A WWF globális környezetvédő szervezet szerint 2030-2040 körül megáll a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások mértéktelen túlhasználata miatt az egész emberi civilizáció súlyos válságba kerül. Ha nem tesszük az egész civilizációnkat ökologikussá addig. Van még erre idő, pénz meg főleg elszántság?
Egy kiirtott oserdo helyere telepitett cukornadfold, a szendioxidbol a tobbszoroset koti le mint az erintetlen oserdo, ami mivel egyensulyban van szinte semmit sem kot meg.
Helyilg a varosban nyilvan valtoztatjak a klimat a fak, ket fokkal is kevesebb van alattok nyaranta, igaz ezt muanyag fakkal vagy ezustszinu napernyokkel is el lehet erni. Kb ugyanilyen potcselekves a petpalackok meg a muanyag zacskok elleni heroikus kuzdelem, az ember megveszi a palackot meg a zacskokban a kiflt es a zoldseget, hasznalat utan meg vagy a zolfd vagy a muanyag kukaba kerulnek. Azt azert senki sem szamolta ki, hogy egy papirzacsko vagy egy visszavalthato uveg mennyivel nagyobb vagy kisebb kornyezetszennyezessel jarnak mint a muannyag. Jopar eve meg voltak visszavalthato muanyag palackok amok haromszor annyi muanyagot tartalmaztak mint az egyszer hasznalatosak. Meresek szerint. Atlag ot korforgast ertek meg, es szallitani valogatni es tisztitani kellett oket, meg kornyezetvedelmi szempontbol sem voltak gazdasagosabbak.mint a pet palackok, meg persze uzletileg sem, igy aztan meg is szuntek.
Igen, én is élvezem a fákat, zöldterületeket, támogatom a fásítást sok esetben. Csak az a baj, hogy ha hazudunk (magunknak, egymásnak) a faültetés klímaváltozásra gyakorolt hatásáról, akkor az emberek kiélik a tenni akarásukat egy üres gesztusban és ezzel le van tudva a környezettudatosság. Valójában nincs az a famennyiség, ami segítene ebben és ezt jobb tudatosítani az emberekben.
A varosi faj javitjak a kozerzetet, en is jol ezem magam ha az ablakon kinezve latom szemkozt a ket kilencven eves viragzo akacfat. A szendioxidon persze nem ok javitanak
Egy kukoricsafold evente megkot husz tonna szendioxidot, egy kezelterdo, ahol kivagjak az idos fakat evi 5-7 tonnat, egy errintetlen oserdo meg egyensulyban va es gyakorlatilag semmit srm.kot meg, esetleg tan 1-2 tonnat hektaronkent, ennyi szeves korhadekeljut belole a tengerig es lesullyed a melyere. Ezert perdze nem kell az egesz Foldet kukoricatablakka alakitani
Nem is értem miért van a listában a faültetés. A fák tök jók, kellemes látvány, felfoghatja a szelet, port, árnyékol, stb. De a klímaváltozás ellen semmit nem ér és az élővilágon is csak akkor segíthet, ha szakszerűen végzik. Tipikusan nem az a tevékenység, amivel az átlagember bármiféle változást tudna előidézni.
Egyebken mi.a fenenek ultessek olyan fat amit gondozni.kell? Negy ven eve leultettunk egy ezustfenyot a kertbe, vidaman birja gondozas nelkul, az egyik szomszed leultetett egy fuzfat, az is kibirta otven evig.
A komposztalas egy baromsag a belvarosban, a komposztalni akaro hozzon ingyenes komposztkukat, aztan vigye el az osszegyult zoldseget es komposztalja.
Azok meg elmebetegek akik meg akarjak.vonni a hust meg a tejtermeket a mindemevoktol. Akkor mar inkabb azzal kene kezdeni, hogy a husevo.haziallatokat kiirtjuk, a kutyak es macskak millioszamra teljesen feleslegesek, tartsanak inkabb aranyhalat meg tengerimalacot.
Az egyetlen szarazfoldi kepzodmeny, amelyik hosszu idon at folyamasan megkot szendioxidot, az a tozeglap, evi ot tiz centi tozeget termel, es a harminc otven szaz meteres tozegretegeket latva, ezt eleg sokaig tudja csinalni. Tengereken tan a korallok lehetnek a nyerok, sokezervkilometernyi tobbszaz meter magas korallzatony meszkovet kepesek osszehozni a tenger szendioxidjabol, barnemi kalciumot is szereznek hozza.
Mondjuk ha kivágjuk az őserdőt akkor sokkal szegényebbek vagyunk. A világ attól színes, hogy van benne ez meg az. Az őserdő nem regenerálódik pikk-pakk.
De viszont ha belegondolunk a fény fluxus az fotoszintézist csinál az őserdő fáiban. Ennek van egy magassága, mondjuk ötven méter. A fény lejjebb és lejjebb már alig jut le. Tehát ez a fény ami bejön fentről az elülről nézve egy hektár területen egységnyi fotoszintézist csinál. Ha veszünk egy hektárnyi gyepet arra is ugyanaz a bejövő fény fluxus jut. Csak a fú magassága mondjuk 10 centi. A súrű fű aljára alg megy fény.
