Keresés

Részletes keresés

H. Bernát Creative Commons License 2019.12.20 0 0 1185

Jav.: Hűs Rút vérük

Előzmény: H. Bernát (1184)
H. Bernát Creative Commons License 2019.12.20 0 0 1184

Nem véletlen, hogy a Marseilles a munkásmozgalmi kánonba is bekerült. Én is énekeltem még anno az énekkarban.

 

"Jöjj, csak jöjj,

Öntözze már,

Hűs vérük a határt."

Előzmény: vörösvári (1183)
vörösvári Creative Commons License 2019.12.20 0 0 1183

Igen, de előtte borzalmas vérengzések voltak és komoly károkat okoztak a műemlékekben a franciák, eszmeiségükben a szovjet kommunisták elődei voltak.

Előzmény: H. Bernát (1182)
H. Bernát Creative Commons License 2019.12.20 0 0 1182

A kis törpe itt kezdte elveszíteni a játszmát.

Előzmény: vörösvári (1181)
vörösvári Creative Commons License 2019.12.20 0 0 1181

Napóleon és Spanyolország. Zaragoza ostroma Sztálingrádra emlékeztetett.

 

http://ujkor.hu/content/zaragoza?fbclid=IwAR3JgPrXvhMSwNA43Zp6v786Z_PrijrkQJzi6xpsqwAn6gMFwhCLg8yH8tI

 

vörösvári Creative Commons License 2019.09.25 0 0 1180

Spanyolországban is voltak kőkörök, egy hétezer éves is volt, elég barbár módon elárasztották vízzel a 60-as években egy víztározó miatt.

 

https://ng.hu/kultura/2019/09/24/a-szarazsag-hozta-felszinre-a-spanyol-stonehenge-t/?fbclid=IwAR2z11m9_rln7T4BAbTFal_xyCIw1-QAysZSgcC8EnyFjlr9dD6mSFM4Ba8

vörösvári Creative Commons License 2019.07.24 0 0 1179

Úgy látszik a nyugati nehézlovasság rohama a túlerővel szemben most is bevált :)

Előzmény: Törölt nick (1177)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.24 0 0 1178

A csata után Muhammad al-Naszir kalifa a csapata romjaival Marokkóba húzódott vissza, ahol a következő évben Marrakesh városában meghalt.

Az Almohád-birodalom meggyöngült és soha többé nem tudtak az Ibériai-félszigeten katonailag beavatkozni, sőt 1252-ben a birodalom végleg összeomlott. 

Előzmény: Törölt nick (1177)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.24 0 0 1177

Keresztény oldalról az alábbi államok és lovagrendek csapatai vettek részt a csatában:

Kasztíliai Királyság

Navarrai Királyság

Aragóni Korona

Santiago-lovagrend

Calatrava-lovagrend

templomos lovagrend

ispotályos lovagrend (a későbbi máltai lovagrend elődje)

 

Továbbá: portugál, francia, okcitán és leóni önkéntesek.

 

Együttesen még így is csak olyan 12-14 ezer főt számláltak a kb. 22-30 ezer főre taksált muszlim haderővel szemben, akiket Muhammad al-Naszir, az Almohád-birodalom kalifája vezetett.

 

A keresztény seregek fővezérei:

 

Derékhad: VIII. Alfonz (Alfonso VIII.) , kasztíliai király

Jobbszárny: VII. Sancho (Sancho VII.), navarrai király

Balszárny: II. Péter (Pedro II.), aragóniai király.

 

Elővéd: Diego López II. de Haro (kasztíliai) és Rodrigo Jiménez de Rada (kasztíliai, Toledo érseke).

 

Előzmény: Törölt nick (1176)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.24 0 0 1176

A valóságban a 100 ezer elesett mohamedán harcos egy rendkívül erős, mondhatni költői túlzás, mivel hogy a modern hadtörténeti kutatások szerint kb. 22 és 30 ezer között volt a csatában résztvevő muszlim haderő összlétszáma, de az biztos, hogy igen súlyos emberveszteséget szenvedtek, a hadseregük gyakorlatilag megsemmisült.

