Iglice, mielőtt (v. miután) elhinnéd ezt a bonsai-macska dolgot és terjesztenéd, mint parlagfű a pollenjét, megsúgom, hogy az csak egy hülye vicc akart lenni (nem tőlem ered persze), de évek óta kering az interneten, újra és újra eljut hozzánk is. Macskások és anti macskások jókat marakodnak rajta és szörnyülködve vagy lelkesedve továbbküldik...
Felejtsük el, hagyjuk figyelmen kívül, vessünk gátat a terjedésének úgy, hogy agyonhallgatjuk...
Most már értem, mi nem hagyott engem nyugodni. Hát ez a Ragika. Én is sértettem, durva voltam, csalódtak bennem, és nem várták tőlem.
Ki lehet írtani ezt a Ragikát? Remélem nem természetem része, mert akkor felmerül a természetem védelme.
Hogy az ember inkognitóban sem lehet teljesen önmaga?! Azonnal jön valaki és tükröt tart. Mutassuk hát mindenhol orcánk jobbik felét! (De ez olyan fárasztó.)
Nem vitatkozni akartam Veled, és tudom, hogy a többi hozzászóló is igazi kertbarát. Az allergiával kapcsolatban csak annyit szerettem volna felvillantani, hogy a közvetlen allergének (pl. parlagfű és más növények) kiirtása mellett más oldalról is meg lehet és kell közelíteni a betegség kezelését - lásd egyéb környezeti tényezők, szennyezések, mesterséges adalékok csökkentése. A növények szerintem sem egyedüli okai az (egyébként növények által kiváltottnak vélt) allergiás reakcióknak.
A parlagfű kiirtását a jelenlegi argotechnika és lakossági hozzáállás mellett reménytelennek látom (hozzáteszem: bár senki sem érzékeny rá a családban, én is nemkívánatosnak tartom a jelenlétét, és ahol tudok, teszek is ellene).
Reges-regen, az Internetton volt egy topic ahol a MrSpock-kal folyattunk eszmecseret (nem sokszor fordult elo ilyesmi). Azt hiszem gyermekekrol es gyermeknevelesrol volt szo. Azt talaltam irni egyszer, hogy tiszta szerencse, hogy nem vagyunk hazasok, mert mar reg megoluk volna egymast. . . .a nezeteltereseink miatt. . . Ezzel megsertettem ot, durvanak minositette a hozzaszolasomat, csalodott bennem, nem varta tolem, stb. Valaki meg azt irta be: ". . .ugy latszik mindenkibol ki lehet hozni a Ragikat. . ."
Akkor most miről is vitatkozunk?? Ha jól értettem a parlagfűről. Nem a politikai gáncsoskodásról (kőris), a bevált növényekről. Azokról, amik tévedésből, rossz döntésekkel kerültek a környezetünkbe, és bizonnyítottan kárára vannak több embernek.
Akik itt megszólaltak, mind kertbarátok, a legkevésbé sem akarnak lebetonozott környezetben élni.
A neten találtam a következő felsorolást. Annyit tennék hozzá, hogy ha mindezeket a növényeket kiírtanánk, nem maradna semmi se, ezt még az allergiások se kívánhatják. A parlagfű emlegetése nagyon divatba jött, politikailag biztosan jó fogás lehet. De sokan nemcsak erre a növényre allergiásak, így ha teljesen ki is tudnák írtani, nem sokat segítene rajtuk. Ha ész nélkül kaszálják a mezőket, parlagon hagyott területeket, sok olyan növényt is kiírtanak, amit nem kellene. Másik topikban volt róla szó, hogy védett növényt is írtanak így ki. Nem ez lenne az igazi megoldás.
Pollenszezonok Magyarországon
1. Tavaszi pollenszezon - Fák (februártól májusig) A három pollenszezon közül az allergizáló hatást tekintve a legenyhébb.
Mogyoró (Corylus) Közepesen allergén faj, szélmegporzású, virágzás január végétől március közepéig, porzós barkái lombfakadás előtt jelennek meg. Aki a mogyoróvirág pollenjére allergiás, az a gyertyánra, nyírre és az égerre is érzékeny lehet. (keresztreakció)
Nyír (Betula/ó) É-Európa és hazánk legallergénebb fája, virágzás márciustól májusig, felismerhető fénylő fehér kérgéről és porzós barkájáról.
