A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről:
"Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket."
De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágrahozására kellett.
Van-e kapcsolat a hun és a magyar nyelv között? Döntse mindenki maga el. A kapcsolat mellett állnak többek között: Vahan Anhaghth Astvatzaturian/
Szongott Dénesprofesszor, a nyelvtudományok legendás művelője, az ókor-tudományok világklasszisa. Doktori diplomát szerez örmény nyelv- és történelemből. Libanonban , a Tyrosi Örmény Egyetemen örmény nyelvet és indogermán összehasonlító nyelvészetet tanít. Mintegy 80 kiváló, többnyire örmény származású történész-régész-nyelvész kutatásait irányítja. 1973-1976 között libanoni kulturális attasé az Iráni Császárságban.
Elképesztő nyelvtudása még ugyancsak polyglott munkatársait is elkápráztatta. Magyar és örmény anyanyelvén kívül az alábbi nyelveket beszélte magas fokon: Olasz, veneto-i, francia, spanyol, portugál, katalán, gallego, león-i, román, német, angol, holland, flamand, svéd, dán, izlandi, ír, kimru (welsh), finn, észt, lív, orosz, lengyel, ukrán, cseh, szlovák, szerb, bolgár, albán, új-görög, perzsa, kurd, hindi, grúz, csecsen, török (számos közép-ázsiai rokonnyelveivel), új-héber, arab, kopt.
A kihalt nyelvek közül a pun nyelvnek elsőszámú tudora volt, de nagyon jól ismerte az ó-görög, latin, ó-örmény, ó-perzsa, ó-arab, szír, ó-héber, ó-egyiptomi, szanszkrit nyelveket is. A hun-szkíta nyelvemlékek felderítésében és összegyűjtésében oroszlánrészt vállalt. Foglakozott az etruszk nyelv problematikájával is. ---------------- Schütz Ödön, a magyarországi armenisztika megújítója. Latinul, németül, angolul, franciául, olaszul, oroszul írt és beszélt. (Később a keleti nyelvekben is otthonosan mozgott.) 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének külső munkatársa volt. 1969- ben hivatalosan is csatlakozott az ELTE Belső-Ázsiai Tanszéke mellett működő altajisztikai kutatócsoporthoz. 1990-ben megválasztották az Örmény Tudományos Akadémia külső tagjának, de az American Oriental Society és a Türk Dil Kurumu is tagjai között tudhatta. A budapesti Országházban is abban az évben, 1996-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Schütz Ödön tudományos tevékenysége szerte- ágazó volt, érdeklődési területe a nyelvészettől a történettudományon keresztül a keletkutatásig ívelt. Minden tettével mindig a tudomány ügyét, előrehaladását kívánta szolgálni. ----------------Lukács Béla elméleti fizikus, polihisztor. Kutatási területe elsősorban a relativitáselmélet és a kozmológia, A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, majd az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet tudományos tanácsadója. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe elsősorban arelativitáselmélet és a kozmológia, de magát inkább relativistának tartja. A Mindentudás Egyeteme mintájára létrehozott Mindent Tudás Főiskolája keretében számos előadást tartott, sokféle témakörben. Az MTA Geonómiai Tudományos Bizottságának tagja, az anyagfejlődési albizottság elnöke. Évekkel a 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott felfedezés előtt, Paál Györggyel és Horváth Istvánnal közösen publikálta a nem nullakozmológiai konstanssal kapcsolatos eredményeit.
A földtudomány kandidátusa. 35 éve tanít az ELTE TTK-n. Vendégoktatóként eddig a szegedi, a pécsi, a debreceni és a soproni egyetemen és Japánban, a yamaguchi egyetemen tanított.
Fokozatok: Szakdolgozat: csillagászat, planetológia, ELTE TTK, 1975. Egyetemi doktori fokozat: matematika, techn. Rendszerek, ELTE TTK, 1987. Kandidátusi (Ph. Doktori) fokozat: planetológia, MTA, Geonómia Biz., 1994.
Tudományos tagságok MTA Geonómiai Tudományos Bizottság, (1986-) MTA Csillagászati és Űrfizikai Bizottság, (2005-) Vezető funkciók: Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport (1993-) MTA Geonómiai Bizottság, titkár (1996-2002), MTA Geonómiai Bizottság, Planetológiai Albizottság, elnök, (2002-), Társasági tagságok: Magyar Asztronautikai Társaság, (1975-), elnökségi tag (1994-), alelnök (2002-) Szakmai elismerések: TV Egyetem emlékplakett, (1977) Nagy Ernő emlékérem, Magyar Asztronautikai Társaság, (1978) Juhász Nagy Pál emlékérem, Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, (1998) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998-2001) Magyar Örökség Díj (A nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel) (2010) Szerkesztői tevékenység: Symmetry: Culture and Science, 2001-2005.