 

Az angol wiki történelmi kérdésekben eléggé alapos, itt van egy nagyon jó kis összefoglaló a reconquista ezen fényes diadaláról:

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Las_Navas_de_Tolosa

 

A spanyol nyelvű Wikipedia szócikke persze még sokkal alaposabb a témában, de ezt csak azoknak merem ajánlani, akik nagyon erős kasztíliai nyelvtudással rendelkeznek. :-)

Előzmény: Törölt nick (1175)
Törölt nick Creative Commons License 2019.07.24 0 0 1175

A Las Navas de Tolosai győzelem leírása egy régi magyar történelemkönyvben:

 

"Az afrikai mohammedánok utolsó nagy támadása a keresztyéneket jól elkészűlve találta. III. Incze pápa, kinek lángszelleme a keresztyénség ügyét minden ponton hévvel felkarolta, Nyugat-Európa figyelmét a spanyolországi keresztyénség megsegítésére irányozta. Hatalmas szavára a franczia és olasz keresztesek nagy tömege kelt át a Pyrenéeken és sietett Toledo felé, a keresztyén haderők gyülekezési helyére. Megjelentek az aragoniai és navarrai királyok is segédcsapataikkal, de a főhaderőt Castilia vitézei szolgáltatták, kiket a toledoi érsek és a többi püspökök személyes megjelenésük által lángoló vallásos lelkesedéssel töltöttek el. Az egyesült keresztyén hadsereg 1212 junius 28-án Toledóból az ellenséggel szembe sietett. Néhány napi menet után a keresztesek nagy része, kifáradva a nagy hőségben, visszatért, de a spanyolok tovább haladtak s az almohád hadsereg erős állását a Sierra Morenában megkerülve, a Las Navas de Tolosának nevezett fensikon döntő csapást mértek a mohammedánokra. (1212 julius 16.) Százezer mohammedán harczos borította a csatatért – mondják a spanyol krónikák – míg a keresztyének, kik a saracén táborban rengeteg zsákmány birtokába jutottak, alig néhány száz embert veszítettek.

A keresztyének sem siettek a kivivott nagy győzelmet felhasználni, néhány nappal az ütközet után a győzelmes spanyol hadsereg visszatért Toledóba. Mégis a tolosai ütközet több volt fényes diadalnál, forduló pontot jelez az iszlám és keresztyénség százados küzdelmében.

A mohammedánok uralma Spanyolországban végéhez közeledett. Az afrikai mohammedánok tettereje megtörött s míg az almohád uralkodók ezután teljes tétlenségben töltötték napjaikat Marokkóban, azalatt a régi ellentét a spanyol és az afrikai mohammedánok között teljes erővel tört ki. E küzdelmekben Spanyolország végképen elszakadt Afrikától, de az iszlám bukását az almohád hatalom romjain keletkezett kis arab államok sem egyenként, sem egyesülten nem voltak képesek feltartóztatni.

A tolosai győzelem gyümölcseit a félsziget keleti részén Aragónia szedte le. I. Jakab (Jayme, 1213–1276.) igazi középkori lovag, ki nyolczad magával kétszáz saracént megfutamított, mindenekelőtt a Baleari szigetek elfoglalását tűzte ki czélul. Keresztes hadjáratot hirdetett s felhivására számos franczia és angol lovag sietett a kereszt zászlója alatt küzdeni. 1229 őszén a keresztesek 150 hajón Mallorca sziget partjain kikötöttek s heves harczok után előbb a sziget fővárosát Palmát, majd a belső hegyes részeket is meghódították."

 

Forrás: http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/05kotet/05r02f16.htm

Törölt nick Creative Commons License 2019.07.23 0 0 1174

A reconquista korának egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb királya, Córdoba, Sevilla, Jaén és Murcia visszafoglalója, a kasztíliai és a leóni királyságok egyesítője, Kasztília nagyhatalmi státuszának megalapozója:

III. Ferdinánd azaz Fernando III.

Ur. 1217 -1252.