Nyárfa (Populus) Kevésbé vagy nem allergén faj, szélmegporzású, virágzás februártól áprilisig. Májusban ill. júniusban megjelennek a magszőrök, amely mechanikailag ingerli a nyálkahártyát, illetve az erősen allergén fűpollenek hozzátapadhatnak, és ez allergiát válthat ki.
Tölgy (Quercus) Gyengén-közepesen allergén faj, Mecsek erdeinek egyik uralkodó fája, szélmegporzású, virágzás április- májusban.
Kőrisfa (Fraxinus) Erősen allergizáló faj, a Mecsek tölgyeserdőinek egyik jellegzetes fája, rovarmegporzású (virágos kőris) ill. szélmegporzású, virágzás március-áprilisban. Aki a kőris pollenjére allergiás, az érzékeny lehet a fagyal, orgona, aranyfa, jázmin, olajfa pollenjére is (keresztreakció).
Platán (Platanus) Erősen allergizáló faj, szélmegporzású, virágzás április-májusban.
Fűz (Salix) Ritkán allergizál, főleg rovarmegporzású, virágzás márciustól május végéig.
2. Kora nyári pollenszezon - Fűfélék (májustól július közepéig)
Pázsitfüvek (Poaceae) Erősen allergizáló fajok, virágzás májustól október végéig, augusztustól már alacsonyabb koncentrációban.
Csalánfélék (Urticaceae) Kevésbé allergizál, kivétel a családhoz tartozó falgyom (Parietaria) pollenje, mely erősen allergizál, virágzás májustól szeptemberig.
Útifű (Plantago) Erősen allergizál, szélmegporzású, virágzás májustól október végéig.
Vadsóska (Rumex) erősen allergizál, szélmegporzású, virágzás májustól júliusig.
Libatopfélék-Disznóparéjfélék (Chenopodiaceae-Amaranthaceae) A két család között nagy a hasonlóság, aki az egyik családra érzékeny, az a másikra is, virágzás júliustól októberig.
Üröm (Artemisia) Erősen allergizáló faj, virágzás júliustól októberig, legismertebb a fekete üröm. (A. vulgaris)
Parlagfű (Ambrosia) A legnagyobb számú és a legsúlyosabban allergizáló gyomnövény, szélbeporzású, virágzás július elejétől októberig (a fagyok beálltáig). Gazdagon elágazó szárú, szőrös, erősen szeldelt levelű, fészkes virágzatú, egyéves gyomnövény. Nagy mennyiségű pollent termel.
>védekezünk ellene, az AIDS-ről már nem is szólva.Vagy az is csak szelektál?<
Nos, állítólag vannak már olyan populációk Afrikában, ahol tünetmentes hordozók szép kort érnek meg, és ezt a tulajdonságukat utódaikra is örökítik (a nem toleráns emberek viszont továbbra is belehalnak az általuk közvetített fertőzésbe). Ez tagadhatatlanul egyfajta szelekció, amit a természet végez. Nem azt mondom, hogy ez a megoldás, de az evolúció nem áll meg.
Annak idején ugyanígy végzetes volt az amerikai őslakókra az európai bárányhimlő, amihez mi az idők során elég jól alkalmazkodtunk, és könnyen átvészelhető gyerekbetegséggé vált.
Persze, értettem, hogy mire gondolsz, csak szerettem volna rávilágítani, hogy milyen sok növény vált (a nem kifejezetten haszonnövények közül is) úgy a hazai flóra részévé, hogy nem sok gondot okozott a megjelenése és elterjedése. Az említettek többségéről sokan nem is tudják, hogy idegen eredetű, sőt, tipikusan magyarnak gondolják pl. a "hej tulipán, tulipánt" vagy az "akácos utat" :).
A növényi demokráciával kapcsolatban is teljesen egyetértünk, meg azzal is, hogy az adventív és gyomosító fajokat valahogyan csak korlátozni kell a terjedésben.
