Keresés

Részletes keresés

Völgyvidéki Creative Commons License 2021.05.01 0 1 329

A négyszáz éves spanyol gyarmati uralom az jó 300 évnek is (cca. 1521 - 1821), elszámoltam, bocsi.

Előzmény: Völgyvidéki (325)
Völgyvidéki Creative Commons License 2021.05.01 0 1 328

Bolívia és Uruguay 1825-ben, de Uruguay függetlenségét Brazília és Argentína csak 1828-ban ismerte el a brit közvetítéssel létrejött montevideói egyezményben.

Előzmény: Völgyvidéki (327)
Völgyvidéki Creative Commons License 2021.05.01 0 1 327

Peru szintén ebben az évben ünnepelheti a 200-at, jövőre meg Brazília és Ecuador.

 

A legkorábban Paraguay ünnepelhetett, ők már 1811-ben függetlenné váltak.

Argentínában 1816-ot, Chilében 1818-at tartják a függetlenség évének, míg Kolumbia és Venezuela 1819-ben lett végleg független Spanyolországtól.

 

Előzmény: Völgyvidéki (326)
Völgyvidéki Creative Commons License 2021.05.01 0 1 326

A latin-amerikai országok közül Mexikó lesz az, amely idén fogja ünnepelni függetlenségének 200. évfordulóját.

 

11 évig tartó szabadságharc után 1821-ben váltak früggetlenné a spanyol birodalomtól.

 

1810. szeptember 16-án kezdődött a legendás felkelés a függetlenség kikiáltásával, ezt 11 évnyi váltakozó sikeű szabadságharc követte.

 

A függetlenség 1821. szeptember 27-én lett teljes az első mexikói császárság függetlenségének kikiáltásával.

 

A spanyoloknak 1829-ben nég volt egy gyönge katonai próbálkozásuk, hogy visszajöjjenek, de csak a partvidéig értek el.

 

A Spanyol Királyság végül 1836. december 28-án ismerte el Mexikó függetlenségét.

 

 

Előzmény: Völgyvidéki (325)
Völgyvidéki Creative Commons License 2021.05.01 0 1 325

Az utolsó Dél-Amerikában állomásozó spanyol királypárti hadtest, a perui Callao-ban lévő Fortaleza de Real Felipe erőd védői 1826. január 22-én kapituláltak.

 

A spanyol parancsnok, José Ramón Rodil y Campillo tábornok, Navarra alkirálya, Rodil őrgrófja tette le a fegyvert a venezuelai Bartolomé Antonio de la Concepción Salom Borges tábornok előtt.

 

A kapitulációs feltételek viszonylag enyhék voltak: a spanyol csapatok megtarthatták csapatzászlóikat és békében elhajózhattak a kikötőből.

 

Magán a kontinensen így ért véget a négyzsáz éves spanyol uralom, a karibi szigetvilágban azonban Kuba, Puerto Rico és Santo Domingo még spanyol uralom alatt maradt egy darabig.

Előzmény: vörösvári (324)
vörösvári Creative Commons License 2021.04.26 0 0 324

Jó kérdés. Annak idején az USA függetlenség eléréséhez nagy segítséget jelentett a franciák támogatása az angolok ellen ( ami aztán a francia államcsődhöz és a nagy francia forradalomhoz vezetett ).

Előzmény: Völgyvidéki (322)
Völgyvidéki Creative Commons License 2021.04.26 0 0 323

Itt nem az a kérdés, hogy volt-e külső támogatás, mert kétségkívül volt, hanem annak a mértéke és jelentősége a kérdéses...

Előzmény: Völgyvidéki (322)
Völgyvidéki Creative Commons License 2021.04.26 0 0 322

"Jose de San Martin átkelése az Andokon - Hannibált idézte a bravúr, akárcsak az ezt követő csata, amely Chile felszabadítását eredményezte:"

 

 

Kétségkívül hatalmas katonai teljesítmény volt, San Martín katonai zsenijét nem nagyon szokás kétségbe vonni.

 

De arról vajon van-e valami adat, hogy a Brit Birodalom és a nemzetközi szabadkőműves páholyok pénzzel, fegyverrel, hadianyaggal, önkéntesekkel vajon mennyiben támogatták a latin-amerikai függetlenségi mozgalmakat, ezzel is meggyorsítva a rivális Spanyol Birodalom mielőbbi felbomlását?

