Igen.Be is néztem. Hallottam már a Nériről. Lehet,hogy benézünk majd oda is Most a Szent Györgyiben voltunk-előkészítőre elkezdtünk járni,de nem vagyok biztos benne,hogy mégis oda akarom vinni.
Szerintem nem beszélünk el egymás mellett. Én is azt mondom, hogy jó ezeknek a zenei, meg sport, meg mittoménmiknek az oktatása. Fontos. De nem kell túlzásba vinni, csak azért, mert a szülőnek tetszik. Arra kell nagy hangsúlyt fektetni, amit a gyerek szeretne. És hogy visszakanyarodjak, ha idegen nyelvet szeretne tanulni, akkor miért ne?
A csoport igen, de most órarendben van a néptánc. Heti 2 óra. A jazzbalett opcionális. Ja, és az úszás is kötelező. Illetve, aki nem akar, az nem megy, az ülhet be másik osztályba arra a 2 órára. És nem a tanítónéni kíséri őket, hanem a tesitanár.
Amúgy tiszta nosztalgiából benézhetnél, ha arra jársz. Annyi változás történt tavaly óta!!!!
Nos, valahol nagyon elbeszélünk egymás meleltt azt hiszem...
A táncot, az éneket én soha nem úgy gondoltam, (egy valaha jobb jövőben), hogy " lesszíves eldönteni, hogy melyiket szeretné jobban, és kitartani mellette, mert nem tud a csoport sem rendesen készülni, ha ő állandóan bezavar azzal, hogy hol van, hol nincs, és külön kell neki emiatt tanítani a lépéseket, ugársokat, stb. "
Hanem csak úgy mint az ovodai "nyuszi ül a fűben" dolgokat, csupán mint örömszerzést, tehát azt az élményt, hoyg zenélni, énekelni, tánconi jó. Éppencsak ennyit - elég baj, hogy mások így reagálják le... A zene megtanít a ritmusra. A tánc megtanít arra, hogy az rézelmeimet mozgással leeveztehetem. A rajz, a gyurmázás, stb megtaníyt arra, hoyg az érzelmeimet valahogy át tudom adni másoknak is.
Lehet nincsen elég kifejezőerőm arra amit jónak találnék, de megpróübáltam... ,mindenesetre nem a TELJESÍTMÉNY elve az, amit a gyerekeke álétalában leginkább kultiválnak, hanem a SIKERÉLMÉNY.
Mind az oviban, mind az isiben az volt, ill. az jó nálunk, hogy mind a zene, mind a tánc (csak éppen pl. német nemzetiségi) , mind az agyagozás belefér, csak németül vagy éppen angolul.
A lányom a kreativitás órát John - órának hívja, mert egy angol anyanyelvű emberkével ragasztanak, vágnak stb...
Ez az egyik technika óra:)
Tesi is van angolul, meg ének is. És élvezik...
A fiam pedig most panaszolta, hogy nem lesz több Jim-bácsi óra, mert Jim bácsi nem ér rá, a középiskolásoknál nagyobb szükség van rá:(
A lányom sokszor könyörög, hogy ő is járhasso Ildikóhoz pótangolra, akihez a fiam is jár. Mert az valami "jóóóó" dolog. Ezért néha elmondja, hogy ő nem tudja, hogy a könyv az book, és neki kell angolra járnia. Én meg néha elengedem:)
De ehhez igenis megfelelő tanár kell.
És Alice, igazad van. Legyen ilyen iskola is, csak ne mind legyen ilyen.
És ahol nincs meg a tanárállomány, ott ne akarjanak nyelvtagozatot indítani, mert abból csak katasztrófa lesz.
Így van, természetesen szükség van rá. De nem úgy, hogy a szülő kitalálja, hogy mit szeretne a gyerekével, hanem úgy, hogy mihez van affinitása a gyereknek.
