Igazad van, de több gépem is van, amit feltekert madzaggal indítok. Kéne rá köröm+ ami a kurblit megvezeti, vagy arra gondolsz, hogy köröm, ami úgy van kialakítva, hogy mély zsákfurattal rendelkezik és a fúrógépbe befogott párjából viszont vezetőcsap lóg ki? Ez nem rossz ötlet, akkor ilyen köröm kéne minden érintett gépemre az anya helyett? Nem rossz, elgondolkodok! Az esztergálást megtudom csinálni, a körmöket meg sarokköszörűvel is meglehet oldani :-)
"...lendkerék felőli oldalon a berántó mechanizmus alatt már adott a szabadonfutó." Nem igazán értem! A harang, amibe a berántó szerkezet körmei beakadnak, az a főtengelyen van, magára a berántó szerkezetre gondolsz?
"...már említett billenőtestes szabadonfutó,"-hol említett?, ezt megint nem tudom mi?
"Létezik olyan csapágy, ami csak egy irányban fut szabadon. A másik irányban fékezve van." Csapágy?-nem elírás, ilyenről nem is hallottam, tudsz küldeni valamit erről?
Nézegetem a kis szalagfűrészeket . Találtam egy átmeneti megoldást ,ahol a szögben nem fordítható géptestet ,mégis fordíthatóvá tették , egy plusz talp beiktatásával. Azt mondjuk sehol nem látom hogy 45 fokban el lenne állítva ,mert alapból úgy néz ki akkor rávágna a satura . De lehet hogy tévedek és csak látszat .
Mivel a kis einhelnek nincsen talpa , hát akkor már ezt a talpat is legyárthatom ,szinte mindegy .
Na persze méret nincsen ,és azért nem mindegy .
Ja és beugrott a csiga hajtás meglévő menetes része ,beeshetett az eszterga mögé ,vagy a forgácstálcába , és nem bányásztam ki rögtön ,és hát kiesett ez a dolog ... Na majd bemászok ,mert esz azért a fene ,hol lehet .
Ebből kifolyólag azért látszik hogy nekiálltam egy új csigának ,amiből lefejtőmaró akart lenni .
De nem akart sehogy stimmelni a beállított emelkedés ... na ja modulmenethez kell cserekereket cserélni ,csak rájöttem idővel ... :( De az a cserekerék persze pont nincsen meg ...
Na elkezdtem ,zártszelvény ívelő görgőt akkor ügyetlenkedni ,és a leesett csiga jól elfelejtődött ... :)
Én mi lenne , ha egy indítókörmöt készítenél a főtengely végére . Nem vagyok híve az anyát forgatni dugókulccsal . Láttam már letört - legyilkolt menetes részt főtengely végén .
A kb. 3,5Hp-s és nagyobb B&S kapálógépeken/ fűnyírókon a lendkerék felőli oldalon a berántó mechanizmus alatt már adott a szabadonfutó. A bordás csonkba képezhető egy belsőkulcsnyílás és a bádog fedélre is egy furat, hogy az hozzáférhető legyen... Gagyibb cuccoknál jó lehet a robogóknál is használatos, már említett billenőtestes szabadonfutó, de az a kenésre nagyon kényes. A bendixes megoldás is jó. Én inkább a nyomatékhatároló irányába kacsingatnék, ami bonyolultabb téma, mert mi történik majd, ha véletlen visszarúg indításkor a moci? (Ugye, amikor tör-zúz-szakit meg két hétig táppénz lesz...)
Létezik olyan csapágy, ami csak egy irányban fut szabadon. A másik irányban fékezve van. Tehát indításkor meghajtja a dugókulcsot, de ha beindul a motor, akkor szabadon tud futni.
Nem forgácsolás, sőt komoly forgácsolási munkát nem is szeretnék belefektetni. Itt sokat látott/próbált emberek vannak, ötleteket szeretnék kérni! Kisteljesítményű benzinmotorokat (ami van fűnyírókon, kapálógépeken stb.) szeretnék indítani villanymotorral. Ehhez van nagy nyomatékú, lassú fordulatú, hálózati, nem ütvecsavarozó, csavarbehajtóm. A csavarbehajtó tokmányába szeretnék valami szabadonfutó szerűséget befogni, aminek végén lehetne a dugókulcsot cserélni, a motor főtengely végén lévő anya méretének megfelelően. Arra is gondoltam, hogy rossz önindító forgórész tengelyvégét levágva, a bendix fogaskerékhez hegeszteni a dugókulcs hajtó vas négyszögét, így a motor beindulásakor le is rúgná magáról a dugókulcsot?!
