ugy, hogy az reflexszeru termeszetes (meg ha hianyos is) nyelvtudast eredmenyezzen.

Lejebb volt szo a gugyogesekrol, meg hogy az kihagyhato. Nem hiszem, a sajat anyanyelvunket is ugy tanuljuk... persze szavakat is, de amikor az meg nem megy, akkor ilyen egy hangzoba, egy szoba tomoritett mondatokkal, mint Apa pápá! amikor apja elment dolgozni... esatobbi. Igy epiti fel a gyerek a nyelvet, nem a kesz szokincset kezdi el aztan behelyettesitgetni, ezert szerintem a szotanulas nem celra vezeto.

Előzmény: riceruca (16)
Törölt nick Creative Commons License 2006.05.23 0 0 17

Szia!

 

Nagy érdeklődéssel olvastam hozzászólásodat, lenne is pár kérdésem:

 

> angol anyanyelvű az apukád?

 

> csak otthon beszélt veled angolul, vagy mindegy, hol voltatok (boltban, iskolában, moziban stb...)?

 

> a szüleid egymással milyen nyelven beszéltek?

 

> ha hármasban voltatok, hogy kommunikáltatok (volt-e elsődlegesen használt nyelv és ha igen, melyik?)

 

Én ezt az általad is említett "belső" nyelvismeretet akarnám a kicsiben rögzíteni, ösztönössé tenni azzal, hogy németül beszélek hozzá.

 

Szóval izgatottan várom a válaszaid! Köszike, szia!

 

Előzmény: riceruca (16)
riceruca Creative Commons License 2006.05.19 0 0 16
Sziasztok!
Csak annyit szeretnék mondani, hogy én vegyes házzaságban nőttem fel, a szüleim mindig a "saját" nyelvükön beszéltek hozzám (azaz 2 különböző nyelven), és el nem tudom mondani, hogy így utólag mennyire hálás vagyok ezért...
Szerintem teljesen más, ha egy gyerek úgy tanul meg két nyelvet, hogy csecsemőkorától két nyelven beszélnek hozzá, vagy ha igen korán, mondjuk 7-8 éves korától intenzíven tanítják neki... utóbbi módszer már a nyelvtanulás-kategóriába tartozik, ha viszont már csecsemőkorától többnyelvű környezetben van, akkor - ha nem is beszéli tökéletesen a nyelvet (ez alatt azt értem, hogy például nem fogja ismerni a "szlenget", vagy érezhető lesz az akcentusán, hogy olyan környezetben nőtt fel, ahol nem az adott nyelv a hivatalos, stb.) - érzéke lesz hozzá ("érzéke" háromszor aláhúzva). A nyelvet nem úgy fogja ismerni, mint egy tanult nyelvet, hanem "belülről", úgy értem, ösztönösen használja majd. Például, nem kell majd kínlódva az igék múlt alakjait magolni, az igeidőkkel sem lesznek gondjai.... persze én sem tudnám most elmondani, hogy a "második" anyanyelvemben miért használok egy bizonyos igeidőt amikor ezt vagy azt mondom.... de megtanulhatnám, ha akarnám. Viszont amit ezáltal kaptam a szüleimtől, azt egyszerűen csodálatosnak tartom, és úgy gondolom, hogy egy ember gondolkodásmódjára ez teljes mértékben pozitív hatással van a későbbiekben! A nyelv elsajátításával ugyanis nem "csak" egy nyelvet tanulunk, hanem egy kultúrát, egy világnézetet, egy gonolkodásmódot.... (tudom, hogy ez közhely, de akkor is...) ...és, ez főleg akkor igaz, ha nem tudatos a nyelv tanítása, hanem már abban a korban elkezdődik, amikor a gyermek még egyáltalán nem tudja, mit jelent az, hogy "tanulni".
Ugyanakkor - szerintem - nem igazán kell attól félni, hogy a gyermek törni fogja a magyart.... Persze előfordulhat, hogy 3 éves korában azt mondja "megyek fürding", (de egy 3 évestől a "hós a cipőm" sem meglepő) .... és ez nem jelenti azt, hogy mondjuk 15 éves korában azt hiszi majd, hogy a "fürding" egy magyar szó, a "megyek" meg angol.
Én nem vagyok nyelvtanár (ellentétben Veletek), úgyhogy a véleményemet saját tapasztalataimra alapozva mondom. Emellett még azt is bátokodom leírni, hogy néhány kortárs "alapműben" az alkalmazott nyelvészet területéről az olvasható, hogy egy gyermek 3 (!!) nyelvet képes tökéletesen elsajátítani anyanyelvi szinten (pontosabban: nem irányított tanulással, hanem a szülők vagy a környezet által).
Mondjuk, megint más kérdés, hogy mindez mennyire valósítható meg, ha a szülőnek "igazából" nem anyanyelve az adott nyelv....
Üdv.

