Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Romániában egy rendőr elvette a jogosítványomat.Pontosabban közúti ellenőrzést mondva elkérte az okmányokat, majd a jogosítványt magánál tartva közölte, hogy bevonja 30 napra.A kérdésre, hogy mégis, hogyan jutok haza jogsi nélkül, vállat vonva azt mondta, oldjam meg.
Kérdés, volt-e joga bevonni? A konkrét közlekedési helyzet (út szélére lehúzódott jármű kikerülése közben átléptük a záróvonalat) nem indokolná; nem mentünk gyorsan, (közvetlenül vasúti átjáró után, aki járt már arra, az tudja, miről beszélek) nem veszélyeztettük se más, s a magunk épségét, alkoholt nem fogyasztottunk. Két autóval voltunk, mindkét vezető jogosítványát bevonták, helyszíni bírság mellett.
Vezethetek -e itthon így? Vagy tudja a magyar rendőrség a bevonás tényét (ez egy hete volt) ?
A román rendőrség vajon tényleg elküldi az okmányt 30 nap elteltével? Ha nem, milyen lehetőségeim vannak?
A következő ügy miatt szeretnék tanácsot kérni: a barátnőm Október 21-n autóbalesetet szenvedett, a gépkocsit ő vezette azonban a kocsi az édesapám tulajdonában van. A baleset azért következett be, mert egy kétsávos feljáróról a szemközti sávból két mezőgazdaságigép (kombájn) egymás után minden neműfelvezetés nélkül hajtott le. A barátnőm mivel úgy érzékelte, hogy a Kombájn munkaeszköze átlóg az ő sávjába jobbra fordította a kormányát és hirtelenül fékezett, majd megközelítőleg 50km/h sebességgel neki csapódott egy fának. A kocsiban tartózkodott még az édesanyja is, mindketten könnyebb sérüléseket szenvedtek el, a kocsi eleje viszont totálkárosra tört. A szemben érkező kombájn vezetője egyébként nem állt meg, hanem elhagyta a baleset helyszínét, megvalósítva ezzel a cserbenhagyás tényállását( ez akkor is igaz, ha teljesen vétlen volt a baleset bekövetkezésében) A kiérkező rendőrök megmérték a helyszínt és fényképeket készítettek az autóról és az esetleges bizonyítékokról. A barátnőmtől a korházban vettek fel tanúvallomást. Ezen bizonyítékok alapján a szabálysértési hatóság őt a kresz 25§(1) alapján 60 ezer forintal büntette meg és 3 hónapra eltiltotta a vezetéstől. Az ezt közlő határozat indokolásából azonban csak a barátnőm tanúvallomására és a helyszínelés során felvett adatokra illetve fényképekre hivatkoztak, ebből én arra következtetek, hogy a kombájnt vezető sofőrtől nem vettek fel tanúvalommás ( ad absurdum meg sem vizsgálták az ő szerepét). A határozatban felhívták a figyelmünket, hogy kifogással nem élhetünk, azonban kérhetünk meghallgatást. Ezzel a jogunkkal éltünk és várjuk a Meghallgatást. A kérdésem az lenne, hogy ezen túlmenően milyen legetőségeink lehetnek, egyáltalán, hogy zajlódik egy ilyen meghallgatás. Illetve ha kiderülne, hogy szabálytalanul közlekedett a mezőgazdasági gép vezetője (adott esetben nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel). Esetleg kikérhetjük e a vezető tanúvallomását, inditványzhatjuk e, hogy jobban vizsgálják meg a kombájnos felelősségét hisz elhagyta a helyszínt. Vagy érdemes lenne e polgári peres eljárásban kártérítést kérni a kombájnt üzemeltető vállalattól. A választ előre is köszönöm. Kellemes ünnepeket !
Már második alkalommal kapok az egyik Bpesti rendőrkapitányságtól felszólítást vallomástételre, mivel szerintük kisebb fokú közlekedési szabálysértést követtem el .