 

Úgy tudom, hogy a történelemnek egy nagyon kevéssé kutatott területe ez és meglehetősen kevés hiteles adat és forrás áll ezzel kapcsolatosan a kutatók rendelkezésére....:-(

 

OFF:

 

A José szó véghangsúlyos, tehát az e-re kell az ékezet, így: José

Előzmény: gyorskeresés00 (320)
gyorskeresés00 Creative Commons License 2021.03.01 0 0 321

Amikor Paraguay megtámadta Brazíliát és Argentinát Uruguay miatt, s még az uruk is ellenük fordultak!  Ismerd meg az egyik legértelmetlenebb háború történetét, amely végén majdnem megszűnt Paraguy, mint állam.

 

http://www.kazivilaga.com/blog/2021/03/01/4471/

 

gyorskeresés00 Creative Commons License 2021.02.12 0 0 320

Jose de San Martin átkelése az Andokon - Hannibált idézte a bravúr, akárcsak az ezt követő csata, amely Chile felszabadítását eredményezte:

 

http://www.kazivilaga.com/blog/2021/02/12/3985/

gyorskeresés00 Creative Commons License 2020.11.08 0 0 319

Mivel Mexikó topicot nem találtam, gondoltam ide teszem, egy cikk Habsburg Miksát elkísérő mintegy 1000 magyar huszárról

 

http://www.kazivilaga.com/blog/2020/11/08/magyar-huszarok-mexikoban/

 

Törölt nick Creative Commons License 2019.05.01 0 0 316

2005-ös adatok és becslések  szerint Latin-Amerika teljes népességének "racial" összetétele nagyjából így alakult:

 

Fehér és kreol: kb. 36 %

Mesztic (európai - indián keverék): kb. 30 %

Mulatt (európai - afro-amerikai keverék): kb. 20 %

Őslakos indián: kb. 9%

Afro-amerikai: kb. 3%

Ázsiai eredetű: kb. 0,7%

Zambo és cafuzo (indián - néger keverék): kb. 0,2%

 

Punks Creative Commons License 2011.03.07 0 0 315

A blogomat tovább bővítettem . Ajánlom mindenkinek .

 

tindian.blog.hu

 

Xakriabá , avagy " Egy sokat szenvedett nép"

A Dél-Amerikai amazonok legendája

stb.

Előzmény: Punks (314)
Punks Creative Commons License 2011.01.31 0 0 314

A mai Kolumbiáról egy átlagos embernek csak a kábitószer , maffia és a bűnözés jut eszébe . Hogy - hogy is lett 2.-ik legboldogabb ország ? Őszintén gőzöm sincs . Ha az őslakosokról történelméről lenne szó , számomra könnyebb lenne válaszolni . Különben szuper jó az Amazonas Portál !  A blogom két új cikkel bővült .

  A főniciaiak Közép és Dél - Amerikában

  Amerika banépesülése   

Ajánlom mindenkinek akit érdekel Amerika , főként Dél - Amerika öslakóinak történelme , eredete , kultúrája kicsi másképp .

Előzmény: evass (313)
evass Creative Commons License 2011.01.23 0 0 313

A Happy Planet Index szerint 2009-ben Kolumbia a világ 2. legboldogabb országa (2008-ban "csak" a 3. volt). Mit gondoltok, hogyan sikerült ezt elérnie, ha lassan 50 éve háborúzik a gerillával és a nemzetközi sajtó is csupa erőszakról tudósít?

pancer1 Creative Commons License 2008.11.30 0 0 312

Azt a mindenit, mit találtam...

 

http://socialhistories.blog.hu/2008/11/29/egy_onkentes_naploja_miksa_csaszar_mexikoi_kalandjarol

 

Egy magyar önkéntes Miksa császár mexikói kalandjáról....

a_lymphater Creative Commons License 2008.11.13 0 0 311
sziasztok,

tudnátok olyan (hazai, amerikai, mexikói stb) fórumot, topikot ajánlani, ahol, ha felbiggyesztek néhány képet néhány mexikói szoborról ill. töredékről, előfordulnak olyan szakértők, akik közelebbit tudnak mondani róluk?

van köztük egy talán olmék, egy (vagy több) talán totonák, meg néhány, amire még a szépművészeti múzeumban sem tudtak még ennél közelebbit sem mondani...

üdv,
Lymphater
Galgadio Creative Commons License 2008.11.04 0 0 310

Megjelent az Élet az aztékok korában c. könyv valami Manuel Aguilar-Moreno c. ürge tollából.

 

Valaki tud róla valamit, érdemes egyáltalán megvenni?

Lucilius Creative Commons License 2008.04.28 0 0 309
Na és Mario Vargas Llosa-t se felejtsük ki!
Előzmény: Galgadio (160)
koldoknezo Creative Commons License 2008.04.05 0 0 308
Milyen szakos vagy? Hány oldalas dogát kell írnod, és milyen felépítésben?

