Éles kritikával illetik neves adószakértők és a makroelemző Gyurcsány Ferenc kormányfő adócsomagját. Alig található benne pozitív elem, ám hibás, diszfunkcionális, az eredeti céllal szembenő annál több, sőt, több intézkedés hiányzik is az akciótervből, vélik. No meg hiába a fogadkozás, kezdődik a lazítás és nőni fog az államháztartási deficit.
Akik eddig adót csaltak, azok megúsznák a büntetést
Ezeken túl az adóamnesztiával kapcsolatos tervek sem feltétlenül nyerik el a lelkiismeretes adózók tetszését. Az adóamnesztiával - melyről döntés egyelőre nincs - kapcsolatban két lehetséges csatornát vázolt a kormányfő. Az első változat értelmében ha jön az adóellenőr, akkor "visszafelé már nem néz", azaz a múltbeli hiányosságokra nem jár bírság
(már fosnak a kormányváltástól?aki eddig lopott megússza?)
A kiszámíthatóság kapcsán említi meg a jelentés az euró mihamarabbi bevezetését, mondván: azzal elmúlna a veszély, hogy az ország stabilitását spekulációval tönkre lehessen tenni.
na itt a válasz arra, miért is nem törekszik a kurmány az Ejróbevezetésre.
Emlékeztetőül: a hivatalos életszínvonal-összehasonlító mutatónak tekinthető vásárlóerőparitáson mért GDP alapján egyébként a csehek évek óta ténylegesen lényegesen jobban, a szlovákok immár, tavaly óta egy kicsit jobban, a lengyelek rosszabbul élnek most a magyaroknál. Az uniós átlagos 100 százaléknak tekintve a csehek 82, a szlovákok 69, a magyarok 63, a lengyelek 53 százalékon álltak 2004-ben, az uniós statisztika részleteit [1] nemrég ismertettük.
Magyarországon a politikai helyzet a további gazdasági fejlődés akadálya – szögezi le a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol nevéből fakadó rövidítéssel HEBC) idei jelentése. A kétnyelvű, 102 oldalas dokumentum (pdf-formátumban) komoly kritikával illeti a magyar gazdaságpolitikát, mondván, a kormányzat intézkedései hosszú távon nehezen kiszámíthatók, márpedig a befektetők az üzleti életben, és nem az üzleti környezetben szeretik a kockázatokat. A HEBC az országot túlpolitizáltnak, a reformokat elhibázottnak, az adórendszert bonyolultnak, a bürokráciát eltúlzottnak érzi. Baj van az oktatással és a korrupcióval, hiányzik a társadalmi konszenzus, a konvergenciaprogram megfojtja a gazdaságot.
.......................
Ez nem reform
A jelentés szerint a 2006-ban nyilvánosságra hozott reformterveknek kedvező volt a fogadtatása, ám a kivitelezésbe számos hiba csúszott. A költségvetési megszorítások „rossz szerkezetben, helytelen tartalommal és nem megfelelő előkészítéssel” valósultak meg. Így azokat a „gazdasági fejlődés drámai visszaesése, a versenyképesség jelentős csökkenése, a társadalmi feszültség és az elszegényedés növekedése” kísérte, holott a HEBC szerint nem kellene, hogy ezek egy reform velejárói legyenek.
A kiszámíthatóság kapcsán említi meg a jelentés az euró mihamarabbi bevezetését, mondván: azzal elmúlna a veszély, hogy az ország stabilitását spekulációval tönkre lehessen tenni. Az, hogy nincs céldátum, az üzleti körökben bizonytalanságot okoz, az ország ugyanis túl kicsi és túl érzékeny a spekulációra.
---------------------------
Ezek is a fidesz zsebéből bújtak elő....Ornán kézivezérelte árulók.
Az államháztartás maastrichti adóssága 2008 első negyedévének végén 67,1 százalékát érte el az utolsó négy negyedév GDP-jének, vagyis több mint egy százalékpontos volt a növekedés. Ez a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett legfrissebb érték.
http://index.hu/gazdasag/magyar/noados080702/
Az euró bevezetésének egyik előfeltétele a legfeljebb 60 százalékos szint elérése vagy legalább az arány egyértelmű mérséklődése lenne, ezt azonban - a többi előfeltételhez hasonlóan - Magyarország jelenleg nem képes teljesíteni.
Folytatódott a lakosság - főleg devizában történő - eladósodása, valamint a vállalati szféra hitelpozíciójának romlása az első három hónapban. A hazai gazdaság külső finanszírozási igénye azonban azért nem nőtt, mert az államháztartás ütemesen javítja a hitelpozícióját. Az államadósság ennek ellenére GDP-arányosan tovább emelkedett - derült ki szintén a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb pénzügyi számláiból.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az elmúlt egy évben a GDP kereken négy százalékát érte el, és már ötödik negyedéve folyamatosan csökken. (Ez azt valószínűsíti, ha valami nagy lazítás nem következik be az év második felében, akkor a 4 százalékos költségvetési hiánycélt teljesíti a kormány - a szerk.)