Azt viszont igenis hisztériának érzem, mikor pl. Budapesten megszólják és kiszerkesztik a kertészt, mert kőrist mert telepíteni utcasorfának. Ennyi erővel minden növényre (de majd' minden ételre is!) rá lehet fogni, hogy allergén, mégsem lehet lebetonozni és kigyomirtózni faltól-falig mindent.
A poratkával szemben is tehetetlen a világ, nem lehet emiatt máglyára küldeni minden szőnyeget, függönyt és ágyneműt...
A legtöbb erőszakosan terjedő faj számára - legyen az csótány, patkány, acat, parlagfű vagy poratka - a mi "erőszakos terjedésünk" teremti meg a terjedés lehetőségét, ez az igazság.
"Én tudok vigyázni."
Ez nem szexuális együttlét, hogy vigyázok, és nem leszek terhes.Ez úgy ér, hogy észre sem veszed, csak akkor, amikor már tünetei vannak.
" Nem kívánnám, hogy irtsák ki írmagját is annak, ami egy kicsike kiütést okoz nekem; "
Nem kicsike kis kiütést okoz. Az az ételallergia. Ez folyamatos gyulladást okoz a nyálkahártyán-szem, orr, száj-, és súlyosabb esetekben asztmát. Kérdezz meg egy allergológust, aki a pollenszezonban emberek ezrével találkozik, hogy mi a véleménye a kicsike kis kiütésről. Ami pedig az írtását illeti: Nem arról van szó, hogy végleg eltörölni, hanem arról, hogy a féktelen szaporodást megakadályozni. Ha mondjuk a csótányok vagy a patkányok elszaporodnának annyira, hogy a lakásodba beköltöznének, nem hiszem, hogy befogadnád őket társrbérlőnek. Valószínüleg a ritkitásukon fáradoznál erősen anélkül, hogy királynak képzelnéd magad.
"Egyébként annak, hogy én valaha is bármire allergiás leszek, gyakorlatilag nulla az esélye. Nem vagyok az a fajta lelki habitus, aki alkalmas az allergiára. :-)"
Azt hiszem, Te most képzeled magad királynak, aki felette áll bizonyos pórias dolgoknak. Ez nem csak lelki habitus kérdése. Lelkileg kiegyensúlyozott embernek éreztem magam akkor is amikor allergiás lettem, és most is annak érzem magam, amikor meggyógyultam, vagy legalábbis tünetmentessé váltam.
Egyébként bárki, bármikor allergiássá válhat, csak megfelelő allergén kell hozzá.
Erről eszembe jut, hogy Japánban már rendelhető formatervezett cica. Kapható henger-, kocka-, téglatest-, és kúp formájú macska. A cicust újszülött korában belehelyezik a rendelt formába, csak a fej, láb és a faroktájék marad szabadon. A csontváz szilárdulásáig benne tartják, hogy minden kifinomult ízlésű macskarajongó egyedi fazonú cicust dédelgethessen.
Helyes. Mindenki talalja meg a kopasz macskat :)) aminek a szorere nem lehet allergiasnak lenni :))
Azt hiszem ez mindenre igaz - megtanulni egymas mellett elni. Oda ultetni (vagy hagyni szaporitani) ahol lehet - es ahol gondot okoz oda ne. Ezzel aztan eppen eleg dolgot adtunk magunknak :))
A peruiak is jót nevethettek, mikor látták, hogy az ő pirosbogyós gyomnövényüket -mely úton-útfélen nő mai is- féltve, kincsként viszik Mexikóba. Onnan meg eljut Európába, és ma már az egész világon termesztik, nemesítik, dédelgetik és mi boldogan esszük, főként most, nyár derekán.
Az egy dolog, hogy a parlagfű, nem lévén gyönyörű piros termése kénytelen agresszívebbnek mutatkozni.
OK. Tarsuk meg a parlagfuvet - de csak ott ahol nem okoz bajt. Ehhez mit szoltok?
(Latom jovonket, feltve orzott parlagfu kerteket - hasonlo a rozsakertekhez - ahol fanatikus kerteszek locsoljak, metszik, oltjak a parlagfuvet, es buszken teszik ki a kepeket az Indexen, es Parlagfu Szovetsegek jonnek letre. . .)