Példaként megintcsak a lányomat tudom hozni. Áltisk 1. és 2. osztályban járt iskolai néptáncra, meg jazzbalettre (ha lehet így nevezni azt a lötyögést). Tetszett neki mindkettő, hol ide, hol oda csapódott. Én csak annyit mondtam neki 3. osztály év elején, hogy lesszíves eldönteni, hogy melyiket szeretné jobban, és kitartani mellette, mert nem tud a csoport sem rendesen készülni, ha ő állandóan bezavar azzal, hogy hol van, hol nincs, és külön kell neki emiatt tanítani a lépéseket, ugársokat, stb. Nem én választottam, én csak közöltem vele, mikor már éretteb és értelmesebb volt, hogy válasszon. Ő! És választott, és 4 évig néptáncolt. Sajnos a tanár távozása miatt megszűnt a csoport.
Egy Átlag Béla gyerek igenis jobban élvezi, sőt állítom sokkal többet profitál a későbbiekre nézve, ha az általános alsó tagozatában sokkal többet foglalkoznak a zenei, tác, képzőművészeti képzésével, mint az angol vagy bármiylen nyelvvel.
Bár minden iskola így gondolkodna ahogyan én... hogy az olvasás, írás, számolás ALAPJAIT rakják le jó alaposan, és mellette adják meg a gyerekeknek az önkifejezés lehetőségeit is - zenében, táncban-képzőművészetben!
A gyeerekek nem ugyanolyanok - tényleg vannak gyerekek, akik egyszerűen jobban szeretnek nyelvet tanulni, mintdem mondjuk táncórákra járni - de hogy MINDEN általános iskola ennek a hitében csábítsa oda a gyerekeket háááát... nem jó dolog.
Tökmindegy. Tanuljon meg első körben írni, olvasni és számolni, nyíljon ki a világ előtte, és majd eldönti, hogy melyik érdekli jobban. Ezeket a tagozatokat kétféle gyereknek találták ki szerintem. Az egyik a "tényleg olyan gyerek", akiről már 5-6 éves korában is konkrétan, és hibátlanul meg lehet állapítani, hogy mifelé orientálódik hatékonyabban, a másik típus pedig az önmegvalósító szülő szerencsétlen gyereke, mely szülő nem látja, hogy a gyereke egy másik személy, és nem ő maga.
ok. Tehát, ha SZERINTED hasznosabb a "zenével, tánccal, tornászással focival, magyar népdalokkal, agyagozással stb. " való foglalkozás, az jó, és ha a GYEREKet mindez nem annyira érdekli, viszont sokkal szívesebben foglalkozik nyelvtanulással, az akkor nem normális. Ugye? És akkor TE közlöd vele, hogy neki zenélni, táncoli, tornázni, focizni, énekelni és agyagoznia KELLENE, mert az való neki. Ami persz kétségtelenül feljeszti, csak éppen megfosztod a "hobbijától", mert a tankönyvek szerint nem egészséges annyi idősen azzal foglalkozni. Vicc, komolyan.
Én nem vitatkozni akartam veled,csak azt mondtam amit anno az igazgatónő mondott a beíratkozásnál. Majd meglátjuk. Én nem is akartam anno feltétlenül nyelvtagozatos iskolába járatni a gyereket. DE ezt a sulit favorizálták és ebbe is tartoztunkkörzetileg. Most karatézik,dobolni jár. Szerintem is elég neki ennyi. Nem is akarom a lányom ebbe az iskolába iratni. Ez az ő habitusának nem megfelelő. Sajna most attól vagyok kétségbeesve,hogy a legtöbb iskolában nagyon a mennyiségre és nem a minőségre törekednek. Fogalmam sincs,hogy itt a környékünkön lévő 33 iskola közül melyiket válasszam,melyik lenne a legideálisabb számára. Nem próbálhatjuk ki mind.
Szerintetek egy 6 éves gyereknél ellehet dönteni,hogy reál vagy humán érdeklődésű? Az egyik iskolában így szakosodnak az osztályok.