The source of the Hun (askatan language b) scripts are from several ancient manuscripts (like the codex of Isfahan, original in Iran) collected by the armenian language institute, and they are mostly from armenian monasteries. Dr. Csaba Detre, a hungarian linguist (he speaks fluent armenian) compared them with other sources found in several countries, and were known as unknown scythian texts, for exemple the codex of Crete, from Greece, and several others from Syria, Iraq, etc. Its commonly known among linguists that armenian language sources of other languages used to be the most phonetically equal to the original version. So what he tried is to read the armenian words of scythian texts in Hungarian. He found several hundreds of words he understood. The more interesting is that he found the grammar is closely related to ancient Hungarian as well. With the help of these common words and letters, he could find out an other few hundred word too wich were unable to understand in Hungarian. He published his 20 years work in 2004 in a linguistic newspaper in Hungary. benzin Tudun Feb 24, 2011 Anhaght Astvatzaturian is an armenian priest scholar, born in Hungary, he spoked both language and he had better source for the manuscripts in the monasteries. According to him, there are at least 6 different scythian language in old armenian manuscripts. He found close relation between what he called Askatan a, b, and c language and hungarian. He died in 2009.
Askatan b language has very high number of common words with the codex of Crete, wich tell us about the language of the Scythes who invaded europe (The Huns) the Codex of Crete is created around 700 AD.
As I know, around 90% of the manuscripts in Armenia is not yet scientifically searched, so it may be an interesting topic for the future.
So the possibilities are the following : 1. Someone has the time to create thousands of words and phrases in Hunnic, even creates a complete grammar system. 2. its true.
---Dr. Detre Csaba: Geológus (1965), filozófus (1974), örmény nyelv és történelem (1988). Az előbbiekből egyetemi doktorátus: 1971, 1977, 1988.
Fő kutatási területei: Evolúcióelmélet, extraterresztrikus geológia, kozmológia-kozmogónia, örmény nyelv és történelem, ősnyelvek kutatása. http://www.filozofiaivitakor.hu/tag_dcs.html
Dr. Detre Csaba:
HUN SZAVAK, SZÖVEGEK
magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög (K) szöveg alapján
---Cikkek kigyűjtött hozzászólásaihttp://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=plugin&file=topicsforum ---Létezik egy akadémikus aki a Leningrádi egyetemen volt professzor: Mihail Artamonov. Tiszta véletlen, hogy ez az a professzor a Szkítákkal foglalkozott. Érdekes módon a kiemelkedő tanitványai között szereplő jelentősebb tudósok mindegyike a Szkíta,Ékírás, Sztyeppei népek, és hasonló témakörökkel foglalkoznak. Egyikük eltűnt, másik kettő eldugva él egy múzeumban a negyedik, Putyin mellet űzi a régészkedést. http://en.wikipedia.org/wiki/Mikhail_Artamonov
Mikhail Artamonov, historian and archaeologist, founder of modern Khazar studies, excavated a great number of Scythian and Khazar kurgans and settlements, including the fortress of Sarkel
@szerda - szláv eredetű (lengyel: roda; rodek=közép; a hét közepe)
csütörtök - szláv eredetű (lengyel: czwartek; czwarty/a/e=negyedik; a negyedik nap)
péntek - szláv eredetű (lengyel: pištek; pišty/a/e=ötödik; a hét ötödik napja)
a szerda lehet az is, de lehet más is, lásd vannak szerda-hely, szered, (+szerencs) nevű települések (azaz a szó magyar (is))
a péntek lehet az is, és a pün (aza bűn) püntatum (aza büntetés, lat. poena, puntia, penitio, punishment)
@szombat - nem tudom, gyanúsan szláv, de gondolom egy tőről fakad az olasz sabato és a lengyel sobota is, talán a sabbathból, de nem biztos
az eredeti szó szabbatum ami szabadnap. a vulgatak szövegében még ott van a szabbatti szó, ami a szabad-ot jelenti (kikövetkeztethető a mondatból, a többi latin szava értelméből).