A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 1,5 százalékát tette ki, így tovább tart a több mint két éve megfigyelhető csökkenés. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye, amely az utóbbi egy évben a GDP 4,3 százalékát érte el, ismét nőtt az előző negyedévhez képest. Összességében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai alapján a GDP 6,7 százaléka volt az idei első negyedévvel záruló egyéves időszakban.
Egy hónap alatt - 2008. áprilishoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,9%-kal emelkedtek. Ez az átlagot meghaladó növekedés meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,4%-os áremelkedésnek a következménye. Növekedett továbbá a kávé (3,1%), a baromfihús (2,8%), valamint a csokoládé, kakaó (2,3%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,7%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben (2,2%) a háztartási energia árai emelkedtek, ezen belül a vezetékes gázért átlagosan 7,0%-kal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyző mértékben (1,1%) drágultak az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,2%-kal nőtt. A ruházkodási cikkek és a szolgáltatások esetében átlag alatti (0,6-0,6%) áremelkedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk árai szintén az átlag alatt (0,3%) drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.
Dübörgés helyett – Megint csökkent a reálbér értéke
A bruttó átlagkeresetek az idén január-februárban 5,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – 7 százalékos fogyasztóiár-index mellett – 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Tavaly január-márciusban a bruttó átlagkeresetek 7,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett – 7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A ruházati piac egyértelmű vesztesévé vált a hazai megszorításoknak. A fogyasztás csökkenése miatt a kereskedelmi csatornák értékben képtelenek voltak hozni a 2005-ös forgalmi szintet. Mennyiségben az eladások a 2004-es szint alá estek - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet adataiból. Négymillió háztartás tavaly 232 millió darab ruházati terméket vásárolt, összesen 345 milliárd forint értékben.
Újabb bizonyítékul szolgál az idehaza folytatott rossz gazdaságpolitikára a svájci IMD által készített versenyképességi lista, ahol úgy veszítettünk pozíciókat, hogy a térségbeli államok a románok kivételével szépen javítottak. Sőt, mindegyik versenyképességi tényezőben rontottunk. Az 55 országot osztályozó versenyképességi listán a 38. helyre csúsztunk vissza, egy év alatt három helyet veszítettünk. Nálunk volt legmagasabb a költségvetési hiány, leglassabb a gazdasági növekedés és majdnem legnagyobb az infláció.
Eurostat: egyre jobban lemaradunk a közép-európai régióban
Az Eurostat friss előrejelzése szerint Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP az idén az uniós átlag 63 százalékát éri el. Ez két százalékponttal kisebb, mint ami két évvel ezelőtt jellemezte az országot, világosan mutatva, hogy megakadt a felzárkózási folyamat. Eközben a régió többi gazdasága valóban dübörgött. Az Európai Unió felfutó konjunktúraciklusára támaszkodva 6 százalék feletti növekedési tempót mutatott fel, ami gyors konvergenciát jelentett a fejlettebb országok szintjéhez. Ennek hatására nem csupán annyi történt, hogy a régió fejlettebb országaitól (Szlovénia, Csehország) mért lemaradásunk is nőtt, hanem két ország, Észtország és Szlovákia elhagyott minket. A balti ország 2006-ban, északi szomszédunk pedig tavaly mutatott fel először jobb eredményt, mint Magyarország. Az élet nem állt meg: az Eurostat friss számai azt sejtetik, hogy 1-2 éven belül újabb ország érhet utol minket.
Folyamatos pozícióvesztés – esélytelen reformok
Ezzel együtt a következő két évben jó esély mutatkozik arra, hogy a magyar gazdaság az alsó ötös csoportba csússzon le, ahol a lettek mellett a lengyelek is szorongathatják a 6. helyért.
A másik májustól érvényben levő szabály értelmében áfakötelessé vált a közétkeztetés. A bölcsődei, óvodai és kollégiumi étkeztetés januártól áfamentes lett, ám az újraírás nyomán ezentúl az áfaköteles körbe tartozik (kivéve, ha azt ingyenesen nyújtják). Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a mostani változás áremelést generál-e.
Nem sok jó hírrel szolgáltak, de talán még kevesebb jóval kecsegtettek a Figyelõ és a Political Capital közös Országjelentését készítõ politikai és gazdasági elemzõk, szakértõk. A 2006-ban megemelkedett politikai kockázatok tavaly nem mérséklõdtek idehaza, így Magyarország az elmúlt lassan tíz esztendõt tekintve politikai mélypontonvan; a gazdasági kockázat a közepes kockázati tartományban szintén stagnált és idén sem fog nagyon javulni, ami egyet jelent azzal, versenytársainkhoz képest további lemaradás jut nekünk osztályrészül - ezeket a sommás kijelentéseket fogalmazták meg a komplex elemzés készítõi.