Válaszolj a cerroalegre@citromail.hu - ra, hogy ne terheljük a fórumot.
Előzmény: princesa (306)
koldoknezo Creative Commons License 2008.04.05 0 0 307
Princesa, querida,

Latin-Amerika nem egy tájegység, és nem is egy ország! Nem azonosak a dimenziók. Egyszerűen nem összehasonlítható az általad említett országokkal.

Japán és Magyarország kultúrája nagyjából homogén, míg Latin-Amerikában egy-egy országon belül is nagyon markánsan különböző kultúrák élnek együtt.

Próbálkozz meg Mexikóval, ahol a keresztény és indián kultúrák szinkretizmusából adódnak érdekes dolgok. Pl. a Halottak napi fiesta a temetőkben, lakomázással és danolászással.

Előzmény: princesa (306)
princesa Creative Commons License 2008.04.05 0 0 306
Az alapkoncepció az, hogy ezt a tájegységet egybevéve hasonlítanám össze Japánnal és Magyarországgal a halálfelfogásuk alapján. Ha szűkíteni kéne, akkor talán Brazília, Mexikó nyerne (eddig ezekről a tájakról találtam, de földrajzilag már nem szeretném jobban csonkítani, ha nem muszáj), a halálon belül meg kb ezeket taglalom:
hiedelmek, test, lélek, gyász, megemlékezés, halálépítészet, temetkezés, vallási egyvelegek,a nyelvben élő halál (egy kis nyelvészet ha lesz elegendő forrás), a harcos szemlélet (Japánnál ügye kézenfekvő, szamurájok...).
Előzmény: koldoknezo (304)
koldoknezo Creative Commons License 2008.04.05 0 0 305
És akkor az európai és USA hatásokról még nem is beszéltünk.
Előzmény: koldoknezo (304)
koldoknezo Creative Commons License 2008.04.05 0 0 304
Baromi nagy téma. Hogyan szűkíted le?

Alapjáratban vannak, ugye, az indián magaskultúrák, aztán a törzsi társadalmak, továbbá a spanyol/kreol hagyományok különböző változatai, az afro vallások.
Előzmény: princesa (303)
princesa Creative Commons License 2008.04.04 0 0 303
Üdv Mindenkinek!

Latin-Amerika kultúrájáról, szokásairól, hagyományairól keresek szakdolgozathoz minél több információt és minél inkább a halállal kapcsolatos felfogásokra, hiedelmekre, hozzáállásokra fókuszálva. Tudnátok segíteni? Könyveket, honlapokat ajánlani vagy akármi. Nagyon szorít a határidő és jóformán még semmim nincs. Írjatok ide: princesa@citromail.hu
Köszönöm előre is!

A kétségbeesett
pojzi Creative Commons License 2007.01.20 0 0 302
Köszi pancer1, el fogom olvasni!
Előzmény: pancer1 (294)
Galgadio Creative Commons License 2007.01.16 0 0 301

Előre meghatározott pénzbeli jövedelmük volt, azon felül még az ún. "béren kívüli juttatások".:-)

 

Wittman szerint:

kezdetben évi 5-6 ezer peso, majd a Bourbon-korszaktól kezdve az új-spanyolországinak 20 ezer, a peruinak 30 ezer peso dukált évente.

 

Hogy akkoriban mennyit ért egy peso, persze fogalmam sincs:-)

Előzmény: Törölt nick (298)
pancer1 Creative Commons License 2007.01.16 0 0 300
Talán abból szedhették meg magukat, hogy bizonyos engedélyek, jogosultságok kiadása utáni bevétel őket illette... Az adó és arany a királyé, de mondjuk kereskedelmi engedély, vagy a hajók utáni vám egy része.. ilyesmi..
Előzmény: Törölt nick (298)
Galgadio Creative Commons License 2007.01.15 0 0 297

Szia Bagatur!

 

Én Wittmann Tibor könyvében azt olvastam, hogy az alkirályi poszton általában 2-3 , max. 5 évig volt hivatalban egy ember. Ennyi idő alatt kellett megszednie magát:-)

És ha nem kapott el valami trópusi nyavalyát, akkor még nagy esélyel Hispániát is viszontláthatta.

Olyan alkirályról is olvastam már, aki hivatali ideje lejártával szülővárosába, Valladolidba tért vissza - dúsgazdag emberként...

 

Tehát szerintem egy ilyen kinevezés akkora nagy bünti nem lehetett.

Előzmény: Törölt nick (295)
Qedrák Creative Commons License 2007.01.15 0 0 296

Egy kormányzói, vagy egy alkirályi poszt szerintem kiváló alkalom volt arra, hogy megszedje magát az ember. :)
Előzmény: Törölt nick (295)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!