a magyarban a hét napjainak nevei részben szláv hatással kerültek a magyar nyelvbe...
hétfő - nem kell hozzá magyarázat
kedd - nem tudom mi az etimológiája
szerda - szláv eredetű (lengyel: roda; rodek=közép; a hét közepe)
csütörtök - szláv eredetű (lengyel: czwartek; czwarty/a/e=negyedik; a negyedik nap)
péntek - szláv eredetű (lengyel: pištek; pišty/a/e=ötödik; a hét ötödik napja)
szombat - nem tudom, gyanúsan szláv, de gondolom egy tőről fakad az olasz sabato és a lengyel sobota is, talán a sabbathból, de nem biztos
vasárnap - szerintem ez is egyértelmű
az angolban pedig latin, angolszász és óskandináv eredetűek...
Sunday - latin, a Nap napja (Sun's day); (latin: dies Soli)
Monday - "the moon's day" = a Hold napja (angolszász: monandaeg), az etimológiája a latinra vezethető vissza, a latin nyelvekben is ugyanez az eredete: luna (hold), francia: lundi; olasz: lunedí; spanyol: lunes
apró kieg.: Csütörtök földrajzilag is szépen elhelyezhető csitíri (4 oroszul)és a quattro közé vhova - ugyanott szreda, és hasonló elven pjatnica . többi elnevezésről nem tudnék nyilatkozni. Ugyanígy az angol Tuesday-nek is feltehetően two (2) szócska az alapja. mj.a magyarba viszont hogyhogynem végiglehet a 7 Napjait számolni 1-5.ig és nem csak esetlegesen jelennek meg ezek az elnevezések.. kedd, szerdánál egyébként úgytűnik hogy a "d-da"hang egyenértékű a day jelentéssel, tök-tk végződés lehetett "tag" türkös változata (?) . Mondjuk nyilvánvaló hogy a d-hang/rag jelentése ennél jóval összetettebb ,mindenesetre a latin nyelvek di-da stb. jelentéshez lehet köze, ugyancsak matematikailag kifejezve ötöd, hatod v.része vminek.
off/on? számoknál meg a 7 feletti számok c-re régiesen cz-re végződnek. az elnevezésekből úgy hat mintha "toldás"ként később vettük volna át a tízes számrendszert. asszem a majáknál volt még különálló fogalom a számrendszerben a húsz, mint önálló egység és nem kettesből továbbképzett alakzat.
vannak ilyen átfedések a nyelvek között, talán xiungnu, szanszkrit? stb-nél is felfedezhetők szóképzésben etc.
ui.látom szóbakerült pld. a birtokos -ja,je is. annak pld magyarban megvan még az önálló jelentése mint szótő pld vkinek a java...
A szombat szavunkat én pl biztosra veszem hogy tkp.a saturnalia/day mintájával egyezően az "iráni" Szóma (csodaturmix) szóból eredetezhető. Ellentétben a Szabadnapos felfogással. Meg ha már szóba hoztam a 7 elnevezéseit. Az is érdekes /inkább persze LOGIKUS/ hogy a 7köznapok tkp mind visszavezethetők egy számra. Hétfő - ez önmagáért beszél, a 7 első napja. Kedd - kettő . Szerda - three:) Csütörtök-Quattro v.Thursday vsz.Fourth :S, Péntek- közismert Penta szóból. Vasárnapot meg gondolom nem kell indokolni, azt nem számolták mert az nem 7köznap ugyi. olvasgatnék hasonló témában néha topikot , tud vki ajánlani ?
Nezz Korul irja (kicsit taglalhattad volna azt a jo postingot!)
FŐNEVEK BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóval végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevije,
A nyelvrokonsag ketsegtelen, a Nyelv fa is mutatja, csak a tavolsagot nehez megbecsulni, latszolag kozel lehetett a ket nyelv. Mo-Keleti reszeben, Szabolcs es kornyeke, viszonylag zart hely, pl. a Dunantulhoz kepest, tavol a valtozasoktol, itt kevesebbet valtozott a nyelv, a Birtokos esetet kifejezesere maig is hasznalja a Dialect, a nyelvjaras, -JE vegzodest.
Pl. Nincs NEKIK penzuk helyett igy mondjak: Nincs NEKIJEK penzunk. Ezek szerint ez a -Je regen megvolt a magyarban, (konnyu utanajarni) csak lekopott. A Hun meg kihalt.
