Elsőfokon érvénytelenítette a Budapesti Munkaügyi Bíróság a Budapest Airport eddigi privatizációs eljárását.
Az ügy háttre:
"A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz a Budapest Airport üzemi tanácsa fordult a privatizáció előtti egyeztetés elmaradása miatt. A bíróság lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint "a munkáltatónak az ÁPV Rt. által a 2005. július 12-én közzétett a Budapest Airport Rt. részvényeinek értékesítésére vonatkozó pályázati kiírása érvénytelen. A bíróság a kérelmező ezt meghaladó kérelmét elutasítja. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye".
Pichler Ferenc, a pénzügyminiszter kabinetfőnöke nem hagyott kétséget afelől, hogy ez utóbbi lehetőséggel élni is fognak; mint fogalmazott, a kormányzat megteszi a szükséges jogi lépéseket. A kabinetfőnök reméli, hogy a jogerős bírósági döntés nem gátolja majd a privatizációs folyamatot, és ez a mostani sem bizonytalanítja el a befektetőket.
Az üzemi tanács (üt) még augusztus 1-jén fordult a munkaügyi bírósághoz. Kovács Zoltán, az üt elnöke akkor azzal indokolta a lépést, hogy "a munkavállalók határozott álláspontja az, hogy a tervezett privatizáció sem gazdaságilag, sem szakmailag nem indokolt és megalapozott". /.../. A megegyezés azóta sem jött létre, a bíróság viszont hétfőn meghozta döntését. A reptér öt reprezantatív szakszervezete pedig hétfőn sztrájkbizottságot alapított, és - mint mára meghirdetett sajtótájékoztatójuk meghívójából kiolvasható - nem riad vissza a munkabeszüntetésektől, és így a reptéri forgalom megnehezítésétől sem.
Ügyvédi fejtörők
Az üzemi tanács indította peren kívül további két ügy okozhat még fejfájást a Budapest Airport privatizációja során:
FUF: A Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft.-t (FUF) eredetileg a 2B terminál építésére és üzemeltetésére alapították, ám a tulajdonosok - a kanadai Airport Development Corporation és a magyar állam - között megromlott a viszony. A közlekedési tárca 2001-ben előnytelennek ítélte a felek között 1996-ben létrejött, eredetileg 12 évre szóló megállapodást, mivel rendkívül előnytelen az államra nézve, és túlzott jogokat biztosít a kanadai kisebbségi tulajdonosnak. Jogszabály-módosításokkal a FUF Kft.-t 2002. január 1-jével gyakorlatilag "kitették" Ferihegyről, az üzemeltetési feladatokkal pedig az újonnan alakított Budapest Airport Rt.-t bízták meg, illetve a FUF-ban lévő 66 százalékos állami tulajdonrész tulajdonosa is BA Rt. lett. Válaszul erre a FUF kisebbségi tulajdonosa, az Airport Development Corporation 90 millió dolláros kártérítési pert indított Washingtonban a magyar állam ellen. Az eljárás még mindig tart, és leghamarabb 2006 második fél évében zárulhat le. Pár hónappal ezelőtt felmerült, hogy a FUF Kft. esetleg újabb pert indít - ezúttal a Budapest Airport Rt. ellen, mivel a FUF képviselői szerint a BA kamatokkal együtt körülbelül ötmilliárd forint bérleti díjjal maradt adósa.
Ügyészségi vizsgálat: a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. vagyonkezelési szerződésével kapcsolatban ügyészségi vizsgálat elrendelését kérte egy magánszemély a legfőbb ügyésztől. Az augusztus 15-én beadott dokumentum kilenc kérdésre vár választ, illetve öt pontban kér állásfoglalást a Legfőbb Ügyészségtől. Az alapkérdés az, hogy a Budapest Airport Rt. egyáltalán vagyonkezelőnek minősül-e a Ferihegyi repülőtéren, és ha igen, akkor mikortól? A beadványtevő szerint a Budapest Airport Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2002. december 28-án kötött szerződésének több pontja ellentétes a jogszabályokkal; például a megállapodás 2002. január 1-jével visszamenőleges hatályú, noha - szól az érvelés - erre nem lett volna lehetőség.
A két és fél éve kötött szerződés ráadásul a repülőtér tucatnyi tulajdoni lapjának némelyikén még most is csak széljegyen szerepel, így elvileg még ma sem lehetne rá jogot alapozni - állítja beadvány írója.
Hogyan értelmezze az eseményeket a pártatlan szemlélő?
1. A Fidesz elhelyezett aknája robbant az évtized legsikeresebb privatizációs ügylete alatt, amely egyben menthette volna - pervesztés esetén - a Fidesz voluntarista ügykezeléséből adódó esetleges százmillió dolláros kárt is, amely ügykezelés viszont egy Horn-kormánybeli botrányos szerződés kárát próbálta enyhíteni?
2. A privatizáció jogilag előkészítetlen volt, és Kóka pancser és felületes módon kezelt egy ilyen horderejű üzletet, amivel a befektetői bizalmat - különös tekintettel a megajánlott árak idő előtti kiszivárogtatására - nagymértékben rontotta, amire semmi szükség nem volt az orbáni "visszakérjük" után? Sőt, az eset utólag valami sajátos módon igazolhatja Orbán "visszakérjük"-jét és a privatizációk felülvizsgálatának igényét?
3: Mindez együtt: pancserség és szétesettség a magyar gazdaságirányításban, nyugatbalkáni szégyenletes blöffök sorozatán keresztül süllyedünk a nevetségességbe?
4. Más, mégpedig....