Továbbra is fenntartom, hogy amit 10 éves kor alatt idegen nyelvből "játszva" tanulnak a gyerekek (kivéve, ha külföldön vagy idegennynelvi környzetben ÉL), azt egy 10-11 éves 3 hónap alatt simán behozza. Nyilvánvaló, hogy jó érzés a gyerekeknek előtte is, ha meg tudnak szólalni előtte is egy idegen nyelven, nyilván büszkék rá. De ez a nyelvtudás mértékével nem függ össze.
CSEN: biztos, hogy bátran meg fog merni szólalni, de ez később is ugyanúgy igaz. De azért biztosan nem árt neki:)
Én csak azt akartam kihozni, hogy azt az időt, amit 10-11 éves kor előtt idegennyelv-tanulásra pazarolnak a gyerekek, sokkal hasznosabban is el lehet tölteni, pl. zenével, tánccal, tornászással focival, magyar népdalokkal, agyagozással stb.
Ehhez én is csatlakoznék. A mieink oviban egy szuper ovónénivel németet "tanultak - játszva" (megjegyzem 1 hét alatt többet, mint most az isiben 1 hónap alatt), német anyanyelvű társaikkal ill. a rokonságnál simán megértették magukat. Iskola kéttannyelvű angol, rengeteget fejlődtek, a lányom főleg. Persze nagyon tanárfüggő ez az egész, de nekünk bejött. Ja és a fiam, aki oviban németezett igazából rendesen utoljára, mert azóta az angolon a fő hangsúly, 15. lett egy fordítói versenyen (77-ből), amit az ovis háttértudásának tulajdonítok.
Ehhez csatlakozom! Ugyanaz a tanár tanítja az enyémeket is, illetve most már csak a kicsit, és imádják az angolt. A fiam a gimnáziumban is angolt tanul szerencsére, a legjobbak közé tartozik, pedig nem egy feneklős típus.
Alapvetően nem tudom, hogy egyet értsek-e, mivel egyrészről nem vagyok tanár, másrészről meg mindkét gyerekem ovis kora óta tanulja az angolt. Igaz, nyelvvizsgájuk még nincs, de ez nem a tudás hiányát jellemzi, viszont a vizsgadrukkot annál inkább. Továbbá a gyerekek igénylik az idegen nyelv tudását, és igenis hozzá tudnak elég sokmindenhez szólni. A lányom sokat panaszkodik, hogy az angoltanára nem megfelelően oktat. Persze nem ezekkel a szavakkal, csak én ezt szürtem le. Azt mondja, hogy bizonyos dolgokat nem ad le, helyette közli velülk, hogy "korotoknál fogva nem tudhatjátok", ezért ez még felesleges. Ezen röhögnek, és csúfolódnak a háta mögött. Itthon meg persze bosszankodik. Szomorú, hogy jelenleg egyiknek sincs anyanyelvi tanára, holott az általános iskolában mindekttőnek volt un társalgási órája, egészen elsős koruktól. Ami szerintem nagy szó.
Nem gondolom, hogy az enyémek csodagyerekek lennének, szerintem nem ők az egyetlenek, akik ovis koruk óta tanulnak, és ráaduásul jól, továbbá még igénylik is. Kényszerítve pedig sosem voltak, és nem is azért választottuk azt az iskolát, mert húdejó feltételeket biztosított, hanem (hülyén hangzik) odasodródtunk. Legalábbis a nagyobbikkal. A kicsinél már evidens volt, hogy nem fogunk másfelé rohangálni vele.
Szóval úgy gondolom, hogy nem lehet radikálisan kijelenteni, hogy csak így, vagy úgy szabadna tanítani a nyelvet, mert van akinek bejön az átlagtól elétrő oktatás is. A gondot egyedül ott látom, hogy ha a szülő nem veszi észre, hogy a gyerekének nem felel meg az adott módszer, és mégis ráerőszakolja.
