Az általad írt alapozási mélységen pontosítanék: min. 80-100 cm a javasolt.
Magyarországon fagyhatár alá kell vinni az alapozási mélységet. Még akkor is ha már nem nagyon kell hideg telekkel számolni.
Egyébként statikailag sem mindegy, hogy egy 2 méter magas, több száz kilós épített kerítésoszlop alapja milyen mélyen van a földben. Én biztosan nem mernék egy 40-50 centi mélységű alapra 2 méteres oszlopot építeni. Ennek a kidőléséhez felázott talaj esetén már nem kell túl nagy behatás. Az ilyen elhibázott alapozás miatt látni néha minden elemében megdőlt kerítéseket. Még sima betonoszloppal készült drótkerítések is megdőlnek, ha nem elég mélyen vannak az oszlopok.
A kerítés többi elemének méretezése szubjektív. Mindig azt mondom, hogy szét kell nézni, ki kell választani ami a legjobban tetszik és meg kell valósítani.
Egy kicsit kevered a fogalmakat. Amire te fedlapot akarsz tenni az a kerítéslábazat.
1. Ki lehet önteni betonból a fedlapot. De ha azt akarod, hogy szép legyen a felület, akkor lemezzsaluban kellene megcsinálni és vibrálni. Gyanítom, csak azért nem akarsz csináltatni zsalut, hogy kiönts vele pár fedlapot.
2. Ez szerintem felejtős. Az XPS-nek van ugyan valamennyi teherbírása, de nem annyi, hogy kibírjon bármilyen erősebb mechanikai behatást, pl. ha valaki rááll. Keménynek kemény, de ez nem idevaló, nem erre találták ki.
3. Ez járható megoldás lehet, de ilyenkor már szigetelést nem tesznek a fedlap alá. Azt az alap tetejére szokták tenni, a lábazat alá. Ahol téglát raknak fedlap gyanánt, ott maga a tégla és a fuga biztosítja a vízzárást. Ez a fajta "fedlapozás" nagy figyelmet és szakértelmet igényel. Ha a fugák megrepednek és ott beszivárog a víz, hólé, akkor a fagy előbb-utóbb szétrepeszti. No, meg azt is meg kellene nézni, hogy mennyire harmonizál ez a téglakő fedlap a kerítés többi részével. Ha az oszlopok is téglából vannak rakva akkor jól áll hozzá a tégla fedlap. De ha - mint írtad betonból - akkor nem biztos, hogy ez a jó választás.
Javaslom, hogy jártadban-keltedben nézz szét, hogy látsz-e hasonló kerítésre, hasonló megoldást.
Én maradnék a műkőnél. Tudom, nagyon drága, de az mutat igazán szépen. Természetesen csak akkor, ha a mester szépen készíti el.
Lemaradt, hogy előre is köszönöm, ha szakember válaszol a kérdéseimre, de olyanok hozzászólásának is örülnék, akik maguk is hasonló (téglaköves) megoldást választottak a kerítésük fedlapozásához.
Betonkerítés vakolt lábazati részére szeretnék fedlapokat tenni. A készen vásárolható -beton, műkő, kő, agglomerát- fedlapok árát igen húzósnak látom, ezért az alábbi alternatív megoldásokon is gondolkodom.
1., Házilag kevert betonból készíteném, egyedi zsaluzatba öntve. Majd a kész darabokat utólag a kerítésalapra ragasztanám.
2., XPS lapokat ragasztanék a kerítés alapjára, amiket utólag kérgesítenék hálóval erősített alapvakolattal és műgyantás színező vakolattal.
3., Készen vásárolható téglaköveket ragasztanék a meglévő kerítésalapra.
Jelenleg a gyors kivitelezhetőség miatt a 3. lehetőség felé hajlok leginkább, de érdekelne a véleményetek.
Téglakő esetén még beépítés előtt vízorrt vágnék a téglakövekbe.
A vakolt kerítés alap (ami beton) tetejére bitumenes vízszigetelő lemezt ragasztanék (gázpörzsölővel rámelegítve, hengerelve). Megakadályozva, hogy a fedőköveken keresztül felülről nedvesség juthasson az alapba és a rajta lévő vakolatba. Jelenleg csak alapvakolat van a betonon, amit később festeni tervezek.
- Milyen anyaggal kell ráragasztani a beton téglaköveket a bitumenes vízszigetelő lemezre (Vilas)Előre is köszönöm, ha szakember válaszol a kérdéseimre, de olyanok válaszának is örülnék, akik hasonló (téglaköves) megoldást választottak a kerítésalapjuk fedésére.?
- Milyen fugatávolsággal célszerű egymásmellé tenni a téglaköveket és milyen anyaggal kell a fugázást megoldani, hogy a fedés vízzáró, fagyálló és időjárásálló (flexibilitás) legyen?
Benke Norbert vagyok és a következő kérdéssel fordulnék hozzátok:
Kapumozgató motort raknék fel, de a kerítés kialakításánál nem lett a betonban kialakítva lefogatási hely. Ha külön beton tuskót készítenék, annak nincs meg a veszélye hogy idővel elmozdul? Illetve hogy lenne értelme kialakítani?
Köszi! Esetemben mindkettő saroktelek is egyben, ezért ha jól értelmezem a jogszabályt (Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít), akkor a közös telekhatár oldalhatárnak minősül.