Tízéves mélypont – Az IIF adósságcsapdától félti az országot 2008. április 24. 12:27
MNO Egyre több figyelmeztetést kap a magyar pénzügyi kormányzat, hogy rossz úton jár. Az IIF nemzetközi pénzügyi szervezet legfrissebb elemzése adósságcsapdától félti az országot. Ennek oka a minisztérium előrejelzéseinél lényegesen lassabb, 2 százalékra jósolt gazdasági növekedés, valamint a 2010-re 6,6 százalékosra várt államháztartási hiány.
Az elemzés a Fidesz gazdasági kabinetjének korábbi és továbbra is fenntartott szakmai véleményét támasztja alá: a megszorítások alapvetően bevételközpontú intézkedéseket tartalmaztak, túladóztatták a gazdaságot. A kiigazítás átmeneti, és csak az államháztartás területén hozott mérsékelt javulást – véli a Fidesz-frakció gazdasági kabinetje. Mint írják, stagnálnak a beruházások, növekszik a munkanélküliség, csökken a foglalkoztatottak száma, és tízéves mélyponton a gazdaság növekedése.
Az adósságcsapda elkerülése érdekében a Fidesz a kormányzati kiadások felülvizsgálatát javasolja, valamint hatékony versenyképesség-javító intézkedések meghozatalát, a munkaterhek csökkentését és az adózási szabályok egyszerűsítését szorgalmazza. A Fidesz gazdasági kabinetje őszinteséget, hitelességet, valamint a problémák valós feltárását kéri és várja el a pénzügyi kormányzattól. (MNO)
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint "politikai megrendelésre dolgozik" a rektori konferencia, amely a kormánnyal közösen más köntösben szeretné visszacsempészni a rendszerbe a tandíjat.
http://index.hu/politika/belfold/hook5415/
és a legdurvább bezárják az addiktológiai intézetet
az OPNI bezárása is milyen sikertörténet volt nem?
A tavalyi első negyedévhez képest 21 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak továbbra is az építőipar valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. Az idén a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítés, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipart érdemes fokozott figyelemmel kísérni. Kockázatos terület a fémfeldolgozás, és az élelmiszer-ipari kiskereskedelmi beszállítás.
Dübörög az adósság: százmilliárddal nőhet a kamatkiadás 2008. április 4. 08:53
MNO Az antiinflációs politika mellett szükség lesz még egy kamatemelésre – véli Barcza György, aki egy napilapnak kijelentette azt is: idén és jövőre az év eleje óta bekövetkezett hozamemelkedés a költségvetés kamatkiadásait mintegy százmilliárd forinttal növeli. A K&H Bank elemzője szerint a hozamemelkedés miatt idén mintegy 30-40 milliárd forinttal fizet többet a költségvetés.
Amennyiben az állampapír-piaci hozamok a jelenlegi szinten maradnak, úgy a költségvetésben tervezett összeghez képest idén 30-40 milliárd forinttal kell többet fordítani kamatkiadásokra, míg a következő években további 60-70 milliárd forinttal nőnek a kiadások – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Barcza György, a K&H Bank elemzője. Legutóbb hétfőn a jegybank fél százalékponttal nyolc százalékra emelte alapkamatát, ám a jelenlegi hozamszinteket látva még egy hasonló mértékű emelésre kerülhet sor az elemző szerint.
Az MNB felzárkózott a piaci várakozásokhoz a kamatemeléssel, ám hogy a befektetők lássák a jegybank kézzelfogható elkötelezettségét az antiinflációs politika mellett, szükség lesz még egy kamatemelésre – fogalmazott Barcza. Az elemző újabb kamatemelés esetén sem számol a hozamok további növekedésével, vagyis az eddigieken túl további többletkiadása feltehetően nem lesz a költségvetésnek, viszont megindulhat a tőkebeáramlás a magyar állampapírpiacra.
A Pénzügyminisztérium elemzői már a kamatemelés előtt harmincmilliárd forinttal megemelték az idei adósságszolgálati kiadási előirányzatukat, eszerint idén az adófizetők 1128 milliárd forintot fizetnek adósságfinanszírozásra.
A PM indoklása szerint a korrekció csak az addig bekövetkezett hozamemelkedéseket tükrözte, aminek alapján akár újabb korrekcióra lehet számítani a soron következő havi jelentés publikálásakor.
Barcza György szerint a koalíciós válság nem növeli a befektetői kockázatokat, ugyanis a jelenlegi kormányzati ciklusból hátralévő két évre a befektetők már nem vártak további reformokat – vagyis komoly csalódás sem érheti őket. (napi.hu)
Kivonulhatnak a külföldi beruházók Magyarországról
...a piacoknak – amelyek már most is Közép-Európa beteg emberének tekintik Magyarországot – a szakadó koalíció azt jelzi, hogy az átalakítási folyamat leáll és azzal fenyeget, hogy a vagyoni értékeket gyengülő spirálba löki.