Törölt nick Creative Commons License 2006.05.10 0 0 15

Ejha, ez aztán az irodalom!

 

Próbálom beszerezni!

 

THX

Előzmény: Shoshoj (14)
Shoshoj Creative Commons License 2006.05.03 0 0 14
Pszicholingvisztikai szempontból ezeket a könyveket valószínű érdemes megnézni a kétnyelvűséggel kapcsolatban:

Lengyel Zsolt: Bevezetés a pszicholingvisztikába. Veszprém, 1997.

főleg a IV. fejezetet:

Nyelvelsajátítás

4.2. Két nyelv elsajátítása: kétnyelvűség - 134. o.

...és a Lengyel Zsolt a Nyelvelsajátítás és nyelvtanulási formák c. könyvében (Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1996.) a

5. Hibák az elsajátítási folyamatban
5.3. Első idegen nyelv - 90. o.

részében ezt írja:

"A kisgyermekkori nyelvtanulás egy-egy vonása már szóba került, aránylag részletesen esett szó a természetes kétnyelvűségről is."

...de hogy hol, nem írja és ez a tartalomjegyzékből nem derül ki. Ezért az egész könyvet érdemes átböngészni. :-)

A fejezet elején így folytatja:

"Most inkább az lesz a cél, hogy a nem természetes kétnyelvűség körülményei között zajló gyermekkori idegen nyelvtanulási folyamat körülményeiről és annak egyes buktatóiról adjunk egy átfogó képet."

Tehát a mi szempontunkból ezt a fejezetet is biztosan érdemes átolvasni.
Előzmény: Shoshoj (13)
Shoshoj Creative Commons License 2006.05.03 0 0 13
Később részletesen írok a kérdésről.

Addig is a "kötelező" szakirodalom:

- az alapokkal, alapfogalmakkal hogy tisztában legyünk:

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest (1995?) ISBN 963 18 6816 8

- az egész könyv ajánlott (pl. hogy mi a szociolingvisztika), de különösen a kétnyelvűséggel foglalkozó fejezet: a VII.

(A) A nyelvek kapcsolata: nyelvi kontaktológiai alapfogalmak
1. nyelvi kölcsönhatás, nyelvcsere: ok és okozat
2. Érintkező nyelvek és nyelvi érintkezések
3. A kétnyelvűség, félnyelvűség, kevertnyelvűség és a kódváltás

főleg a B) rész kapcsolódik ide: "A kétnyelvűség" - 211. o.

1. Meghatározások - 211. o.
2. A kétnyelvűség fajtái - 212. o.
3. A kétnyelvűség és a társadalom - 216. o.
4. A kétnyelvűség előnyei és hátrányai - 219. o.
5. A kétnyelvűség mint instabil állapot - 221. o.
6. Nyelvi zsugorodás a kétnyelvűség "gyenge" nyelvében - 222. o.
7. A kétnyelvűség és az iskola - 225. o.
8. A kétnyelvűség és a család - 229. o.

Hasznos még a C) rész is:

A kétnyelvűség és a diglosszia - 231. o.

meg persze az egész könyv, ami a szociolingvisztikáról szól.

Konkrétan a családi kétnyelvűséggel, a kétnyelvű gyermekneveléssel foglalkozó könyv:

(Alkalmazott Nyelvészet Szerkeszti: Szépe György MTA Nyelvtudományi Intézet:

Egyetemi Könyvtár)

Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek. Corvina, ISBN 963 13 48 47 4


Ez a könyv a kétnyelvű gyermeknevelést mind szociolingvisztikai, mind pszicholingvisztikai szempontból vizsgálja, mutatja be.

A kétnyelvűséget a szociolingvisztikán kívül a pszicholingvisztika is vizsgálja, de erről nem tudok más szakirodalmat adni, mert én nem ilyen megközelítésből vizsgáltam a kérdést.

Van még egy alapmű:

Bartha Csilla, A kétnyelvűség alapkérdései

ISBN 9631900096

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.


Úgy tűnik, <a href="http://www.unas.hu/shop/shop_artdet.php?shop_id=2114&cikk=termek_793625" target="_blank">itt</a> megrendelhető. Akkor viszont érdemes utánanézni, hogy a másik kettő is megrendelhető-e a neten. Mindenesetre ezek a művek könyvtárakban megtalálhatók.
14-69 páncélvonat Creative Commons License 2006.05.02 0 0 12
Tényleg ne gondolja azt, hogy szeretném lebeszélni. De a kommunikáció nem csak ebből áll. Egy pillantás, egy tekintet, megérzés stb. Az Ön gyermeke fogja tudni, érezni, hogy Ön nem anyanyelvű beszélő, az idegen nyelv nem a sajátja.  Mindenesetre kívánok Önnek sok szerencsét. Köszönettel.
Törölt nick Creative Commons License 2006.05.02 0 0 11

Igenigen,

 

én mindenféleképp arra gondolok, hogy magyarként beszélek a gyerekkel németül...