Ez a kis Einhell meglepett, hogy ilyen masszív öv. kialakítású. Tényleg nagy kár, hogy ilyen hiányos. Ha nulláról akarnál építkezni, azonnal biztatnálak, hogy nosza, ez jó alap. De a havertól megszerezni sem volna hiába való. (Dobj ki valami mást :).
Most néztem a német ebay -n. Egyet hirdetnek, keveset használt, komplett, tényleg nagyon szép állapotban, 2007-es gyártás. 150 EUR. Hihetetlen. Csak hogyan kerülne haza.
No ,itt a keretes gép is , hát brutális méretű valóban a csigahajtása .
A kicsinek még a csigáját sem találom ,de fejből talán 4 tpi de lehet butaságot írok . Maga a bronz kerék 21-24 fog körül talán .
Köszönöm a segítő szándékot ,de nem sürgős , csak rendet kellene már tennem a dolgaimban .
A kis einhel azért tiszta vasöntvény és elég komoly súlya van .
Haver komplettet vett a méhben , 40 ért adná ,megnézem majd . Egy pótalkatrész csigakerék is 20 volt legalább míg lehetett kapni .
Most ,fellángoltam megint a nagyobb szalagfűrész iránt is , az komoly ipari gép , az asztalát helyre nyomkodtam már régen ,megfogták csipegető kanállal .
Légy szíves leskiccelni és beméretezni vagy konkrét típust írni!
Nem Te vagy az egyetlen, aki a "mentsük meg a kohótól / még jó lehet valamire" témájú gyűjteménnyel rendelkezik. Az is előfordulhat , hogy valamelyikünknél ott hánykolódik a sifon hátuljában a pótalkatrészed, amihez akár baráti alapon hozzájuthatnál, csak képtelenek vagyunk azt beazonosítani. :)
Utolsó mondatodhoz: Azért is használódnak el a kisgépeken hamarabb, mert fajlagosan jobban igénybe vannak véve, nagyobb a kihasználtság.
Gondolná az ember, hogy kisebb gépen ugyanahhoz a keresztmetszethez arányosan kisebb erők is járnak, csak részigazság. Ahhoz, hogy jó legyen a lap élettartama, (keresztmetszet, anyag, fogosztás ugyanaz) szinte ugyanúgy illik tolni. Gyakorlatilag annyival kisebb erő, amennyivel kisebb nyomot visz a karcsúbb lap. Itt a nagy:kicsi , kb. 4:3 az arány (0,9-es vagy 0,65-ös lap). A hajtómű tartalék terhelhetőségében (nyomaték) viszont oriási a különbség - még akkor is, ha kalkulálunk a kétszer akkora kerék = dupla nyomaték tényezővel. A nagyok sokkal nagyobb vágandó keresztmetszethez vannak felkészítve és hacsak nem célgépként használják azokat kifejezetten nagyvasak vágására, hanem mindenesnek is, akkor üzemük túlnyomó részét a méretükhöz képest könnyebb terhelési viszonyok alatt tudják le, mint a kicsik.
Aham, látom te sem érted, amiket én írok. Abból, amit leírtál, ezt a hosszú történetet én honnan a büdös francból találtam volna ki?
Sehonnan.
Ergo nem tudtam mit akarsz, csak segíteni akartam, hogy ha esetleg nem tudnád, akkor tudjad, hogy ebben van csigahajtás. Azért írtam le, mert nálam van egy ilyen gép, és ezért tudom.
De tudod mit: legközelebb majd nem akarok segíteni.
Értem amit írsz, a nagy fogaskerékkel szinkron járó erőkkel bár én sem a keretes fűrészen sem a harántgyalu nagykerekén nem láttam nyomát helyi jellegű kopásnak ellenben a kiskerék főként a gyalunál a gyakoribb kapcsolódás miatt már bántóan jobban kopik, míg a nagykerék alig. Az én keretesemnél a kar amelyik a keretet köti össze a forgattyú csapjával kúpos, sikló csapágyazású, kissé előfeszítve nem szabadna kottyannia. Csak a fogásvétel terheli a hajtásláncot a nagy fogaskerék lendkerékként is működik szerintem.
