A tiszavirágok is vergődtek, hogy kiszabadítsák a szárnyukat a burokból, és ha nem voltak elég gyorsak, bekapta őket vagy egy hal, vagy egy madár. Kész horror. (na, én csakis döglött állat húsát eszem meg (élőt csakis bicajozás és túrázás közben fogyasztok - véletlenül! :-)
A múlt héten az egyik halunk elpusztitott egy szitakötőt. Ha nem látom, el sem hiszem...behúzta a vizbe és szegényt utána hiába mentettük ki, már nem élte túl a támadást, pedig olyan szép volt, az az igazi nagyon kék -sajnáltuk.
Pedig - mióta védettek - azóta sokkal jobban megy a soruk. Most már tilos őket a horgászoknak a nászás előtt lárvaállapotukban az altalajból egy jó hosszú nyélből és egy darab kályhacsőből készített baggerrel kikapkodni, horogra szúrni, hogy kecsegét fogjanak velük.
Tyutyus, Te mostanában világjárással foglalkozol? Még nincs szünet a suliban, vagy de? Na jó, néha kicsit mi is kirándulunk. pl. ide: Motorozás az Alpokban.