>Nem őshonos, nem haszonnövény, miért kellene hagyni a terjedését<
Azért sokan meglepődnének, ha hirtelen eltűnnének mondjuk az akácok, vadgesztenyék, tuják, tulipánok, ezüst- és mindenféle más fenyők, pünkösdi rózsák, krizantémok stb., bár nekem az őshonos fajok is teljes mértékben megfelelnek ;)
A fekete üröm érdekes példa, ez a növény tényleg őshonos, ráadásul kaszálással nem is irtható évelő. Az elhanyagolt útszéleken sokszor tömeges, és újabban sok parlagfűvel foglalkozó újságcikk mellett jelenik meg illusztrációként (tévesen, mint parlagfű) a képe. Mindenképpen csökkentené a problémát, ha nem lennének elhanyagolt útszélek, mindenki gondozná nemcsak a saját kertjét, hanem az előtte-körülötte húzódó utak mentét is (egyben esztétikai előrelépés is lenne). Sajnos ez nálunk még nem nagyon divat, furcsállja is pl. a szomszéd, mikor a szemközti, lakatlan rész útpadkáját utcahosszat végigfűnyírózzuk. Pedig nem sok pluszmunka, és mennyivel szebb így az egész.
A behurcolt és terhessé váló fajokat sokszor dísznövénynek gondolták, de "kiszabadultak", ilyen volt többek között a mostanság erősen terjedő (szerencsére kevésbé allergén) Polygonum japonicum is, nincs olyan vasútpálya, ahol ne jelenne meg, vagy a selyemkóró (Asclepias syriacus), ami utóbb - a szintén idegen akáchoz hasonlóan - kiváló mézelőnek bizonyult (a méze hungarikum:)), de szintén agresszív gyom az Alföldön.
Az általad felsoroltak többnyire nem okoznak allergiát. Soha ennyi allergiás nem volt. Hogy mitől váltak érzékennyé, azon is lehet vitatkozni, tény, hogy szenvednek tőle. Nekem (még) nem okoz panaszt, de lehet, hogy a szomszédom miatta kényszerülne naponta gyógyszert szedni. Miért ne védekezzünk ellene, ha bizonyítottan az allergia egyik fő okozója?
Nem őshonos, nem haszonnövény, miért kellene hagyni a terjedését? Ez olyan álzöld nekem.
Egyébként legrégebben az Egyesült Államokban foglalkoznak az allergiával ill. az allergének kutatásával. A fő allergiaokozónak ott is a parlagfüvet (A. elatior, Ragweed) jelölték meg. Több sikertelen kampány is folyt kiírtásukra. Mo-n 1920-as évektől jelent meg inváziószerűen, először Somogy, Zala megyékben, majd a 60-as évekre már Dunántúl valamennyi régiójában, és a Duna-Tisza közén is teret hódított. Ma Mo. egész területén megtalálható, persze nagy borítottságban elsősorban a parlagon maradt területeken. Nem feltétlenül értek egyet azzal, hogy a szukcesszió folyamatát egy jövevény inváziós növény kezdje meg. Tény, hogy az ember állandóan vét a természet jól működő rendszere ellen, és így lehetőséget ad olyan számára is és az élővilágra nézve is ártalmas folyamatoknak, melyeknek megszüntetése a későbbiekben szinte lehetetlen. A parlagfű totális kipusztítása egyelőre elképzelhetetlen, mert mindig lesz számára zavart élőhely, ahol tenyészhet. A természetes ellenség volna a legjobb szabályozó (olyanja sajnos még Amerikában sincs), mi meg nem vagyunk természetesek, csak ellenségek. Ebből következik, hogy nyugodtan lehet írtani, sokra úgy sem megyünk vele. Másrészt vele együtt írtani kellene a fekete ürmöt, mert legalább olyan agresszív allergén és gyakran a parlagfűre allergiás ember az ürömre éppúgy érzékeny, stb.
Gyermekkorban pedig kicsit többet kellene lenni a természetben, úgy 365 napot. Akkor egészségesebb idegrendszerűek és ellenállóbbak lennénk. De ez már letűnt ideál.