Megírtam nekik, hogy nem ismerem el, mivel a jelzett helyen, a jelzett időpontban--ráadásul hajnali időpont-- soha nem jártam, abban az időpontban az autómat sem használhatta senki és onnan 30 km-re lakom.
Az első válaszom után több mint egy hónappal, most ismét elküldték ugyan azt a felszólító levelet. Szerintetek ez meddig fog még folyni ? Ki jelenthetett fel arendszámom megadásával, és vajon miért ? Miért nem ismerik el, hogy valamit elbaltáztak ?
"Ha egy közúton készített videofelvételt publikálok és ezen látható a jármű rendszáma, jogsértést követek-e el? Ha igen, milyet?"
Egy régebbi ombudsmani állásfoglalás szerint igen, a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogszabályét, mert a rendszám az az állásfoglalás szerint személyes adat.
A napokban bemértek 79-el a 60-as táblánál 350m-ről. Detektor a kocsiban jelzett, így bementem gyorsan egy kamion mögé, majd kiintett a rendőr. Szóval van 2 db elmosódott rendszám nélküli 350m-es kép, meg egy 15 másodperccel későbbi rendszámos kép az álló autóról. Védhető az eset, vagy fizessem be a bírságot (30.000 Ft)
Melyik törvény szabályozza a mérés menetét, és érvényességének feltételeit?
A második felvetésed nem láttam, de az elsőben az intézkedés érdekelt téged. Fanntartom továbbra is, hogy az intézkedési jognak semmi köze a KRESZ-hez, annak területi hatályához. Amennyiben elütsz valakit - magánúton - és meghal, akkor ott is a KRESZ normasértést fogják vizsgálni.
A mostani felvetésedre reagálva, ez egy örök probléma, főpleg az áruházi parkolókban, sőt még Ferihegyen is felmerült ez a kérdés.
A hatályos törvényszöveg a következő:
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;
Kiegészült ezzel a feltétellel, gondolom a visszaélések elkerülése érdekében és a legutolsó feltételt én úgy éretelmezem, hogy bizony a sorompóra is vonatkozik. De ha nem nézzük ezt a feltételt, akkor is fontos szerintem, hogy a srompó ne legyen bárki által felnyitható, a közforgalom megakadályozásra képes legyen, egy belépőkártya húzása nem ilyen.
Köszi, ennyit én is tudok, de a kérdés nem ez volt. Az a kérdés, hogy MINDEN, sorompóval lezárt út AUTOMATIKUSAN magánút-e, vagy más feltételnek is kell teljesülnie (elég-e a sorompó megléte)? "Magánút: Közforgalom elől elzárt olyan út amely: sorompóval, vagy kapuval vagy mindkét irányból behajtani tilos tábla, magán út felirattal van ellátva."
Az 1988. évi I. törvény tény, hogy ezt szabályozza, az bizonyos közlekedési bűncselekményeknél zárja ki az eljárást, de ha ott gázolsz valakit halálra, ugye szerinted is eljárhat a rendőr gondolom. Ha jól emlékszem, azt kérdezted intézkedhet-e (igazoltatás, mint önálló rendőri intézkedés) a rendőr: nos, igen, bárhol intézkedhet. Más kérdés, hogy a KRESZ megsértése miatt szancionálhat-e, de igen szakcionálhat, a kérdés az, hogy mit:
Btk.
191. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált.
Tehát a KRESZ hatálya nem függ össze azzal, hogy a rendőr valamely okból igazoltat, ugyanis azt a rendőrségi törvény szabályozza.,
Ez azért nem így van. A kresz szabályai csak közutakra vonatkoznak, közforgalom elől elzárt magánútra, útnak nem minősülő területre nem. Kresz szabályt magánúton megsérteni lehetetlen. A kérdésem továbbra is az, hogyha a kresz a magánutat úgy definiálja, hogy: Közforgalom elől elzárt olyan út amely: sorompóval, vagy kapuval vagy mindkét irányból behajtani tilos tábla, magán út felirattal van ellátva."
akkor bármely, sorompóval ellátott út automatikusan magánút-e vagy sem? Esetleg csak akkor magánút, ha "MAGÁNÚT" felirat is ki van téve, vagy ezen felirat csak a "mindkét irányból behajtani tilos" tábla kiegészítő táblájaként szerepel?