 

PL. Kisfiam, itt van a villád, látod? "VILLA, VILLA" Mondd apának is! "GÁBL, GÁBL"

 

Tehát hogy a kicsi tudja, hogy apával "máshogy is beszélhet", mint a többiekkel! Ha keveri, és a társ (pl az oviban) nem érti, egyszerűen visszaáll/visszavált magyarra...talán...

 

ÜDV

Előzmény: nyman (8)
nyman Creative Commons License 2006.05.01 0 0 10
Biztosan vannak hatranyai is, de minek nincsenek? Meg ilyen jellegu szemelyes tapasztalatokrol nem tudok beszamolni, majd latjuk, hogyan alakul.
Előzmény: 14-69 páncélvonat (9)
14-69 páncélvonat Creative Commons License 2006.05.01 0 0 9
Ön arról beszél amikor az egyik szülő magyar a másik más anyanyelvű. Az eredeti felvetés két magyar anyanyelvű szülőről szól. Ha Ön külföldön dolgozik és a gyermekét oviba adja, gondolom a gyerek szocializációs képességétől függ mennyire gyorsan akklimatizálódik és szeret-e oviba járni. Nekem van olyan ismerősöm Franciaországban ahol mindkét szülő magyar a gyerek négy éves és sír ha mennie kell, mert nem érti társait. No neki gondolom egy életre elmegy a kedve a nyelvtanulástól, bár nem biztos. Köszönettel.
Előzmény: nyman (8)
nyman Creative Commons License 2006.05.01 0 0 8
a kornyezetemben tobb ketnyelvu csalad van es a gyekeket 3-4 eves korukra mar jol beszeltek mindket nyelven. Mindketto szulo az anyanyelven beszelt a gyerekhez.

Tizenegynehany evvel ezelott, a kozepiskolai angoltanarom is angolult beszelt a csemetejehez es eleg jol tudott o is beszelni az oviba.

En kulonbozo velemenyeket hallottam. Van aki azt mondja, hogy 4-5 eves korig nem celszeru masik nyelvel terhelni a csemetet, van aki pedig, hogy koran el kell kezdeni, mert egy evesen befejezodik vmi folyamat az agyban - bocs nem tudom micsoda, a cikket meg mar nem talalol - a nyelv erzekelessel kapcsolatban, 5-6 eves korban meg befejezodik a hangkepzessel kapcsolatos dolgok, ezutan mar akcentusos maradhat a nyelv.

Mongyuk en azt csinaltam, hogy eljottem melozni kulfoldre es bizom, hogy az oviba majd csak ragad a gyerekre valami. :o)
Előzmény: Törölt nick (-)
14-69 páncélvonat Creative Commons License 2006.05.01 0 0 7

Kedves  chainie,

Köszönöm barátságos levelét. Azt írja csípőből jövő reflexszerű nyelvtanulásra szoktatná a kicsit. Nos ez az ami a nem anyanyelvűeknek nem igazán megy. Amit a gügyögésről ír lsd. "tütü és pápá" : nos a gyerek nehezen fogja mondjuk mondani hogy mezőgazdasági munkagép. Mondanék egy érdekes esetet.  A kollégám sétáltattta két és féléves gyerekét és megláttak egy szép sárgarigót. Mondta neki sárgarigó a gyerek szépen megismételte. Közel fél óra múlva megkérdezte az apját de mi az a garigó. Nyilván a sár szót ismerte ( töröld meg a lábad, mert sáros, sárban jártál stb. ) de az új szó még nem igazán rögzült. Én inkább a 8-9 éves korban intenzíven tanult nyelvoktatásnak vagyok híve, sokszori külföldi nyakorlással ami a sikerélményt adja.

Köszönettel.

Előzmény: Törölt nick (6)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.30 0 0 6

Tisztelt Páncél!

 

Bizonyára igaza van az anyanyelviességet illetően, nem is annyira anyanyelvi, sokkal inkább "csípőből jövő", "refelexszerű" nyelvtudásra nevelem / nevelném a kicsit.

 

Azért lenne még egy meglátásom: a "bekakiltál..." idézettel még nincs túl nagy gondom, viszont herótom van, mikor azt hallom, hogy a szülők a gyermek szájába az "autó" helyett "TÜTÜ"-t, a "szia" helyett "pápápá"-t, a "fagyi" helyett meg "nyaminyami"-t erőltetnek...