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/III._Ferdin%C3%A1nd_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1ly

vörösvári Creative Commons License 2018.08.03 0 0 1173

mármint emberek, kb 100 000 éve

Előzmény: vörösvári (1172)
vörösvári Creative Commons License 2018.08.03 0 0 1172

Ez elég érdekes, hiszen az Afrikából kivándorolt csoport ( akiktől minden Afrikán kívüli származik )  néhány száz fős lehetett annak idején, elég sok rokon házasság lehetett ott és hibás gyerek.

Előzmény: Afrikaans8 (1171)
Afrikaans8 Creative Commons License 2018.08.03 0 0 1171
vörösvári Creative Commons License 2018.07.05 0 0 1170

szívesen, látom már kommenteltél is néhány érdekes témát

Előzmény: Törölt nick (1169)
Törölt nick Creative Commons License 2018.07.05 0 0 1169

Köszi, érdekesnek igérkezik.

Előzmény: vörösvári (1168)
vörösvári Creative Commons License 2018.07.04 0 0 1168
Előzmény: Törölt nick (1166)
vörösvári Creative Commons License 2018.06.24 0 0 1167

Egy érdekes cikk a spanyol politikáról a második világháború idején.

 

http://ujkor.hu/content/franco-nem-harcolo-orszaga-es-masodik-vilaghaboru

Törölt nick Creative Commons License 2018.06.11 0 0 1166

Jelentősebb vizigót településterületek az Ibériai-félszigeten:

 

-az Ebro folyó (Rio Ebro) völgye

 

- Mérida (latinul Emerita Augusta) városának környéke

 

- a Duero folyó (sp. Rio Duero, lat. Durus) felső folyása mente

 

- a Tierra de Campos, régi latin nevén Campi Gothorum (azaz Gótok Mezeje) vidéke Ó-Kasztília északi részén és Leónban

 

- Toledo (lat. Toletum) és környéke

 

- a Tajo (portugálul Tejo, latinul Tagus) folyó (sp. Rio Tajo) alsó folyásától északra, a mai Lisszabon környékén.

 

Kisebb vizigót települések szerteszét egyéb helyeken is megtalálhatóak voltak a félszigeten.

 

 

Előzmény: Törölt nick (1164)
Villarroya Creative Commons License 2018.06.10 0 0 1165

Egy szűk katonai-politikai elitet alkottak a romanizált hispán lakosság fölött. 

Érdekes, hogy az amerikai spanyol gyarmatokon, a gyarmati uralom utolsó időszakában a Spanyolországból kirendelt, a helyi lakossággal szemben gyakran fennhéjazóan viselkedő gyarmati főtisztviselők és katonatisztek pejoratív elnevezése volt los godos, azaz a gótok. :-)))

Előzmény: Mateo97 (1162)
Törölt nick Creative Commons License 2018.06.05 0 0 1164

Azt viszont aránylag pontosan meg tudjuk adni, hogy hol voltak a félszigeten belül a jelentősebb gót településterületek.

Előzmény: Mateo97 (1162)
vörösvári Creative Commons License 2018.06.02 0 0 1163

Volt kelta migráció Galíciába, az angolszász terjeszkedés elől vándoroltak ki oda.

Előzmény: Mateo97 (1162)
Mateo97 Creative Commons License 2018.06.02 0 0 1162

Ilyesmi számokról tudok én is. A 200-250.000 vizigót mellett volt valamennyi szvéb és alán is,de azok még ő hozzájuk képest is kevesen voltak,meg elvileg jöttek britek is Galíciába de hogy ez mennyire számít biztosnak nem tudom.

 

Meg ugye a mozarab nyelvet se felejtsük ki,ami egy erősen arab-berber hatás alatt lévő ibero-román nyelv volt és ha jól tudom az andalúz dialektusra nagy hatást gyakorolt bár a mozarab beszélői áttértek a kasztíliaira.

Előzmény: Törölt nick (1161)
Törölt nick Creative Commons License 2018.06.02 0 0 1161

Valószínűleg igen, de azt azért ne felejtsük el, hogy a germán gótok csak elenyésző részét alkották Hispania korabeli teljes népességének. 