Tehát arra akarok kilyukadni, hogy míg az esőerdőben a fény nagy magasságokon nyelődik el, több magasságban, addig a gyepen ugyanaz a fénymennyiség kis magasságon nyelődik el. A fotoszintézis a CO2 elnylés majdnem ugyanaz szerintem. Természetesen az őserdő rengeteg szenet tárol. De mivel egyensúlyban van nem bocsájt ki többet és nem is nyel el többet a gyepnél. Tévedés?
Vannak tobbszazezer eve erintetlen oserdok. Ha hektaronkent evi egy tonna szendioxidot kotnenek meg, akkor ott heverne tobbszazezer tonna megkotott szendioxid, de ez sehol se lathato. Latszanak fak, amikben ugyanannyi szendioxid van megkotve mint tizezer szazezer evvel ezelott, tehat az oserdo egyensulyvan van es pont annyi szendioxidot kot meg mint ame nyit kibocsajt
A kezelt erdokkel mar nagyobb a baj,ert ha kivagjak es felhasznaljak belole az oreg fakat, kepesek evi 5-7 tonna szendioxidot is megkotni hktaronkent. A kivagott oserdo helyere telepitett cukornadultetveny egyenesen szornyu, az kepes evi 25 tomna szendioxidot is megkotni hektaronkent
Szeretném megkérdezni, hogy mi az igazság azzal kapcsolatban, hogy az erdők a Föld tüdeje.
Én úgy hallottam, hogy a növények a széndioxidot beépítik magukba valamilyen más vegyületté alakítva, amit aztán elégetnek, is visszaküldik a széndioxidot a levegőbe.
"ha nem is aféle Mad Max világ, de mindenképpen hanyatlással, erőforráshiánnyal és szűkösséggel kell majd szembenézni."
Ehhez nem kell különösebben nagy tudományosság. Ráadásul nem is a klímaváltozás, környezeti változás miatt következik be, hanem a népesség robbanás miatt, ami a 20. században indult.
Nincs igazad. Ráadásul tendenciózusan ferdíted a valóságot.
Értelmezően olvasni általános iskolában tanul meg az ember. Az a lány nem talált ki semmi újat. A társadalmon pedig kb azt kéri számon,
hogy miért finanszíroznak tudományos kutatásokat, ha a végén senki sem hajlandó komolyan venni amit a tudomány állít.
Magyarán szólva értetlenül áll az általad is demonstrált kognitív disszonancia előtt.
Ha egy fizikus elmélete alapján továbbfejlődik a rádiótelefónia, akkor a tudósok alkottak valami jót. Ha a biológusok munkája során egy új gyógymódra lelünk, akkor a tudósok szintén alkottak valami jüt.
Ha a fizika és a biológia törvényei alapján a tudósok bizonyítják, hogy megváltoztatjuk a klímát és élhetetlenné tesszük a bolygót, akkor
pedig "hiszti" és "alarmizmus" van...
... ez finoman szólva is nevetséges hozzáállás. Csiszolj rajta kicsit, fuss neki megint.
Kajner előadása megpedzegeti, hogy ha semmi sem változik - azaz business as usual - akkor néhány évtizeden belül elérhetünk egy billenőpontot, ahonnan aztán már nincs visszaút, civilizációs összeomlás jöhet, ha nem is aféle Mad Max világ, de mindenképpen hanyatlással, erőforráshiánnyal és szűkösséggel kell majd szembenézni.
Persze azt nem lehet tudni, hogy ez a pont 2050-ben következik-e be vagy 2150-ben, de jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy még ebben az évszázadban.
A modern globális civilizáció lehet majd Rapa Nui 2 vagy Anasazi 2 vagy a klasszikus maja kollapszus 2....
Meg azért nehogy már az az iskolakerülő svéd kamaszlány mondja meg a klímaváltozásról a világnak a frankót, aki még a középiskolát sem végezte el és aki bevallottan nem foglalkozott tudományos szemszögből az éghajlattal és annak változásával...
Ne legyen igazam, de nekem úgy tűnik, hogy bizonyos médiakörök által megformázott karakterről van szó...
Az egész problémakör rendkívüli módon komplex és szövevényes, az egyes elemek közötti bonyolult összefüggésrendszert a kutatók még csak most kezdik feltárni.
A globális klímaváltozás ennek a problémakörnek csak az egyik szegmense, bár az igaz, hogy eléggé fajsúlyos szegmense.
Kellő óvatossággal és megfontolt bölcsességgel lassan el kell kezdenünk szétválasztani, hogy mi az, ami reális probléma, ill. az mennyire fajsúlyos, illetve mik azok, amik csak a globalizálódó klímahisztéria része.
A Greenfo hírportál belföldi híreit, főleg azok politikai jellegű tálalását ugyan rendkívül erős fenntartásokkal kell kezelnünk, de ez a cikk egy komoly tudományos folyóirat, a Science egyik cikkén alapul, így talán megbízhatunk benne.
Ez is Észak-Amerika, ott is egyre nagyobb a gond a természeti környezet állapotát tekintve, valószínűleg a monokultúrás mezőgazdasági módszerek és a rendkívül magas fokú kemizáció következtében:
A globalizmusnak egy k..rva nagy ötlete, hogy élő növényanyagot fuvarozgatunk össze-vissza a kontinensek között, ez a legjobb módszere a különféle invazív rovari és egyéb kártevők globális elterjesztésének.
A nyugati diófúró légy is a jenkiktől került be hozzánk, mondhatom, hogy marhára örülök neki, a diótermésünk jó kétharmadát minden évben tönkreteszi...