Lehet magánút, magánparkoló, azonban a rendőr intézkedési jogköre - magánlakás kivételével, egyes kivételekkel - a Magyarország teljes területére kiterjed.
Magánúttal kapcsolatos kérdésem lenne. A jogszabály valahogy így szól: "Magánút: Közforgalom elől elzárt olyan út amely: sormpóval, vagy kapuval vagy mindkét irányból behajtani tilos tábla, magán út felirattal van ellátva." A ferihegyi reptér 2-es terminálja előtti út sorompóval van lezárva, azonban a sorompó automatikusan felnyílik, ha valaki parkolójegyet kap az automatától gombnyomásra. Mivel a törvény csak sorompót ír, akkor jogilag magánútnak számít a terminál előtti út, vagy sem?
Azért kérdezem, mert ezen az úton többször láttam, hogy autósokat igazoltatnak rendőrök, akiknek ugyebár magánútra nem terjad ki a hatáskörük...
Sajnos a kgfb alapján a biztosító az ismeretlen jármű által a károsult járműben keletkezett kárt nem téríti meg.
2009. évi LXII. törvénya kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
36. § (3)59 A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra.
Egész délelőtt azon gondolkodtam, milyen fura szerzet a kötelező biztosítás. Ezt azért fizetjük, hogy ha járművünkkel egy másik járműben kárt okozunk, a biztosító megtérítse a vétlen kárát. De ha a biztosítás betölti szerepét, és valóban térítenie kell a biztosítónak, akkor mindjárt többet kel fizetnünk. Akkor azt a részt, amíg nem okozunk kárt mire fizetjük? Csak azért foglalkoztat, mert ez a gyakorlat vezet oda, hogy ha a vétkes teheti, elhagyja a helyszínt szó, írás nélkül. Nem mondom, ha valaki havonta okoz kárt másoknak, büntessék, de ha valamiér fizet, ami a jövőben bekövetkezhet, és az be is következik, akkor miért kell többet fizetni?
Igen, a CASCO megoldás lehet, bár egy százezres önrész nem sok, viszont százezret is ki kell fizetni, az ugyanúgy fáj, ha csak annyi közöd van az egészhez, hogy parkoltál. Jó, most sokat segítene, mert első ránézésre háromszázezernél kezdődik a kár.
De az is az igazság, hogy ma már olyan szinten meg vannak sarcolva az autósok, annyi terhet jelent az autó fenntartása, hogy lassan örülünk, ha azt kifizetjük, amit muszáj.
Budapesten pedig nem nagyon van altenatívája az autónak, ha csak nem vagy időmilliomos, és nem szereted a kimndottan extrém sportokat. Értem ez alatt akár a tömegközlekedést, akár a bringát, motort.
Lehet, hogy mégis el kellene gondolkodnom a CASCO-n, ezt hiszem túl vagyok már azon az összegen, amit mások felelőtlen magatartása, bűnöző életmódja miatt hajlandó vagyok még kifizetni kemény munkával megkeresett pénzemből. Eddig a mérleg egy ellopott autó, egy majdnem ellopott teljes zárcserével, egy totálkáros autó cserbenhagyással, ahol szintén nem lett meg a vétkes, és az apróságokról (ellopott dísztárcsa, kisebb, parkoló autón talált horpadások, karcoások) már nem is beszélek.
Fiam reggel leparkolt az autójával,és tömegközlekedéssel ment tovább dolgozni. Mikor délután visszament az autóért, annak a fél eleje hiányzott,és rá volt tolva egy másik autóra. Valószínűleg egy teherautó tolatás közben tépte le, és gyűrte fel az első sárvédőjét, lámpa összetört, meg még néhány apróság, plusz a hátulján a rátolástól a többihez képest aprónak mondható sérülés. A kár ránézésre 300 ezer forintról indul. Természetesen semmi üzenet, telefonszám, egyéb információ a "tettestől".