Ha nem figyelsz, a saját kertedben megtelepszik ezen kívül a fehér libatop, a szőrös disznóparéj, a ragadós galaj, a fakó muhar, az apró szulák, a mezei aszat, a mezei pipacs, a pitypang, elszórt magból a napraforgó, a trágyával odahozott tök, valamint a körömvirág, jegyecske, viola, nebánycsvirág, szarkaláb és rózsa - "gyom az a növény, ami ott nő, ahol nem kívánatos"
"Először hallom, hogy a parlagfű bármit is tönkretesz a természetben. A törpeharcsa sem tett tönkre semmit, pedig az is Amerikából behurcolt faj."
Ez a törpeharcsás így nem igaz. Ivadékfaló, a többi hal szaporodási esélyét csökkenti, nálunk fölzabál mindent, de nem nő meg, mert az őshazájában olyan kagylót eszik, ami nálunk nincs. Ráadásul nem lehet horgászni tőle.:)
A parlagfű sajnos nem csak az elhanyagolt terülteken nő, ha nem figyelsz, a saját kertedben is megtelepszik. Miért kellene hagyni, hogy egy eddig nálunk idegen, sokaknak panaszt okozó növény kedvére szaporodjon?
A krumplibogarat is behurcoltuk és védekezünk ellene, az AIDS-ről már nem is szólva. Vagy az is csak szelektál?
"és veszettül terjed. Sokkal gyorsabban, mint a nálunk honos növények, elnyomva azokat. Miért kellene hagyni, hogy tönkre tegye őshonos természeti értékeinket"
Ez így egyszerűen nem állja meg a helyét. A parlagfű valóban behurcolt pionír faj, amely ún. zavart területeken (elhanyagolt ipari, vasúti terület, meddőhányó stb.) ill. mezőgazdasági műveléssel felhagyott területeken üti fel a fejét. A pionír fajok (ha az ember újból és újból "jótékony hatásával" közbe nem avatkozik, egynéhány évig uralják a területet, majd átadják a helyüket más fajoknak. Ökológiai feladatuk az, hogy az őt követő vegetáció helyét előkészítsék (talaj tápanyagtartalmának, szerkezetének feljavítása, állati élőhelyek lehetősége). Vannak honos pionír növényeink is termlészetesen; ha pl. sétáltál már nyáron homokos talajon kukoricásban mezítláb, biztos el nem halványuló emlékeid vannak pl. a királydinnyéről (szemérmetlenül szúrós kis göbecs formájú terméseiről...).
A pionír fajok után előbb egynyári, majd többnyári lágyszárúak következnek, majd (ha a terület klímája engedi) megjelenik a területre jellemző fás társulás. A pionír növényektől a zárótársulásig változó növényzetet szukcessziós sornak nevezzük, ami a természetben törvényszerűen bekövetkező változás... ha nem zavarják meg a folyamatot újból és újból. Egyre több helyen látok záródó, eredetileg szántó, majd pionír fajokkal, majd gyeppel fedett felhagyott mg. területeket. (Üdvös dolog, hogy a szakemberek felhívták a nagyközönség figyelmét a parlagfűre; de talán nem ártana mellé növénytársulástani alapismereteket is széleskörűen ismertetni.)
Miért nagyobb most a parlagfűterhelés? A felhagyott szántók és elhagyott zavart területek növekedése miatt (kárpótlás, ellehetetlenedő mezőgazdaság, EU, stb.) no meg persze a tömeghisztéria és a parlagfű áldozati bárány szerepe.
"Ha most gonosz lennék, azt kívánnám Neked, hogy érjen utol Téged is az allergia. Kiváncsi lennék rá, hogy akkor mi lenne a véleményed."
Ugyanaz, mint most. Én tudok vigyázni. Nem kívánnám, hogy irtsák ki írmagját is annak, ami egy kicsike kiütést okoz nekem; ekkora királynak azért nem képzelem magam.
Egyébként annak, hogy én valaha is bármire allergiás leszek, gyakorlatilag nulla az esélye. Nem vagyok az a fajta lelki habitus, aki alkalmas az allergiára. :-)
"Miért kellene hagyni, hogy tönkre tegye őshonos természeti értékeinket egy olyan növény, ami ráadásul csak a mi országunkban százezres nagyságban okoz komoly egészségügyi problémát."
Először hallom, hogy a parlagfű bármit is tönkretesz a természetben. A törpeharcsa sem tett tönkre semmit, pedig az is Amerikából behurcolt faj.