 

Ezeket a nem is tudom minek nevezzem őket...szavakat (irgumburgum, nyaminyami...) nem hinném, hogy túlzottan hiányolná a gyerek idősebb korában. Könnyen lehet azonban, hogy tévedek, hisz abszolut nincs tapasztalatom gyereknevelés téren és gyermekpszihológus sem vagyok.

 

Szerintem a kicsivel valamilyen "párhuzamos" kommunikációt is lehetne folytatni. Hadd tanulja meg, mi az, hogy Stiefel, Tisch, Fahrrad...akár egyszerre a magyar szavakkal. Vagy mi kára lehet abból, ha például az idegen nyelvű (csak a papi által beszélt) mondatszerkezet is berögzül neki? Ez talán sikerülhet, nem tudom.

 

Ön mit gondol?

 

Üdv

Előzmény: 14-69 páncélvonat (2)
tbando Creative Commons License 2006.04.29 0 0 5
Nekem is az az érzésem, mint falacáé és páncélvonaté. Más az anyanyelvi szint és megint más a bármily jól is megtanult. De azért elmondok egy esetet a családi legendáriumból. A kisgyerekkel legtöbbet a német anyanyelvű nagymama foglalkozott, aki általában németül beszélt hozzá. Míg mindenki más magyarul. A gyerek egyaránt értette ha magyarul ill. németül szóltak hozzá, de az istennek sem akart megszólalni. 3 évesen kezdett el beszélni. Akkor viszont mindkét nyelven tökéletesen. 
falaca Creative Commons License 2006.04.29 0 0 4
ja, a lényeget elfelejtettem:

nekem is van olyan német ismerősöm, aki kint él születése óta, az apja magyar, anyja német, de érezhetően töri a nyelvet....

de látszik rajta, hogy amit tanult, azt szülőtől tanulta, nem pedig módszeresen könyvből....

kb felsőfokú szinten beszél magyarul, ami azért megszerezhető 5-8 év alatt.

/A legérdekesebb az ,hogy kb 20 évvel ezelőtti szavakat használ és néhány szót el kell magyarázni pl.: kanyar nélkül , 'vágod?' /

ez pont a fordítottja az ön helyzetének, csak anyanyelvű szinten beszélő szülővel
falaca Creative Commons License 2006.04.29 0 0 3
üdv

Én is gondolkoztam ilyenen, csak félek, hogy nem lenne akarat erőm...
és lehet, hogy többet árt mint használ....

de bőven elég lehet 5-6 éves kortól kezdeni.

sok sikert
14-69 páncélvonat Creative Commons License 2006.04.29 0 0 2

Kedves Kolléga !

Az Ön születendő és felcseperedő gyermeke ily módon nem fog németül megtanulni. Ugyanis mi nem anynyelvi beszélők vagyunk max. megközelíthetjük az anyanyelvi szintet. Ön tudja például mondani: " bekakiltál a pelusba ahelyett hogy a bilikére mentél volna, irgum-burgum."

Nekem több kollégám is próbálkozott, németesek, itt laknak az osztrák határ mellett és ha a fene fenét eszi sem megy. Jobbnak tartom ha a magyar nyelv erősödik a gyerekben.

Üdvözlettel.

Előzmény: Törölt nick (-)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.29 0 0 1
Nem hiszem, hogy altalanosan ervenyes valasz adhato, de egy erdekes peldat elmondanek.Egy ismerös osztrak csaladban, ahol az anyuka magyar, a ket es fel eves kicsi abszolut mindent ert magyarul, csupan a feltett kerdesekre hibatlan nemet valaszokat ad.A csaladban (apuka plussz nagyszülök) csak a mama beszel a gyerekkel magyarul amikor kettesben vannak.
Daikini Creative Commons License 2006.04.29 0 0 0
hello, ooo 0
Előzmény: Törölt nick (-)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.29 0 0 topiknyitó

Sziasztok!

 

Nyelvtanárként és leendő apukaként sokat gondolkodtunk már azon a feleségemmel, hogy születendő gyermekünkkel egyikünk (én) német nyelven kommunikáljon a pici születésétől kezdve, ezzel elősegítendő a kicsi számára két nyelv alapvető ismeretét.

 

Működhet-e ez a módszer? Nem árt-e a fejlődésben? A feleségem is beszél németül, de Vele nem tudunk CSAK németül mindenről beszélni. Egyáltalán hogyan működik ez a dolog?

 

Elég, ha pl csak otthon kommunikál a szülő az idegen nyelven a kicsivel? Vagy ha már így indul a kommunikáció, akkor mindig németül kell szólni hozzá? És ha mindkét szülő jelen van?

 

Szóval rengeteg kérdésem lenne, jó volna, ha írnának az érintettek vagy a nálam okosabbak!

 

Előre is köszi,

 

üdv!

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!