Közben a fűrészem hidraulikus egységét nem sikerült formába hozni, az emelő dugattyú konstrukció sem tetszik lehet egy olajemelő henger-dugattyú párossal fogom kiváltani. https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=168174697&t=9131104 Hogy az előtolás és a kerethelyzet kapcsolókat meghagyom-e az még megfontolás alatt.
"Ipari nagygépek..."
A cégünknél tapasztalva a csigahajtás túléli a gépet. Előbb hullik szét a szalagtárcsa, majd az egyéb gördülő alkatrészek illetve a burkolat kap foltot foltra, majd a hidraulikus berendezés adja meg magát... Az olaj eszi a kábelt, vezetéket, keményednek...
A nem komoly, nem ipari használatra tervezett gépeknél a gyatra kivitelű csiga ami megadja magát, pláne ha nincs gondos gazdája.
"egy olcsó szalagfűrész is hihetetlen könnyebbség a kézi keretes fűrészhez képest."
Saját példa, a "sárga" oldalról hozom:
Még aktív időszakomban, egy munka ellenértékét részben természetben, egy MAKITA 2701F elektromos kézi szalagfűrész formájában kaptam.
A vasas munkák közül nagyon utáltam a kézi fűrészelést. Őszintén szólva ezen ez sem sokat segített, mert a gép tartását meg a derekam nem szerette.
Sokáig nyugvó ponton volt a dolog, majd látva a YT csatornán különböző fix és billenthető telepített megoldásokat elkészítettem a sajátomat.
-Néhány lézervágott lemez alkatrész -Alu-profil darabok -Munkapult maradék -Egy egyszerű fúrógépsatu.
A hely kevés, gép is csak egy van ezért a billenthető/asztali kivitel kombinációja készült el. A gyári munkadarab támasz helyére Lv3. lemezből került egy kis asztalka, leszerelhetően. A MAKITA KI/BE kapcsolóját BE állásban fixáltam és a megtáplálást egy dobozolt, KI és BE nyomógomb pároson keresztül kapja. (Ha áramszünet lenne, nem indul újra, a dobozt pedig a leginkább kézre álló helyre teszem.)
Sok apróságot vágtam így vele, de még elég fapados volt. Szó szerint is, mert a satut bútorlap tartotta.
Késztettem hozzá egy kis hidraulikus fékező/fojtó szerkezetet. Ez meglepően hatásosnak bizonyult, és nagyon kényelmessé teszi a munkát. Fokozat mentesen adható az előtolás, ami a gép saját tömegéből adódik, egy kis golyóscsappal pedig bármely pozícióban rögzíthető. Egy megkerülő visszacsapó segítségével pedig bármikor ,,gyorsjáratban" kiemelhető a vágásból. Ha a villás rúdfejnél lévő menetes csapot kicsavarom, visszaállítható függőlegesre, asztali vágásra.
A geometriát sikerült úgy kisakkozni, hogy a kis gép befogad és át is vág egy 80x80-as alu-profilt is.
A vékony falú acél zártszelvény is megy. Minden a fűrész szalag fogosztásán múlik. Háromféle osztással minden feladatot megoldok. Még annyit kiegészítés képpen, hogy az eredeti Makita szalagokról már az elején átváltottam a Milwaukee márkára.
A szíj + homlok-fogaskerekes keretesnek is pont a fogaskerékhajtás a rákfenéje, mert a keret irányváltásakor, a holtponton, a sok kis csap/csapágy lógásból származó kottyanás ütésszerű terhelést mér a nagyfogaskerék ugyanazon pontjaira. (Modul nagy, kapcsolószám kicsi, egy-két fogat érint a szétverődés.) A kisfogaskerék rendszerint "keringőn" van, az jobban viseli ezt, lassabban használódik el. Ebből a szempontból a szalagfűrész sokkal kifinomultabb technika.
Ipari nagygépek között is van csigahajtóműves (+frekiváltós) kivitel és amennyiben elterjedt "egység hajtóművel" szerelt, annak a pótlása sem nehéz. Egész műszakos igénybevétellel az élettartama vígan bele szokott férni 5...8 évenként esedékes, mindenre kiterjedő nagykarbantartási (felújítási) ciklusba. (Reteszek, tengely, kerékagy, motorpajzs, csigaház, egyéb apróság már erre az időszakra vetítve neccesebb, mint a csigakerék-csiga páros szétkopása.)