Hispania teljes népessége a 6. sz. elején úgy 5 millió körül volt, míg a Hispaniába beköltözött vizigótok (sp. visigodos) lélekszáma olyan 200 ezer körül mozgott tudtommal, talán 250 ezer.

Az össznépesség több mint 90%-át a katolikus vallású, romanizált hispánok tették ki, akik a vulgáris latin kései változatát beszélték, azokat a dialektusokat, amelyekből később az ibero-román nyelvek - katalán, navarro-aragonés, kasztíliai, astur-leonés, gallego és a portugál - alakultak ki.

Előzmény: Mateo97 (1160)
Mateo97 Creative Commons License 2018.05.31 0 0 1160

Erre tippelek én is. De ha csak a spanyol és portugál nemességet vizsgálnánk szerintem jóval több germán eredetű gént tudnánk kimutatni mint ha a népesség egészét vizsgálnánk.

Előzmény: vörösvári (1159)
vörösvári Creative Commons License 2018.05.31 0 0 1159

mert a szvébek egy tömbben települtek le, a gótok meg  az egész országban

Előzmény: Törölt nick (1158)
Törölt nick Creative Commons License 2018.05.31 0 0 1158

Szia!

 

Én is úgy tudom, hogy nem volt erőszakos iszlamizáció a mór uralom alatt, nyilván azért nem kevesen voltak, akik a társadalmi előremenetel érdekében önként áttértek.

 

Ami a gótokat illeti, szerintem igazad lehet, a mai spanyol népességben alig lehet kimutatni a genetikai lenyomatukat, állítólag Észak-Spanyolországban van néhány kisebb folt, ahol egyáltalán valamennyire igen.

 

Érdekes, hogy a szvébek/svábok genetikai lenyomata Galíciában és Észak-Portugáliában a mai napig sokkal jobban megőrződött, ez az ún. autoszomális genetikai eloszlást ábrázoló térképeken elég jól látszik.

Előzmény: Mateo97 (1157)
Mateo97 Creative Commons License 2018.05.31 0 0 1157

Ez a folyamat is hozzájárulhatott ahhoz,hogy az R1b lett a domináns haplocsoport. Egyébként a déli részeken mennyire volt tömeges az őshonos lakosság iszlamizációja ? Tudtommal a lakosság többsége keresztény maradt a muszlim uralom ellenére mivel a mórok megtűrték őket azért,

 

Egyébként láttam,hogy korábban már volt szó az R1a Spanyolországi elterjedéséről és az R1a szerintem a vizigótok és egyéb népvándorlók genetikai nyomára utalhat. Bár nekik túl nagy genetikai hatásuk nem volt a jelenlegi népesség kialakulására mert elég kevesen voltak alapból is és a mór hódítás alatt is főleg ők hullottak.

Előzmény: Törölt nick (1156)
Törölt nick Creative Commons License 2018.05.31 0 0 1156

Nem új dolog ez, mert már Anderle Ádám is írt erről a 90-es évek elején a Spanyolország története c. könyvében.

 

Ennek a részletei előttem nagyrészt ismeretlenek, bár a témával foglalkozó spanyol és portugál történészeknek biztos vannak pontosabb infóik és adataik.

 

Lényegében tudtommal arról van szó, hogy a muszlim uralom alól felszabadított területekről a muszlim népesség egy jó része elmenekült, visszahúzódott dél felé, így a keresztény királyságok előtt adódott a lehetőség és a feladat, hogy ezeket a területeket keresztény vallású népességgel telepítsék be.

Ilyeneket viszont csak a félsziget északi részén találtak, így aztán érthető, hogy észak felől dél felé tartottak ebben a korban a fő népmozgások a félszigeten belül.

 

Később aztán a zsidók és a mórok legnagyobb részét fizikailag is kiűzték a spanyol és portugál királyságokból, nyilván ez is hatott a félsziget népességének genetikai összetételére oly módon, hogy csökkent a zsidókhoz, arabokhoz és berberekhez köthető haplocsoportok, szubkládok gyakorisága.

Előzmény: Mateo97 (1154)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!