Én eleve nem is engedném alsó tagozatban a nyelvtanítást. (Óvodában pláne!!!) Tanuljon meg írni, olvasni az anyanyelvén először a gyerek (ugyanis a legtöbb tanár már 2. osztályban iratja őket; azzal jobban megy az idő valószínűleg -tisztelet a kivételnek, tőlük tényleg elnézést!) Sajnos a legtöbb szülő eleve csak olyan helyre hajlandó beiratni csemetéjét, ahol felajánlják a nyelvtanítást már elsőtől. (A gyerekekért folytatott hajszában ezt lényegében minden iskola meg is teszi.
A kiejtés (amit elvileg kb.12 éves korig lehet tökéletesen elsajátítani) úgyis csak akkor lesz tökéletes, ha a tanáré is az: vagyis vagy anyanyelvi tanár vagy hosszabb ideig kint élt azt adott nyelvterületen. Ez pedig ritka! (Ma már picit gyakoribb, mint mondjuk 10 éve)
Középfokúzni 15-16 év alatt nem is küldenék senkit. Egy csomó témához magyarul sem igazán tudnak még hozzászólni szerencsétlenek, nemhogy egy idegen nyelven.
Ja, bár elsősorban nem nyelvtanárnak vallom magam, de az is vagyok történetesen.
Valamit félreértettél ám, az egynyelvű egyáltalán nem "csak". Általában könnyebbek, mint a régi jó Rigó utcai, fordítós, kivételekre hajtó nyelvvizsgák, de szerintem többet érnek. Az viszont tény, hogy ma kevesebb tudás elég egy nyelvvizsgához, mint a Rigó egyeduralma alatt...
Enyém nagylány 4.-től tanulta az angolt, de 5 év alatt 6 tanárral, így gimiben + heti 1 óra magántanárral 2. év végén letette a középfokút. Igaz, "csak" egynyelvűt, ami bokor szerint nem nagy cucc, de van neki. Aztán akkor ráhajtott a gimi elején elkezdett franciának, és abból is letette a középfokút, szintén "csak" egynyelvűt. Általánosban és gimiben is heti 3 órájuk volt angolból, és franciából szintén.
A fiam 1 osztálytól "tanulja" az angolt.Azt mondták,hogy aki ilyen korán találkozik egy másik nyelvvel könnyebben,bátrabban fog megmerni szólalni. Mi erről a véleményed?
nyelvszakos tanárként hozzászólnék a kéttannyelvű-témához. Gimiben nem rossz, de általános iskolában nagy hülyeség! 10 éves kora előtt egy gyerek nem sokat tanul egy nyevlből (kivéve, ha kétnyelvű környezetben ÉL). Amit 10 éves kora előtt bohóckodnak kéttannyelvű óvódában, iskolában a gyerekkel, azt egy 11-12 éves 3 hónap alatt KACAGVA megtanulja, és még jobban is!
10-11 éves kor körül az agyi szerkezet átalakul: ILYENKOR érdemes elkezdeni az idegen nyelvet, és ilyenkor aztán teljes gőzzel. Mert ilyenkor még 1-2 évig meg lehet tanulni a jó kiejtést is. (Később már a kiejtés nem lesz az igazi.)
Szóval én mindenkinek azt ajánlanám: adja egy igazán jó egynyelvű általánosba a gyerekét, ahol megszereti az iskolát és a tanulást (ha van ilyen:). Az energiákat meg a pénzt pedig tartalékolja 10 éves korig! 10-11 évesen aztán kezdjen el a gyerek egy idegen nyelvet, 12-14 évesen pedig egy másodikat (és akár egy harmadikat is), heti SOK órában. Ha az iskolában nem jó a nyelvtanár, akkor kell keresni egy jó magántanárt. Hogy ki a jó tanár, azt a sikeresen nyelvvizsgázók száma mutatja.