A ház hátsó oldala ezen az "oldalhatáron" fekszik részben. Tehát itt akkor "oldalhatáron álló beépítésű területről" beszélünk, amire megint csak más szabály vonatkozik és bizonytalan vagyok benne, hogy melyiknek van prioritása.
A kerítés kopott, sarkain lepattogzott (színezetlen) betonoszlopait és lábazatát mivel lehet szebbé tenni? Magasnyomásúval lemosom, és utána? Betonglett? Aztán betonfesték? Ezekről semmit nem tudok, csak olvasom. Ez így jó lehet?
"Az 50 cm-es alapozási mélységet én egyértelműen szakmai tudatlanságnak tartom."
Igen, ilyentől félek laikusként; hogy a 2 milliós kerítésnél egy ilyen hibát elkövetnek, amit én nem veszek észre, aztán évekkel később okoz problémát.
Pl. a bitumencsík szélére az alu véget is nálad olvastam; filléres dolog, de egy csúnya hibát akadályoz meg (nyári hőségben bitumen kiszivárgás).
Azon gondolkozom, hogy az alapbeton köré kell szigetelés?
Tehát kiássuk a 80cmx30cmx15 méter árkot, abba gumi (vagy bitumenes lap) "U" alakban? És abba bele a beton?
Leejtős a telkünk, így számítani lehet rá, hogy a kerítés irányába folyik/szivárog az eső.
Örülök, hogy hasznos infókkal szolgálhattam a régi hozzászólásaimban.
A Kószó féle könyvön kívül én nem is tudok olyan könyvet, amely ilyen részletességgel taglalja a kerítésépítés tudnivalóit.
Az 50 cm-es alapozási mélységet én egyértelműen szakmai tudatlanságnak tartom.
Mindenesetre ragaszkodni kell a min. 80 centi mélységű alapozáshoz.
A színezett zsalukőnél a kivitelezés minőségére nagyon ügyelni kell. Ott nem fordulhat elő beton vagy cementlé kifolyás. Ott nem lehet utólag elfedni a hibákat.
A hagyományos zsalukő + háló + ragasztó + nemesvakolat anyagköltsége is könnyen kiszámítható az 1 m2-re eső anyagszükségletből-árakból. A technikai adatlapokon minden rajta van a szükséges számításokhoz. Jó, azokat a mennyiségeket csak a gyakorlott, a munkájukra igényes mesterek tudják tartani. Az olyan "dobd oda, haladjunk" módon dolgozóknál akár 10-20 %-os plusz anyagfelhasználás is lehetséges.
Miért nem kérsz árajánlatot különböző mesterektől?
Egyébként az anyagárat magad is ki tudod számolni, azt pedig megszorzod kettővel és kb. annyi a teljes költség. (Olvass vissza a hozzászólásaimban, csináltam számításokat.)
Azt még halkan megjegyezném, hogy az 50 cm mélységű alap kevés lesz. Le kell menni a fagyhatárig, (80-90 cm) ha nem akarod, hogy egy erős téli fagy eltörje az alapot vagy, hogy egyszer csak elkezdjen bármelyik irányban dőlni a kerítés.
"Nekem Semmelrock kő van, 20, 40 és 60 cm-es is. Érdekes, hogy az összes 40 cm-es 2mm-rel alacsonyabb volt a többinél. Ezt, kis fugakereszttel meg ékekkel kompenzáltuk, így vízszintes maradt az él, nem olyan hullámos mint a képen."
Tehát amikor rakod egymásra a szinezett zsaluköveket (az élükre persze a szilót), akkor fugakereszttel/ékkel koriggálod az eltérő méreteket?
Ott aztán nem folyik ki a cementlé, amikor betonnal feltöltöd?
Létezik rozsdamentes csavar és anya, vegyél olyat, ne horganyzottat.Mondjuk drágább nem kicsit, de egyszer kell megvenni. És igen, célszerű lenne felhegeszteni körbe a keretre laposvasat, esetleg szögvasat, az takarhatná a lécek szélét is, ha olyan jellegű kaput építesz, ahol ez előny.Mondjuk ekkor nem muszáj colos deszkát használni, elég lenne lambéria is.
Az a baj, hogy nem lehet átmenő, mert útban van bentről az úszókapu középső sín, illetve lent a bordásléc.
Vagy még arra gondoltam, hogy hegeszteni egy szögvasat a zártszelvényre és ahhoz már lehetne rövid kapupántot. De ezt kerülném, ha lenne olyan csavar ami megtartja stabilan a deszkát és nem rozsdál.
A legcélszerűbb a kapupánt csavar lenne mert az átfogja a rögzíteni kívánt anyagot és átér a zártszelvényen is.
Esetleg megpróbálkoznék még szerkezetépítő csavarral. Igaz drága, de erős. Ezzel kívülről nézve, rejtett csavarozást is meglehet valósítani. Viszont a hátránya, hogy nem érhet át a faanyagon, vagyis csavaronként max. 2 cm tart csak. Ha sok ilyen 2 cm tart, akkor még akár jó is lehet.
Az alapra nem kell a szigetelőanyagot rámelegíteni. A toldásoknál kell (érdemes) összeolvasztani a darabokat. A zsalutéglába már csak tiszta beton kerüljön!