Vagy talan el valahol egy valtozata Kozep Azsiaban, ahonnan mindket csoport indult, csak talald meg ha tudod. A tavolsag ugy ezer+ evnek tunik elso latasra, bar nem vagyok nyelvesz.
- A kódex létezése akkor bizonyított, ha valamilyen hiteles módon kutatható. Addig elvileg nem létezik. Sokat mond, hogy 2 magyar link utal rá. Erről ennyit.
- Krasznahorka szlovák átvétel és 'szép hegyecske' jelentéssel bír. (a la Kiss Lajos)
- Hun nyelv. Alig van nyelvemlék, az is név. Harmatta János feltételezése szerint az ősi hun nyelv szaka, azaz iráni nyelvcsalád része lehetett, mint ahogy a szkíták is. Más kérdés, hogy több hun törzs volt és idővel egyéb iráni és török törzsek is beleolvadt ebbe a szövetségbe. Ezt az archaikus és ókínai nyelvemlékek megfejtéséből következtetik. (Attila és hunjai - repint előszava)
"The source is said to derive from the Armenian monastery Surb Khach, located in Isfahan, Iran. "As in most cities in Iran, Armenians do live in Isfahan and its surroundings. However, such a monastery does not exist, and nobody has ever seen the text on a photo, a photocopy or a microfilm" -Miklós Sárközy, Iran expert and teacher at the Károli Gáspár University, told Heti Válasz."
Ezen idézet szerint a hivatásos magyar iranológus megfogalmazása arra utal, h nincs kolostor Isfahanban. Habár a megfogalmazás alaposabban megnézve csak annyit mond, ilyen és ilyen nevű monostor nincs ott, de az általános első benyomás szerint ez annyit tesz, h egyáltalán nincs - mint ahogy erre többen is hivatkoztak már ebben a topicban.
Ha valaki belép a Google Earth-be a következő keresőszavakkal:"Iran Isfahan Vank Church", talál Isfahanban egy örmény monostort és ahhoz tartozó könyvtárat, még 360 fokos panorámakép is van róla...
Itt lehet elolvasni a történetét: http://en.wikipedia.org/wiki/Vank_Cathedral
És itt van az iranológus által hivatkozott nevű monostor (ez viszont tényleg Ukrajna...): http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Surb-Khach_monastery,_Staryi_Krym,_Ukraine.jpeg
Na innentől az egész nem tiszta nekem. Monostor van is, meg nincs is.
Ha elfogadjuk, hogy a xiongnu-k azonosak az európai hun vezzető réteggel (A Magyarországon talált áldozóüstök azonosak az Ordosban találtakkal) akkor kereshetjük a nyelvemlékeket a kínai leírásokban. Gondolom.
pár szó maradt meg Priszkosznál (aki követségben volt Attilánál), amiből sehová nem jutottak azóta sem. hipotézisek vannak csak, hogy mongol nyelvű lehetett a vezető réteg, esetleg bolgár-török, de mivel nincs nyelvemlék, ezért semmit nem tudni. az alant említett rovásos emlékek pedig csak Varga és a hozzá hasonlóan nyelvészetileg dilettánsok elképzeléseiben léteznek.
Ha már úgyis itt van ez a topic nem tudna valki valmai értelmeset is mondani a hun nyelvről? Mondjuk mi a hivatalos álláspont?
A wiki szerint a hunok eredetileg jenyiszji nyelvcsaládba tartoztak.
"Lajos Ligeti was the first to suggest that the Xiongnu spoke a Yeniseian language. In the early 1960s Edwin Pulleyblank was the first to expand upon this idea with credible evidence. In 2000, Alexander Vovin reanalyzed Pulleyblank's argument and found further support for it by utilizing the most recent reconstruction of Old Chinese phonology by Starostin and Baxter and a single Chinese transcription of a sentence in the language of the Jie (a member tribe of the Xiongnu confederacy). Previous Turkic interpretations of the aforementioned sentence do not match the Chinese translation as precisely as using Yeniseian grammar.[2]"
és hogy ez hasonlóságokat mutat néhány kaukázusi nyelvel és a ?baszkal?
"The Yeniseian languages have highly elaborate verbal morphology, to an extreme found elsewhere in Eurasia only in Burushaski and, to a lesser extent, in Basque and the Languages of the Caucasus. (All of these languages are ergative as well.)"
Akkor mégis kell hogy legyen valami nyoma a hun nyelvnek?