Egy példa: egy nagyon jónevű kéttannyelvű általános iskolában utánanéztem: a 75 fős (eleve válogatott!) évfolyamból 17-en tettek 8. év végén középfokú vizsgát (és még nem is a legnehezebb fajtát). Tizenheten!!! (Köztük pár diplomatagyerek, aki nem is ott tanulta meg a nyelvet.) Mindezt 8 év heti 5-7 óra idegennnyelvtanulás után! Egy 13 éves gyereket heti 5 óra nyelvórával 2 év alatt fel lehet készíteni a középfokúra...
Sziasztok Mi most a 16 ker.ben vagy a közvetlen környezetében keresünk sulit a lányomnak. Elolvastam az iskolákról szóló rövid ismertetőket. Leírva nagyon jól hangzanak,mind ideálisan próbálja természetesen bemutatni magukat. Nem lehet mindegyikbe elmenni,hogy megnézzük a tanítót vagy iskolát. Ti mi szerint döntitek el,hogy mi a legjobb a gyerkőcnek?
Általános iskolában ELVILEg nincs felvételi, persze ezt sok helyen elfelejtik. De egy ilyen iskolának nem kell lasszóval fognia a gyerekeket, ezért persze szelektálnia kell.
Nekem nem unszimpatikus a 6+6, csak tök hülye vagyok a témához.
(Persze be kell vallanom, hogy azert szemezek ezzel az iskolával, mert itt a gimi is ugyanott van, azaz inkább 12 évfolyamos, mint 8+4 (ez csak a képzési rendszerét tekintve ilyen), azaz nem kell váltani).
Szóval, ha bekerül és nem jelent túl nagy mgterhelést neki (én ettől félek alegjobban), akkor szerintem jó lehet, de mi van ha túl sok neki?!
(Persze ez csak elméleti fejtegeté:) a gyerek most is kétnyelvű környezetben éldegél, ezért vagyok bajban)
Nem tudom most mi a helyzet, de mikor az én lányom jelentkezett a kéttannyelvűbe, egyáltalán nem azt nézték, hogy milyen a tanulmányi eredménye. Volt háromféle teszt: egy logikai, egy szövegértési, a harmadikat elfelejtettem, de az egésznek olyan feelingje volt, mintha egy Füles rejtvényujságot kellett volna megfejteni. Bekerült oda közepes eredményű is több is.
Nem tudom, milyen az a kéttannnyelvű általános iskola, az az igazság. Nyelvtudást mérnek a felvételin? Mert akkor nem ajánlom, csak olyannak van értelme, ha mondjuk ötödiktől jár ilyenbe a gyerek, de előtte van egy nulladik év, amikor csakis a nyelvet tanulják, és az évé végén kiszelektálják azokat, akikről látszik, hogy azon a nyelven nem menne a tanulás. (Kevés ilyen volt, de volt - azok átmentek a nyelvi tagozatos osztályba, és ott nagyon szépen teljesítettek.)
Hát igen, ha felveszik. A kéttannyelvűekbe sokszoros a túljelentkezés,és mi van, ha épp rossz napja van a gyereknek?Én igazából attól tartanék, hogyha mindent egy lapra teszek fel, egy akármilyen 8 általánossal,és nem sikerül egy kéttannyelvű. Valaki írta, hogy -gondolom különösen a nagyvárosokban- megindul egy erózió a 4. után. A jobbak elmennek. Ez persze nem tesz jót az iskolának sem. A 6+/-tal mi nem stimmel szerinted? Na persze iskolája válogatja. És hát ahány gyerek, annyi féle.
Nekem azért tűnik szimpatikusnak a 6 osztályos, mert 12 évesen egy gyerek talán már elég érett arra, hogy gimnazista legyen. Talán. A 10 éves szerintem semmiképp sem. Ott tényleg gond lehet azzal is, hogy a tanárokat sem arra készítették fel, hogy kicsikkel foglalkozzanak.
A magunk szempontjából pedig azért szavazok-elvileg - a 6 osztályosra, mert akkor még nem és talán már nem okoz akkora traumát egy iskola és lakhelyváltás, amire készülünk.