Egy keretes fűrészgépem maradt meg ."A keretesben a szerkezet kialakítása folytán eleve adott volt hogy az áttétel nem csiga lett. "
Az csigahajtású .pedig elég komoly gép . Amikor kipróbáltuk kattogó hangja volt ,az eladó szerint a motor ventillátor burkolata . Olcsón adta nem firtattam . Lakatostól vettem ,használta a nagy műhelyében .
Szerintem tudat alatt tudom hogy csiga baja van , azért nem erőltettem .
Meg komoly hidraulika van benne , "pihen" , sok más társával együtt :(
Megyek ebédelni ,utána megpróbálok fénykép tűrő állapotokat teremteni ,az a gép megérdemli .
" a szalagfűrész SOKKAL kisebb teljesítménnyel működik"
A szalagfűrész hatékonyabb, finomabb munkára is használható kétségkívül több az előnye a keretessel szemben de múzeumi példányt aligha látunk majd valaha is. Erre akartam utalni. A motorteljesítmény pedig gépfüggő.
Mosógép motorral szalagcsiszolót hajtottam, de rendre ki kellett fúvatni a portól mert beszívta azt, ha teljesen leburkolom akkor meg nincs hűtése. Csak azért nem dobtam ki mert mert mégiscsak villanymotor.
"Olyan ez, mint a Hetra trafót dicsérni az inverteres hegesztőgépekkel szemben, nemrég olvastam egy ilyen vitát."
Nem erről van szó hanem a csigahajtásról, ami a leggyengébb láncszem a szalagfűrészben látszólag. A keretesben a szerkezet kialakítása folytán eleve adott volt hogy az áttétel nem csiga lett. Múltkor egy forumtársunk aki visszakapta a keretes gépét amiről eltűnt az áttétel, neki javasoltam hogy rakjon rá valami hajtóműves motort és hajrá....
Én hobbis vagyok, a vízszintes gépet egy munkára építettem, a körfűrész meg évente kétszer megy fél napot!
Azért írtam, mert a szalagfűrész SOKKAL kisebb teljesítménnyel működik, mint a keretes fűrészgép, aminek tán 3 mm vastag a lapja, nem emlékszem, utoljára a szakközépiskolában láttam, dolgoztam rajta. Szerintem nem érdemes keretes fűrészben gondolkozni, lassú, hangos, sok áramot fogyaszt, stb.
Olyan ez, mint a Hetra trafót dicsérni az inverteres hegesztőgépekkel szemben, nemrég olvastam egy ilyen vitát.
''egy fűrész esetén csakis az olcsóság ami miatt alkalmazzák ... Tehát egy rossz konstrukció az alkalmazása szerintem.''
Nem rossz konstrukció, hanem végiggondolt kompromisszum (ár vs. tartósság). Pl. az én szalagfűrészembe tök fölösleges volna egy drágább hajtómű, mert amennyit én használom, ez se fog soha elkopni.
,,A 10 , 13 mm szalag vonalban ,egyenesbe áííitásával többet szenvedsz , mint satu vasfüréssel...''
Akkor vagy kis szalagfűrészt nem használtál, vagy kézi vasfűrészt. Nekem mindkettőhöz volt szerencsém, és bizton állíthatom, hogy egy olcsó szalagfűrész is hihetetlen könnyebbség a kézi keretes fűrészhez képest.
Talán neked nem kell elmondanom, biztosan ismered a kétfordulatú motor adatait, a kis fordulat nagyon kis teljesítményű ráadásul szakaszos üzemre van tervezve. Nagy hátránya hogy nyitott, beszívja a port ami a csapágyakat leamortizálja az IP védettsége miatt tokozni kell.
Valamelyik fórumon bemásoltam a gyári adatokat de nem találtam rá.
"Szóval, ha most azt utáljuk, akkor ez nem lesz jó"
A csigahajtást nem utáljuk vagy szeretjük hanem megfelelő helyen alkalmazzuk. Például önzáró, ha szükség van rá, relatíve kis helyen nagy áttételi viszony...stb.
Hátránya a rossz hatásfok, előnytelen a fogak kapcsolódásából fakadó súrlódás... Ergo folyamatos üzem esetén ezekkel számolni kell, egy fűrész esetén csakis az olcsóság ami miatt alkalmazzák hiszen nem kell önzáró legyen, hely is van.
És rendre visszatérő téma az áttétel javítása, kiváltása. Tehát egy rossz konstrukció az alkalmazása szerintem.
Hatbetűs szó.