Hívott rendőrt, kb 5 órát várt rájuk, de ez most mellékes. Közben a másik károsult fel is adta. Otthagyta nevét, telefonszámát, rendszámát, és elment.
A lényeg: a rendőrök szerint kár is volt őket megvárni, egyrészt nem is keresik a károkozót (ezt azért így konkrétan nem mondták, de sejthető), másrészt minden teherautó össze-vissza van törve, szóval nem is nagyon lehetne azonosítani (hiába van kamera a telepen, amivel szemben parkolt a gyerek). Amíg a rendőrökre várt, próbált kérdezősködni, de csak annyit tudott meg hogy reggel fél 9-kor már össze volt törve az autó (negyed 8-kor parkolt le).
A rendőrök szerint a MABISZ sem fizet ismeretlen károkozó esetén, szerintük ők már csak azzal foglalkoznak, hogy ha ismert a baleset okozója, de nincs biztosítása.
Nektek mi a véleményetek? Valóban semmi esély arra, hogy a biztosító valamilyen formában megtérítse a kárt?
Első érvelésed helyet foghatna, azonban a gyakorlat itt is egyértelmű, hogy a közúttal kjapcsolatban lév vasúti pályára - szemben az erdővel, ami nem közlekedési út - a KRESZ hatálya e tekintetben kiterjed.
A második pedig szerintem nyelvtanilag egyértelmű mégha nem is pontos.
Ebből, hogy: "21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie." csak a közúton belüli közlekedés van sorrendbe állítva, ettől még a gyalogos parkban, erdőben, patakparton, stb is gyalogolhat, tehát akár a vasúti pályán is.
Ebből, hogy "villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;" számomra éppen az következik, hogy a vasúti pályán a közlekedés nem tilos... Mert taxatíve felsorolja, hogy hol tilos, beszél is a vasúti pályáról, de nem írja le, hogy ott is tilos, sőt, épp, hogy kikerüli...
Egyébként azóta is keresem, és nem találom... Röhej lenne, ha ez egyetlen egy törvényben sem lenne benne...
21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(2)170 Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
(3)171 Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b)172a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
....
(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
g)173az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
(10)174 Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
(11)175 Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
(12)176 A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(13)177 A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
Nincs leírva, hogy nem szabad, csak az, hogy miként lehet átkelni (ebből következik nem megyek rajta) és az van leírva, hogy a gyalogosnak hol kell közlekednie. A vasúti pálya meg nem a közút része szerintem. Amúgy fogós kérdés, ha KReSz alapján akarjuk megragadni. Nézőpont kérédése.
"De hát mindenki a kerékpárra szerei fel a villogót. Akkor ők mind megsértik a KRESZ-t?"
A KRESZ-t biztosan nem,
mert ( http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM ) "54. § [...] (6) A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el [...]".
Rákerestem, hogyan kell felszerelni a kerékpárt fényforrásokkal és ezt találtam:
A lámpákra vonatkozó előírások
A kerékpárt fel kell szerelni egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával, hátra pedig piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző fényforrással. Folyamatos fénnyel kell világítaniuk, a villogás nem szabályos, és büntethető. A kerékpárra felszerelt folyamatosan világító hátsó lámpa mellett, a táskára, sisakra vagy ruházatra erősített villogóra nem vonatkozik a rendelet, mivel nem a kerékpárt szereli fel vele a járművezető.
A villogásról szóló rész (forrás): 37. § (6) Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés - az irányjelző, a megkülönböztető lámpa, a figyelmeztető lámpa, a taxi vészjelző lámpája, továbbá a visszajelző lámpák kivételével - nem bocsáthat ki. A villogó fényű lámpa villogásának egyenletesnek, jól érzékelhetőnek, a villogások számának percenként 90±30-nak kell lennie. Az első felvillanásnak a bekapcsolást követően legfeljebb 1 másodpercen belül kell bekövetkeznie.
Ez az érvényes szabály? De hát mindenki a kerékpárra szerei fel a villogót. Akkor ők mind megsértik a KRESZ-t? Mire lehet büntetni ezért a kerékpárost?
